vissza a főoldalra *

erdély.ma - Autonómia Autonómia-fórum a Csíksomlyói Nyeregben [ 2006-07-02 - 12:05:56 ]

Fotó: Kovács László (archív)

 A kitartóan zuhogó eső ellenére is körülbelül kétezren gyűltek össze szombaton a déli órákban a Csíksomlyói Nyeregben, ahol az Ezer Székely Leány Napja nevű hagyományápoló rendezvény keretében 1 órától autonómiafórumra került sor.

Már a fórum kezdetét megelőzően egy figyelemre méltó eseményre került sor: az Ezer Székely Leány Napját bevezető ünnepi szentmise végén a papság – élen Oláh Dénes kolozsvári plébánossal, aki igét hirdetett a misén – megáldotta a nagy számban kiosztott, és a résztvevők által magasra emelt történelmi székely zászlókat.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Csík Területi Tanácsa által szervezett rendezvényen végre egy porondon láthattuk az RMDSZ-t képviselő erőket és a Székely Nemzeti Tanács néhány tisztségviselőjét.

Elsőként az RMDSZ csíkmadarasi szervezetének elnöke, Ördög Imre nyugalmazott történelemtanár szólt az egybegyültekhez. Elmondta: közösségünk végre saját kezébe akarja venni sorsát. Az önrendelkezés, a területi autonómia történelmi jussunk, amely évszázadokon át létezett, és amelyhez ragaszkodunk. „Nem vagyunk naívak, tudjuk, hogy sohasem fognak szeretni, csak megtűrni és eltűrni. Más a gondolkodásunk, másképp vetjük a keresztet. De jogunk van a történelmi igazságtételhez, a Terra Siculorumhoz!” – hangsúlyozta Ördög Imre.

A résztvevők tapssal fogadták a bejelentést, amely szerint az RMDSZ által szervezett fórumon a szóvivő Dr. Csapó I. Józsefet, szólította a mikorofonhoz. Az SZNT elnöke a nap fő rendezvényéhez, az Ezer Székely Leány Napjához kapcsolta mondanivalóját, megfogalmazta, hogy ki a székely legény, ki a székely leány. Aztán rátért azokra a célokra, amelyeket a Székely Nemzeti Tanács szerint ma a székelyeknek követniük kell a területi autonómia kivívásában. Kiemelte, többek között, hogy a természeti kincseink fölött gyakorolt gazdasági ellenőrzést vissza kell szereznünk. A székely föld kincseinek haszna ma nem a székelyeké. Székelyföldet nem csak területi szempontból, de gazdasági vonatkozásban is szétszabdalták. Azon kell lennünk, hogy a székelyek lakta területek egy egységes gazdasági régiót alkossanak.

Az SZNT elnöke konkrét dél-tiroli és katalóniai példákat hozott fel arról, hogy milyen szinten elismert, elfogadott a nyelvhasználati jog, és hogy sem Olaszországban, sem Spanyolországban nem használatos a „nemzeti kisebbség” fogalma, ott csak egyenrangú társnemzetek léteznek. Csapó azt is elmondta, hogy a román kormány és parlament mindennemű autonómiatörekvést elgáncsol, ezért az SZNT-nek nem marad más lehetősége, jogaink elismeréséért nemzetközi fórumokhoz kell fordulnia. „Székelyföld Autonóm Közigazgatási Terület statútumának tervezete ma is a román szenátus asztalán van. Az illetékeseket felszólítjuk, hogy tűzzék napirendre, és szeptember 30-ig fogadják el!” – fogalmazott zárszavában a Székely Nemzeti Tanács elnöke.

A zuhogó esőtől védekező hallgatóság meglepetésére Ráduly Róbert, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke a szabad ég alatt, esernyő nélkül szólt a jelenlévőkhöz. Mindenek előtt Istennek adott hálát, hogy az Ezer Székely Leány Napja rendezvényt immár 75. alkalommal is megszervezhettük, és megköszönte az Úrnak az égi áldást is. „Aki székely leányt szeret, az rossz ember nem lehet – parafrazálta a közismert szólást, majd kiegészítette: Aki székely lányban hisz, annak útja messze visz.” Ráduly saját személyes példájával bizonyította kijelentéseit, illetve azt, hogy a rohamosan fogyó székely nemzet fennmaradását csakis az összetartó család és a gyerekek számának gyarapodása szolgálhatja. Adjunk utódot a székely nemzetnek, „hozzon” mindenki legalább még egy embert Székelyföldre, belülről, a családjából!

Ráduly örömmel nyugtázta a sok székely zászló, és nem utolsó sorban a nagy számban megjelent székelyruhás résztvevő jelenlétét – ő maga is székely népviseletben állt a mikrofon előtt. „Igenis, használni kell jelképeinket, meg kell mutatnunk a világnak sajátosságainkat, egységünk jelképeit – húzta alá a szónok, majd feltette a kérdést: szabad-e nekünk ma itt, ezen a szakrális helyen területi autonómiáról beszélni?”

- Igen, erről itt és most, ezen a nép-nemzeti ünnepen, beszélni kell! Ma nincs alkalmasabb hely Székelyföld autonómiájáról beszélni, mint a Csíksomlyói Nyereg! – szögezte le Csíkszereda polgármestere.

„Ezen a napon teljes díszbe öltözve szoktunk erre a megszentelt helyre feljönni, területi autonómia nélkül azonban nincs teljes díszbe öltöztetve a lelkünk” – foglalta metafórába mondandóját Ráduly. Az önrendelkezés nem versenyfutás, amelyben az a lényeg, hogy ki ér hamarabb a célba.

- A területi autonómia zászlója széles, befér alája minden jó szándékú erdélyi magyar. Aki viszont be akar állni alája, netán vinni is szeretné azt, az ne hatalomvágyból tegye! – zárta gondolatait Ráduly Róbert.

A fórum a magyar és székely himnuszok eléneklésével ért véget.

Kovács Csaba 

Vissza az oldal tetejére