New Page 1

Habár írásod tömör, világos, és nyilvánvaló, hogy sem kóbor, sem bolhás sem egyéb kutyák veletek nem fognak kiállani nyílt vitára, de azért lássuk be, hogy a korlátlan népszuverenitású demokrácia ideája és a demagóg dobálózás vele a lehetséges legembertelenebb szélhámosság, amit jobb és baloldalon a kétségtelenül olvasott alkotmánybírókig bezárólag nagyon sokan a gondolkodás- és politika-pótlás legjobb módszerének tartanak. Holott ez az álpolitika az emberiség veszélyeztetése szűkebb és tágabb körben egyaránt.

Nem lehet bármilyen társadalmi kérdésről szavazni. Ezt csak azok nem tudják, akik szellemi szögesdrót mögött nőttek fel, akár a rabok, akár az őrség barakkjában. Onnan úgy tetszett, hogy ahol szavazással, konszenzusos döntéssel és hasonlókkal kormányozzák magukat emberi csoportok, ott kalasnyikovba vagy szögesdrótba való fárasztó kapaszkodás helyett csak emelgetik az üres kezüket, és mégis megy minden a maga rendjén. Ezzel a látszólagos kézemelgetéssel akarnak visszaélni vagy ezzel nem tudnak élni sem az őrség sem a fogva tartottak barakkjaiból származók.

A szavazás erejének sok csínja-bínja van (és itt nem a csíntalan szóra emlékeztető névvel akarok játszani). Ugyanis áhított vita partneretek olyan barakkból jött, ahol szavazással akarták eldönteni, hogy mérgező-e a Syladecor. Emlékeztek? 1988-ban az MSZMP KB kísérletezett ezzel a valóság-átalakító feladattal (jó volna, ha valaki a jegyzőkönyvet, vagy legalább a Népszabadság cikket kibányászná valahonnan). Aztán hagyták az egészet, nem csiszolták tovább Micsurint megszégyenítő, egyébként a szó obskurus értelmében mágikus primitív próbálkozásukat. A Syladecor pedig máig mérgező. Vajon ha nincsen rendszerváltozás, ma is mésként írják az újságok?

Miről nem lehet szavazni? Vegyünk néhány evidens példát.

A múltat nem lehet szavazással átalakítani. A jelent sem lehet szavazással átalakítani, egy szavazástól még nem leszünk sem néger eszkimók, sem penészes lejárt ételeken egészségesen megélő társadalom. De finomítsunk tovább, szűkítsük a fókuszt.

A társadalom több generációs. Szebben és szűkebben fogalmazva (mert most a magyarságról van szó főként) a nemzet többgenerációs entitás. Tehát semmilyen olyan ügyben nem lehet demokratikus (intelligens, épeszű) szavazást tartani, ami nem egy generáción múlik!

Ezzel le is szűkült a szavazósdi tárgyköre. Aki tehát meg akarja szavaztatni a társadalmat, a nemzetet olyasmiről, ami nem egy alkalmi szavazás résztvevőinek belügye, hanem például egy nemzet hosszabb távú létét érinti a szavazás résztvevőinek nehezen áttekinthetően, az könnyen demagóg módon az úgymond demokratikusan megszavazott ön-genocidiumba lökdösheti a társadalmat. Ebből következően az az úgymond "disznó alak", aki nagy nyilvánosság egyoldalúságával visszaélve azt mondja, hogy demokratikusan lehet szavazni bármiről, és aki ebből az egyszerű ám veszedelmes szemléletből táplálkozva felelősségérzet nélkül, gát nélkül dobálózik az antidemokratikus jelzőkkel (például az úgymond radikálisok felé).

Nehéz itt a helyes mértéket és különbség tevést megtalálni. A politikai térfél minden szegletében. A magát a jobb és nemzeti és keresztény meg konzervatív meg hasonló értékrendek udvarába telepítő politikai erőkkel az a legnagyobb probléma, hogy nem is érzik a hiányát sem az eligazodó képességüknek. A buták magabiztosságával vezetik rá az országot a legkülönfélébb aknamezőkre a maguk ál-kalauz mezében (legutóbb például a piszkos munkát "majd a baloldal elvégzi nevezetű marhaságtelepre").

Miről nem volna szabad szavaznunk még a lehető legdemokratikusabban sem? Például nem lehet demokratikusan szavazni az alapvető erkölcsi értékektől való elszakadásra a politikában - bármilyen indokkal. Ez nem csak Mikulás-mese. Ez az alkotmányosság lelke. A mechanikus jogi és gazdasági szerkezeteket legvégül mint kétségtelen eszközt erkölcsi kontroll alá kell helyezni. Ez a történelmi alkotmány kortól független eszmeisége. Az is veszedelmesen viselkedik, aki ezt a lényeget leegyszerűsíti színes díszruhákra, de az is, aki csak csali-mesét lát benne (holmi nyilvánvaló átverést, ahogyan a XX. században tették).

De fordítva is igaz a dolog. Nem lehet szavazni végső soron semmiféle matematikai, logikai képtelenségre társadalmi kérdésekben. Tehát kóborló emberkék megszavazzák például hulla magabiztosan, hogy a 2+2=73, és ezt érvényesíteni próbálják gátak, gépek, statikai egyenletek, pénzek igazságos számítgatásában, abból még akár hulla bizonyosság, halál is lehet. Nagyon oda kell figyelni, hogy miről érdemes, miről lehet egyáltalán értelmes dolog szavazni.

Az a legnagyobb baj talán a rendszerváltásban, hogy ezt a tanulási folyamatot nem kalkulálta be semmi jelentősebb politikai erő. Mindenki egyből helyből akart okos lenni. Az ilyen-olyan Hírtv vezérszónoka csak úgy könyékből radikálisozik. Innen lehet tudni, hogy van közös nevezője a másik oldallal (a radikálist mondják ők is indulatszóként például a ragyás helyett, kicsit elnézték a szótárat), de még sem adja fel magát teljesen a Hírtv, mert az antiszemitázást a túloldalnak hagyja meg. Ő csak antidemokratikusozik. Hogy az összefüggések felrajzolásához, az értelmes társadalmi párbeszédhez szükséges koordináták 16 éve nem készültek el, senkit sem zavar (pontosabban őt sem zavarja).

És akkor még csak az általánosságnál tartunk.

De vegyünk legalább egy konkrét dolgot. Az alkotmányos igazságokról nem lehet szavazni. Nem a szavazástól függenek. A pálfordult életű Sólyom elvtárs is érezte ezt, és a láthatatlan alkotmány kifejezést próbálta belopni a köztudatba. Minden magyarázat, előkészítés nélkül. Ki is kopott onnan. Pedig volt értelme valamicske. Ha jószándékot tételeznénk fel mögötte, akkor azt kellene mondanunk, hogy félt kiejteni száján, hogy történelmi alkotmányos tételek, hogy szentkorona igazsága stb. Ha mi sem akarunk szellemileg nála sokkal erősebbnek tűnni, akkor legalább alkotmányos evidenciákról beszéljünk. Ne láthatatlanról, mert zavaróan idegen kultúrából származónak és szükségtelenül primitívnek tűnik a "láthatatlan" szó használata ebben az összefüggésben, amolyan ügyetlen szakszó fordításnak.

Minden bizonnyal nemcsak az őrök barakkjaiban nevelkedetteknek vannak tanultsági, műveltségi hiányosságai, hanem a rabok, az őrzöttek barakkjaiból származóknak is. Kényszerűen. Ilyen fogyatékossággal barátkozni kell, ha valaki élni akar a láger-tábor után. Hanem akit zavar ez a helyzet, és az a helyes, ha zavarnak minket a fogyatékosságok, azok igyekezzenek a lényeget felszínre emelő fogalmazásokra. Erkölcsileg helyeset sem lehet érvényesíteni félreértelmezett szóvarázslással. Egyrészt tehát az alkotmányos alapigazságokról aki szavazni akar, az hülye bármelyik oldalt is gyarapítsa nagy hangon (kb mint aki a Syladecorról szavazgatott nagy lelkesen) - másrészt viszont aki pedig a történelmi alkotmányra hivatkozva akar megkerülni "demokratikus" szavazásokat, és magának így előnyt kovácsolni, az legalább olyasmit készül művelni, mint a syladecorosok. És ezután már csak tisztázni kell, hogy mi az evidencia, amiről értelmes ember nem szavaz, és mi az, amit másként eldönteni erőszak volna.

Aki az alkotmányos alapigazságokat megismerve nem akar szavazni például egy nemzetgyűlésen az alkotmányos szellemiségre támaszkodó törvényekről, intézményekről, az vagy szintén hülye vagy rosszhiszemű sanda alak, aki spekulánsként úgy sütögeti a kenyerét, hogy több vasat tart a tűzben, jobb meg baloldalit egyaránt (vagy akár csak jobboldalit), de ettől neki tisztelet önmagában nem jár. Természetes, hogy kell szavazni, hogy ki irányítsa az országot, a várost, a falut. De csak, ha értelme van, csak ha nem csalárd megtévesztési színjáték a szavzósdi, azaz csak ha a szavazók "élő politikai közösséget" alkotnak két szavazás között is. Tehát senki sem szavazhat vagy szavaztathat meg semmiféle diktatúrát, semmiféle gonoszságot, semmiféle hülyeséget. És ha csintalanságból valaki mégis ilyesmire bújtogatna, akkor a neve sem lehet mentség. Úgyhogy beszéljünk csak arról, hogy kóbor ritterek szavával vigyázni kell. Mert ha neki a gúnyolódó radikálistázó meg antidemokratistázó megbélyegzés fontosabb téma, mint hogy szavazatégetők vannak hatalmon (nesze neked szavazatégető demokrácia mézes-szavú állam meg párt elnökökkel), és őt a szavazatégetés nem teszi radikalistává, akkor ő egy .......... [ezt tessék kitölteni ízlés szerint].

elnézést a bonyolult fogalmazásért és kéretlen hozzászólásért.

-------------------------------------------------

-----Original Message-----

From: Abu Ramlah alias Juhász László [mailto:timerider@freeweb.hu]

Sent: Tuesday, December 19, 2006 7:31 PM

To: Sándor Csintalan

Cc: trianon@yahoogroups.com; nemnemsoha@inforum2.externet.hu;

magyarjelen@yahoogroups.com; Lelkiismeret'88; hadiosveny@yahoogroups.com

Subject: Kihívás - Kóbor kutyának!

Importance: High

Kihívás - Kóbor kutyának!

Csintalan Sándor - közismert becenevén, Kóbor Kutya, 2006-12-19.-én nyílt támadást intézett a nemzeti radikalizmus, a NEM, Nemzeti Ellenállási Mozgalom, különösen a Lelkiismeret88 csoport, Toroczkai László, a Mi Magunk mozgalom ellen. A támadást, jól érezhetően támogatták meg megfelelően kiválasztott telefonálók is. Eddig ezzel a trükkel a szoclib médiában
találkozhattunk. Minden tiszteletem ellenére, Kóbor Kutya ezen eljárása nemtelen, ugyanis az általa támadottaknak nincs megszólalási lehetősége, nem is védekezhetnek az igaztalan vádak, hazug rágalmak ellen. Nem kérdőjelezem meg Csintalan jó szándékát, nem nézem, hogy honnan jött, mert nem ez számít, ám ha igazán becsületes, és nem gyáva, akkor kiáll állításai mellett és vállalja a nyilvános vitát a megvádoltakkal.

A kérdés nem személyes, bár nagyon durva, személyiséget sértő támadásokat kaptunk, nem is először Kóbor Kutyától. Nos, azt javasoljuk a Kóbor Kutyának, álljon ki a farkasokkal, azaz vállalja a nyilvános vitát a saját szalon ellenzékisége és a radikálisok között. Akár én magam is bármikor kiállok vele vitázni, és én hozzá hasonló, vén kövér és kopasz disznó vagyok, mint ő is, de akár Kocsis Imre a Lelkiismeret88 csoport vezetője, vagy Toroczkai László, a Mi Magunk mozgalom vezetője is vállalja a vele való vitát, akár külön-külön, akár együtt, akár társakat is maga mellé hívhat, tetszése szerint a szellemi párbajhoz. Természetesen tetszése szerint ez a párbaj lehet bárhol, bár célszerű lenne, ha a Hírtv-ben zajlana, ott, ahol a súlyosan sértő kijelentései elhangzottak.

Vissza kell utasítanunk, hogy a nemzeti ellenállási mozgalom demokráciaellenes lenne, hogy a nép akarata ellenére próbálna meg hatalomra kerülni. Szó sincs erről, pusztán arról, hogy a nemzeti radikálisok, melynek pártjait és szervezeteit a hatalom titkosszolgálati módszerekkel szétverte, megelégelték a Fidesz sehová sem vezető, langyos politizálását, és valódi fordulatot, igazi rendszerváltást akarnak. Ezért indult meg, az Erkölcs Forradalma. Ez a békés, polgárjogi harc, amelynek célja az értékrend helyreállítása, igazán veszélyezteti a hatalmat. Mivel nincs rá módjuk, hogy az egyre erősebb népi ellenállást törvényes eszközökkel elfojtsák, nem akarnak belőlünk mártírokat sem, ezért egyenként akarnak bennünket levadászni, ellehetetleníteni, diszkreditálni, és ehhez asszisztál a Fidesz és médiája, jelen esetben Kóbor Kutya, Csintalan Sándor is. Nemtelen és személyeskedő vádak, pletykák helyett vitázzanak az érvek. Mi is személyeskedhetnénk, szemére vethetnénk Kóbor Kutyának, honnan kóborolt el, hol lett kivert kutya, nem tesszük, mert valljuk, hogy a szellemnek, az értékeknek, gondolatoknak kell csatáznia, méghozzá egyenlő feltételek mellett, tisztességesen, és ez lehet a demokrácia alapja. További nemtelen támadások helyett, álljon elébe Csintalan a nyilvános vitának, ha már annyira hisz a demokrácia elveiben, akkor legyen bátorsága hozzá, hogy alattomos pletykák helyett érvekkel vitázzon. Minden olyan esetben, amikor valami újabb sértő kitétel hangzik el Csintalan műsorában a nemzeti ellenállási mozgalommal kapcsolatban, meg fogom ismételni ezt a kihívást, amit, ha nem fogad el Sándor, akkor nemcsak kóbor, de gyáva kutya is.

Juhász László

3145 Mátraterenye

Kossuth Lajos út 167

06-30-290-5655

Szavazni feltétlenül, de csak amiről értelme van