Empirikus matematika?

Ismeretelméleti szóváltás I.


a levélváltást indító riportrészlet Kalmár László matematikussal a következő volt:

https://www.facebook.com/1617967243/posts/pfbid0DuxSRmFfHpqnWftu8URTi7DkHwxyPue2G7M1NjsmytFQsnMf6PvLsoQDz5ezuBHol/


From: Fáy Árpád <arpad.fay@gmail.com>
Sent: Saturday, September 17, 2022 11:32 PM
To: 'Bokor Levente' <lbokor2@axisvm.com>; '......................
Subject: Kalmár László egy szókimondó tagja Karácsony Sándor diákjainak - aki frappánsan mellé is nyúlhatott illetve ma már könnyebb rálátni arra , amit ő még csak feszegetett

 Kedves Levetne!

Amit az angol nyelvűség kizárólagosságának példájáról mondtál, az igen szomorú.

Én is sokat bele botlottam, igazából már a nyolcvanas években is.

Volt ilyen a német nyelvvel kapcsolatban is a történelmünkben.

Az angol nyelvvel kapcsolatosan gond, hogy sokkal felszínesebb fogalmazásra ad lehetőséget, ami bizonyára visszahat a gondolatiság árnyaltságára, lényeget kereső képességére.

Halvány vígasz, hogy ha digitálisan lehet megkapni a konferencia írott anyagát, akkor valamit segíthetnek a fordító programok, amiknek pontatlansága nem nagyobb mint magának az angol nyelvnek a magyarhoz viszonyítva.

 

Ami a levélváltást elindító riportot illeti, már találkoztam vele. Kalmár Lászlóról nem tudtam addig többet, mint pár sarkos kijelentését a mechanizált matematikai jelképek halmozásával szemben (azok logikai tárgyalása nélkül), valamint hogy Karácsony Sándor tanítványa volt több más elméleti matematikushoz hasonlóan. Ez a szöveg emberi minőségét nem érinti, azonban kicsit látlelet a korszakról. Az egy generációval előbbi korszakos elmékhez képest a varázslóinast juttatja eszembe (varázslóinas is lehet egy korszak jellemzője).

Idézet a riportból: „Néhány ilyen koncepció megdőlésére mutattam rá Londonban, és egyik kiútként (szándékosan adva a naívat, mert tudtam, hogy nagy vihart kavar) bedobtam azt a kérdést, hogy nem kellene-e egyszer már elismerni a matematika empirikus alapjait is? Az axiómák ugyanis csak későbbi állapotukban váltak „axiómákká”, csak később vált tudatossá e funkciójuk (addig empirikus tényeknek tekintették őket), ugyanakkor el is homályosodott empirikus alapjuk. Pedig az ember a tapasztalatból tudta, hogy mi a pont, legalábbis megközelítőleg; tudta, hogy mi az egyenes stb., és az ugyancsak tapasztalati eredetű szemlélet alapján ismerte tulajdonságaikat. A geometria alapfogalmai és axiómái tehát az emberiség hosszú tapasztalatának leszűrt eredményei.”

Mondhatjuk azt is, Kalmár nem figyelte a kortársak munkásságát, például a debreceni egyetemre Karácsony Sándort javasoló Szabó Árpád 1960-61-es tanulmányát (A matematika alapjainak Eeuklideszi terminusai I-II.), amely 5 évvel előzte meg Kalmár idézett riportját. Ebben az 1960-61ben publikált tanulmányban eléggé egyértelműen szerepel egy fontos és mértékadónak tekintendő meghatározás, miszerint a matematika tudománya a bizonyításokkal, a logika alapjainak kiemelésével kezdődött. Aminek sok évszázados görög filozófiai erőfeszítés volt a megalapozója. Ennek az erőfeszítésnek pedig a mottója valahogy úgy hangzott, hogy a tiszta gondolatok érdekében a valóságtól el kell fordulni, azaz ki kell zárni az empíriát. És a törekvés eredménye volt a logika és a logikát magába építő axiomatikus matematika megszületése.

Erről vagy nem tudott Kalmár László, vagy egy jó poénért fordított hátat neki. Szerintem nem ismerte Szabó Árpád tanulmányát vagy nem tudott mit kezdeni vele.

Az axiómák tehát történetileg empirikusan alakultak ki. De a logikai törvények sem a priori törvények, hanem azok is a tapasztalaton alapulnak.” – tesz rá egy lapáttal néhány sorral később a riport szövege.

A lényeg viszont az, hogy az axiomatikus matematika belső mechanizmusában nincsen helye a közvetlen tapasztalatnak, amint arra görögök is törekedtek, eredményesen.

Aki ebbe a kérdésbe ismeret-pszichológiát kever, az elhagyta a görögök óta létező matematika tudományának területét.

Bolyai például hivatkozik a lovaglónyereg ívére, mint asszociációs forrásra. De ahogyan ebből nem lehet következtetni lovagló tudására, úgy az asszociációs alapot sem lehet bevonni a matematika szűken vett területére.

 

Kár hogy ez nem evidencia ma már egyetemet végzett emberek körében. Illyés Gyulával szólva a zsarnokság belénk ivódott, többek közt a tudományt átpolitizáló zsarnokság hamis elvárásai is – mint például az empiria elsőbbségének sőt kizárólagosságának „kötelező” hangoztatása a tudás forrását keresve.

Kár, nagy kár.

Egyébként gratulálok, hogy legalább a probléma fontosságát érzékelik a hozzászólók.


From: Bokor Levente <lbokor2@axisvm.com>
Sent:
Saturday, September 17, 2022 4:33 AM
To: Fáy Árpád <arpad.fay@gmail.com>; ....................
Subject: Fwd: [Fil.Társ.] Fwd: "a logika empirikus alapjai"

 egy levélrészlet: ..........................

Friss élményem, hogy az Aranybulla 800. évfordulója alkalmával háromnapos "nemzetközi" tudományos konferenciát rendezett a Nemzetvédelmi és Közszolgálati Egyetem (vagyis a volt Ludovika). (Alig volt közönsége.)

Üdülésként hallgattam végig az angol-magyar nyelvű jogtörténeti tudományos kutatási beszámolókat, melyek mentesültek minden "hülye" propagandától, és volt tolmács-készülék is, akár a nagyot hallást is segítendő.

Maguk az előadók is egymást tanították, mert a fölmorzsolt kutatási terület bármely részlete újdonság volt a többiek számára. Egy asztalon ingyen osztogatták a JOG c. folyóirat példányait. Rávetettem magom és bele lapoztam.

Az összes cikk szerzője magyar volt, de minden cikk angol nyelvű. A rendkívül tanulságos konferencia anyagát is angol nyelven ígérték meg. Hisz az angolságukkal büszkélkedő fiatalok is angolul beszéltek a magyar történelemről.

Csak az idősebbek próbáltak megküzdeni a jogtörténet magyar kifejezéseivel.

    Mivel többen szóvá tettük a leendő kiadvány angol nyelvét, az volt válasz, hogy nincs pénz a kétnyelvű kiadásra, de örülnek a fölvetésnek, és gondolkodnak rajta.

- EZ A MI LUDOVIKÁNK! Azt még a "kommunizmus" alatt sem merték megtenni, hogy csak oroszul jelenjenek meg magyar érdekű közlemények. A Kiegyezés után az országgyűlési jegyzőkövek is több nyelven készültek: magyarul, latinul, németül, franciául (ha jól emlékszem).

További jó alvást!

Levente


A levél címzésében szereplő "logika empirikus alapjai" a levélváltást elindító e-mailben szereplő riport linkje a következő volt:

https://www.facebook.com/1617967243/posts/pfbid0DuxSRmFfHpqnWftu8URTi7DkHwxyPue2G7M1NjsmytFQsnMf6PvLsoQDz5ezuBHol/