Személy
és alkotmány-elmélet
és közgazdaság-elmélet
ontológia ismeretelméleti értelmezése és logikai összetevői (visszajelzés alapján átrendezve 2022 02 07)
Alapfogalmak előzetesen
Az „ontológia” szokásos értelmezése
Axiomatika
Rendszer és axiomatika
Ismeretelméleti ontológia
„Arisztoteleszi fogalmi sablon” – egy kétezer éve bevált ismeretelmélet-ontológiai alapminta
Személy ontológiája – az arisztoteleszi fogalmi sablonba ágyazva, annak fejlődési fázisai mentén kibontakozva
Az arisztoteleszi fogalmi sablon kezdő változata
A porfürioszi fa
A személy filozófiai meghatározása Boethius nyomán
Szabad akarat és potencialitás, végső ok
A személy mint szubsztancia deduktív aximatikus fogalmi rendszer alapeleme lehet
A deduktív és induktív axiomatika elnevezésbeli megkülönböztetése
Deduktív és induktív axiomatikus rendszerelmélet
A deduktív és induktív axiomatika összefonódásának módja nem témakör függő, hanem kikerülhetetlen ismeretelméleti jellemző
A logika fejlődéséről egészen az ősi amorf, spontán absztrakció és beszéd korától
A logikai eszköztár fejlődése a kezdetektől (táblázatban)
A logikai eszköztár kezdetektől való fejlődése II.
Egzakt-axiomatikus fogalomhasználati alapok logikai kiépülésének útja
Elvek, észelvek, logikai „első” alapelvek – azaz miben van logikai tudásunk végső alapja?
Az „arisztoteleszi fogalmi sablon” tekinthető észelvek összekapcsolt állandósult együttesének
Gyarapszanak-e, átrendeződnek-e az észelvek a pont-halmaz-gráf(háló)-rendszer matematikai alapelem illetve alapmodell sor (matematikai eszköztár építkezés) mentén?
Különböznek-e az észelvek az alapfogalom megválasztásától függően - PONT illetve SZEMÉLY esetében?
Áttekintés a logikai előfeltételekről a PONT mint alapfogalom esetében: pont-halmaz-háló-rendszer axiomatikus tárgyalásához
A) Címszavakban a személyről a személyt mint alapelemet tartalmazó halmaz, háló, rendszer axiomatikus tárgyalásához
B) Egymáshoz viszonyítva a matematikai pont és a személy eszményített fogalma
Az ismeretelméleti ontológia értelmezhetősége további területeken
A számszerűsítés, szabályozás (sőt statisztika) ontológiája
A lelkiismeret, hit, szeretet-érték ismeretelméleti ontológiája
A bűnbánat-bűnbocsánat ismeretelméleti ontológiája
A statisztika ontológiája (2011)
A „szabályozás ontológiája” ábra-sor (2008)
elvi problémafelvetés a személy fogalmáról (pontosítva 2021 10 12)
Problémafelvetés – amelyből következett a személy fogalmának elemzése
A személy fogalmának tájolásához I. (jelölt-jel-jelölő és értelmező)
Személy fogalmának tájolásához II. (fogalomtörténet)
Alkotmány mint axióma-struktúra
Ismeretelmélet felől – egy kínálkozó logikai visszatekintés – arisztoteleszi fogalmi sablon
Az „arisztoteleszi fogalmi sablonnak” nevezhető fogalmi alapminta
A személy fogalmának ismeretelméleti (és ezen irányból ontológiai) megközelítése – az arisztoteleszi fogalmi sablont alapul véve
A rejtetten-halványulóan tekintetbe vett lényeg, mibenlét egyértelmű előtérbe hozása
A személy deduktív alapfogalomkénti megtartása, megerősödése utat jelöl ki, mintát ad, inspirál
Személy és alkotmány
a személy és rendszer problémafelvetés kialakulásáról, jellegéről (2020)
Matematika-tudománytörténeti (axiomatika-történeti) gondolatok (2019)
Problémafelvetés Pénzhasználat és szerződés elmélet elvi alapjai körében (2018)
Axiomatikus alapok megfogalmazása kikerülhetetlen és elvégzetlen
Axiomatikus Szerződéselméleti körvonalak a pénzhasználat fogalmáig terjedően
Axiomatikus pénzelméleti körvonalak a hitelpénzrendszer korszakában