vissza a főoldalra *   


 From: Fáy Árpád [mailto:arpad.fay@gmail.com]  - Sent: Friday, December 25, 2015 8:03 PM - To: 'devcsop2@googlegroups.com' - Subject: RE: [DevCsop 2] ünnep utánra - vázlat a pénzhasználati jogról

 Mi a pénzhasználati jog?

·         Jog az élethez. Van ilyen? Hol lehet olvasni róla? Kötelező megadni a jogot? Igényelhető a jog? Van az élethez való jognak ideája is vagy csak gyakorlata? Mikor melyik „győz” (idea vagy a gyakorlat), melyikre lehet támaszkodni és melyiket elvárni, melyikért küzdeni?

·         Jog a szabadsághoz? Van ilyen? Vagy az nem jog kérdése, hanem olyasmi, amit nem lehet elvenni? Vagy arra nevelni is kell? Ha nincs „jogom a szabadsághoz”, akkor lélekben még lehetek szabad? Csak jog kérdése a szabadság, vagy tőlem is függ, hogy szabad vagyok-e? Vannak-e feltételei a szabadságnak? Lehet-e a szabadság igénye jogi követelés alapja?

·         Jog az önrendelkezéshez. Van ilyen? Mi köze van az önrendelkezésnek a szabadsághoz? Netán az elismert szabadság gyakorlását hívhatom önrendelkezésnek? Kötelező megadni a jogot a szabadság szellemében az önrendelkezéshez? Miből áll az önrendelkezés praktikusan, listaszerűen? Igényelhető az önrendelkezés joga? Van az élethez való jognak, a szabadságnak, önrendelkezésnek ideája is vagy csak gyakorlata? Mikor melyik „győz” (idea vagy a gyakorlat), melyikre lehet támaszkodni és melyiket elvárni, melyikért küzdeni?

·         A szerződéskötés joga az önrendelkezés egyik válfaja, megnyilvánulási módja? Elvitathatatlan-e a szerződéskötés szabadsága illetve joga? A szerződéskötés joga az önrendelkezés szabályozott keretek közti megnyilvánulása? A szerződéskötés az önrendelkezés önként vállalt módja másokkal egyeztetve? A szerződéskötés jogán belül a gazdasági szerződések joga ugyanúgy az önrendelkezés megnyilvánulásának módja, esete? A szerződéskötésben megnyilvánuló önrendelkezés alapja ugyancsak az emberi szabadság képessége-joga?

·         A pénzhasználat a szerződéskötések egyik modulja, mint a dátum, szerződő felek, szerződés tárgya és feltételei? A pénzhasználat mint a szerződéskötések modulja a szerződésekben az elszámolhatóságot biztosítja? Tehát a pénzhasználat a szerződési kultúra egy szegmense, összetevője, eszköze? Ha igen, akkor a pénzhasználat nem mondhat ellent a szerződéskötési általánosabb normáknak, az önrendelkezés még általánosabb elveinek, sem az emberi szabadság elvének, sem pedig az élethez való jog elvének? Mert az élet a társadalomban a szabadság elismerését, kultúrájának használatát is jelenti, mert az élet a társadalomban az önrendelkezés gyakorlatát is jelenti? Mert az élet a társadalomban a szerződéskötések gyakorlását is jelenti (saját felelősségre a jogszabályban rögzített normák mellett)? Mert az élet a társadalomban a szerződések rendszerében való életet is jelenti, amelyekben pedig a pénzhasználatot sem lehet kikerülni, de a pénzhasználat gyakorlata nem mondhat ellent sem a szerződéskötési jognak, sem az önrendelkezés jogának, sem a szabadsághoz való jognak, sem az élethez való jognak?

·         A pénzhasználati jog tehát egyrészt egy elv, amely származik az élethez való jogból, azon belül a szabadság elvéből, azon belül az önrendelkezés elvéből, azon belül a szerződési szabadság elvéből, azon belül abból, hogy ha fogalmam sincsen róla, akkor nem tudok vele mit kezdeni, hiába kínálják. A pénzhasználati jogot másrészt lehet elemezni a megvalósulása mértékében. Mennyire illeszkedik a szerződéskötési joghoz mint annak elszámolási modulja,mennyire szolgálja az egyén, a háztartás mint végső fogyasztó, mint végső tulajdonos, mint végső, tulajdonképpeni gazdasági alany önrendelkezését, szabadságát, életét?

Egyébként Európa történelme attól tragikus a XX. században, hogy ez a század Európa pusztulásaként is leírható, Európa eróziójaként, felmorzsolódásaként, éppen azért, mert Európa akaratától függetlenül az első világháború alatt visszavonhatatlanul rátértek a hitelpénz rendszerre a világban, ami elől Európa nem térhetett ki. A hitelpénzrendszer pedig azt jelenti, hogy az újfajta pénztechnika sajátságai miatt új kapcsolatokat kellett kialakítani a pénztechnika és az élet között. Magyarországon ez a mai napig nem történt meg. Mi itt vitatkozunk, hogy mit értsünk a pénzhasználati jogon, 100 év után. Európa kínjában már az arabokat hívja be, mert nem tud mit kezdeni magával. Mert nem érti, hogy olyan korba jutott, amikor a technika alkalmas arra, hogy a pénzhasználatot teljesen újra kell gondolni, és újra csatlakoztatni a szabadság-elvekhez és az alanyi jogokhoz. A régi összefüggések nem működnek. Egy régi szerelmes verset ha valaki kőbe vésett, azt időnként le lehetett porolni, a betűket kalapáccsal újra lehetett rajzolni. Ma ha a képernyőn jelenik meg egy szerelmes vers, és kopottnak tűnik, akkor hiába kapunk a slag után vagy ragadunk vésőt, kalapácsot. És ezzel nem akarom elütni a lényeget. Én az elvet hangoztatom. Jogászoknak és könyvelőknek kellene elővenni a jogszabályok sorai közül azokat a bekezdéseket, amelyekben a mai elmosott körvonalakkal, de mégis ott van a pénzhasználati jog.

·         jog az élethez – Ensz és uniós nyilatkozatok, alaptörvények, és az alkotmányos hagyomány, általában az európai kultúra hagyománya

·         jog a szabadsághoz – ez inkább az emberi szabadság eszméje, amelyet igen kevés hatalom, jogrend, kultúra von kétségbe (most éppen sokan jönnek be olyan világból, akik ezt elvitatják, a kommunizmus nyíltan nem merte még elvitatni az emberi szabadság eszméjét, kívánságát)

·         az önrendelkezés joga – ha következetesek lennénk, akkor ez egy alkotmányos alapjog lenne, de valamiért Magyarországon ez vita tárgya (gondolom előbb-utóbb tisztulni fog a kép)

·         a szerződéskötés joga – még inkább vita tárgya ha jól tudom. Mit mondanak erről a jogászok? Mert egy dolog, hogy ha egy átlag bíró az átlagügyésszel és átlagügyvéddel összedugja a fejét, a kúria képtelenségeire is tekintettel miként fog vélekedni, és megint más dolog, hogy józan emberek előtt milyen evidenciák körvonalazódnak (akkor is ha ők jogászok)

·         a pénzhasználati jog – ezen a néven nem szokás emlegetni, de a ptk-ból és más törvényekből mozaikkockái összerakhatóak. Jó lenne, ha könyvelők, ügyvédek, bírók stb elgondolkodnának a mozaikdarabkákon, azok összerakhatóságán. Mert a hitelpénzrendszer alapvető feltevésében ott van. De nem fog utánunk nyúlni a hitelpénzrendszer, ha elhanyagoljuk (mint az az amerikai fogyasztó, aki a macskáját szárítani berakta a mikrosütőbe – tehát ami már-már kitapintható, aminek elhanyagolása tragédiák sorozatához vezetett, az színről színre kellene tárgyalni, vizsgálni).

Még az is lehet, hogy van olyan jogszabályi hely Magyarországon vagy a világon, ami néven nevezi a pénzhasználati jogot. Nem tudok ilyenről. De meggyőződésem, hogy a mai helyzetünkben nem kerülhető meg a kibontása. És mert logikai evidencia, ezért igen fontos támasztékunk lehet.

(Egyébként a fenti logikai érvelést nem először írom le, nem csak ebben a körben - de lehet nekem sem minden világos, ami másnak evidens.

Hogy a bankoknak, jegybanknak nem evidens első pillanatra, mert úgy tesznek, abból mi nehezen állapítjuk meg, hogy tényleg nem értik, hogy tényleg nem érzik vagy csak taktikai tettetést művelnek. Mert ha nem lennének taktikai tettetésből értetlenek, akkor ezt a logikai evidencián álló fogalmat nem kellene elővenni, hiszen amúgy is a maguk rendjén mennének a dolgok.)


   Vissza az oldal tetejére