vissza a főoldalra *  

MTI  2005. augusztus 5., péntek

Hivatalba lépett Sólyom László  

Beiktatták Sólyom Lászlót, Magyarország új köztársasági elnökét. Az új elnök a mai politikai közélettől eltérő magatartást kíván megjeleníteni. Sólyom László a magyar néptől bizalmat és támogatást remél.  

Pénteken beiktatták Sólyom Lászlót, hazánk új köztársasági elnökét a Sándor-palotában. Az új elnök a mai politikai közélettől eltérő magatartást kíván megjeleníteni. "Az elnöknek ma az a kötelessége, hogy az értékek tiszteletére hívja fel a figyelmet. Most, amikor nagyfokú értékvesztés jellemzi a társadalmat, morális fogódzókat kell nyújtania. A legnehezebb feladat megtalálni azokat az alkalmakat, amikor el lehet mondani egy fontos üzenetet, ami sokszor csak egy-egy szimbolikus gesztus, de amelytől maradandó hatás várható" - nyilatkozta az államfő a beiktatása előtt.  

A kettős állampolgárság ügyével kapcsolatban kiemelte: ezt meg kell oldani, mert a határon túli magyarok jogos igényéről van szó, amellyel szemben az EU nem támaszthat jogi kifogásokat. Kellő szakmai előkészítés után kell ismét foglalkozni az üggyel, és a szomszédos államokkal is meg lehet értetni, a kisebbségben élő magyaroknak adandó kettős állampolgárság nem jár semmilyen negatív következménnyel számukra sem.  

"Minden ellenkező híreszteléssel szemben nem áll, hogy az EU bármilyen jogi kifogást támaszthatna. Ilyen akadály nem létezik, az unió több tagállamában ismert és alkalmazott a kettős állampolgárság intézménye" - mondta Sólyom László.  

Katonai radar a Zengőn  

A Zengőre tervezett katonai radar ügye kapcsán Sólyom László úgy fogalmazott, hogy álláspontja szerint csak akkor lehet alkotmányos a lokátor megépítése, ha bebizonyították, hogy nincs semmilyen más lehetőség. Ilyen bizonyítékot mindeddig nem szolgáltattak. A 2004 őszén nyilvánosságra hozott szakértői jelentés szerint is van alternatív megoldás. Kifejtette, hogy a környezettudatos gondolkodás nem szűkül a természetvédelemre, hanem életszemlélet. Olyan életről szól, ahol nem a fogyasztás az életminőség mércéje, helyette a természeti és kulturális sokféleség megőrzése, a jövőért való felelősség, s általában is az értékek dominálnak.  

Romlott az alkotmányos kultúra színvonala  

Arra a kérdésre, milyen szerepe lehet az államfőnek a kormány és az ellenzék konszenzusának hiánya miatt húzódó jogalkotási feladatok, személyi döntések ügyében, Sólyom László kifejtette: elnöksége alatt az Alkotmánybíróság nagyon szigorúan behatárolta a köztársasági elnök jogi cselekvési lehetőségeit, ezek többsége pedig az államszervezet demokratikus működése veszélybe kerülésének esetére, azaz rendkívüli események idejére szorítkozik.  

"Az alkotmánybíró-választás késleltetését már én is átéltem. Józan ésszel nem látható be, hogy a pártok miért nem jutnak dűlőre, alkalmas jelölt volna bőven. Amennyiben az Országgyűlés vagy a kormány mulasztása miatt határozatképtelenné válik egy alkotmányos intézmény, valóban közbe kell szólni. De jól emlékezhetünk arra is, hogy egyszer már Mádl Ferenc elnök összehívta a közjogi méltóságokat az alkotmánybíró-választás kérdésében, mégsem jutottak döntésre" - mondta az államfő.  

Sajnos a parlament és a végrehajtó hatalom esetenként nincs tisztában alkotmányos felelősségével, ilyen szempontból nagyon sokat romlott az alkotmányos kultúra színvonala - fűzte hozzá.  

Átalakul a hivatal  

A köztársasági elnöki hivatalról szólva Sólyom László elmondta: a vezetője Paczolay Péter lesz. Több szervezeti egység megszűnik, így például a belföldi programok szervezéséért felelős, valamint a társadalompolitikai főosztály; lesz viszont egy önálló protokoll osztály.  

Ez azt jelenti, hogy a sok feladatot ezentúl a Külügyminisztérium helyett önállóan látja el a hivatal. A protokoll osztályt a volt nigériai nagykövet, Szabó György vezeti, aki korábban az állami protokoll helyettes vezetői posztját is betöltötte. Nem lesz viszont állandó tanácsadó testülete az államfőnek, minden kérdéshez megkeresik a megfelelő szakembereket, pártállástól függetlenül.  

Az államfő első külföldi útja a hagyományoknak megfelelően Ausztriába vezet augusztus 26-án. Azt követően még augusztusban Lengyelországba látogat, hogy részt vegyen a Szolidaritás negyedszázados évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken.  

Az államfői rezidencia ügyéről szólva Sólyom László kijelentette: botrányos, tűrhetetlen és törvénybe ütköző a jelenlegi helyzet. A Béla király úti rezidencia 2001-ben történt eladása kártékony döntés volt. A magyar állam méltóságát sérti ez a helyzet, hiszen az államfő lakhelye állami funkciókat ellátó intézmény, és az állam névjegye.  

Sólyom László: az állam nem én vagyok  

"Az állam nem én vagyok, és nem mi, az állam vezetői vagyunk, a magyar állam alkotója a magyar nép" - mondta a hivatalba lépése alkalmával rendezett ünnepségen Sólyom László. A Magyar Köztársaság elnöki székében Mádl Ferencet felváltó 63 éves jogászprofesszor a hazaszeretet jegyében "kollegiális bizalommal" fordult az eseményen megjelent magyar és külföldi állami vezetőkhöz, és azt kérte, működjenek együtt vele.  

"A magyar néptől pedig bizalmat és támogatást remélek" - fogalmazott az új államfő. Hangsúlyozta: a magyar alkotmány értelmében a hatalom a népé, és az állam vezetőinek ezt az alapelvet úgy kell szolgálniuk, hogy az emberek szabadságát, a szabadságjogokat tartsák szem előtt.  

Az Országgyűlés előtt esküt tettek esküszövegére hivatkozva szólt arról, hogy a hűség nem olyan fogalom, amelyet jogi kategóriák közé lehet szorítani. Szomorúnak nevezte, hogy a mostani közbeszédben a haza fogalma általában a hazaáruló szóban szokott szerepelni. Kijelentette: azt szeretné, ha elnöksége alatt vissza lehetne állítani az olyan fogalmak becsületét és fényét, mint a haza, a tisztesség és a hűség.  

Sólyom László köszönő szavaiban - a vendégek között helyet foglaló Göncz Árpád és a beszédet mondott Mádl Ferenc jelenlétében - örömét fejezte ki, hogy "ilyen elődök" nyomába léphet. Hozzátette: személyes oka is van az örömre, hiszen kollégaként és barátként közelről kísérhette figyelemmel Mádl Ferenc tevékenységét, "aki fiatal kora óta az európai gondolat nagy híve és harcosa volt".  

"Köszönet illeti azért, hogy segítette Magyarországot elhelyezkedni az Európai Közösségben, és külön köszönet azért, hogy a határon túli magyar közösségeket is segítette ugyanebben" - mondta Sólyom László.


"A rendszerváltás idején iránymutató tevékenysége jelezte méltó személy őrködik az alkotmány és a jogállamiság elvei és gyakorlata felett. Függetlensége alkotmánybírósági elnökként is megkérdőjelezhetetlen volt" - vélekedik Dávid Ibolya Sólyom Lászlóról.

"Köztársasági elnöki feladata még szélesebb horizontban lesz: az alkotmány feletti őrködő tevékenységében az alkotmányos követelmény rendszerében. Az országban vitatható döntések és vitatható magatartások sokaságával találkozunk, fontos egy olyan szilárd személyiség útmutatása, akit elveitől és felfogásától nem lehet eltávolítani.

Reméljük, hogy józanítani tudja a politikát és ösztökéli, hogy a nemzet egységének megteremtése és megóvása nem csak szavak, hanem tettek és megoldások kérdése" - írja a képviselőasszony hivatalos közleményében.

A Magyar Demokrata Fórum szerint Sólyom László magas tisztségben vívott ki tekintélyt, mint az Alkotmánybíróság első elnöke.

2005.08.05 10:36 MDF

 

Vissza az oldal tetejére