vissza a főoldalra * alap- és sarkalatos törvények koncepcióról megjegyzés sorozat

From: Fáy Árpád [mailto:arpad.fay@gmail.com]
Sent: Thursday, September 22, 2011 12:00 PM
Subject:

javaslat
alkotmányos piacgazdaságot megcélzó
alaptörvényi intézményekre

Szerződés felügyelőséget kellene létesíteni,

amelyet alaptörvényi szinten kellene előírni mint alkotmányos létünk fontos intézményét, alkotmányos törekvésünk egyik kifejezőjét, eszközét és sarkalatos törvényben szabályozni - amelynek az ex felügyelet (lásd a levél vége felé táblázatban olvasható meghatározását) az egyik részlege lehetne.

Az alkotmányos piacgazdaság alapvető intézményei (mind a magánszerződésekben, mind a közigazgatásban, törvényhozásban, bíróságokon és az államélet egyéb területein) olyanok lehetnének, mint:

·         Szerződésfelügyelet

o   ex felügyeleti részleggel

o   általános uzsoravédelmi kommandóval (uzsorától megvédő kommandóval)

·         Létfeltételek természetes portfóliója felügyelet

o   a személyes szuverén lét feltételeiként a társadalom által alkotmányos szellemben biztosítandó hozzáférésű természeti és társadalmi erőforrások portfólió rendszerének felügyelete – a jövő nemzedékek számára is biztosítva a feltételek folyamatosságát

·         Aszimmetrikus autonómia felügyelet a vállalt felelősség és érvényesíteni kívánt szabadság kiegyensúlyozottságának, összehangoltságának vizsgálatára

o   személyes szuverén létfeltételek igényelhetőségében és használhatóságában

o   közösségi létfeltételekben, szabályokban (helyi területi önkormányzattól nem-területi egyesüléseken át a nemzeti, szentkorona tagsági közösségi autonómiákig terjedően)

Lényegében tehát nem csupán monopólium elleni védelemről van szó, sőt nem is csupán uzsorás monopóliumok elleni védelemről, vagy megtévesztéssel erőfölényt sugalló uzsora elleni védelemről, hanem a társadalmi önszerveződés intézményi alapjairól mind a személyes mind a közösségi létet tekintve a klasszikus törvényhozástól, végrehajtástól, bíróságtól kezdődően a speciális gazdasági, politikai, kulturális, egészségügyi, közrendi stb intézményrendszerekig terjedően.

 


From: Fáy Árpád [mailto:arpad.fay@gmail.com]
Sent: Sunday, September 18, 2011 6:42 AM
Subject: nehezen fogalmazható evidencia

nehezen fogalmazható evidencia

A felelősség és jogosultság lépcsős rendszere mint államszervezési, közigazgatási szervezési alapelv: homályosnak tűnhet. Az aszimmetrikus autonómia sem megszokott kifejezés, pedig ha belegondolunk, mindkettő általános alapelvként értelmezhető evidencia (magától értetődő).

Közelítsünk onnan, hogy a magyar alkotmányosság lényegének tekinthető, hogy

1.       a nemzet (az önirányító társadalom) szuverén személy egyének tagjaiból áll.

2.       a nemzet államalkotó akarata az alkotmány

3.       a nemzet közösségében, társadalmi közegében teljesedhet ki a természetes személy szuverenitása – és az államnak mint a társadalom önszervező eszközének kikerülhetetlen alapfeladata a személyes szuverenitás feltételeinek biztosítása.

személyes szuverenitás feltételei

A személyes szuverenitás kérdései közül a legfontosabb, hogy a szuverén személy belső egyensúlyát feltételezi, vagy más szavakkal lelkiismereti önállóságát valamint gazdasági önszervezését. Általában feltételezi a személy szuverenitása a személy felelősségének és döntési szabadságának összehangoltságát.

A személyes szuverenitás belső önállóságának belső lelki és külső intézményi, jogszabályi feltételei is vannak. A család belső világának intimitását a jognak védenie kell és nem felparcelláznia, mert a jog betörése a család falai közé felszámolja a család lelkiségét, formálissá teszi azt. Hasonló a helyzet az egyén esetében.

Az egyéni szuverenitás belső egységét, világát nem lehet felparcellázni. Mégsem mondhatjuk, hogy mindenki belső szuverenitása, autonómiára érettsége és képessége egyforma lenne. A való életben éles különbségek adódnak, amelyet legtöbbször mind az egyén mind a környezete érzékel, el tud fogadni, és alapul veszi (nem minden konfliktus és vita nélkül).

A külső feltételek esetében azonban eleve ott van az intézményi rendszer és a jogszabályi környezet felparcellázottsága, nem beszélve a környezet állapotának, az illető egyénhez viszonyulásának széles skálájáról.

Korunkban erős a késztetés, hogy az egyének szuverenitásából (eltérő jellegű és mértékű szuverenitásából) következő problémák tudomásul vételét, kezelését elutasítsák, és helyette fűnyírószerűen próbálják az embereket egyenlőként kezelni. Ami képtelenségekhez, sőt az emberi kultúra és civilizáció romlásához, káoszához vezet. Sérül ugyanis a társadalom alanyának tekinthető ember élethez, szuverén személyi léthez való joga. E sérülés pedig az emberi személyiség sérülése révén az emberi-társadalmi életképesség pusztulásához vezet.

Hogyan lehet hosszú távon a termelő tulajdonától, sőt a termelési lehetőségétől megfosztott emberektől extra adózást elvárni? Sehogy. Az adózó képesség a gazdasági potenciállal lehet csak arányos. A tönkretett emberek adóztatása az állami terrorizmus megnyilvánulása, a latorállamiság hibbant törekvése, pontosabban a nemzettől kalózok által elrabolt állami gépezet diszfunkcionális működtetése.

A társadalmat a világot átfogó társadalmi struktúrákba nem az életképességét felszámolva lehet integrálni, mert az nem integráció hanem megsemmisítés, azaz genocidium. Az élő társadalmat lehet a nemzetközi viszonyok alanyává, szereplőjévé tenni. Az élő társadalom állama pedig a saját nemzetét szolgálja és nem terrorizálja.

Csúnya szóval régen a birodalmi törekvés az volt, hogy a birkát élni kell hagyni, különben nem lehet nyírni. Ma ott tartunk, hogy a társadalmi lét felszámoltsága elfogadott alaphelyzetnek tekintendő. Szinte észrevétlenül, például

A szabadság, a felelős szabadság oly nagy érték, hogy az teremtő Isten még az ellene való bűnelkövetést is eltűri, bár nem örül neki. Csak szabadságunkban lehetünk méltók az emberi létre. Ezért tehát más szabadságát elvenni, leszűkíteni a gyilkossághoz hasonlatos bűn a közélet minden terén, a közélet minden eszközével. A saját szabadságunk feladása pedig az öngyilkossághoz hasonlatos bűn. Megengedhetetlen mindkettő. Amit tehetünk, az az, hogy megfogalmazzuk azt a feltétel rendszert, amelyet a társadalom nyújthat és amit a társadalom elvárhat a szabadsággal való élés során. A társadalom szervezésében, az állam működtetésében nem akarhatunk Istennél többek lenni. A szabadságot nem vehetjük el, de támogatásunkat feltételekhez köthetjük.

……….


From: Fáy Árpád [mailto:arpad.fay@gmail.com]
Sent: Friday, September 16, 2011 6:33 PM
Subject: FW: hétvégére szántam - tehát

Tehát

Magyarország Alaptörvényében nevesített
sarkalatos törvényekhez
megjegyzések  

... a nemzet államalkotó akarata is, amire az alkotmány definíciója támaszkodik, közös tőről származik az egyesülési joggal. Mondhatjuk, hogy mindkettő a szuverén emberek közösségalkotó készségére, jogára, még általánosabban önszervező képességére sőt „elrendeltetettségére” épül

Alkotmányos szinten a munka legyen az önszervezés egyik részhalmaza

Alkotmányosan a munka legyen az önszervezésből, annak szűkítéseként származtatva - B

 ... mert önálló szuverén személyekből áll a nemzet (a szentkorona), amelynek (akinek) államalkotó akarata az alkotmány ...

A magyar alkotmányosság minimuma: a szuverén személyek közössége.

A közösséget a közgazdaságban mint végső fogyasztót és végső tulajdonost kellene megjeleníteni, azaz mint alanyt.

Az állam mint jogi személy mögött a társadalom, a nemzet mint kvázi természetes személy, azaz mint ÉLŐ közösség  kell megjelenjen. Kicsiben ugyanez a helyzet minden autonómiával

Ingyenesen hozzáférhető gazdálkodási-kalkulációs szoftverek.

Az adóztatási rendszer költségvetésében kellene egy olyan fejezetnek lennie, amelynek hiányában "természetesen" az APEH senkivel szemben sem használhatná a szoftvereit. Ingyenesen hozzáférhető gazdálkodási-kalkulációs szoftverek. Amelyeknek csak minimális szempontja, hogy az APEH által követelt járulékok, várható befizetések ne hiányozzanak belőle mint szempontok. A lényeg azonban, hogy az adózót mint gazdálkodót, az életét és munkásságát szervező személyt szolgálja a szoftver – elsősorban (az adóhivatalt is magába foglaló nagyobb rendszerben)! Max ezzel egyenrangúan merülhetne fel bennük az adózási szempont. - merthiszen az alkotmány az önszervező, szuverén egyénekből álló nemzeti közösség államalkotó akarata.

Az élő személy a jogi személy TULAJDONOSA és nem szinonímája vagy párhuzama, netán vetélytársa.

Viselkedjünk-éljünk, érvényesítsük az ÉLET alkotmányát - a szuverén személyes léthez szükséges strukturális gazdasági feltételek léte, milyensége az alkotmányosság "hétköznapi" érvényre jutása

Az alaptörvény első sora

többszintű költségvetés és önkormányzatiság, autonómia

 


From: Fáy Árpád [mailto:arpad.fay@gmail.com]
Sent: Thursday, September 15, 2011 12:57 PM
Subject: FW: hétvégére szántam

palackpostához még egy kiegészítés

Természetesen a tegnapi levél, amelyet itt alul meghagytam, nem kimerítő, nem hiánytalan ahhoz képest sem, amit az alkotmányossági műhelyben átgondoltunk.

A probléma jellegét megmutatni talán alkalmas a tegnapi levél is, amelyet hosszan lehetne még bővíteni. Adózók és adóhatóság közös szoftver-rendszerének gondolata szemléletes példaként még ide kívánkozik. Az egyéni társadalom biztosítási számlák is bele illenek ebbe a gondolat menetbe, ami a megvalósulás határán van, amiről szintén szólhatna sarkalatos törvény.

1.      adózók és adóztató közös szoftverrendszere

Ingyenesen hozzáférhető gazdálkodási-kalkulációs szoftverek biztosítása és karbantartása az adózók részére, az adóztató intézmény szoftverével közös fejlesztésben. Amely szoftver-rendszernek csak egyik szempontja, hogy az APEH által követelt járulékok, várható befizetések adminisztrálhatók legyenek. A lényeg, hogy az adózót mint gazdálkodót, az életét és munkásságát szervező személyt is szolgálja állami szolgáltatásként (mint pld a KRESZ-szabályok), amiből a társadalom szélességében mellesleg nagyobb adóalap, eredményesebb gazdálkodás, a gazdálkodási kultúra emelkedése következne.

Tehát a magánszemély adózó mint segélyes, alkalmazott, őstermelő, saját magát foglalkoztató, egyéni vállalkozó, szellemi szabadúszó, BT-s de akár mint mikrovállalkozós kapjon karbantartott, „versenyképes” kalkulációs segítséget az életvezetéséhez, vállalkozásaihoz. És ha segélyes, akkor a kifizetés feltétele legyen, hogy félévente legalább egynapos továbbképzésen vesz részt. A többi kategória ettől felfelé mind a maga vállalásainak, működésének megfelelően további komolysággal, még igényesebben kapjon felkészítést. Ez nem váltja ki a könyvelést, ami az APEH apparátusának velünk fizettetett része. Ha a szoftvereszköz nincsen karbantartva, a tanfolyami képzés rendszere elakad, a szoftvereszköz nem kompatibilis az APEH módosításaival, elvárásaival, akkor az adómérséklő vagy adó-nem fizetési indok lehessen. Ez utóbbi álmodozós megállapítás az adózónak adott kalkulációs szoftverről mint adózási előfeltételről csak az alkotmányosság küszöbét jelentené - a háborúból itt rekedt folytonos, mindent átitató diktatúrából kifelé.

 


From: Fáy Árpád [mailto:arpad.fay@gmail.com]
Sent: Wednesday, September 14, 2011 9:54 PM
Subject:

hétvégére szántam

hétvégére megtárgyalandónak szántam, de a célzott társaság nem fog összejönni – ezért közreadom az alábbi vázlatot
 (Fáy Árpád)

Mondhatnánk, a karaván halad, a kutyák ugatnak. Minek hozzászólni az alaptörvényt követő sarkalatos törvényekhez?

Pedig mondhatjuk: az alkotmányosság helyreállítási folyamatának vargabetűin botladozó, a hatalma forrását az 1949/XX törvényben megjelölő (ki tehet születéséről?), de reményeink szerint valahol a lelke mélyén csak jószándékú parlamenti többség talán a papírformát követve adott hivatkozást arról, hogy miért ő van a parlamentben és ott mit kíván tenni. Ne hagyjuk őket magukra. Nem azért, hogy nyugalmat ne találjanak, hanem hogy az alkotmányossághoz vezető út, amelyen a jelek szerint csetlenek-botlanak, el ne akadjon, el ne torlaszolódjon. Ezen az úton ott vannak ők is, és „mi is” – akik úgy hisszük,hogy a hatalom gyakorlás 1949/XX-as láncaitól legalább lélekben mentesek vagyunk, mentesíteni kívánjuk magunkat, de legalább lelkünket azzal, hogy nem maradunk némák.

Tömören az, ami folyamatban van, egyelőre alaptörvényi és sarkalatos törvényi szövegekben érhető tetten. Bár egyik oldalról tekintve szóhasználatában és egyes hivatkozásaiban valóságos áttörésnek tekintendő, más irányból viszont még mindig több szempontból nem mondható másnak a szövegezését és lényegi tartalmát tekintve, mint hogy oly mértékben hiányos (helyenként meg egyenesen értelmetlen ha nem éppen alkotmányellenes), hogy jelen állapotában a magyar alkotmányosság felől tekintve semmis („semmis”).

Például először is semmis azért az áthidalhatatlan belső ellentmondásért, ami a 2011 év húsvétra időzített alaptörvény elvi alapvetését adó bevezető rész és a pontokba szedett, nagy terjedelmű középső rész túlnyomó többsége között feszül. Ez az alaptörvény ha komolyan vesszük értelmezhetetlen például a történelmi alkotmány és a nem magyar állampolgár polgármesterek lehetőségének ellentmondása miatt – és a sor hosszan folytatható. Az értelmezhetetlenség megnyilvánul abban a műfaji tisztázatlanságban is, hogy nem válik el egyértelműen az alaptörvény, a sarkalatos törvény és a rendes törvény szándékolt funkciója, eszközrendszere.

A folytatás sem sokkal egyszerűbb a sarkalatos törvényekben, lásd például a nemkeresztény vallási szervezetek egyházként való hamis, megtévesztő, minden irányban, minden érintettnek megalázó definiálását. A rátarti kiszólásokról nem is szólva, amikor keresztény teológiai végzettségű pártvezetők, törvényjavaslat előterjesztők az egyház teológiai és a hatalom jogi értelmezésének különbségéről szónokolnak. Ez vakvágány. De vajon akik ilyen melléfogásokra képesek, mennyire gondosan jártak el egyéb ügyekben?

Egyáltalán van értelme ilyen kérdésekre időt pazarolni, amikor láthatóan a parlamenti többség úgy érzi, hogy az alaptörvény és a sarkalatos törvények dolgában régen túl van a mérlegelés idején, most már csak gépies gyorsasággal határidőre kell rutinmunkát végeznie? Igen van értelme a kritikának, mert egyrészt a parlamenten kívüli nemzeti oldal nem tett le önállóan hasonló terjedelmű, hasonló célzatú legalább vázlatos munkát, márcsak önmaga előtt is tisztázandó a történelmi alkotmány kérdéskörét.

A parlamenti többség ugyanis a maga cselekvőképességének megőrzése érdekében, talán kikerülni akarván a csupán akadályozni törekvő obstrukcióval való hasztalan birkózást, magába zárulva próbál fegyelmezett munkával gyorsan dolgozni. Azonban azzal a veszéllyel, mintha semmisségi tömeggyártásba fogott volna, mert a külső obstrukciót kizárva nem maradt mentes a belső érdektagoltság megosztottságától. Az alkotmányosság azonban fontosabb az ilyen parlamenti hatalmi játszmáknál, azok fölött kell álljon (és mert a jogszabályok a hatalmi praktikáktól nem védettek, ezért az alkotmány jogrendszer felettisége nagy jelentőségű kérdés – régiek ezért is beszéltek íratlan alkotmányról és írott törvényekről).

Az elfogadott alaptörvényről:

·         A magyar hagyomány megfogalmazása szerint a nemzet államalkotó akarata az alkotmány. Mi sem áll ettől távolabb, mint az 1849-es olmützi osztrák birodalmi alkotmány-kísérlet, amelynek szellemiségét építette magába a 2011-es alaptörvény már a meghozatalának puccs-szerű módjában is, de még inkább számos tartalmi elemében. Egy alaptörvény, ha szöges ellentétben áll a magyar alkotmánnyal, akkor a magyar alkotmány felől tekintve semmis (SEMMIS), legfeljebb az 1944. március 19-i német megszállástól számítható alkotmányossági provizórium egy újabb állomása. A 2011 húsvétra dátumozott alaptörvény középső részének jelentős hányadát eleve semmisnek kell nevezzük. Reméljük a kiforratlan alkotmányos állapotainknak köszönhetően következett be a felemás állapot és véletlenül sem a magyarság alkotmányos identitásának szándékos, genocidiális megtagadása miatt. Ezen a helyzeten tehát előbb-utóbb változtatni kell. A változtatáshoz kritikát kell fogalmazni, nevén kell nevezni a látható problémákat.

o   A nemzet nincsen olyan állapotban, hogy államalkotó akaratát ki tudja fejezni. Odáig el kell jutni. Az 1990-es választás szabadnak minősítése az alaptörvény bevezetőjében kifejezetten megtévesztő és sérelmes alkotmányos szemmel. Előbb el kell jutnia az országnak az alkotmányos fordulathoz, és utána beszélhetünk szabad választásról (alkotmányos értelemben). 1990-et emlegetni a szabadság startjának alkotmányosságunkhoz való visszatérés nélkül, és megfeledkezni a szavazócédula égetésekről, a választási eredményhez utólag igazított választási szabályokról szinte az összes jelentős kérdésben (Eu, NATO stb csatlakozás), megfeledkezve az elcsalt privatizációról, a színleg a választók képviselete jogán a parlamentben helyet foglaló képviselők pártfegyelmezéséről pénzbüntetés terhe mellett (!?) stb-stb – mind a hitelességet szűkítő dolog, amelyet szőnyeg alá söpörni annyit tesz, hogy a csak-csak meglevő pozitív fejleményektől is elveheti a becsülhetőséget.

o   Ez az alaptörvény tehát jó esetben egy hosszú úton megtett, bátorságában is tétova lépésnek tekinthető az 1949/XX-as gyökerű politikai tömb részéről. Nem kell ezt a 2010-es alaptörvényi kezdeményezést teljes egészében elutasítani, csak látni kell mibenlétét, látni kell hogy a nemzet önrendelkezésének minősíteni olyan aránytévesztés (sőt megtévesztés), mint amikor jól hangzó propaganda eszközként olyan nyilvánvalóan aránytalan, hamis önértékelésre sarkalló, túlzó megállapításokkal igyekeznek leszerelni a nemzet meginduló önszerveződését például 1990-ben, hogy a Szovjetuniót mi számoltuk fel (nekünk ez csak egy mozdulat volt, Reagen elnök meg epizodista), hogy a magyarság a világ legtöbbet szenvedett népe (akik végleg eltűntek, azok meg nem számítanak?) stb.

o   Látni kell, hogy az ellenmondásos, olykor meggondolatlan vagy egyenesen megtévesztő szándékú felszín mögött genocidiális eltökéltségű birodalmi diktátum veszéllyel állunk szemben - ami nem a nemzeti akarat önkifejezésének az eredménye. A küzdelem nyitott, minden lehet belőle. Kik vannak és mit tudnak mondani a nem-birodalmi oldalon?

·         A semmisség jelentheti először is a végtelen hiteltelenséget, hamisságot, a legitimáció teljes hiányát. Alkotmányosan az alkotmány verbális elismerése az egyik sorban, majd a következőben azzal gyökeresen ellenkező kikötés írásba foglalása és elfogadása (például polgármesterek választhatósága), ráadásul egy alapvetően a magyar alkotmányt a tagadó, a megszálló hatalom által kierőltetett alaptörvény felhatalmazására hivatkozva – ez a csűr-csavar alkotmányos értelemben önmagában jelenti a semmisséget. De ha egy folyamat állomásaként közelítünk hozzá, amely ugyan illegitim állapotban, de gesztust tett a történelmi alkotmány felé, akkor értelmes dolog lehet tovább vizsgálódnunk.

·         A semmisség jelentheti (részletekben vizsgálódva) a logikai képtelenséget, amit az eddig megjelent alap és sarkalatos törvények is marokszámra tartalmaznak. Mikor kerül majd sor ezek korrekciójára?

·         Semmisnek kell tekinteni egy törvényt akkor is, ha nyilvánvalóan elégtelen eszközöket jelöl meg valamely cél elérésének eszközeként – ha tehát eleve alkalmatlan a cél elérésére.

·         És semmisnek kell tekinteni már-már az alap-, sarkalatos és egyszerű törvények rendszerét is, ha alkalmatlanságuk abban nyilvánul meg, hogy korunk gondolkodási szintjéhez, a kezelendő problémákhoz, élethelyzetünk adottságaihoz mérten irreálisan alacsony színvonalon közelítenek a társadalom önszabályozásának kérdéséhez.

Nézzünk konkrétumokat, elsőnek az alaptörvényhez szólva:

·         kiemelném, hogy a himnusz kezdő sorának használata telitalálat, amelyet nem sikerült folytatni. Ez az első sor emelkedett, és tökéletesen megfelel az alkotmány azon definíciójának, hogy az alkotmány a nemzet államalkotó akarata, amely egy fohásszal kezdődik.

·         alkotmányos emlékeink listája igen fontos melléklet, függelék kell legyen, benne a nagy államszervező cselekedetek emlékével, mint a törzsek vér-szerződése, Pusztaszer, Aranybulla annak nagy Lajos korabeli változatával, Mátyás király néhány törvényével és a Tripartitummal, továbbá a szabadságharcok nyilatkozataival, trónfosztásokkal és békekötésekkel, valamint Deák Ferencet követően a kiemelkedő alkotmányelméleti tanulmányokkal (mint Timon Ákos, Molnár Kálmán, Csekey István tanulmányai, megállapításai) és a hajdani is megszakadt jogfolytonosság helyreállítási lépései.

·         ezt követően az alaptörvénynek legalább utalás mértékéig ki kellene térnie a magyar alkotmányos hagyomány szellemiségének néhány vonására (vázlatosan):

o   a személyes szuverenitás[1] fölülírhatatlan jelentőségű,

§  az élő természetes emberi személy (és annak természetes közössége) társadalmi és ezt kifejező alkotmányos alanyisága a legfőbb kiindulópont minden alkotmányos kérdés elemzésekor

§  legfőképpen az emberi élet eszközéül alkotott, használt bármilyen klasszikus vagy újonnan alkotott tárgyi, szervezési, fogalmi eszközzel szemben (jogi személyek pld)

o   a személyes lét társadalmi kibontakozása a nemzeti lét közösségében lehet teljes, ezért illeti különös megbecsülés a személyes lét értékei felől a nemzeti lét íratlanul is felülírhatatlan államalkotó akaratát, azaz alkotmányát

o   a nemzeti lét védelme és a személyes lét megbecsülése nem kerülhet szembe egymással, hanem egymást feltételezik

o   az állam egyik elsődleges alkotmányos kötelessége a személyes lét védelme és feltételeinek biztosítása (minden szóba jöhető értelemben),

§  például a nemzettől elvonhatatlan természeti és társadalmi erőforrások nemzeti tulajdonban (szentkorona tulajdonában) tartásával és

§  csak a tulajdonnál sokkal szűkebb korlátok közt szabályozott birtokba adhatósággal (amely a nemzettől való elszakítást ki kell zárja akár rendeleti, akár adásvételi akár egyéb fondorlatos eszközök által)

§  vagy: az állam politikája nem irányulhat a szuverén személyi lét ellen sem egyes intézkedéseiben, sem intézményesen bármiképpen rögzült módon.

§  a politikai struktúra élő, életképes elrendezésű kell legyen, például a hatalmi ágak értelmes, funkcionális elkülönülésével és értelmes munkamegosztásában

§  a hatalom gyakorlás eredményessége érdekében nem számolható fel sem a parlamenti képviselők szuverenitása, sem a képviselők és szuverén választóik közti alapvető kapcsolat – hanem el kell választani a végrehajtó hatalom szerkezetét a törvényhozóitól, vállalni kell a végrehajtó hatalmi ág tényleges parlamenti beszámoltatását és cserében önálló, funkciója szerinti működését….

o   az állam nemzeti önszervező, önirányító eszköz (birodalmi fegyelmező pálca helyett), a nemzetközi tágabb emberi közösségben való alanyi létezés fontos eszköze, megnyilvánulása

o   az autonómia alkotmányos értékű elvehetetlen jog, mint az emberi szabadság értékének közösségi megnyilvánulása, mint az államalkotó nemzeti léthez tartozás egyik közösségi módja

o   mindenféle diktatúra alkotmányos elismerhetősége fogalmilag kizárt a magyar alkotmányos gondolkodás fogalmi rendszerében

o   a nemzetközi szerződések az alkotmányt felül nem írhatják, hanem azok alkotmányhoz illeszthetősége vizsgálható

§  lehetőséget kell tehát teremteni az ország alkotmányosságát sértő nemzetközi előírások, elvárások néven nevezhetőségére az alkotmányos szemlélet elroncsolása helyett,

§  ami a bírói gyakorlatban is előnyös helyzetet teremthet az igazság és a kényszerű jog, kötelesség közti különbség néven nevezhetőségével

o   a hatalom teljessége, a nemzet önrendelkezése a nemzet egészétől nem vehető el, ezt fejezi ki, hogy teljhatalma csak a nemzetet kifejező szentkoronának lehet

o   régi fogalmazással a szentkoronához való viszonyát sem az uralkodó sem a nép nem változtathatja meg, ami mai szóval azt jelenti, hogy

§  az alkotmányosság nem írható fölül semmilyen hatalmi erővel

§  semmilyen társadalmi alrendszer nem vonhatja ki magát az alkotmányosság kötelme alól sem külhatalom sem belső hatalmi erő nyomására (politika, kultúra, jog, gazdaság, pénzrendszer, bármilyen ellátó rendszer, monopólium)

§  sőt éppen az a tétel veendő alapul az alrendszerek kialakításakor és működtetésében, hogy bármely speciális szabályozó eszköz a társadalomban csak akkor fogadható el, ha a nemzetet alkotó személyek önrendelkezését nem csorbítja, hanem végső soron éppen annak kiteljesedési eszközéül szolgál (legyen az jogszabály, politikai szerveződési modell, gazdasági rendszer, pénzhasználat, oktatás és egészségügy, egyéb köz-szolgáltatás stb)

o   az aszimmetrikus autonómia kifejezését használva (ami helyett más kifejezést is lehet használni) minden egyes természetes személy egyén és a természetes személyekből álló minden egyes kvázi természetes személyként egyedi, megismételhetetlen, szuverén közösség szabadsága, önállósága csak a felelősségével arányban érvényesülhet.

o   mindenféle önkénnyel szemben az ellenállás jogának sőt kötelességének kiiktathatatlansága

o   és az alaptörvényben helye van annak a sajátos megállapításnak, általánosabb elvekből következően, hogy az írott törvények jogrendjén, eszközrendszerén kívül, azon felül álló az íratlan alkotmány (amelyről mint a nemzet megnyilvánulásáról könyvtárakat lehet megtölteni leírásokkal, elemzésekkel, írásba foglalt egyedi okmányokkal, de amelyet nem lehet sem helyettesíteni sem kiváltani bármilyen irománnyal, élettelenné merevítő kodifikációval)

o   ami a történelmet illeti, a nemzeti sors feladványait, hagyományát és jelenkori helyzetét, feladatait - a teljesítőképes történelmi tudat legfontosabb inspirátora az alkotmányos hagyomány ápolása és feladványainak megértése, átélése, az alkotmányos élet céljainak, szükség szerint küzdelmeinek vállalása

§  ilyen feladvány a magyarság alkotmányosságának biztosítása több állami hatalom alá tartozva, amikor csak a Trianon utáni központi országrészen beszélhetünk magyar államról, ennek határain túl más államok fennhatósága alatt élő magyarság autonómiájáról lehet szó. A szentkorona testének tagjai a más államok fennhatósága alatt élő személyek mint alkotmányos magyar közösség csak autonómiájuk révén tartozhatnak – ami az autonómiák alkotmányos jelentőségét hangsúlyozza

§  ez az alkotmányos elv egyébként kölcsönösség jegyében a magyarországi nemzeti kisebbségekre is vonatkozik, ők is alkothatnak autonómiát, amennyiben az autonóm alkotmányos létre képesek és azt igénylik a magyarság államában, vállalják az azzal járó terheket

§  a legsajátabbnak érezhetjük, bár a legtermészetesebb, végül is kikerülhetetlen kérdés a szokásjog hagyományának, jelenkori kezelésének kérdése. Ennek kifejtése minden bizonnyal nem alaptörvényi feladat, de mindenképpen megemlítendő, mint a magyar alkotmányos hagyomány fontos eleme, abban az értelemben, hogy az írott törvénynél mindenkor mértékadóbb akár íratlanul is a nemzet akarata, alkotmánya, amelyet a nemzet „szokásaiban” megvalósított, megélt, hagyományozott, ápolt, védett egészen a szabadságharcokig menően – akár birodalmi, akár egyéb, például az alkotmányos értékekkel szembe forduló anyagi haszonszerzési törekvésekkel szemben vagy egyszerűen a megkövült téves értelmezésekkel szemben.

További vázlatos megjegyzések a 32 sarkalatos sarkalatos törvényhez, amelyek a Magyarország alkotmányos állapotba jutásához vezető folyamat korai állomásaként értelmezhetőek, amelyeket 2011-es alaptörvény nevesített (1-től 32-ig, az ezen kívüli számokkal eleve hiányzó témaköröket igyekeztem megjelölni – FÁ):

 

hivatalos név

észrevételek

0

A társadalom szabályozásról

·         Korunkban kellene egy olyan alaptörvényi vagy sarkalatos törvényi hely, amely a társadalom szabályozás alapkérdéseivel foglakozik olyan értelemben, hogy például megkülönbözteti a szabályozás alanyát, cselekvőjét (élő ember vagy emberi közösség pl a sok generációt felölelő nemzet), a szabályozás eszközétől (pld jogi személy) a szabályozás tárgyától (pl gazdasági tevékenység).

1.

Az állampolgárságról

·         keresem a szentkorona tagság értelmezését, viszonyítását a vele szemben mindenképpen alárendelt, belőle származtatható állampolgárság szabályozása előfeltételeként

·         keresem az autonómia építés kérdésének szabályozását, magyarországi és erdélyi fejedelemségi történelmi előzmények említésével

2.

A címer és a zászló használatáról

Általában is kellene a történelmi jelképekről, azok tiszteletéről rendelkezni

3.

Az állami kitüntetésekről

·         Az utóbbi 20 és lassan 70 év kitüntetéseit egyenként vizslatni nyilván nem célravezető, de mit érnek az olyan kitüntetések, amelyeket nyilvánvalóan a magyar nemzeti lét felszámolása érdekében ténykedőknek adtak (mint pl a magáról ezt kinyilvánító Göncz Árpádnak – „a magyar nemzet fogalma üres fikció” kijelentés egyik hangoztatójának)

4.

A családok védelméről

·         A család a társadalom alapsejtje

-  Mindenkinek volt apja és anyja, elvileg mindenki családhoz tartozik. Akinek ezt a keretet árvaság vagy egyéb ok miatt nélkülöznie kell, azt a társadalom nem segítheti jobban, mint amiben családban lenne részük, mert a társadalmi segítség sem egyszer sem hosszú távon nem irányulhat a család felbomlasztására.

- Gazdasági és egyéb erőcsoportok gazdasági vagy más (pl politikai) érdekre hivatkozva nem generálhatnak olyan folyamatot, amely a családok széteséséhez vezetne.

- Külföldi mintákat nem lehet magyar állami eszközökkel megszüntetni, de azok hazai sulykolását meggátolni elsődleges állami kötelesség.

- Ez az állami kötelezettség általános: az állam a maga alkotmányos létét nem helyezheti tudatosan és szándékosan hátrébb, mint bármely gazdasági vagy más, főleg a magyar államiságtól független érdekcsoport érdekét vagy csak helyzeti súlyának hatását. Amit nem tud meggátolni, ha az alkotmánytalan hatás, folyamat, akkor annak nem állhat az élére, hanem annak kiküszöbölhetetlensége ellenére is káros, adott esetben családellenes voltát hangsúlyoznia kell és minden rendelkezésére álló eszközzel tompítani. A folytonos sikertelenség megvallása is jobb az értékek tudatosítása számára, mint sikeresség igézetében az értékekről való lemondással sodródni - mint az alkotmányos államnak, mind az alkotmányos államot meghatározó nemzet számára.

5.

A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését ellenőrző független hatóság létrehozásáról

  

6.

Az egyházakról

· a nem keresztény vallások közösségeit nem lehet egyházaknak nevezni

7.

A pártok működéséről és gazdálkodásáról

· pénzbüntetéssel szavazási fegyelmet kialakítani ellentétes az alkotmányossággal, a szavazókör tagjait mint jó esetben élő politikai testet (közösséget) képviselők alkotmányos kötelességeivel

8.

A sajtószabadságról, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó szabályok

· a sajtó finanszírozása megkerülhetetlen kérdés

· sajtóféleségek megkülönböztetése

·         bújtatott sajtóérdek tilalma

· a sajtófinanszírozás az alkotmányos személyes és közösségi szabadságot, önrendelkezést nem sértheti sem forrásainak érdekeltségében, sem szűkös egyéb forrásokra hivatkozva

9.

A választójogról

· választókörzetek élő politikai testként válnak legitim országgyűlési választók közösséggé

· periodikusan választott, frissített közvetlen választású alsóházra tarozhat (például az állampolgársági alapon)

· rögzült értékrendű és működésű, belső kontrollal működő szervezetek által delegált személyekből állhat a felsőház (például tagjai között határontúli autonómiák képviseletével)

10.

A Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályok, valamint a helyi és országos önkormányzataik megválasztásának szabályai

· ez az autonómiák ügye,. méghozzá a nemzetiségek igényei és közösségi képességei függvényében – az aszimmetrikus autonómia szellemében

11.

A honvédelmi kötelezettségről (katonai szolgálat teljesítése, honvédelmi munkakötelezettség, polgári védelmi kötelezettség, gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség szabályai)

 

12.

Az országgyűlési képviselők választásáról

· a választókörzetek élő politikai test mivoltának függvényében

- a választott testület hatókörének szoros fedésben kell lennie a választók körével, például az országos illetőségű fővárosi intézményekkel kapcsolatos ügyekben a fővárosi önkormányzatnak országos kiegészítő, vétójogú testülete, második, x-edik kamarája kellene legyen (az országos politikát mintegy túszul ejtő traktor behajtást tiltó KRESZ-táblák erre jó mintát adtak)

- ugyanez a helyzet a körjegyzőségekkel, a megyei körzeti kórházakkal és iskolákkal stb-stb

- tehát megkerülhetetlen alapelvnek kell lennie, hogy az illetékességi kör választói legalább vétójoggal delegálhassanak képviselőt az intézményeket fenntartó vagy éppen csak nekik területileg illetékes önkormányzatokba !!! --- országos szinten az egészségügyi minisztériumba, oktatásügyi minisztériumba is meggondolandó a betegképviselet és tanuló+szülőképviselet hasonló megjelenése

13.

A Magyarországon élő nemzetiségek Országgyűlés munkájában történő részvételéről

· aszimmetrikus autonómiák révén a felsőházban volna logikus a megoldás

14.

Az országgyűlési képviselők jogállásáról és javadalmazásáról

· alapvető kérdés, miszerint ők helyileg választott ám felülről korrumpálható-büntethető hivatalnokok (ami alkotmányos képtelenség, bár jelenleg nincs legitim alkotmányosság, ezért tulajdonképpen a mai állapot jellemző tartozékának mondhatjuk), avagy pedig

· a helyi politikai test, politikai közösség által megválasztott, képviselőnek küldött személyek a parlamenti képviselők, akiket a küldők

o     számon kérhetnek,

o    vissza hívhatnak,

o    legfeljebb a küldők büntethetnek akár pénzben

· A helyi politikában a régi főispán mintájára természetesen ott kellene legyenek a kormány vagy a parlament vagy a felsőház küldöttei, meghatalmazottjai

· Nyilvánvaló, hogy a területi helyi politikai testtel szemben meg kell jeleníteni a felsőházban funkcionálisan elkülönülő autonómiák képviseletét

· és az egységes államot a belső tagozódások nem morzsolhatják fel

· az autonómiáknak a felsőházban volna helye képviselettel, tagként a helye

o    a felsőházi tagság stabil, átnyúlik választási ciklusokon, általában intézményekhez kötődik

o    felsőházi tagságot el lehet veszíteni, főleg

§reprezentativitás, azaz a megnevezett tagság elvesztése függvényében

§belső legitimitás, azaz tényleges belső működés és a meghivatkozott értékekhez való hűség függvényében

o   az autonómiák az aszimmetrikus kompetenciájuk miatt nagy vonalakban olyan kérdésekben ne döntsenek a felsőházban, amely kérdéseket önmaguk autonómiáján belül szuverén módon kezelhetnek – hacsak erre külön felkérést nem kapnak

§ tehát döntsék el ő maguk, hogy egyes kérdéseket a felsőházban vagy saját hatókörben kívánnak kezelni

§ illetve döntse el az ország, hogy egyes kérdéseket az országgyűlés kompetenciájában kíván tartani, vagy átenged az autonómiák illetve egyes autonómiák hatókörébe

15.

Az Országgyűlés rendszeres ülésezését biztosító rendelkezések

· ez a folytonos működés nem stimmel, a képviselők idejének legalább felét vagy inkább 2/3-át választókörzetükben kellene tölteni

16.

Az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységéről, a bizottságok előtti megjelenési kötelezettségről

Az országgyűlési bizottság felsőház híján bizonyos felsőházi funkciókat szűken értelmezve pótolhat:

·         egyébként a felsőházi tagságra jogosultnak tekinthető állandó külső meghívott személyek és szervezetek révén, tanácskozási, vétó illetve szavazati joggal

·         de az érdemi megoldás egy olyan felsőház volna, amely magát az alkotmányosság őrének tekinthetné

·         az alkotmánybíróság eleve más természetű intézmény, mivel az alaptörvény betűjére támaszkodva válaszolhat  kérdésekre, szemben egy felsőházzal, amely az íratlanul sem szem elől téveszthető alkotmányosságot kérheti számon bármely írott okmányon, intézményen és működésén, folyamaton, közvetett hatásláncolaton

17.

A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról

· elsietett volt, mert legyen akár diszlexiás a köztársasági elnök, de megfelelő képességekkel kell rendelkeznie és viszonylag nagy önállósággal

o    puccsista szemkilövetőket ne legyen joga leállítani?

18.

Önálló szabályozó szervek létrehozása, feladatkörük, működésük szabályai

· szentkorona hatalmából részesednek!

· a felelős ténykedésük indítását megelőző megállapodások, alapító levelek, általuk adott biztosítékok a nemzet ellen való működés kizárására – valahogy a régi koronázási folyamat lépcsőiből kiindulva alakíthatók ki – lehetőleg a működésük által érintettek képviseletének vagy képviseleti l ehetőségének megadásával

19.

Az Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének és működésének szabályairól

· anélkül hozzá sem lehet szólni, hogy az alkotmány mibenlétét ne tisztáztuk volna

· az alkotmány a nemzet államalkotó akarata

· a nemzethez kapcsolódik néhány sajátosság, identitásjegy (pld keresztény Magyarország)

· Ki az alkotmányosság alanya, mi az eszközrendszere és mi a szabályozás tárgya?

20.

A bíróságok szervezete és igazgatása, a bírák jogállása, javadalmazása

· a bírók és az alkotmány (a tényleges alkotmány) viszonya

· a tételes jog alkalmazása és az igazság alkotmányos követelményének össze illesztési kötelessége

· a helyi szokásjog tételes joggal komplementer szerepének elismerése és figyelembe vétele

21.

Az ügyészség szervezete és működése, valamint az ügyészek jogállása, javadalmazása

·  

22.

A helyi önkormányzatokról

· tényleges önkormányzatok

· aszimmetrikus önkormányzatiságot az önkormányzatok igényei, törekvései és képessége alapján, hasonlatosan az autonómiák lépcsőzetes önállósági kiterjedéséhez

23.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról

· aki nem tagja a szentkoronának, az ne legyen választó és választható semmilyen önkormányzatban, autonómiában

· aki a szentkorona tagjaként választott tisztségre jut, annak ténykedése a szentkorona tagság elvesztéséig terjedően kell felelős legyen!

o    önkormányzati választott tisztségekben

o    országgyűlési alsó és felsőházi tisztségekben

o    aki a felsőháznak valamely autonóm szervezet tagjaként résztvevője, az is felelős személyében is, tehát nem csak a szervezet felsőházi tagságának elvesztésére kell elvi lehetőség legyen, hanem a szervezetet képviselő személy szentkorona tagságának elvesztésére is

24.

A nemzeti vagyon megőrzése, védelme és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás követelményei, az állam kizárólagos tulajdona és kizárólagos gazdasági tevékenységek köre, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elidegenítésének korlátai és feltételei

· A nemzeti vagyon és állami tulajdon mostani megkülönböztetése nagy káosz, teljes félre értés vagy szándékos kavarás?

· a nemzet, pontosabban magyar alkotmányos kifejezéssel élve a szentkorona tulajdonáról kellene rendelkezni alapvetően

o    és arról, hogy az alapvetően közösségi tulajdonú, a nemzettől elidegeníthetetlen természet és társadalmi erőforrások birtoklásához milyen szabályok szerint juthatnak hozzá egyének, közösségek,

o    és hogy ennek a hozzájutásnak mikor mennyire feltétele a szentkorona tagság?!

o    Tehát nem a kft-k birtokolhassanak ingatlant (mert élettelen széklábak nem lehetnek tagjai a szentkorona élő közösségének), és egyéb javakat, hanem legfeljebb bérlők lehessenek a kft-k és más jogi személy társulatok

· a nemzeti tulajdon és a piac közé zsiliprendszert, kerítést kell vonni, különben az olyan túlerővel és idegen kultúrával szemben, mint amit egy távoli befektető képviselhet, semmi védelme nem maradhat a világpiacon az ország méretéből adódóan hátrányos helyzetű belföldinek (kínai és egyéb globális, ellenőrizhetetlen eredetű vásárlóerővel fellépő konkurenciákkal szemben)

25.

A Magyar Nemzeti Bank szervezetének és működésének részletes szabályai

· alapvetően a magyar pénzrendszerről kellene szóljon, és annak részeként a magyar bankrendszerről, majd a nemzeti bankról

· a magyar pénzrendszer tárgyalásakor kulcskérdés az általában vett információs önrendelkezés és az önszervezés mint az emberi személy megnyilvánulása eszközeként a hitelhez jutás lépcsőzetes feltétel rendszerében

-          a hitelhez való alanyi jog szabályozása, megjelenítése valamilyen keretek közt

-          más szóval és provokatívabb, de tartalmában alapvetően helyesen a pénzkibocsátás alanyi jogának deklarálása

-          egyáltalán az ország belső gazdasági, pénzügyi kapcsolat rendszerének mindennemű uzsorától való mentesítése -> mint alapvető állami, alkotmányos kötelesség

26.

A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szervre vonatkozó szabályok

·   a pénz definíciójával kellene kezdeni

·   a pénzkibocsátási jogot mint a személyes önrendelkezés egyik elemét kellene megemlíteni, amit a magánember delegálhat a társadalmi közösséghez, amely nemzeti közösség például nem a jogot delegálja a helyi bankhoz, nemzeti bankhoz, hanem a pénzkibocsátási joggal élve, annak technikai kivitelezését bízza a nemzeti bankra, kereskedelmi bankra stb.

a pénzkibocsátási jog

·                     egyrészt hitelhez való jogot jelenti valamilyen mértékben az önrendelkezés elvéből levezetve (amennyiben az önrendelkezés szervezésére eszköz a pénz abban a társadalomban, amelyben az egyesülés, társulás elvitathatatlan jogként jelenti a társadalmi szervezetek létesülési lehetőségét, eredetét)

·                     másrészt jelenti a pénzkibocsátási és pénzhasználati folyamat megvalósulása feletti elvitathatatlan alanyi jogosultságú kontrollt

o        tulajdonosi kontrollnak mondhatjuk, hogy jelezzük meghatározó voltát,

o        azonban mivel a pénzhasználat emberi egyéni és közösségi megnyilvánulás, társadalmi létezés eszköze, ezért

§     nem a pénzeszköz tulajdonlási kérdés a döntő,

§     hanem a pénzhasználatra való elvitathatatlan jogosultság mint az emberi megnyilvánulás eszközkénti feltétele

§     amely elvitathatatlan megnyilvánulási jogosultsággal szemben a pénzeszköz tulajdonlási, birtoklási, működtetési szabályok nem mehetnek, mert az eszköz nem mehet az emberi létezés kárára (bármilyen véletlentől vagy kalózkéztől vezérelve is).

·                     az önrendelkezési jogból kell levezetni a pénzeszköz használati szabályait

o        mind egyének mind közösségek számára

o        mind a felhasználó (a pénzhasználat alanya) számára

o        mind mind a pénzrendszer működtetője, mint szolgáltató számára

o        a pénzhasználatnak illetve a pénzrendszernek mint eszközrendszernek az alanya kizárólag és egyértelműen a természetes emberi személy vagy az ő közössége --- és véletlenül sem lehet fordítva: a pénzrendszer kalózaként valamely pénzrendszert üzemeltető szolgáltató

27.

Az Állami Számvevőszék szervezetének és működésének részletes szabályai

· a formai előírások ellenőrzésén túlmenően milyen tartalmi felügyelettel rendelkeznek? Vagy a tartalmi ellenőrzés kizárólag parlamenti, választott testületi szerepkör lehet?

28.

A közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályai

· és mi van azokkal a kételyekkel amelyek szerint a nyugdíjrendszer alapvetően elhibázott, fenntarthatatlan, társadalmi értékeinket tekintve kifejezetten káros, romboló?

29.

A Költségvetési Tanács működésének részletes szabályai

·  Erről az jut eszembe, hogy az alkotmányosság iránt elkötelezett nemzeti érzelmű parlamenten kívüli társadalmi résznek képesnek kellene lennie legalább kritikai céllal alkotmányos költségvetés készítésére évente

30.

A Magyar Honvédség szervezetére, feladataira, irányítására és vezetésére, működésére vonatkozó részletes szabályok

·  

31.

A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetére, működéséről, a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásáról, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő szabályokról

·  

32.

A különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályok (szükségállapot idején a köztársasági elnök által rendeleti úton bevezethető intézkedések, a Kormány által megelőző védelmi helyzetben, veszélyhelyzet esetén bevezethető rendkívüli intézkedések, váratlan támadás)

·  

+ 1

bő másfél évszázaddal 1848 után, rengeteg tapasztalatot átélve a természeti erőforrások kezelésének alkotmányos   szabályozása

Föld és egyéb természeti erőforrás valamint a társadalmi erőforrások a nemzeté (szentkoronáé), ezek nem adhatók el. A társadalom erőfeszítései arra, hogy tagjait védje, tanítsa, a szuverén létezés feltételeihez segítse, nem teszi lehetővé, hogy ezen feltételeket a társadalom tagjai sajátjukként elidegenítsék ........... egyetemi oktatási költségek stb megváltása emigráláskor, és ha ezt nem teszik meg, akkor valamely kölcsönösségi viszonyból lépnek ki.

+2

hosszú távú átalakulási program a társadalmi békeállapot elérésére, a XX. századi kataklizmák lelki és anyagi deformáló hatásainak korrigálására – a szükséges teendőkkel, feltételekkel távlatilag is számot vetve 

- alkotmányos átalakulás, helyre állítódás, helyre állítás - zsilipelés

- hogyan lehet fokról fokra kiteljesíteni az alkotmányos állapotot kinek-kinek a mértéke szerint az aszimmetrikus autonómia szellemében, a jövő nemzedékeket sem kizárva, hanem éppen bele kalkulálva?

+3

 a rendszerváltásról és a XX. századi világégések, az évtizedekre nyúlt rendkívüli állapot után a társadalom helyreállítási cél-programja

ennek egyik elemeként az alkotmányosságtól való elszakítottság orvoslása (aminek a 2011 évi alaptörvény egyik első, önmagában is korrigálandó lépése lehet)

· ???

+4

oktatásról

·         Az oktatási rendszer célját, értelmét a pedagógiai funkció adja (főfunkcióként)

·         Az oktatási folyamat három fő felelős közreműködője, szereplője

o    a kiskorú tanuló szülője

§  a gyermek fogantatásától kezdve fokozatosan nyeri el önálló cselekvési képességét és jogát

§  a gyermek 16 és 24 éves kora között több fázisban nyeri el jogilag cselekvőképességét

§  pszichikailag ennél szélesebb az önálló állapot elérési sáv, és egyénileg sokkal több tényezőből áll, mindig egyedi variációkat valósít meg

o    a pedagógus

o    az iskola (oktatási rendszer) fenntartó

·az oktatási rendszer minden szintjén legyen szülői kapcsolat, képviselet óvodától érettségiig

o az egyetemeken önkéntes, tájékozódó jelleggel a lehetősége nem ártana – erre angliai példákat hoztak iskola szervező szülői közösségek a 90-es években

o azonban általános és középiskolában a kölcsönös kapcsolat megléte még a liberális felfogás szerint is fontos szülő és iskola között, javítva a gyerek helyzetét a két meghatározó és egymástól hangulatában, működésében, feltételeiben igen különböző közeg közötti napi ingázásában (az utóbbi évek elhajlásának, mely egyenesen tiltja tanár és szülő kapcsolattartását, a 90-es évek elején még híre sem volt) --- a gyerek az iskola és a család egymással kapcsolatban levő, de mint különböző pólusok erőterében, azok közös nevelési hatása alatt él, fejlődik.

· a szülői képviselet legyen

o professzionális (pedagógiai és egyéb tekintetben felkészült, képzettségben az oktatási rendszer más szereplőivel, döntéshozóival egyenlő színvonalú

o költsége legyen az oktatási rendszer költségvetésének a része

§  Plusz feladatokat vállalhat a szülők anyagi szerepvállalása arányában

· azok tehát az állami finanszírozásra nem terhelhetők rá plusz feladatként

· és nem téríthetik el a szülői képviseletet alapfeladatától

a politikai vagy az oktatástól, a pedagógiai folyamattól idegen gazdasági érdek felvállalása a szülői képviseletben kizáró ok, sőt felelősségre vonási indok kell legyen

o megbízása szülői választástól, megbízástól függjön, legyen visszahívható (reprezentatív és legitim)

o szülői érdek érvényesítés határa az alkotmányosság, törvényesség, az általános szülői érdek (tehát nem lehet szülői rész-érdek kijárója más szülői érdekkel szemben), a pedagógiai funkciók működőképessége, a financiális állami keretek

§  az általános tankötelezettség generálja a közös szülői helyzetet az oktatási rendszerhez kapcsolódóan, ennek mértékében generálja a közös szülői érdeket, tehát a közös szülői képviselet tevékenységéhez a közeget, a szükségletet

o az oktatási rendszer minőségi vizsgálatában kezdeményező lehessen a szülői képviselet

o   az oktatás alapszinten mind alsó mind közép vagy felsőfokú oktatásban nem szakemberhiány kezelésére való, hanem a gyermek fejlődésének, szellemi és lelki érésének támogatására, személyi kibontakozásának egyéni és közösségi felkészítésére való, intézményi keretek között

o jó esetben a jól működő szülői képviselet legalább véleményező sőt vétóra jogosult lehessen iskola igazgatói kinevezésben, pedagógiai programban, oktatási intézmény és rendszer fejlesztésben

§  tehát legalább két vagy három fokozata legyen a szülői képviselet működésének (pl teljesen passziv szülői közösség ne delegálhasson járási vagy megyei szintre).

§  A rendszer létre hozásától kezdődően annak fokozatos fejlődésével számoljon az oktatási törvény

§  idővel el nem vonható feltételeket biztosítson a törvény az oktatási rendszerben a szülői képviselet későbbi megerősödéséhez.

o a véleményezési jog mindenképpen a szülői tájékozottságot, részvételi hajlandóságot, együttműködési készséget és lehetőséget növeli, javítja a családi nevelési tudatosságot, felelősséget - és ugyanakkor az érzelmi kötődésnek, érlelődésnek is plusz alkalmakat kínál

 

+4

nagy szolgáltató rendszerek védelme az uzsorás érdekű diszfunkcionális működtetés ellen

Például a frankhitel válság kapcsán a hitelezési rendszerről:

-> az iskolai oktatásnak a pénzügyi, gazdálkodási és jogi kultúra alap elemeit tartalmazni kellene már a 8. osztályig, aztán magasabb fokon érettséginél és fölsőfokú oktatásban

-> a PSZÁF—nek vagy más hasonló szervezetnek a banki, pénzügyes illetve más nagy szolgáltatói monopóliumok (ELMÜ, gázmű stb) vaskos általános szerződési feltétel füzetét vagy üzletszabályzatát záradékolnia kelljen olyan szempontok szerint, mint:

o   áttekinthető

o   értelmezhető

o   jogszabálynak nem mond ellent

o   visszaélésre nem használható

o   aránytalan fizetést nem ír elő ….

-> a parlamentnek legyen állandó bizottsága, amely folyamatosan vizsgálja az általános szerződési feltételekkel vagy üzletszabályzatokkal való nem is visszaélés kérdését, hanem működést – alapvetően abból a szempontból, hogy a visszaélésen, uzsorán túlmenően a főfeladat, a szolgáltatás megvalósul-e célszerűen, egyedileg és tömegében kielégítően, kalózérdektől, a szolgáltatási feladattól idegen érdektől mentesen.

o   egy általam elképzelt felsőháznak, mint az alkotmányosság őrének éppen ez lenne a feladata

o   ugyanezt tehetné egy alsóházi állandó bizottság, amelyben a szakmai képviseletek mellett, azokkal egyenrangúan és kikapcsolhatatlanul kapnak helyt az úgymond érdekelt civil szervezetek

o   amely civil szervezetek reprezentatívak (tényleg képviselik a hivatkozott társadalmi csoportot, réteget oly mértékben, amelyre hivatkoznak), legitimek (olyan értelemben, hogy a tagoktól valós felhatalmazása van az adott ügyben a vezetésnek, képviseletnek és a szervezet belső rendje közjegyző által kontrollált) valamint szakmailag felkészültek (tehát egy adott esetben pénzelméleti vitában részt venni képesek)

-> Hasonló visszás esetekben, amikor akár csak figyelmetlenek voltak a PSZÁF-ben, az állandó parlamenti bizottságban és hosszabb távon az oktatási anyagok készítésében – azt nyilvános vita tárgyává kell tenni ….

+5

ex felügyeletet

A kamatgörbe (ex) örökös uzsorás alkalmazása elleni védekezésként valóságos ex felügyeletet kellene alapítani, miszerint a Ptk-ban külön fejezettel megtámogatva volna tiltva az aránytalan fizetési kötelezettség kialakítása bármilyen szerződésben !!! Hiszen minden józan gondolkodású ember számára egyértelmű, hogy az ex függvény nem írja felül sem az alkotmányt, az emberi jogokat, az ember ontológiai helyzetét a világban, sem az aránytalan fizetési előírások tilalmát, sem a rabszolgaság tilalmát stb-stb. Mivel azonban egyesek békétlen lelketlensége, hogy embertársaikat ismételten ex-tőrbe kívánják csalogatni, ügyvédek-közjegyzők-bírók-közgazdászok-politikusok és megannyi más a lelketlenségtől nem immun értelmiséginek mondott foglalkozásúak közreműködésével --- ezért ennek a fondorlatos embertelenségnek a tilalmát nemhogy törvényben kell kimondani, de e törvény érvényesítése, tisztelete érdekében külön intézményeket kell létesíteni, mint

  • ex felügyelet
  • ex elleni védekezés ombudsmanja
  • ex görbére hivatkozó fondorlatos visszaélések veszélyeit a jövő nemzedékekkel megismertető tananyagok felügyelete
  • mindezt az alaptörvényben előíró § vagy önálló sarkalatos törvényben kikerülhetetlenné téve
  • stb

+6

a társadalom öntőkésítéséről

a rendszerváltásba be kell iktatni a társadalom rehabilitációját, a békeállapot rehabilitációját, a magyar társadalom önmagára találását kell szervezni --- és annak tőkeértékét a magyar társadalomnak kell fenntartani.

…. A rendszerváltás ha életképességre törekszik, akkor alapvetően kell figyeljen a tőkésedés folyamatára (a társadalmi kapcsolatrendszerek, a munkamegosztás fejlődése által bekövetkező, gazdaságilag számottevő sőt meghatározó társadalmi tőke gyarapodásra). Hogy senki se maradjon ki belőle, hogy a lehetőség minél szélesebb körnek legyen adott, hogy beengedett uzsorás pénz érdekeltség ne húzhasson hasznot a társadalom belső tőkésedésének meghamisításából! Mert a legpusztítóbb uzsora a társadalom belső tőkésedésének a megakadályozása, kamatfizetéssé átalakítása, azaz meghamisítása (akár PTK-ba ütközően, bíróság előtt tárgyalható cselekményként is – a politikai elhárítás mellett)!

Oda jutunk tehát hogy a rendszerváltás akkor vezethet életképességhez társadalmi szélességben, ha kellő megfontolás után bizonyos területeket a külföldi tőkebevonástól meg tudunk menteni (a hazai uzsorástól is természetesen) !!! Ez a szempont legalább egyenlően fontos a világgazdasághoz való kapcsolódásunk javításával! Ha nem tudjuk magunkat, az országot gazdaságilag zárt, belsőleg szervesen összefüggő, önálló belső létezésre alkalmassá tenni, akkor nem lehetünk szereplői a világgazdaságnak sem!!! Aki ugyanis nincs, nem létezik, az nem lehet szereplő sehol sem.

Tehát oda idegen tőkét engedni, ahol még a belső eszmélés nem történt meg, az genocidium. Pár éve még csak annak, hogy azzal kellett szembesülnünk, az unió nem bécsi cukrászda nyitásról szól, hanem a magyar önrendelkezés, önszervezés elementáris felszámolási kényszeréről (uniós szolgáltatási piac előtt kívánja megnyitni a magyar oktatást, egészségügyet, valláséletet, uniós tőkepiac előtt kívánja megnyitni a magyar föld tulajdonlását, és a sor hosszan folytatható).

A mostani alap- és sarkalatos törvények sorozatának meghozatala felveti, hogy figyelmeztetni kell rá, pótolni kell a mulasztást és a rendszerváltásba be kell iktatni a társadalom rehabilitációját, a békeállapot rehabilitációját, a magyar társadalom önmagára találását kell szervezni --- és annak tőkeértékét a magyar társadalomnak kell fenntartani.

http://www.alkotmanyossagi-muhely.hu/tarsadalom-ontokesitese.htm

+7

A társadalom által a tagjai számára biztosítandó létfeltételek

átfogó, a személy egyéni és közösségi fogalmából következő

"természetes-portfólió"

rendszere

Jelenkori válságban  az alkotmányos, nemzeti (természetjogi) gondolkodás számára fontos fogalmi sarokpontok a következők - a természetes emberi létet alapul vevő észjárás szerint:

  • a természetes létfeltételek elvitathatatlan alanyi jogra támaszkodó természetes-tőke portfóliója,
  • az egyéni és közösségi természetes személyi lét elvitathatatlan
    jogi, politikai, gazdasági, kulturális stb feltételeinek portfóliója
  • valamint a gazdaság fogalmaival közelítve a termelőtőke természetes portfóliója (társadalmi mértékű szerkezete, működési belső alkotói)

Más szóval meg kell jeleníteni az alkotmányban, jogban,  közgazdaságban egyaránt a természetes személyt és természetes közösséget

  • mint természetes és kiiktathatatlan alanyt,
  • mint természetes tulajdonost,
  • mint végső fogyasztót.
  • mint a tőke természetes összetételének alapját (amely az alanyt és eszközt megkülönbözteti) ,
  • mint a természetes tőkeerő-portfólió megfogalmazhatóságának előfeltételét,
  • mint a tőkeerő természetes funkciójának fogalmi alapját.

 

portfólió -> a "tényleges lehetőségek teljes halmaza" fogalmának megfelelőjeként -  manapság elterjedten használt gazdasági kifejezés, eredeti jelentése: pénztárca, egy befektető  ténylegesen elérhető eszközeit, befektetéseit értve alatta

             

 

[1] Az élő személy egyszeri, megismételhetetlen, értelmes, szabad akaratú volta - amely régi szóval az isteni igazság (vagy másként természetjogi igazság) megkerülhetetlen elvi alapvetés, amelyen az ember ontológiailag képtelen átlépni, ha mégis megkísérli, akkor az embernek ember mivoltát szűkíti, amit az alkotmányos lét erkölcsisége nem tesz indokolhatóvá.


 Vissza az oldal tetejére