üdvözlettel
FÁ
Pártok-Fidesz
Új alaptörvény - Benyújtották a törvényjavaslatot, amely kimondaná,
hogy az MSZP osztozik az MSZMP felelősségében
Budapest, 2011. november 20., vasárnap (MTI) - Lázár János (Fidesz)
és Harrach Péter (KDNP) vasárnap benyújtotta az alaptörvény átmeneti
rendelkezéseiről szóló törvényjavaslatot, amelyben kimondanák, hogy az
MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik
minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető.
Rögzítenék azt is, hogy eddig elmaradt a
kommunista diktatúra vezetőinek felelősségre vonása, ám az alaptörvény
2012. január 1-jei hatálybalépésével "lehetőség nyílik az igazság
érvényesítésére". A javaslat lehetőséget adna az előző rendszer
vezetőinek biztosított állami juttatások csökkentésére, és arról is
rendelkezne, hogy a kommunista hatalom birtokosai közszereplők.
Az átmeneti rendelkezésekről szóló törvény tervezete pénteken került
az MTI birtokába, majd vasárnap nyújtották be a Háznak. A javaslat
alapján az átmeneti rendelkezések az alaptörvény részét képezik.
A törvényjavaslat tartalmaz egy nyilatkozatot, amely úgy kezdődik,
hogy a mai magyar jogállam nem épülhet a kommunista rendszer bűneire.
Ezután felsorolnák, miért terheli felelősség az MSZMP-t és jogelődeit.
Ezek között szerepel a II. világháború utáni évek többpártrendszerre
épülő demokratikus kísérletének szovjet katonai segítséggel történő
felszámolása, az ország eladósítása, versenyképességének "végzetes
lerontása", továbbá emberek meggyilkolása, idegen hatalomnak való
kiszolgáltatása, törvénytelen bebörtönzése, kényszermunkatáborba
hurcolása, megkínzása, embertelen bánásmódban részesítése, vagyonuktól
való önkényes megfosztása, szabadságjogának teljes elvétele,
származásukra, világnézetükre vagy politikai meggyőződésükre tekintettel
történő hátrányos megkülönböztetése, az emberek magánéletének
törvénytelen megfigyelésére és befolyásolására törő titkosrendőrség
működtetése.
Kimondanák, hogy az MSZMP és jogelődei felelnek az 1956-os
forradalom "szovjet megszállókkal együttműködésben történt
vérbefojtásáért, az azt követő rémuralomért és megtorlásáért,
kétszázezer magyar ember hazájából való kényszerű elmeneküléséért",
továbbá azokért a köztörvényes bűncselekményekért, amelyeket politikai
indítékból követtek el, s amelyeket az igazságszolgáltatás ezért nem
üldözött.
Kijelentenék, hogy az MSZMP és jogelődei, valamint a kiszolgálásukra
létrehozott politikai szervezetek "bűnöző szervezetek" voltak, amelyek
vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak "az elnyomó rendszer
fenntartásáért, irányításáért, a jogsértésekért és a nemzet
elárulásáért".
A szöveg érinti az MSZP-t is, mégpedig úgy, hogy kimondaná: a
szocialista párt az MSZMP jogutódaként, "a törvénytelenül felhalmozott
vagyon örököseként, a diktatúrában vagy az átmenet során megszerzett
illegitim előnyök haszonélvezőjeként, valamint régi és az új pártot
összefűző, a pártvezetést is jellemző személyi folytonosság okán"
osztozik mindazon felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető.
A nyilatkozat kitér arra, hogy a kommunista diktatúra alatt
elkövetett, a rendszer kiépítését és fenntartását célzó bűncselekmények
üldözése akkor nem volt lehetséges, és ez a lehetőség "az első szabad
választás után sem nyílt meg", így elmaradt a diktatúra vezetőinek
felelősségre vonása. Az alaptörvény hatálybalépésével azonban "lehetőség
nyílik az igazság érvényesítésére" - szögezik le.
"A ma élők és a jövő nemzedékek számára meg kell őrizni a bűntettek
emlékét és meg kell nevezni a bűnösöket" - zárul a nyilatkozat azzal,
hogy az Országgyűlésnek és más állami szerveknek a fenti alaptörvényi
rendelkezésekből kell kiindulniuk.
Kimondanák: nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben
meghatározott, a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a
kommunista diktatúrában az ország vagy emberek ellen elkövetett súlyos
bűncselekményeknek a büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatályos
büntető szabályok figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem
üldöztek.
A javaslat Nemzeti Emlékezet Bizottsága néven "a kommunista
diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében"
szervezetet hozna létre. Ennek feladata lenne a diktatúra hatalmi
működését, a kommunista hatalmat birtoklók szerepét, tevékenységét
feltárni, és erről jelentést közzétenni.
Az átmeneti rendelkezésekről szóló tervezetben rögzítenék például
azt is, hogy bár a következő önkormányzati választást 2014 októberében
tartják majd, azután viszont a nyári európai parlamenti képviselők
választásával egy napon. Ez először 2019-ben lenne így.
Szabályoznák azt is, hogy - mindaddig, amíg az államadósság a GDP
felét meghaladja - ha az Alkotmánybíróság vagy az uniós bíróság
döntéséből olyan állami fizetési kötelezettség fakad, amelynek
teljesítésére a büdzsében erre meghatározott pénz nem elég, és a hiányzó
összeg nem is pótolható a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás
követelményének sérelme nélkül, "kizárólag és kifejezetten az e
kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó, a közös szükségletek
fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani".
A jelenleg hatályos alkotmánynak azt a mondatát, amely szerint az
általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított
nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális
ellátássá alakítható, munkavégző képesség esetén pedig megszüntethető, a
jövő év végéig alkalmazni kellene. Azt az alkotmányos passzust pedig,
hogy helyi önkormányzati tulajdon az államnak vagy más helyi
önkormányzatnak ingyenesen átadható, 2013. december 31-ig hatályba
tartanák.
A tervezet alapján bár az ország hivatalos neve Magyarországra
változik, továbbra is használható marad a Magyar Köztársaság elnevezés
mindaddig, amíg az áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem
valósítható.
bzt \ guz
MTI 2011. november 20., vasárnap 18:13 |