Vissza a főoldalra 

Szülői Évköny 94-95

karakterek átkódolása előtt, vázlatos megtekinthetőségű, nyomdának annak idején leadott  file

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék.

Általános bevezető

A miniszter szavai

Törvényi akadályok a szülői önállóság előtt

Eltérő elvek és lehetőségek.

E könyv lehetőségei

Általános vitaírások a gyerekek, a szülők és a tanárok  szerepköréről

A gyermeki jogok körének bővítése(Boglári Békés István)

Az egész iskolarendszerünk gyermekközpontú helyett adminisztratív központú (Péli Lajosné)

Családpedagógiai szemmel a család szerkezetéről (Csizmadia Ferencné, részlet)

Az óvodába lépés átmeneti problémái és megoldási lehetőségei családpedagógiai szemmel (Páliné Méhes Erzsébet)

A 3 szintű nevelés és oktatás rendszere az iskolában (Hintalan László) ?.

Élet és iskola (Hintalan László 1995)

Egy lefordított összeállítás diákjogok címmel

Deklaráció az "iskolázás(?)" szabadságáról

Deklaráció az iskolázás szabadságáról (Helsinki 1991.május 30.)

Konkrét megoldási kísérletek.

Ajánlások az iskolánál szélesebb körűen

Szülői Szervezetek Európai Szövetsége (angolul: EPA = European Parents Association)

Európai Szülők Jogainak és Kötelességeinek Chartája (pontokba szedve olvasható a kötet hátsó borítóján is, 1991.)\

A hazai oktatási szülői képviseletről illetve szervezetekről

A 92-95 között működött magyarországi Szülői Kamara által a szülők nevében fellépő, megválasztott személyeknek ajánlott etikai nyilatkozatból 7

A Független Pedagógus Fórum törekvéséről

Pedagógusok Szakmai Etikai Kódexe (Budapest, 1995.)

A Diákjogi Chartáról és a  -Fórumáról

A Diákjogi Charta szövege  (Budapest,1994. december 18.)

Ajánlások az iskolákban.

Iskolaszéki szülőknek (a házirendről, 1995. május 30-án)

Szmk szabályzatról (vita-alapnak egy vázlat)

Szmk programról (Kerekes Ferencné)

Egy az átlagosnál aktívabb szmk vezető ajánlása (Kerekes Ferencné)

Iskolaszék és iskolaigazgató (Valent Györgyné) ?.

Diákönkormányzat szervezése (....)

A tanulói önkormányzat fejlesztési koncepciója fejlődésének szakaszai (...)

Az I993. évi törvényből (részlet a tanulók jogairól):

Iskolai példák a szülők informálására.

Dunakeszi iskolai évkönyv

Bajai iskolai évköny (részletek)

Tartalomjegyzék ?.

Tisztelt Szülők! Újvárosi Polgárok! Kedves Gyerekek!

4. A szülők a család, a megrendelők

A gyermek, a tanuló, a szülő jogai és kötelességei (1993. évi közokt. törv-ben)

A szülő jogai és kötelességei (1993. évi közokt. törv-ben)

A pedagógus jogai és kötelességei (1993. évi közokt. törv-ben)

Az óvodai intézményegység

A Szülői Tanács

A Szülői Tanács fő fekadatai az 1993/94-es tanévben

A szülői munkaközösség és az iskolaszék (az 1993. évi közokt. törv-ben)

A Szülői Tanács vezetősége

Az 1993/94. tanév javasolt munkaprogramja

A Diákönkormányzat

Példa egy meglepő és alapvetően logikus kezdeményezésre

A szülőket oktatási rendszerrel kapcsolatban érintő jogszabályokról

Elvi ellentmondások és az alkalmazó közeg fejlődése.

A joganyag szórtsága.

Kifejlődési szakasz előtt

Egy próbálkozás a megnyugtatóan szabályozott szülői képviseletre.

1994. dec-i állásfoglalás kérés

Megoldandó probléma:

A megoldás lehetséges eszköze:

Kik lennének a tagjai e köztestületnek?.

Nem jelent-e önkényt a szülőkkel szemben a szülői képviseleti köztestület?.

Milyen szabályokat írhat elő a tagjainak a szülői képviselők köztestülete?.

Hogyan érheti el a köztestület az etikai kódex megtartását?.

Milyen plusz jogokhoz, lehetőségekhez juthatnak a szülői képviseleti köztestületi tagok? 

Mit kínál a kamara a nem-kamarai tagoknak is?.

Hogyan válik el, hogyan épül össze maga a szülői képviselet és a képviselők köztestülete? 

Milyen szavazási elvek fogalmazódtak meg?.  

A szülői képviseletet csak köztestületi tagság körében lehetne választani?.

Hogyan választható meg pl az országos szülői képviselet - jelen javaslat szerint? 

Hogyan lehet az országos képviseletet egyszerre, a "semmiből" elővarázsolni? 

Szülői felelősség és szakértelem a képviseletben?.

Milyen képviselet illene e köztestülethez a Közoktatáspolitikai Tanácsban, a Köznevelési Tanácsban vagy más országos illetve helyi oktatási fórumon?.

A különböző országos fórumokra megválasztott szülői képviseleteknek kell-e figyelnie egymásra?.

Az országos képviseletet ellátók költségei

Párhuzamosan a szülői egyesületek és a köztestülettel szabályozott szülői képviselet az országos és helyi oktatási fórumokon.

A több helyen szerveződő iskolaszéki szövetségeket nem tenné feleslegessé?.

A tájékoztatási funkció szervezete a képviseleti és köztestületi funkció mellett a köztestületben 

Nem jelent-e szervezeti túlbonyolítást, bürokratizálást a szülői képviseleti köztestület? 

Más köztestületekhez hogyan lehetne hasonlítani?.

Pedagógiai vagy állampolgári jogi alapja van a szülői képviselet, információs rendszer aktualitásának?.

Milyen környezeti feltétele van a szülői képviseleti köztestületnek?.

Milyen szervezeti-szakszerűségi feltételei vannak, lehetnek e köztestület elismerésének, működésének?.

A SzüK nevű egyesület mai alapszabálya mennyiben alkalmas köztestületi alapszabálynak? 

Milyen kapcsolatot igényelünk a Szülői Kamara és a köztestület között?.

1995-ben érkezett válasz

A válasz utóélete és hatása a Szük felbomlására

A választott szülői képviselet minisztériumi dilemmái (Szülői Fórum)

És ami most következik

A Szük 95. januári észrevételei a közoktatási törvény módosítási tervezetéhez

Az iskolai szülői képviselet torzója - ezután iskolaszéket sem?

Alfa és Omega,  a szülő-iskola viszony finanszírozási kérdései

Az államháztartási reform  és a szülő-iskola viszony

rajzok.

mellékletek.

Az erdőn termett asszony (Boglári Békés István)

Az európai oktatási szülői szervezetek címlistája.

Házirend szöveg ( Zalaegerszegi Pais Dezső Általános Iskola)

A pedagógus szerepe...???.

Konfliktusok a szülőkkel  ???.

Konfliktusok a diákokkal ???.

?.

?.

Irányelvek (egy kevéssé ismert pályázat)

A Diákjogi Charta Fórumáról (Koltai Péter) \SYMBOL 214 \f "Symbol".

Megjegyzés a 94. és 95. évi megrendelőknek \SYMBOL 214 \f "Symbol".

Részletes tartalom jegyzék.

 

Általános bevezető

 

A miniszter szavai

"Egész sor konfliktus van pedagógusok és szülők között. Az iskolaszékek létrehozása azt mutatja, hogy van miről beszélnünk, hiszen most jönnek létre azok az intézmények, amelyek lehetővé teszik, hogy a szülők is beleszóljanak a nevelésbe, és az iskolával új, szerződéses viszonyt alakítsanak ki. Senki sem hiheti, hogy fenntartható például a szülők kiszolgáltatottsága a szülői munkaközösség szimulációs játékában."[1]

 

Törvényi akadályok a szülői önállóság előtt

Lehetetlent várnak el a szülőktől, ha azt kérik tőlük, hogy "önállóan",  a "civil kurázsitól hajtva" javítsák meg a kapcsolatukat az iskolákkal, dacolva akár a minisztériumi ellengőzzel is.

1989-ben volt egy kezdeményezés arra, hogy az állam helyett a szülők legyenek az iskolafenntartók, legalábbis ahol ezt vállalják. Számos szülői egyesület alakult abból a célból, hogy majdan a vonatkozó törvények meghozatala után aktívabb szerepet vállalhassanak. Az önkormányzati törvény által szinte nyom nélkül lettek leradírozva ezek az egyesületek. Megszűnt realitásuk, felszívódtak.

Számos további törvényi és hagyomány által őrzött akadálya van annak, hogy a szülők nem tudnak, vagy csak nagyon nehezen előrelépni.

 

Eltérő elvek és lehetőségek

A nemzetközi okmányokban (pl ENSZ Gyerekjogi Egyezménmy), a hazai alaptörvényekben (pl alkotmány, polgári törvénykönyv) a szülők felelőssége és jogai, a szülők és gyerekeik egymásrautaltsága (szimbiózisa) meglehetős egyértelműséggel és alapvető érzelmeinknek, kultúránknask megfelelően van megfogalmazva.

A mindennapi cselekvéseket meghatározó, az operatív részleteket szabályozó törvényekben, szabályokban, rögzült szokásokban azonban teljes a felfordulás, az anarchia, az ellentmondások tömkelegével kell bírkózni naponta (iskoláztatási pénzek és az adórendeletek, pénzügyi szabályok, az iskolák finanszírozási rendszere, annak a bizonyos szerződéses szülő-iskola kapcsolatnak a teljes hiánya, az országos és önkormányzati hatalmi küzdelmeknek való teljes kiszolgáltatottság, a minimális információk rendszeres hiánya, a szülői képviselet szinte teljes körű hiánya, sőt elvi vitatottsága stb-stb)

 

E könyv lehetőségei

Egyes részletekre, meglepő szemléletre, ötletekre lehet felhívni a figyelmet e könyv keretében. Nem lehet megoldani a teljes problémakört, főleg nem a szülők szélesebb körű aktivitása nélkül.

 

Két tűz között a szülői-iskola kapcsolat hazai problémája

Egyik tűz: A szülők közül a legtöbben nem is tudnak róla, csak elszenvedik gyermekeikkel együtt. Akik tudnak róla, azok legtöbbje sem tesz a maga részéről semmit a megoldásért. Másik tűz: Az oktatás irányításnak, a minisztériumnak, a szakszervezetnek stb nem sürgős a kérdés rendezése. Taktikai hatalmi kérdésnek tekintik a szülők minél további kizárását ahelyett, hogy önös érdekeik megoldásában stratégiai szövetséget látnának a szülők bevonásában.

Általános vitaírások a gyerekek, a szülők és a tanárok  szerepköréről

 

Az alábbi vitaírások a szerzők véleményét fejezik ki, és egymással sem mindíg egyeznek, harmonizálnak. Mégis jelzik, hogy milyen alapvető problémák kezelését kell megoldania az oktatásügy majdani, valós reformjának. Ez a majdani reform nem képzelhető el a szülők aktivitása, felelős szerepvállalása nélkül. Az iskolák rendszere ha a szülők magukra hagyják őket gyermekeik nevelésének feladatában, nem tudja pótolni sem a családokat, sem az iskoláknak a családokkal való kapcsolatát.
A családoknak magukra kell találniuk az iskoláztatás ügyében.

 

 

A gyermeki jogok körének bővítése(Boglári Békés István)

 

Nagyon keskeny a palló, amin át kell billegnem, ha úgy akarok rámutatni az 1989-es gyermeki jogokról szóló Egyezmény hiányaira, hogy ezzel parányit se csökkentsem eme ENSZ-Egyezezmény kiemelkedő érdemeit és fontosságát. Talán az lenne az ajánlatos

ha mondandómat nem is az említett örvendetes Egyezmény hiányaiként említeném, hanem kifefejezetten csak olyan óhajokként, amelyek megfogalmazásait már az idevágó legközelebbi gyermeki jogokról szóló okmányban szeretnénk beépítve látni.

Mert a most fokozatosan érvényesülő Egyezmény kiküzdését egyértelműen az emberiség fejlődése igen jelentős lépcsőfokának tekinthetjük. Minden dicséretet megérdemelnek azok a kiváló jogászok, szociológusok, politikusok és mások, akik eme Egyezmény

létrejöttéhez vezető erőfeszítésekben résztvettek. E kiválóságaink elévülhetetlen érdemeit picikét sem halványítja az, ha tudomásul vesszük, hogy bármely oldalon történt fejlódésünk nem egyszerre bontakozott ki. Minden globális előrelépésünk számos lépcsőfokon át érte el mai szintjét (s éri el ezután a további szinteket). Pl. az általános emberi jogok eddigi fokozatos érvényesülését is több idevágó igény-megfogalmazás jelzi. Természetesnek kell tartanunk, hogy a gyermeki jogok kivívása terén sem lesz utolsó szó az Egyezmény. Természetesnek kell tekinténünk tehát azt, ha -- az Egyezmény fejlődésbeli fontosságát a legmesszebbmenően hangsúlyozók körében is -- már érlelődnek a szélesebb gyermekjogi igények megfogalmazásai, amelyeknek a következő nemzetközi gyermekjogi manifesztumban is szót kell kapniuk, Természetesnek vehetjük azt is, ha az idevágó új manifesztum a jövőben jelentősen kibővül, ha sok új igény követel majd megvalósítást. Mindez nem kisebbíti majd az egyezmény jelentősségét.

 

1) Milyen új gyermekjogi követelmények kifejeződése várható a nem túl távoli ENSZ-dokumentumban?

A már élő Egyezményt talán taktikai tudatossággal korlátozták a megalkotói csak legsszerencsétlenebb gyermek-százezrek megmentését szorgalmazó jogi mentőhálóra. Lehet, hogy e korlátozásnak köszönhető az elindulás sikere. De a folytatásban már kifejeződésre kell jutnia a gyermek-milliárdok (tehát a jövendó generációk minden egyes tagja) ama jogának is, hogy örökölt nevelési intézmények számos barbár gyakorlatától már nem háborgatva élhesse át az emberi élet legszínesebb élményeit kínáló korszakát, a zsenge gyermeki esztendőket. A legkínosabb helyzetbe került gyermekeken való segítés sürgős szükségességét senki sem vitatta, mert mindenki számára szembeszökő helyzetekre követelt jogi védelmet. A fentebb felskiccelt sokkal  szélesebb ügy elfogadtatása már nehezebb lesz, mert az itteni ártalmakat ma csak az érzékenyebb pedagógusok, pszichológusok és szülők látják tisztán, a társadalom zömének köztudatában ma még igen zavarók az örökölt tévhites hagyományok, valamint a zsenge gyermeki tudat iránt érzéketlen különféle felnőtti érdekeltségek piaci és hatalmi ellentörekvései. Mégis remélhető már a közeli jövőben a mai iskolai ártalmak mind szélesebb felismerése, az új nevelésszemlélet elterjedése a gyermekérdekű harc felvállalása a különféle felnőtti anyagi és hatalmi érdekekkel. E küzdelem győzelmét annak tudatosulása is igéri, hogy itt minden jövőbeli ember érintett és emiatt e feladat már messze túlmenő a nevelés-megújításon, a gyermeki jogokon: az emberiség fejlődésénak ügyévé válik.

Érintettem a már nagyon korszerű nevelésszemléletet akadályozó tényezők között az idevágó örökölt tévhiteket is. Legelébb is azt az általános tévhitet kell lelepleznünk, amely szerint a gyermeki évek semmi másra  nem valók mint a szükségesnek hitt felkészülésre a felnőtti korszajban való majdani minél sikeresebb érvényesülésre. Hasonló életellenes beállítottság táplálja a másik ártalmas nevelési főelvet is a sokoldalúság szentségének tartását és hajszolását. Említsük még meg a tudományosság vak tiszteletét is, amely az iskoláink fejletlen tudatú neveltjei irányában erőltetve igen tudománytalan törekvés. Talán külön figyelmet érdemel az az oktatás-szemléleti beidegződés is, amely szerint nagyon bölcs dolog megtömni a gyermeki tudatot ezze1 is, azzal is, meg még amazzal- is, mert soha sem tudhatjuk, hátha valaminek csak hasznát látja a felnőtti években. . .

 

2) E bő címekkel jelölt főbb iskolai ártalmakat lássuk közelebbről!

A legprimitívebb és leggyakoribb barbárság mai iskoláinkban az, amikor olyan ismereteket igyekszünk gyermekeink tudatába beleerőszakolni, amelyek felfogására még képtelenek s esetleg csak az ismeretet kifejező szavak bebiflázása kényszeríthető ki. A legértelmesebb gyermekek i!yen félrevezető szómagolásra akkor is képesek, ha az erőszakolt ismeretekből semmit, vagy alig valamit képesek felfogni. De kisebb-nagyobb mértékben az ilyen ismeretanyag sokágú kárt okoz. Van, akinél csak, önbizalom-csökkenést vált ki, van aki a számonkéréssel kapcsolatban esik a szorongásainak újabb sorozatába, van akinél e szorongások az egyénisége maradandó torzulásához vezetnek a téves korban erőltetett ismeretek. (Az élet élni akar ! -- csak ennek a természeti törvénynek köszönhetjük, hogy nem sokkal több a diáköngyilkosságok száma bizonyítványosztások idején.) De az eltorzult egyének túl sűrű előfordulásán mindannyian sokszor elszörnyűködtünk már. Sajnos, az nem szembetűnő, hogy a sűrűn  tapasztalt embertorzulásokban mennyi "érdemük" van a nem gyermeki tudathoz illő ismerettömeg által okozott deformálásoknak.

Szó sincs arról, hogy  általában az ismeretnyújtást elleneznénk a nevelésben. Ez esztelen törekvés lenne már csak azért is, mert minden szülő és pedagógus tapasztalata szerint minden gyermekben szinte fékezhetetlen a természetes kiváncsiság ezer ismeretlen dolog iránt, Ez az ismeret-szomjúság arra mutat, hogy nemcsak a gyermekek által kicsikart ismeretek nyújtása helyénvaló. De a szokásos túlzás esztelenség.

Az erőszakos tudás-gyömöszölés másik közvetlen oka az ugyancsak érintett örökölt tévhit: a sokoldalúság elvakult dicsőitése. Akik ennek az elméleti előnyeit kigondolták, teljesen figyelmen kívűl hagyták azt, hogy ahány ember, annyiféle az érdeltlődési kör. Olyan ember, aki a százoldalú világ minden oldala.iránt érdeklődne, még felnőttek között sincs vagy ha egy-két példány mégis akad, rájuk mint ritkaságokra csodálkozunk rá. A természetes az, ha minden ember csak az elébe kerülő dolgok különböző egy-két csoportja, vagy a felbukkanó világ dolgainak csak egyrésze iránt mutat érdeklődést. A legjelentősebb emberi alkotások annak köszönhetők, hogy alkotóik nem szórták szét figyelmüket, hanem érdeklődésüket csak néhány területre összpontosították. Ezt irányadó normává tenni az ember-milliárdok nevelése számára könnyelműség lenne, de az meg kiküszöbölendő barbárságnak tekintendő, hogy minden egyes gyermeket (tehát minden embert gyermekkorában) arra kényszerítsünk hogy a természetes érdeklődésétől igen távol álló ismeretkörökkel is teljes figyelemmel foglalkozzék (éppen a természettől a legnagyobb emberi boldogságra rendelt gyermeki esztendókben.)  E tudati megerőszakolás többé-kevésbé minden mai embert károsít anélkül, hogy bármiféle haszna lehetne a sokoldalúság ilyen esztelen hajszolásának.

A jó életérzést sem gyarapítaná, a gyermekkori szorongásokat (és ezek  következményeit) viszont biztosan megtetézi. Ráadásul a siker elérése is csak illuzió, mert - saját iskolai élményeinek tanúsága szerint - azokat kényszerből megtanult ismereteket felejtjük el legelébb, amelyek természetes érdeklődési köreinken igencsak kívül esnek. A. felnőtti évekre úgyszólván semmi sem marad meg belőlük  tudatunkban. Csak az erőltetésük nyomai nyomasztanak mindannyiunkat haláunkig. A sokoldalúság istenítése tehát azoknak is újramérlegelésre ajánlható, akik csökönyösen

csak a praktikus oktatás hívei.

 

3) Már érintettük azt, hogy a gyermeki jogok kibővített, jövőbeni megfogalmazásait elkerülhetetlenül harcos vitáknak kell megelőzniük, mivel itt már jelentős ellentörekvéseket is le kell előbb győzniük a gyermekeink érdekeiért síkra szálló szülőknek és pedagógusoknak. Csak a letisztult nevelésszemlélet légkörében formálódhat ki a nagyjelentőségű Egyezmény utáni bővebb manifesztum a szélesebb körű gyereki jogokról.

A legyőzendó ellentörekvések sorában mindenekelőtt az egyes felnőtti csoportok (pártok, világnézeti jellegű szerveződések stb.) hagyományos igyekezetei említendők, amelyek gyermekérdekűeknek is hirdetik magukat, lényegében azonban saját stratégiai hatalmi céljaik biztosítása a fő céljuk,s a gyermeki fejlődés szempontjai iránt érzéketlenek. E szervezetek befolyása elleni küzdelem igényli a legnagyobb elszántságot a gyökeréig megújítandó iskolák híveitől. Ehhez pedig csak az a messzebbre látó tudat adhat elég erőt, hogy e küzdelemben nem csak a gyermekérdekű iskolák sorsa dől el, hanem vele együtt az emberiség kívánatos és lehetséges közeli megúkulásának esélye is.

Iskolink szükséges megújításának jelentős akadálya az oktatásban közreműködő szakember-gárdának az a része is, amely az oktatott szakismereteknek azt az egy ágazatát hiszi és hirdeti az emberi élet legfontosabbjának, amelyik oktatásában éppen fáradozik. Az ellenvéleményeket lehengerlő tankul a mindenek felett csodálandó tudományt említik, amelynek feltétlen tiszteletét az iskolában is favorizálják. Ezzel felmentést adnak maguknak az alól az iskolákban még elvárhatóbb törvény alól, hogy tanításaikat és tankönyveiket elsősorban a tanulóik kívánalmaihoz igazítsák. Ma még ezzel az önfelmentéssel -- és a tudomány áhatatos magasztalásával -- iskoláinkban is emelt fővel lehet élni.

Amióta a piac dicsőítése is újra divbattá vált tájunkon, nagyon megsza porodtak hazai iskoláink körül azok, akik igérete piaci terepnek itéllik az iskoláinkat. Nem csak élelmezési vonalon, hanem tankönyvek, segédkönyvek és hasonló kiadványok kigondolásával, azok tanításbeli nélkülözhetetlenségének elfogadtatásával és gátlástalan eladásával. Az idevágó nagy piacolásban ritkán akadnak olyan új segédeszközök is, amelyek kitalálását nem a pénzszerzés serkentette és a tanításban valóban hasznos eszköznek bizonyulnak (ártalom nélkül), de a túl nagyra duzzadt iskolai piac forgalmának zömét nem ilyen pedagógiai szándék szülte, hanem a gátlástalan anyagi érdek. E téren születik a legtöbb merénylet a zsenge szellemi fejlettségü gyermekmilliók ellen, mert a könyörtelen piaci törvények között nem szerepel sem a befogadóképesség korlátainak kötelező figyelembevétele, sem az a nevelési óvás, hogy a gyermeki tudat terhelése sok felesleges és vitatható értékű ismerettel a gyermeki életet rabolja meg, Az egyéni érdek itt hangoskodik a legtöbbször az érzékeny nevelői aggodalmakkal szemben a tudomány tiszteletet parancsoló jelszavával, mivel a valóban működő egyéni érdeket szégyenletes lenne bevallani. (Főleg e piaci érdekek túlburjánzásának tudható be az a megdöbbentó állapot a magyar iskolák körül) amelyre nemrégiben egyik minisztériumi főember villantott fényt. Elárulta, hogy a hozzánk látogató külföldi tanügyi nagyságok szerint nálunk kb. háromszor annyi az előírt kötelező tananyag az iskoláinkban, mint Európa nyugati államaiban. Talán remélhető az, hogy pedagógusaink felismerték a csupasz piaci érdekeket s merjenek velük szembeszállni, és hogy ne lehessen őket a tudomány jelszavával elbátortalanítani e gyermekérdekű harcaik során.

Valószínüleg a legkönnyebb lesz a nevelésszemlélet kívánítos átállítása a mai ellenzőknek abban a táborában, amelyben csak az eddigi barbár gyakorlat megszokottsága áll útjában az emberhez méltó iskola-igény  kialakulásának, illetőleg az a tájékozatlanság, amelyben eddig nem találkoztak a gyermekérdekű nevelést igénylő gondolatokkal. Ha felerősödik a ma még kisszámú kezdeményezők harca az életérdekű  iskolákért, e nem ellenérdekelt tömeg válik leghamarabb iskoláink gyermekcentrikussá tételének pártolójává.

 

4) Felmerül a kérdés, hogy Magyarországon kiktől várható elsősorban, hogy a fentiekben felvázolt küzdelem élharcosai lesznek? A pedagógusok társadalmától? A szülőktől? Az iskolai munkában résztvevő egyéb szekemberektől? A nevelésfilozófustól?  A tanügyet irányító politikuspktól vagy adminisztrátoroktól? Gyógypedagógusoktól? Vagy másoktól?

E sorok írója sokáig biztosan hitte, hogy az idevágó harcok zászlóvivői csak a peda.gógusok lehetnek, mivel ők találkoznak leggyakrabban a  gyermeknevelés elméleti kérdéseivel. Egy fontos tanasztalatom azonban a hitemet nagyon megingatta. Egy rárdióműsor első harmadában a szülők komoly panaszait hallhattam, amelyek zöme az iskoláink munkájának ártalmait tette szóvá. A második harmadban a pedagógusaink nyilatkoztak meg. Csaknem valamennyien egzisztenciális gondjaiknak adtak hangot. A  harmadik részben az illetékes miniszter nyilatkozott a felsőoktatásban felmerült problémákról s a tudománnyal kapcsolatos dolgokról. A szülők felvetett iskolai panaszaival tehát sem a pedagógusok, sem a miniszter nem foglalkoztak. Ez véletlen  is lehet, de mindenképpen elgondolkodtató. Az ezzel egybevágó tapasztalataimra azóta jobban ráfigyelek. (Egyik hitem ezalkalommal nagyon megerősödött: jó lenne igazgatásilag is, gondolkozásunkban is nagyon szétválasztani az alapfokú iskoláinkat /a gyermeki élettel együtt/ a magasabb foku iskoláinktól /az ifjúi életévekkel kapcsoltan/. Azt is lehetségesnek tartom, hogy a távolabbi jövőben nemcsak e kettéválasztás történik meg, hanem harmadikként a serdülőink nevelési-képzési intézményeinek és életproblémáinak különválasztása is, Mert e három lépcsőfok intézményeinek épületei lehetnek hasonlók, a nevelési-oktatási promblémáik tárgyalásához is csaknem ugyanazokat a szavainkat használjuk, pedig e három életkorban merőben más és más életproblémák és fejlődési  kívánalmak jelentkeznek, melyek egy kalap alatti kezelése sok zavart és életkárodást okoz).

Lehet, hogy pedagógus-társadalom nevelési téren való nagyobb elméleti felkészültsége adott helyzetünkben éppen nem előnyt jelent a gyermeki adottságok iskolai priorításának elfogadásánál, hanem talán hátrányt a mind elevenebb szülői aktívitással szemben. Éppen amiatt, hogy e nagyobb elméleti felkészülés még az avult oktatáspolitika szellemi alapjain történt. Lehet, hogy a szülők mindennapi friss tapasztalatai a csemetéiknek a házifeladatok zömével vívott kínos vívódásairól elevenebb hatóerőnek bizonyul a szükséges új nevelésszemlélet köztudattá válásá.oz, De az is lehet, hogy szülők és pedagógusok haladást kényszerítő szerepe nagyjából egyforma erejűnek bizonyul, hiszen az is várható, hogy közben a pedagógusaik  nagyrésze is ráeszmél arra, miszerint erőfeszítéseik zöme azért hoz sokkal kevesebb eredményt a vártnál, fáradozásaik másrésze azért terem kifejezett kudarcokat, mert sokkal több tudásanyagot vagy nem megfelelő ismereteket erőltetnek a tanulóikra. Tudomásul veszik a pedagógusaink is, hogy amikor majd megszűnik a ma kötelezó erőszakolás, amikor az előírt tudásanyag mennyiségileg is és minőségileg is megfelel már a gyermekfejlődés fokának és a nevelendők sajátos életigényeinek is, akkor a pedagóguspálya a leverő kudarcok helyett a bő sikerélmények terepévé válik.....

S ez a kilátás sokkal több örömet jelent majd számukra, mint ennyi vagy annyi fizetésemelés.

De remélhető az is, hogy az elsősorban érdekelt pedagógusaink a még nagyobb tábort alkotó szülőkön kívűl az alig érdekelt más rétegek közül is sokan akadnak , akik a jövő nemzedékeink iránt érzett kötelességből, vagy szakmai becsületből (vagy egyszerű  humán-elkötelezettségből) az életgazdagití iskolák követelőivé válnak. A gyermelélektan művelői a gyógypedagógusok, a tanügyigazgatásban résztvevők -iskolatitkártól miniszterig - a nevelésfilozófusok, az egészséges emberi élet feltételeivel és ártalmaival foglalkozó politikusok, és bármely gondokodó ember, bőven találkoznak  gyermekeink egészséges fejlődését torzító jelenségekkel, amelyek serkentést jelenthetnek a gyermeki élethez igazított iskolákért való harcra.

 

5) Van még egy újításra idegzett s az idevágó gyakorlati küzdelmekben már nagy rutint szerzett jelentős csoport, amelynek részéről döntő segítséget remélek, de ma még nem tudom, hogy e bizakodásom mennyire reális. A természetvédők néhány évtizeddel ezelőtt indult és rövid idő alatt káprázatos eredményeket kivívók csoportjáról van szó s mozgalmunak e kialakult harccal való remélt kapcsolatáról.

Mert e két törekvés - lényegüket tekintve - igencsak rokon. Még akkor is, ha e rokonság gyökerei nem szembeszökőek, hanem csak alaposabb megfontolás révén pillanthatók meg. Nem tagadható, hogy a föld-víz-levegó szennyezése is az emberi élet károsítását jelenti, mint az új generációk nevelését irányító kötudat szennyezódése, amely a legígéretesebb gyermeki életet rabolja meg  kisebb-nagyobb mértékben mindenkinél szürkíti-torzítja felnőtti életet is. Mindkét fajta életkárosítást - a hagyományos tévhiteken kívül - az emberiségre rászabadult érzéketlen kapzsiság idézi elő és fokozza, (amig az ellenakció ezeket meg nem állítja.) Mindkét mozgalom lényegében a természetes emberi élet érdekében száll harcba a károsítókkal. Lényegi különbség tehát nincs, csak annyi, hogy a természetvédők már több évtizede harcolnak, az emberi életet szolgáló nevelésért pedig még alig indult el a küzdelem. A két törekvés közötti valamilyen kapcsolódás tehát csak mindkettőt erósíthetné. . .

 

6) Ime a még szükségesnek gondolt befejező záróakkordok:

15 évvel ezelőtt is írtam a gyermeki jogokról, amikor még,  kevésbé volt divat e témával foglalkozni. lgaz, hogy írásban csak három évvel ezelőtt jelenhetett meg, de már újranyomták a Gyermekérdekek Fóruma Értesítőjében. Novellát is írtam Az erdőn termett asszony[2] címmel e témáról. De ezek mögött csak langyos humanizmus pislákolt. Eltökélt harcosává ez ügynek csak tavaly lettem, amikor feleségemmel meglátogattuk unokánkat  és családját. Keserű szétdúltságban találtuk őket. Nyolcéves, II. osztályoa dédunokám iskolai házifeladatai okozták a nagy zűrzavart. Nyelvtani és matematikai feladatok nehézségei. Megnézésük után felháborodva dobtam el a feladatlapokat. Szinte hihetetlennek találtam, hogy ilyen merénylet előfordulhasson tehetségesnek ismert dédunokám ellen (és más gyermekmilliók ellen.) E szörnyű pillanat ütött engem a gyermeki élethez igazított iskolákért küzdők tagjává.

Siettem elfelejteni az említett szörnyű házifeladatokat, mert örülhettem, hogy nem okoztak nekem nagy felindulásomban - halált. (Már 83. évemet tapostam.) Azóta is őrizkedem attól, hogy az életellenes iskolák hasonló merényleteinek részleteivel foglalkozzam. Nem akarok naponta tízszer a szívszélhűdés szélére kerülni. Megelégszem azzal, ha az ilyen erőszakol.ások lényegének felmutatásával az új nevelésszemléletet szolgálhatom ( Nevelésfilozófiai magasságból, csak a lényegre figyelve - mondanán, de attól tartok, hogy ezzel az ügyet magam fokoznám le egyik tudományunk bagatell problémájává. Pedig ez az emberiség fejlődésénak kulcsügye .)

Lehet, hogy némelyek hiányolni fogják soraimból a megszokott hivatkozásokat más pedagógiai gondolkodók álláspontjaira. Ezek az összekapcsolások valóban hiányoznak, aminek két mentsége van:

Az egyik az, hogy a szembajom maitt kénytelen vagyok a szememet kimélendő csak az elkerülhetetlenül fontos dolgokat elolvasni. Sok olyan könyv van, aminek olvasásába belefogtam, de azután hamar letettem.

A másik ok, hogy igen sok könyvet olvastam régebben, amely tele volt ilyen hivatkozásokkal, (tehát a nagy olvasottság fitogtatásával.), de eredeti saját gondolat alig volt bennük fellelhető Ez riasztott el engem a hivatkozásoktól s érlelte meg azt a meggyőződésemet, hogy egy mű hivatkozások nélkül is lehet értékes, ha fontos és mély és bátor gondolatok hemzsegnek benne. (Akkor is, ha azok - eredetiek.) A köztudatba mindenképpen csak az arra érdemes gondolatok jutnak.

E terjedelembe aligha férhettek volna bele ilyen komolyabb gondolati kapcsolódások. Ide is csak annak hangsúlyozása fér, hogy a ma főleg csak elitet nevelő számos kísérletező (alternatív) iskolánk szerepének jelentősége attól függ, hogy a mai kisérleteik eredményei mennyire lesznek hasznosíthatók a gyermekek százmillói számára megújított iskoklákban is. Kisérleteik mennyi szép eredményt teremnek a gyermeki élet gazdagításához s az élményt adó, szorongásoktól védő ismeret-átadás

módjaihoz.

 

Az egész iskolarendszerünk gyermekközpontú helyett adminisztratív központú (Péli Lajosné)

 

Tökéletesen egyetértek a Fejlesztő Pedagógia szakfolyóiratban megjelent dr.Kozári Béla cikkével(A tanulók egyéni és az iskolák sajátos pszichikus struktúráinak kölcsönhatása), melynek lényege az, hogy az iskola célja az egész személyiség fejlesztése.

Az iskolai nevelés, tevékenység eredményességét nem lehet tanulmányi eredményre szűkíteni. A nevelés minden egyes tanuló sajátos személyiségéhez kell alkalmazni.

Az iskolai oktatás-nevelés bonyolult feladat, s ezek útvesztők lesznek, ha maguk a tanárok, s főleg az iskolai vezetők nem ismerik a modern pszichológiát s így nem tudnak a modern pszichológia segítségével tájékozódni, tájékoztatni, irányítani.

Léptem nyomon beleütközünk az iskolák maradi módszereibe.

Ragaszkodunk a 45 perces tanítási órákhoz, némi korrekció lehetőséggel. A pszichológiai felkészültségű tanítók ezt nem tartják be, s így a naplóírás is formális e téren.

Szengyörgyi professzort idézve "A tanítás jó volt, a gyermeket megölték." A napi 5 órás 12 évi magolás és drukkolás kivert, kigyilkolt minden érdeklődést. A gyermeki lélek tudásszomját magolással, fenyegetésekkel, élettelen fegyenccentrikus tanítással "elégítik ki". Sokat lehetne idézni Szentgyörgyi Albert-től még. A lényeg, hogy az egész oktatási rendszerünket új alapokra kell helyezni. Egy-egy újonnan létesített kis létszámú iskola ezt megvalósítja, miközben a hatóságok gáncsolják ezeket, mert a zömmel begyepesedett tanárokkal és igazgatókkal rendelkező iskolákat favorizálják látszateredményekkel.

Nem képeznek eleve rátermettséggel rendelkező, empátiadús, művelt tanárokból vezetőket.. Aki kapja marja alapon., s főleg pártpolitikai alapon neveznek ki önjelölt igazgatókat.

 

A rendeletek meg sem említik az integrációt, amely terjed, de a minisztérium legfeljebb ezután kullog, ahelyett, hogy feladatának megfelelően utat mutatna, szakmailag segítene.

Családpedagógiai szemmel a család szerkezetéről (Csizmadia Ferencné, részlet)

 

 

A családi rendszer jellemzői családpedagógiai szempontból

 

Fontos elemezni saját családunkat - mint modellt -, a nevelés szempontjából.

Fontos tudni milyen az a családstruktúra, amelyik hatékony a gyermeknevelésben és milyen az, amelyik a sérüléshez, bomláshoz vezethet, már szenved a betegségektól, viselkedési zavaroktól, családbomlástól, vagy szenvedhet a jövőben és mindezek folytán a benne élők anyagilag is, erkölcsileg is veszélyeztetettek, hiszen nem tudják kiteljesíteni önmagukat.

Ehhez a családi rendszert hierarchia formájában ábrázoljuk olyan strukturaként, amelyben

 

nagyszülői

alrendszer

 

 

szülői

alrendszer

 

 

gyermeki

alrendszer

 

 

 

létezik úgy, hogy a családban végbemenő ismétlődő interakciókat követelmények, szabályok, kölcsönös elvárások szervezik. A jól működö családban az alrendszerek közötti határok tisztán kivehetők. Vagy is szabályok, követelmények - arra hogy ki mikor és hogyan vehet részt az interakcióban, vagy egy aktuális cselekvésben - biztosítják egyrészt a szülők tekintélyét, másrészt a rugalmas átjárást az egyik alrendszerböl a másikba. Pl általában a szülő kérdezi ki a leckét, a szülők felváltva gondoskodnak, de előfordul, hogy a nagy testvér segít a kisebbnek, elkiséri orvoshoz stb. A jól működő családban erős a szülői alrendszer;

a/ autonómia jellemzi az egyes szülőket és a szülők együttesét, ugyanakkor a szülők között kölcsönös függés alakul ki. Ezt jelzi az intenzív kommunikáció és a kis pszichológiai távolság köztük. Egymásra utaltságukat éreztetik, "szükségünk van egymásra"

b/ az egyéni fejlődés és a rendszer fennmaradása egyensúlyban van (nem egymás kárára érvényesülnek);

c/ folyamatosság és változás érvényesül, az alkalmazkodás átalakul az idő folyamán a környezet külső és a gyermekek érésének, saját fejlődésük belső igényei szerint. A szülők egymás szövetségesei, együttműködnek egymásért és a gyermekeikért, bizonyos dolgokból kizárják, bizonyos dolgokba bekapcsolják a gyermekeket, és a nagyszülőket.

A házaspár csak akkor képes kölcsönös alkalmazkodásra, ha nem akadályozza a szülő, anyós, após vagy a gyermek. A gyermeki alrendszer akkor működik, ha a szülők nem korlátozzák szükségtelenűl a gyermekeket a testvéreivel, kortársaival való egyezkedésében.

A nem hatékonyan működö családnál megelenik valamilyen viselkedési zavar a család strukturális bizonytalanságának következményeként;

Milyen struktúrális problémák lehetnek?

a/ nem működnek az alrendszeri határok, tisztázatlan a hierarchia, a felelősség szétosztása, nincs vagy változó, vagy a szúlók között nem egységes a követelményrendszer.

b/ alkalmazkodási problémák fordulnak eló; a változó feltételekhez nem képes alkalmazkodni a család.

2 véglet van:

1) túl merevek a határok - szétvált a rendszer: a gyermek magára marad, elhanyagolódik, antiszociális magatartási és skizofrénia veszély van

2/ elmosódottak a határok - összefonódott család: minden a gyermekek elött és bevonásukkal történik, nincs mód az egyéni érvényesülésre - itt alakulnak ki a pszichoszomatikus betegségek, bűnbakképzés, a gyermeknek a családon kívüli magatartászavara.

Az összefonódott család bármilyen kis problémára intenzíven reagál, pl a gyermek rosszabb jegyet hoz a szokottnál.

A szétvált család esetleg azt sem veszi észre, hogy a gyermek nem jár iskolába.

Egyik sem "egészséges".

Ugyanabban a családban is előfordul, hogy az anya-gyermek kapcsolata ósszefonódott és kirekesztödik az apa. Ilyenkor kialakul egy koalíció az apa ellen, amely lehetetlenné teszi az apa funkcionálását. A gyermek kerül be a szülői alrendszerbe. Különösen a fiú-gyermek fejlődésére veszélyes. És megbetegítő hatású az apára - alkoholizálási veszély, a családra - családbomlási veszély. Ugyanígy előfordul, hogy pl. a leánygyermek az apjával kerül szorosabb kapcsolatba és az anya rekesztődik ki, az anyánál jelentkezhet betegségi tünet.

Ilyenkor a nevelés sokirányban sérűl: a fiúgyermek elveszti a megfelelő apamintát, a leány az anyamintát, és főképpen a konfliktusmegoldásnak azt a modelljét, hogy hogyan lehet kompromisszumot kötni, olyan megoldást választani, ami mindegyik félnek előnyös.

Anyagilag is nehéz egyedül nevelni a gyermeket, a szegénység kialakulása ellen nem tud megfelelően védekezni, kilátástalanná válhat a jövökép.

A következő házasságban ugyanaz ismétlődhet, hacsak nem változtat az alkalmazkodáson, de az új kapcsolattal, az idegen felnőtt megjelenése a másik szülő kirekesztésével járhat, a családban a gyermekek alkalmazkodását megnehezíti.

A házastársi-szülői alrendszer azáltal képes működni, hogy mindegyik fél felad valamennyit egyéni céljaiból, ugyanakkor erőt, segítséget, védelmet kap a másik féltől, és érzelmi támogatást mindegyik fél szüleitől. Idővel, az alkalmazkodási folyamat során - amennyiben nincs akadályoztatva, illetve nem túl merevek a határok ahhoz, hogy a külső rokoni, baráti tapasztalatokat és élményeket befogadhassa - az egyéni kreativítást is kiélheti mindegyik fél.

A gyermek megszületésével a házastársi alrendszer átalakul. Ez sikerűl, ha úgy tud eleget tenni a szülői nevelői feladatoknak, hogy közben ne veszítse el a szülő-pár egymás kölcsönös támogatását.

A szülői alrendszen belüli kapcsolat - minta a gyermek előtt:

- számíthat-e szükségletei kielégítésére, hogyan kell azt megfogalmazni;

- mit jutalmaznak és mit büntetnek, hogyan bűntetnek, hogyan érdemes viselkedni;

- hogyan oldják meg a szülők problémáikat.

Ha a szülői alrendszerbe - a szülői hatalomba tartósan bekerül a nagyszülő, vagy az egyik gyermek - és kizáródik valamelyik szülő, az mindíg viselkedési problémát hoz létre a kirekesztett szülőnél és a gyermeknél (de tartósan a koalícióban maradottaknak sem hasznos).

Ahhoz, hogy a szülők képesek legyenek a gondoskodás, biztonságnyujtás, irányítás, ellenőrzés ellátására, - a gyermek életkori szükségletei szerint - ehhez hatalomra van szükségük. A pedagógiának támogatnia kell a gyermek önállósodásán, egyéni szükségleteiknek figyelembevételén, képességeinek fejlesztésén túl a szölők kompetenciáját is a "Tiszteld apádat és anyádat" keresztényi megfogalmazás örökké érvényes elve alapján.

A családi alrendszerek működésük révén képesek a külső követelményekhez, intézményekhez, az iskolához is alkalmazkodni.

Ez az alkalmazkodás megköveteli a családtagoknak egymáshoz való viszonyulásában is a változásokat. Ideális esetben a változások segítik elő az egyéni fejlődést és a családi rendszer folyamatosságát.

Jó, ha a család érzelmi sőt eleinte anyagi támasz marad még a gyermekek felnőtté válása után is - pl. lakásszerzésben. A rokoni kapcsolat jó működését mutatja, hogy a nagyszülők nem vállalnak tartósan szülői feladatot az unoka nevelésében, hanem gyermeküket és párját támogatják a szülői feladatok ellátásában, (jó kapcsolat szükséges a másik nagyszülőkkel is), ahogy később a szülők együttműködve vesznek részt a nagyszülőkkel kapcsolatos látogatási ápolási gondozási teendőkben is vagyis mindkét részról kölcsönös a kapcsolat.

A strukturális hibák csökkentik a családi ciklusokban aktuális változásra vonatkozó képességet. Szerepe van a családtörténetnek abban, hogy a változás ne jöhessen létre és viselkedési zavar alakuljon ki.

 Pl. a gyermek a bepisiléssel kényszeríti az anyát arra, hogy többet legye vele - múlt beli igényei szerint.

 Vagy: az apa nem vásárol külön fekhelyet a gyermeknek, - ezáltal is fenntart egy túl szoros köteléket a fiával, 12 éves korban -, kirekesztve az anyát a kapcsolatból, aki ezáltal depresszióssá válik és fennmarad az alkoholizálása; ahogy az apa is valamikor 16 éves koráig anyjával feküdt egy ágyban. A család egészségesebbé válására utal a gyermek részére külön fekhely biztosítása és az anya külön szobában alvása helyett a gyermek kikerülése a közös szobából.

A szociális háttér szegénységgel összefüggő hiányossága gátat szabhat a pedagógiai, értékközvetító problémamegoldásnak. Ilyenkor szociális bérlakást, segélyt szükséges javasolni. A szülői hatalommal kapcsolatos problémák - ahogy az elözőekben utaltunk rá:

a/ a két szülő közötti szövetség hiánya:

b/ a gyermek fejlődési lehetőségeinek hasznosításában adódó nehézség;

(a túlkorai ónállósítással saját hatalmát is csökkenti a szülő, a túl késői önállósítással gyermekét nem engedi megfelelő jogokhoz, a felelősségteljes cselekvés begyakorlásához

nem ad bizalmat az autonómia kialakulásához, saját hatalmát erőlteti) ;

c/ korlátozott lehetőségek - lakásprobléma, nincs mód a nagyszülőktől, gyermektől való elkülönülésre; betegségek korlátozhatják az apa és anya összeszokását, köztük a szexuális kapcsolat megmaradását; neveltségi hiányok nehezíthetik az érzelmek ápolását; anyagi problémák válthatnak ki veszekedéseket; főzni, ápolni, pénzt beosztani tudás hiánya fokozhatja a gondokat; munkanélküliség okozhat nemcsak anyagi, hanem lelki problémákat is.

A hátrányos helyzetű családokban összeadódnak a problémák- pl. túl korai nemi életből származó gyermek, éretlen szülők nagyszülői beavatkozás, lakásprobléma, elkülönülési nehézség, családbomlás, csonkacsalád, a szülők kompetenciája ki sem alakul, gyermeküket túl korán, iskolázatlanul, érzelmi, értelmi fejlődésében hiányosan önállósítják.

Mire jó a viselkedési zavar?

Talán furcsa a kérdés, de a válasz, a magyarázat az utolsó 30 év felismeréseiből adódik nemzetközileg.

a/. A tünet elfedheti a voltaképpeni problémákat, pl. a gyermek tünete kerül előtérbe, azzal foglalkoznak, nem a szölők közt fennálló feszültségekkel, megértési, szexuális zavarrral, és a fennálló strukturális kérdésekkel, hogy a szülők nincsenek egy alrendszerben, nevelési egységben.

b/ Ha a család strukturája nem arányos, nem illeszkedik a külső és belső követelményekhez, akkor a tünet egy sürgető jelzés a családi rendszer felé, hogy változzon - a különböző alrendszerek kapcsolatba lépésével.

Pl. A gyermek rosszalkodik, vagy az egyik szülő megbetegszik foglalkozni kezdenek vele és egymással a családtagok. Beindul a kommunikáció, amely a tünet nélkűl nem működne.

 

Milyen családra van szüksége a gyermeknek a kiegyensúlyozott fejlődéshez?

 

ÉP CSALÁD

 

SÉRÜLT CSALÁD

 

 

ahol egészségesek és tevékenyek a családtagok, választási lehetőségek.

ahol krónikus betegség, bűnözés, szexuális zavar fordul elő,vagy alkoholizmus

a család jól működik minden funkcióban,

csak átmeneti nehézségek fordulnak elő

 

 

 

 

-valamelyik, vagy több funkció nem működik

pl.gazdasági

-reprodukáló nevelő és más funkcióban,

védő -óvó,- neveló funkcióban

 

 

A JELLEMZŐ TERÜLETEK

 

 

 

l.  Strukturálisan:

 

ép alrendszerek

sérült alrendszerek

kettős kötések

rugalmas határokkal

koalíciók kirekesztések,

nincs határ, vagy merev határ

nagyapa-nagyanya  ANYA

nagyapa-nagyanya  APA

                              GYERMEKEK

pl NAGYMAMA

     anya-fiú

     apa-lány

-szülők együtt élnek, szövetségben,

-a gyermekek jó testvérként

-nagyszülők a háttérben

nyitott házasság:

anya - élettárs

apa - élettárs

nagyszülők - gyermekek

a/ együtt élnek,

-a nagyszülőkől elkülönülten de rivalizálnak

b/ együttélnek a szülók, és a gyermekek,

nincs határ, nincs mód az egyéni fejlődésre

c/ az egyik szülő különél, vagy meghalt, a másik a saját anyjával egy lakásban

 

 

2.   Érzelmileg:

 

a szülők között a szerelem elmúltával

a) egymásra utaltság kimutatása,

b) kölcsönösség

c) szeretet - megmarad

 

a/ gyűlölködés

b/ közömbösség

c/ házasságon kívüli új "szerelem"

jó apa-fiúkapcsolat

rossz apa-fiú kapcsolat

jó anya-lány kapcsolat

rossz anya - lány kapcsolat

 

3.  Kommunikáció:

 

nyílt

titkolózás,

a vélemény rugalmas, megértő, egymásra figyelő hallgatása

merev sértő szókimondás,

játszmák

kommunikáció a házasságon kívül, a házasfél "kiadása"

 

4.  Erkölcsileg:

 

családerkölcsi normák szerint élnek kölcsönösen,

egyoldalú kompromisszumok

anyagi szempontú házasság

kompromisszumkészség, törekszenek a megbeszélésre és a felelős megoldásokra

rivalizáció

nem törekszenek kompromisszumra

van viselkedési korlát

nincs erkölcsi korláta a házasságon kívüli nemi életre   vonatkozóan

egymásért való felelős cselekvésre alapozott házasság

nincs hosszú távú összetartás

a szülők kölcsönösen segítik a különélő nagyszülőket,

 

együttlakás esetén sem segítenek,

agresszívak, mindegyik csak a maga érdekét nézi

 

5.  A hangulat:

 

optimista

 pesszimista

 közömbös, kirekesztő

 

6.  Munkához való viszony:

 

munkaképesek, jó teljesítmény

csökkent munkaképesség

munkanélküliség idején összefognak

betegségbe menekülés

mindent megpróbálnak

túl munka vállalások, munkába menekülés munkakerülés

gyermekeiket munkára nevelik

gyermekeik is

betegeskednek, gyengén tanulnak

 

7.  Anyagi körülmények:

 

több oldalúan gazdagodnak

 elszegényednek

 

8.  Szerepeikben:

 

házasságban megfelelő megosztottság,

szimbiotikus anya - apa szerepek

feleségi - férji zavar

apa: családfenntartó

apa: beteg rokkant, külön él, tartás díjat nem, vagy keveset fizet

férj: munkára nevelő, a nevelésben következetes

férj: a nevelésben nem vesz részt

anya: békítő, gondoskodó, szervező feleség

a./ nem túl gondoskodó

b./ élettárs, elvált

c./ a férjet és a gyereket is elhanyagolja

 

9.  Nevelés

 

egységes nevelés

különböző követelmények, elvárások

személyes példamutatás

-az egészséges és erkölcsös életre

beteg életvitel, káros szokások

szabadosság

rendszeresség

rendszertelenség

szabályozatlanság

mértékletesség

mértéktartási, életvezetési zavar

fokozott önállósítás

-túl késői önállósítás

-túl korai önállósítás

-elhanyagolás

nevelési módszerek

 

bizalom

bizalmatlanság

a pozitívumok, a jó megerősítése

hibakeresés

biztatás

meleg - rugalmas

meleg - követelő

elégedetlenség

meleg - korlátozó

hideg - korlátozó

a gyermek éréséhez

 

tudnak alkalmazkodni

nevelésen a gyerek változó érettsége szerint nem változtatnak

csak külső beavatkozásra, vagy arra sem

a gyermekek jól fejlődnek

nem tudják kibontakoztatni képességeiket

önállóvá, szeretet képessé válnak

másoktól függők

hosszú ideig élvezik a mindkét szülő összetartozását,

elvesztik a biztos támaszt

 

mindkét szülőt szeretik

kénytelenek valamelyiknek a pártjára állni

elfogadják a szülői irányítást

elutasítják mindkét szülőt az általuk képviselt értékekkel együtt

szeretik és segítik testvéreiket

 

a testvérek között gyülölködés, elidegenedés van

mindegyik testvér sikeres a maga képességei szerint

a testvérek közt könnyebben előfordul

a/ betegség

b/ deviáns viselkedés

c/ a nagyobb kénytelen szülő-szerepet vállalni

 

10.  Konfliktusmegoldás,

 

stabilitás

 

felbomlik a család

a szülők együttmaradnak egészségben,

idővel mindegyik érdekei érvényesülnek

a/ súlyos betegség, halál, öngyilkosság

b/ nyitott házasság, válás,

 

11.  A fiatalok párválasztása:

 

a társadalmi érettséghez kötödik

biológiai érés idején

önismeretre, és kölcsönös vonzalomra épül

pillanatnyi megfelelés

hasonló értékek-különböző adottságok kiegészítik egymást

hasonló sors - eltérő értékek

a szülők elfogadják a választottat

a szülők nem fogadják el a választottat

 

12.  A szexuális élet alapja:

 

 a szerelem és a szeretet - kapcsolat

megelőzi ismerkedés, udvarlás

biológiai készség

kötödés nélküli

a szeretet - képesség fejlesztése házassághoz kötödik

a szeretetet a másiktól várják, csak testi kapcsolat, élettársi kapcsolat

 

14. Családtervezés:[3]

 

felelősségteljes

felelőtlenül,

Munkavállalás, házasságkötés, lakásszerzés után aktuális a szülés

a körülmények biztosítása nélkül

 

házaspár teherbíró képessége szerinti

gyermekszám

az egészség és egyéni

teherbíró képesség felmérése nélkül

 

 

VÁLASSZUNK!?!

Az óvodába lépés átmeneti problémái és megoldási lehetőségei családpedagógiai szemmel (Páliné Méhes Erzsébet)

 

"Olyat nem is bírnék tán feltalálni,

 Min megbotránkoznának a szülők;

Nem Messiás-é minden új szülött,

Fénylö csillag, mely feltünt a családnak,

S csak későbben fejlik szokott pimasszá!"

 /Madách I.: Az ember tragédiája

Nekünk, akik gyermekekkel, családokkal foglalkozunk Madách Imrének a fent idézett gondolata nagyon tanulságos, mondanivalója megszivlelendő. Ha sikerül magunkévá tenni, szivünk mélyéről elfogadni, hogy valóban minden gyermek egy "új és más kis Messiás", akkor a családokkal, gyermekekkel való kapcsolatunk biztos érzelmi alapjait már le is raktuk és bátran foghatunk hozzá az "építkezéshez", mely a gyerek óvodás éveinek végéig tart, de meghatározója lesz egész további életüknek is.

A gyerekek többsége ma már szerencsére - a Gyed jóvoltából, ami remélhetőleg minden hír ellenére továbbra is legalább 2 1/2 éves, de remélhetőleg 3 éves korig igénybe vehető lesz - a kisgyermekkorban családi környezetben nevelkedik. 3 éves kora táján kerül kapcsolatba egy számára teljesen új világgal: az óvodával.

A családok fejlődésük során "krizis-helyzetekbe" kerülnek. Ilyenek pl: gyermek születése óvodába-iskolába lépése stb. Ezeket a helyzeteket az ép családok jól meg tudják oldani, az új körülményekhez jól alkalmazkodnak, sőt sokszor érzelmileg még közelebb kerülnek egymáshoz, a változások okozta esetleges problémák ellenére is. A már sérült családok helyzete pedig sajnos méginkább válságossá válhat.                .

Az óvodába lépés jelentőségével, nehézségeivel mind a családoknak, mind az óvodai dolgozóknak tisztában kell lenniük. Mindent meg kel1 tenni annak érdekében, hogy az átmenet a lehető legzökkenőmentesebben teljen el.

Sokat beszélünk az óvoda - család kapcsolatáról. Sokan érezzük, nagyon sok még a tennivaló ezen a téren, hiszen ez nem az egyik megoldandó feladata az óvodai nevelésnek, hanem szerintem az alapja. Mégis azt tapasztalom, hogy sok esetben ez a területe az óvodai életünknek csak sokadik a rangsorban.

Semmi sem indokolja azt, hogy pl: a beszoktatás után zuhanás szerűen csökkenjen a kapcsolat mélysége, tartalmassága a családokkal, hogy majd csak pl: a beiskolázás idején szökjön újra magasba.

A családi életből az óvodai életbe való átmenet nehéz korszaka szülőnek, gyermeknek, óvónőnek egyaránt. Nem ritkák a heves indulati kitörések a gyerekek részéről, melyek testileg  - lelkileg megviselnek mindenkit. Sokszor mondják a szülők: -pedig már annyira akart óvodába jönni. . . !

Néha nem is az elsö napok a legnehezebbek, hiszen ilyenkor a sok új játék, élmény eltereli a gyermek figyelmét a lényegről: ide mindennep jönni kell, egyedül kell helytállni!

Vannak akik hallhatóan nem tiltakoznak, de szemük, viselkedésük mindent elárul belsö zaklatottságukról. Természetesen vannak akik "probléma mentesen" szokták meg az óvodát és élvezik az új életforma minden pillanatát.

A szülők viselkedése is más- és más. Attól függően milyen mély és őszinte érzelmi kapcsolatban voltak a gyerekekkel, milyen indittatásból fakadóan döntöttek úgy, hogy az apróság nevelését megosztják másokkal.

Az átmeneti idöben adódó problémákat meg lehet oldani.

Természetesen, már eddig is megoldódtak ezek a gondok, hiszen nemzedékek nőttek fel már óvodában.. Én arról szeretnék néhány gondolatot megosztani a kollégákkal hogyan lehetne még az eddiginél is tartalmasabbá, eredményesebbé tenni ezt az időszakot és az egész óvodai életet.

Itt lép be a családpedagógiai szemlélet!

Ha családpedagógiáról beszélünk, a hallottak annyira természetesnek, egyszerűnek tünnek, hogy mindenki úgy érzi, igy csinálunk mi már mindent régen, mert ösztönösen is érezzük mi a helyes. És ez valóban sokszor igaz is hiszen feltételezzük és tapsztaljuk is, hogy az óvónők magasfokú érzelmi inteligenciával rendelkeznek.

A legfontosabb munkánk során a hangsúlyt arra fektetni, hogy kellő tapintattal segítsük hozzá a szülőket,  hogy a "szülőség" fogalma, állapota és felelőssége örömteli melegséggel árassza el Öket életük minden pillanatában.

Szülőnek lenni nehéz ebben a kegyetlen, elanyagiasodó világban. A családok többsége széthull. Ezt harsogja TV, rádió, írják az újságok és sajnos tapasztaljuk mi is. Tudom, az óvónő pénzt, időt, lakást, nyugalmat nem tud adni, de közvetíteni tud személyiségével egy olyan életérzést melyböl táplálkozhatnak mások is. Ha ez sikerül mindenki gazdagabb lesz általa és az óvoda-család kapcsolata is tartalmasabb lesz, megkönnyitve az átmenetet.

Erre a munkára csak az eddiginél sokkal nyitottabb, kitárulkozo, elfogadó óvoda és óvónő képes.

Soha nem felejthetjük el egyetlen pillanatra sem, hogy az óvoda egy adott pillanatban belép, majd egy idő után kilép a gyermek életéből és bár fejlődéséért közösen felelős a családdal, a meghatározó szerep mindvégig a szülőé kell legyen.

Erre ösztönözni is kell minden édesanyát, édesapát. Igyekezni kell minden alkalmat megragadni, hogy szülői szerepkörükben megerősítsük őket. Éreztessük szavakkal, tettekkel, hogy alkalmasak e szerepkör betöltésére. Tudatosítsuk mindenkivel, hogy a legjobb óvoda, óvónő sem tudja pótolni a családi fészek melegét, legfeljebb kiegészíti azt. Minden család esetében szükség van erre, természetesen a módszer, a megközelítés mindenkinél egyéni kell legyen.

Nagyon sokat tehet az óvoda a beszoktatás idején a sérült családok segítésében is. Ha igyekszik bevonni mindkét szülőt a nevelésbe, ha érezteti mindkettöjükkel mennyire fontosak együtt a gyerek számára. Talán ez az utolsó alkalom, hogy a család újra együtt legyen.

Tapasztalom évek óta a gyakorlatban is, hogy a szülövel történö beszoktatás az egyik legfontosabb eleme az átmenet problémáinak a megoldására.

Először csak néhány órát töltenek szülővel együtt az óvodában a gyerekek. Az időtartam lassacskán növekszik. Közben először csak néhány percre, majd 1-2 órára kimegy a szülő a teremből.     Amíg benn van addig is foglalkozom én is a gyerekkel. Próbálon mindkettöjüket bevonni játékba, éneklésbe stb. Sokszor a kicsi édesanyját követve kapcsolódik be valamilyen tevékenységbe. Vannak akik maguktól is játszanak, de csak az anya-apa mellett. Szinte "körbe építik" a szülöt. Mások látszólag nem is törödnek a szülővel, otthagyják, kiküldik őket. Én ilyenkor is kérem, hogy csak a folyósóra menjen ki a szülő, hogyha bármilyen kis probléma adódna, a vigasztaló, biztonságot adó kéz, ölelés pillanatok alatt hívható legyen.

Ezek az első napok nagyon hasznosak. Megismerjük egymást a szülőkkel. Tapasztalom milyen a kapcsolata a családnak a gyerekkel. A szülő is részese az óvodai életnek. A közös játék közel hoz bennünket egymáshoz. A gyerek érzelmi biztonsága nő, hiszen tapasztalja, hogy anya-apa is elfogadja az óvónénit. A mi viselkedésünk mintát adhat a szülőknek az otthoni tevékenységek szervezéséhez is. Nevelési célkitüzéseink, azok közös megvalósítása így egyre közelebb kerülnek egymáshoz.

A szülők napi jelenléte a csoportban nem szünik meg néhány nap után. Ez az ami talán még szokatlan kicsit sok kolléga számára.

Kérem a szülőket, hogy lehetőség szerint reggel és délután is töltsenek körünkben el néhány percet, egészen az óvodától való búcsúzásig. Erre az igényt minden eszközzel próbálom felkelteni és ébren tartani.

Fontos mindannyiunk számára, hogy reggel a szülő bevezesse gyermekét a csoportba. Győződjön meg róla nap- mint nap, hogy gyermeke jól érzi magát. Ha esetleg sír nyugtassa meg, közösen kezdjenek el játszani, ami oldja a feszültséget. Ez a szülő egész napi munkájára is jótékonyan hat. A mosolygós búcsúzás mindenkinek jó. Délután különös hangulata van, ha sikerül a még alvó kisgyerek mellé leülni a szülőnek és várni, hogy a felébredés pillanatában szemük és simogató kezük egymásra találjon.

Néhány ilyen ébredés olyan érzelmi biztonságot nyújt, amit másként megteremteni, elérni nehéz. A szülőnek is felüdülést jelenthet a napi rohanás után, ha a délutáni játékba, mesélésbe csöppen be. Megfeledkezve gondjairól részt vesz a közös tevékenységbe, melynek hangulatát így már közös élményként viszik haza.

Csak néhány mozzanatát idéztem fel az átmenet problémáinak megoldására. Tudom sokak számára nem is jelentettek újdonságot ezek a gondolatok, de talán sikerült felkelteni azok érdeklődését, akik eddig nem mertek vállalkozni erre az újszerü kapcsolatra a családokkal.

A gyermekek életében elkövetkezik az óvodától való búcsúzás és egy új világ kapuja tárul ki elöttük: az iskoláé.

 A mi feladatunk és felelősségünk felkészíteni a családot, gyereket erre a változásra.

A gyerek nem kis felnőtt és az óvoda nem kis iskola, mondjuk sokszor. Mégis a gyakorlatban néha másként cselekszünk. Évrőöl-évre lehet találkozni a "pánikkal" ami megelőzi az iskolába lépést, családok és óvónők erőn felüli, de sajnos sokszor helytelen és hiábavaló iskolára való felkészitésével.

A gyerekek értelmi-érzelmi-testi felkészitése nem a nagycsoport feladata, hanem folyamat. Ha otthon és az óvodában egyaránt a természetes élethelyzetekből adódó lehetőségeket próbálnánk meg már kicsi kortól tudatosan, jobban fel- és kihasználni, talán kevesebb gond lenne a gyermekek: térbeli tájékozóáásával, ritmus érzékével, figyelmével stb. A gyermekek természetes szükségletei: étkezés, tisztálkodás, levegőzés stb. és az ezekkel kapcsolatos napi tennivalók: terítés, öltözködés stb., kimeríthetetlen tárházai a fejlesztésnek.

A gyerekek észre sem veszik, hogy pl.: irányokat tanulnak, párosítanak, fejlesztik nagy- és finommozgásukat, vagy beszédkészségüket, szókincsüket.

A leírtakkal próbáltam érzékeltetni, a teljesség igénye nélkül, hogy a családpedagógiai szemlélet, hogyan ágyazódik be a mindennapok gyakorlatába.                                                                         ˇ

Munkám során azt tapasztalom, hogy a családi élet, a családokkal való kapcsolattartás nem kapja meg az őt megillető helyet sem a társadalomban, és sajnos még sokszor a pedagógusok körében sem /továbbképzések, tantervek stb./. Nagyon nehéz megtalálni a helyes utat, arányokat. Sem a család, sem az óvoáa nem lehet az öncélú kisérletezések színhelye, hiszen minden élet megismételhetetlen, egyedi. A nevelésben a tévedés végzetes.

Ezért lenne szükség az intézményekben speciálisan erre a célra képzett szakemberekre.   

Ők nyújthatnának segítséget a problémák megoldásában, segíthetnék a fejlődést, előre lépést. És ami talán a legfontosabb segíthetnének a bajok megelőzésében.

Hasznos lenne, ha a jövöben minden pedagógus, már a képzés során megismerkedne a családpedagógiával.

Végezetül még egy gondolatot szeretnék megosztani a kollégákkal, melyet talán mindannyian magunkévá tudunk tenni mindennapjainkban szülőként, házastársként, pedagógusként. A családpedagógia egyik alappillére a szeretet, mely életünknek is éltetö eleme.

Szeretve élni, nevelni mindig minden körülmény között

lehet és csak így érdemes.

ha jövendőt tudok is mondani, és

minden titkot és minden tudományt

ismerek is; és ha egész hitem van is, úgyannyira,

hogy hegyeket mozdíthatok ki helyökről, szeretet pedig nincsen énbennem,

 semmi vagyok."

Pál levele a korinthusbeliekhez/

 

 

A 3 szintű nevelés és oktatás rendszere az iskolában (Hintalan László) ?

 

Élet és iskola (Hintalan László 1995)

 

Útmutató

a pedagógiát érintő kérdések eldöntéséhez

 

 

Az útmutató hasznosítható az intézményes oktatás minden szintjén, az óvodákban, az általános iskolákban, a középiskolákban és a felsőoktatás területein is. Ezen kíviil a zeneiskolákban, a közművelődés legkülönbözőbb területein, a családi életben és minden olyan forma kialakításánál, mely a fentiek együttműködéséből születik.

Felhasználható az oktatási törvény, az állami és helyi tantervek (a kerettanterv kifejezést egyenlőre tudatosan nem használjuk), az új tankönyvkiadás, az óravázlatok, a tanítási módszerek, az iskolaszék kialakításánál, továbbfejlesztésénél.

A bemutatandó természetes törvények segíthetik a hazai, vagy külföldről adaptált pedagógiák, valamint a fogyatékos gyermekeket képző és a nemzetiségi iskolák munkáját is.

 

 

Az írás hátterét a szerves műveltség szellemisége,

s ennek egyik műhelye az Örökség Népfőiskola jelenti.

 

 

Az írás gondolati magva és szerkezete

 

Az Élet Harmóniát jelent, Teljességet és egy sajátos Egyensúlyt a különböző részek között. Ha ez az egyensúly bármely rész javára, s a másik rész kárára felborul, fokozatos és egyre általánosabb pusztulás a következmény. A mai iskolának - mint korunknak is - az egyensúlyvesztés a betegsége. A baj természetesen orvosolható.

Az írás folyamán minden pontnál elsőként az élet egy-egy alapvető jellegzetességére utalunk. Emellé tesszük másodikként a mai közoktatást, hogy az összevetés segítségével kirajzolódjon az élet teljességéből mi van meg az iskolában és mi hiányzik belőle.

Harmadikként pedig tételesen felsoroljuk az oktatási rendszer azon helyeit, ahol a hiányzó részek pótlására lehetóség kínálkozik.

Milyen eredmény várható mindettől? Amilyen mértékben ezt a kiegészítést meg tudjuk tenni, olyan mértékben csökken életünkben a sivárosodás folyamata, a bizonytalanság érzése a jövőt illetően, s telítődnek élettel a gyerekek tanulás-centrikus mindennapjai is, válik tapasztalhatóbbá minden résztvevő számára, hogyˇmilyen érzéssel és tudattal jár, amikor az emberi élet és az egyetemes törvények ismét fedésbe,ˇharmóniába kerülnek egymással.

 

 

 

Teljesség - tételek

 

1. A Cselekvés és a Szó (Betű)

 

Ha egy anyának gyermeke születik, rögtön szárnyra kap a hír, és hamarosan megtudják mindazok, akiket ez érint. Az életpár egyik oldala az. amikor történik valami, a másikaz. amikor beszélünk róla, vagy leírás esetén elolvassuk azt. A kettő szerves egység.

Az iskola tanít a madárfajokról, de nem tudja megszervezni, hogy mindig lássanak a tananyagnak megfelelő madarat a gyerekek, hogy legyen saját madaruk, vagy bárminemű állatuk, s ezt ma nem is tartja feladatának. Miért nem elég a Szó? Mert az élet az elsődleges élmény, a Szó-Betű, a másodlagos. A másodlagosan szerzett ismeretek csak akkor épülhetnek be a szerkezetbe, ha alatta megfelelően gazdag elsődleges, primér tapasztalati és élménvilág húzódik meg. No, ez hiányzik a mai gyerekek életéből. S az élő madarak, az élmények helyett mit tud tenni az iskola? Erre szebb képeket és filmeket vásárol. Mindnyájan érezzük, hogy a képek nem azonosak az élő madárral, egy saját állattal. Törvényszerű, hogy az élethez nem kötött ismereteket mindig is bizonyos fokú érdektelenség fogja kísérni, hogy ezeket igen könnyen elfelejtik a gyerekek, sok ismétlést igényelnek, hogy legalább vizsgáig fejbe maradjanak. Gyermekeink nem arra szomjasak, hogy ülve ismereteket szerezzenek az életről, hanem, hogy éljék azt.

 

Teendő: A cselekvő, az elsődleges élményeket is tartalmazó gyermekélet pótlása.

 

Helyei:

a.) A tanórán belül

Át kell gondolni, hogy a tananyag mely részletei dolgozhatók fel nem ülő, hanem cselekvő formában. (Pl egy irodalmi mű színjátékkal, egy földrajzi ismeret terepasztal készítésével, történelem belyeggyüjtéshez kapcsolva, helyesírás begyakorlása az iskolán belül és kívül gyűjtött hibás felíratokkal, azok áírásával).

 

b.) Szakkörök önképzőkörök, táborok...

Ezeket a formákat központi döntéssel egyenlő rangra kell emelni a tanórával. Ez termeket, udvart, eszközellátást, státuszokat, költségvetést és minden velejárót jelent. De, ha a tanórák egy részét alakítjuk át ilyenekké, akkor egy fillérrel sem kerül többe. Ahhoz, hogy ennek igazi jelentőségét lássuk, a mindenkori közoktatási törvényre kell hivatkozzunk. Nagy volt és lehet bármikor a veszélye annak, hogy az állam és a mindenkori fenntartó - ha a pusztító erők vannak benne túlsúlyban - összekössön, összemosson két fogalmat.

 Az egyik az, hogy az állam és a fenntartó feladata és kötelessége az alapellátás biztosítása, az efölötti rész a helyi önkormányzaté, a szülőké.

A másik, hogy a Nemzeti Alaptantervel az állam csak a tananyag egyrészét, valamiféle vázát írná meg, ez lenne a közös, kötelező, az átjárhatóságot biztosító rész.

Az alap szóval történik a csúsztatás. Az alapellátás a tankötelezettség végéig tartó oktatás. Több, mint a volt törzsanyag, a tervezett NAT teljesítéséhez szükséges feltételek garantálása. Ha az imént említett csúsztatást sikerülne megcsinálni, akkor az állam, az önkormányzat igen komoly összeget spórolna meg, de oktatás ellenesen, törvényhez nem méltó módon. Magyarul: a szakkör, önképzőkör nem az alapellátás feletti rész, de egy olyan tábor sem, ami szorosan kötődik a tananyaghoz. Erre való hiavatkozás alaptalan. Ami felette van, az a sítura a Tátrába, valamely luxus szállodába. A szakkör, önképzőkör, tábor egyik legalapvetőbb jellegzetessége és értéke, hogy nem(csak) ülő foglakozást jelent, az élet és az ismeretek szerzése találkozik egymással benne. A tanóra jellegű szakkör pedig nem szakkör, legfeljebb korrepetálás! A jövő iskolája semmi esetre sem a tanórák számának szaporítását jelentheti, sokkal inkább a tanórai és életszerű formák egymást kiegészítő rendszerének gazdagítását.

 

c.) Az iskolaélet fokozatos színesítése

Évtizedek óta csak a tanórát hangsúlyozzuk. Ehhez képezzük a tanárokat; erre készülünk precíz óravázlatokkal, ezért kapjuk elsősorban a fizetést. Minden más elmaradhat, de a tanórákat meg kell tartani. Ez a tanóra-centrikusság persze nem lenne baj, ha a gyerekek néhány órát járnának csak iskolába, és azon kívül gazdag, színes életük lenne. De a mai általános gyakorlat szerint legalább délig bent vannak, a házi feladattal pedig a délutánba, az estébe is belenyúlik tanóra jellegű életformájuk. Ez okozza az aránytalanságot. A felnőttélet is elsivárosodott, hiába van otthon a gyerek, leginkább csak a TV várja, ami szintén cselekvés nélküli üléssel, passzív befogadással jár együtt. Milyen lenne az az iskolaélet, ami nem tanóra. nem szakkör, nem is tízperces szünet? Erre kevés a ma is idézhető példa, több a képzeletbeli. A ballagás ilyen, ami a régi diákok kioldása az adott közösségből, s ilyen lehetne az újak beavatása a beíratkozáskor a mainál sokkal gazdagabb szertartással. Ilyen minden barátkozás diákok, vagy tanár-diák között, mely talál szabadon hagyott helyet és időt a beszélgetésre, egy kitervelt ötlet megvalósítására, ilyen minden tréfa, ünnep, melyet nem az iskola szervez hivatalos forgatókönyv szerint, s ilyen az iskoláért végzett közösségi munka, névtelen áldozatok sora.

 

d.) Az iskola és az otthon, az intézményesítés és a személyes kapcsolatok teljesség- kettőse Ha a cselekvő tanulás lehetőségein gondolkodunk, tény, hogy az iskolának nem nagyon lesz lehetősége arra, hogy kertet, földet vásároljon, műhelyek sokaságát szerelje fel a tanítás számára. Ugyanakkor az is tény, hogy a felnőttélettől - bár lassan, de már is érzékelhetően - épp ez várható el. Miért ne lehetne a kettőt összekötni? Az elméleti ismeretek átadásának fő bázisa az iskola maradna a jövőben is, de a gyakorlati képzés történhetne ott, ahol a feltételek adottak. Indulásként természetesen nem szerencsés osztályokat elvinni egy-egy vállalkozóhoz, mesteremberhez, gazdálkodóhoz, KFT-hez. Az élet is magból születik, azután terjed, növekedik. A kezdés itt is egyénileg, kiscsoportokban képzelhető el, és valószínű, hogy terjedése a jövőben is személyes kapcsolatok szintjén fog történni.

A fontos, hogy ha egy gyerek képes tanulni szüleitől, lakókörnyezetétől valami olyant, amit respektálni tud az iskola, jó ha fogadja ezt a tudást a tantestület is. Lehet az egy tanórai felszólalás, de lehet komoly, helyi, vagy meghívott bizottság előtti vizsga is. Írhat elő az iskola is követeleményt a gyakorlat helyén levőknek (pl. az egészséges táplálkozásra nevelésnél a szülőknek az otthoni konyhában folyó ételkészítéshez), de bízható az ott dolgozó szakemberekre is a tananyag összeállítása (pl. egy már jól működő orgnikus gazdálkodásnál, ahova kijárnak a gyerekek).

Az intézményesített megoldások mellett fontos a személyes kapcsolatokra épülő, alkalmi, nem szerződésekbe foglalt, nem intézményesített formák életbentartása. Világunk egyik betegsége a túlzott intézményesítés, - vagyis az aránytalanság, - s a személyes kapcsolatokra épülő rendszerek (pl. kaláka) elhanyagolása. Az arány helyreállítása a felnőtt társadalomban éppen úgy aktuális, mint a közoktatásban.

 

2. Egykorúak és külünbüző korúak együttlétének teljesség-párja

 

Mindekettő természetes forma. Az egymás után születés ténye magától alakítja ki ezt a körülményt. A mindennapi életben mindig van olyan. amit egykorúak csinálnak, s van olyan. amit különböző korúak. Focizni általában egykorúak szoktak. de megtanítani bicikizni egy kisebbet, többnyire egy nagyobb gyerek vállalkozik.

Az iskola ennek a kettőségnek is csak az egyik részét használja. Beíratkozás után osztályoz, létrehozza az 1. 2. 3. stb. osztályokat, és ezt emeli ki, a különböző korosztályúak együttlétének formáit háttérbe szorítja. Mi élhet a vegyes korosztály esetén olyan, ami az egykorúak között csak igen szűk határok között mozog? Az egymás segítése, a másikkal való törődés. Ahhoz, hogy ez minden kötelezőség nélkül "működjön", semmi más nem kell, mint egy kisebb, vagy ügyetlenebb gyerek, aki még nem tud bicikizni, járni vagy kimászni egy gödörből, aki még nem ért egy feladatot. A vegyes korosztály a termőtalaja az egymással törődésnek, de a saját tudás elmélyítésének is egyik legjobb eszköze a mások tanítása. Mi az utóbbi néhány évszázad? Egyre inkább csak verseny, szabadverseny, az erősebbek győzelme a gyengébbek  felett. Mi hányzik? Az egymással törődés, a megértés, a "te-énem" szemlélete, de nemcsak az emberek egymás közötti kapcsolatában, hanem ember és a természet viszonyában is. Az. uralkodás ellensúlyozására a szolgálat, kultusza. Ha csak verseny létezik, akkor a karrierista győz minden esetben, a tanulóifjúságból csak a céltudatos törtető kerül az élre de ő is torzul, igazi vezetővé nehezen válik sokkal inkább uralkodóvá.

 

Teendő: Az egykorú osztályok mellé, a vegyes korosztályúak együttlétét is biztosító formák kialakítása.

 

Helyei: Szakkör, önképzőkör, tábor, cserkészet, szabadidős programok. S ezeken túl tanulópárok létrehozása, ahol a diákság is tanítja egymást. Ez akkor természetes, elvárható, ha elég nagy a korkülönbség. Az egykorúak között a versenyzés, a rivalizálás, a "Ki tud több három abetűs szót gyűjteni?" a kedveltebb forma.

 

 

3. A "van, aki csinálja, van, aki tanítja" - teljesség-kettőse

 

Lehet valaki egy olyan asztalosmester, aki a legkitűnőbb bútorokat készíti, de a mellé álló gyermeknek képtelen megmondani, hogyan tanulhatná ő is mindazt meg. Legjobb esetben ezt mondja: "Figyelj, aztán csináld utánam". Lehet olyan mester is, aki kitűnő bútorokat csinál és a nála jelentkező fiatalokat szépen végigvezeti a tanulás fázisain. S végül lehet olyan, aki soha fát nem fogott a kezébe, amit mond, azt csak könyvekből tanulta, de ért a gyerekek nyelvén és pontosan át tudja adni mindazt, amit ő is megtanul.

Ha az oktatás szemszögéből nézzük a három változatot, nyilván a középső mondható ideálisnak, ahol adott egy elsőkézből származó tudás és biztosított az átadás képessége is.

Mi a helvyet a mai iskolánál? Az első változat, vagyis, hogy nyelvészek, fizikusok. biológusok, matematikusok, de tanári véazettség nélküliek tanítanának az iskolákban, nem jellemző. A második változat már gyakoribb.Ilyen a sportoló, az idegen nyelvet beszélő, a zenész, aki tanári diplomával is rendelkezik, s így vállal állást. A harmadik változatra van a legtöbb példa. A magyar tanár. a földrajz tanár, a biológia tanár, a matematika tanár, a kémia tanár tanítói, tanári végzettséggel rendelkező diplomások. Feladatuk a képzés ideje alatt elsősorban a tananyag megtanulása és az átadáshoz szükséges képességek begyakorlása. Kisarkított, de létezö fokozata ennek a változatnak, amikor már az. aki tanította őket az egyetemen. az is könyvből tanult mindent. Ahogy távolodunk a mester-tanár típusától a "csak"-tanár felé, egyre inkább könyvszaga lesz minden ismeretnek. Az átadás persze ettől lehet mintaszerű, módszertanilag is követendő, ötletes, humoros és sikeres. De képzeljük csak emellé azt a fizika tanárt, akinek otthon is van laboratóriuma, azt a biológia tanár. aki saját kertjéből hozza be kedves növényeit, azt a földrajztanárt, aki rendszeresen vetíti diaképeit különböző útjairól, és el is viszi némelyikre tanítványait.

 

Teendő: A meglévő tanári gárda továbbképzésének, újak keresésénél, felvételénél (most a tanárképzés módosításáról nem beszélünk) előnyben részesíteni, követendő értéknek tekinteni azt, akinél a tudás forrása és a továbbadó személy közel áll egymáshoz.

 

Helyei: Az oktatás minden szintjén. A megszokottól való eltérésre akkor van szükség, ha az iskola kilép a tanóra-centrikusságból. Ha beengedi a cselekvő tanulást. Az már mesterségeket is jelent, és akkor erre már egyre alkalmatlanabbak a régi tanári diplomák. Továbbképzésekre küldeni a tanárokat mesteriskolákba nem tűnik túl gazdaságosnak, bár ez a lehetőség sem kizárandó. Ellenben természetes, hogy olyan gyakorlati foglalkozásokhoz, amihez nincs tanári végzettségű a tantestületben, tanári diplomával nem rendelkező embert is szerződtethessen az iskola. Sőt, analfabéta "Juli néni"-t is, aki mondjuk a faluközösség legnagyobb tudású nótafája, és nincs az a zeneakadémiai, professzor aki úgy el tudná énekelni a kötelező tananyagban lévő dalukat, mint ő. A fontos talán az, hogy a mesterembrrek, "Juli néni''-k tevékenysége egy pedagógiai vezetés alatt álló iskolában történjék, és ez garantálja, hogy pedagógiai szempontból nemtörténik szakszerűtlenség. Persze ragaszkodhatunk pusztán a felsőfokú diplomák számának növeléséhez, de ha csak ez válik fontossá, az eredmény nem lesz arányban a ráfordított összeggel. ˇ

Minden olyan helye az országnak, ahol a földművelés egyéni, kisközösségi, állami vagy alapítványi formája, a kisipar újjáéledése tapasztalható, kitűnő lehetőséget nyújt a gyerekek tudásának gyarapítására. Ez történhet "apáról-fiúra" módján, barátokat bekapcsolva, de intézményesítve, az iskolával együttmükődve is.

 

 

4. Az egyéni tanulás - közösségi tanulás teljesség-párja

 

Levelet csak egyedűl lehet írni, lovazást játszani csak úgy, hogy ha hátunkra vesszünk egy kisebbet, a fogyasztó játékot csak csapatban. Az életben mindig a dolog mondja meg, hoay hányan csinálnak valamit, és az egyéni, a kisközösségi és a nagyközösségi munkák, cselekedetek szépen váltogatják egymást.

A mai iskolába járó gyerekek, majd az onnan kikerülő felnőttek intézményesített életében csak az egyik oldal kap zöld lámpát.

A sor a következő: egyéni tanulás és felelés, egyéni osztályozás, egyéni bizonyítvány, egyéni felvételi, egyéni diploma, egyéni munkavállalás, egyénifizetés, egyéni társadalombiztosítás, egyéni adóbevallás, egyéni tulajdonlap, egyéni nyugdíj.

Csak ezt ismerjük, pedig mindegyiknek volt közösségi formája is apáink életében.

Mi hiányzik az iskolából? A közösségi formák. Az életpár másik fele.

 

Teendő: Ezeknek a pótlása.

 

Helyei: Tanórán és az összes azon kívüli formánál, csak engedjük, és akarjuk. Közösségnek adott feladatok, munkák, csoportos bemutatás. a csapat egyként való értékelése.

 

5. A nemek szerintiség és a nemtelenség teljesség-kettőse

 

Új élet megszületéséhez nemekre, férfre és nőre van szükség. A megszületendő gyermek is valamelyik lesz a kettő közül. Logikai gondolkodásunk ismereteink ellenben inkább nemtelen jellegüek.

A mai iskola tanóra része nemtelen. Hiába járnak oda fiúk és lányok, a tananyagot mindkét nemnek ugyanúgy kell tudnia. A követelményrendszernek nincs külön fiúknak való, és külön lányoknak való része, az érettséget igazoló dokumentumot is a nemiséget figyelembe sem vevő tudásra kapjuk. Ez nem is lehet másként, mivel a tanulás a hagyományos iskolában tanóra-centrikus. De figyeljük meg: ahogy beengedjük a Cselekvést - s csak ennyi szükséges -, megszületnek a nemek. Egy irodalmi műről megtanultakat elmondhatja fiú-lány ugyanúgy, de egy színpadi feldolgozásban, vagy a darabhoz hasonló élethelyzetben nem vállalhat fiú lányszerepet és fordítva, legfeljebb farsangkor, de ezzel is a nemiség fontosságát fogják hangsúlyozni, csak a mindennapokhoz képest még fokozottabban.

Ez a teljesség-tétel a Cselekvés édestestvére, s legfontosabb eleme a természet törvényeit tiszteletbent tartó és azt kibontó nevelésnek és oktatásnak. Ha nincsen férfi és nő, az élet áll meg, öncélú meddőség lép a helyébe. Az ökológiai teljesség működése, az emberi kultúrák formái (pl. viseletek, szokások, névadások, joggyakorlat, történelem) megmagyarázhatatlanok, ha kivesszük belőle azt, hogy mi tartozik férfre és mi nőre, s mi mindkettőre. A fejkultúra és az emancipációs hullám szoktatott le mindnyájunkat ennek életbentartásáról, a környezet pusztulása s az élővilág megmentéséért való felelősség előtérbe helyezi ismét.

 

Teendő: Engedni kell olyan osztályok, foglalkozások megszületését, a meglévők továbbélését, ahol fiúk és lányok elkülönülhetnek egymástól, tevékenységüket nemi karakterük szerint is alakíthatják, a tantestület által összeállított helyi tanterv is igazodhat ehhez, de biztosított, hogy a másik nem látótávolságon belül legyen és ugyanilyen gondoskodással teremtődnek meg alkalmai a közös, nemi arculatot nem eltörlő együttléteknek.

Persze mindehhez kell egy olyan felnőttszemlélet, korszemlélet, amelyik már nem a farmerben, a férfi egyenlő nő-ben látja a XXI. század fejlődési irányát. Természete szerint sem ilyen az ember! Az általános iskolás gyermekekben magától jelenik meg a különválás, egymás piszkálása, a próbálgatás millió formája, csak ne mossuk őket össze naponta, egész ifjúságuk alatt koedukációval, a nemtelen ismeretek egyoldalú hangsúlyozásával, a cselekvő formák háttérbeszorításával. Az iskola élettel telítésének ez a legkönnyebb módja, semmi mást nem kell tenni, csak engedni, hogy kibontakozhasson.

 

 

6. A környezet élő és élettelen teljesség-párja

 

Az egyik oldalra a növények, az állatok és az ember kerülhetne, a másikra a házak, utcák, bútoraink és tárgyaink, az iskola tanszerei és szemléltető eszközei.

Melyikből van több az iskolában? Ugye, hogy az élettelen világból. Ezt még mindig nem vesszük elég komolyan. Pedig törvény, hogy ha egy érzőt és egy érzéketlent, egy embert és egy gépet huzamosabb ideig együtt tartunk, csak az érző tud és fog menthetetlenül hozzáhasonulni az érzéketlenhez! A kockaházak százai, a vonalzóhoz igazított faültetvények és számtalan példa igazolja ma már, hogy az ember mennyire lesülyedt a gép szintjére, a mechanikus élet színvonalára. Abban a tévhitben élünk, hogy az ember csak akkor élhet gép módjára, ha dugattyúra cserélnék ki szívét és benzinnel működne.

Ha csak elképzeljük az iskolákat úgy, hogy gazdag és gondozott növényvilág veszi körül, rögtön mellé tesszük az élet erejét, másságát. Ahhoz, hogy ez valóság legyen, fontos, hogy az

ültetéstől a kiszárdt fák hasznosításáig mindenben vegyenek részt a tanárok, gyerekek, szülők egyaránt. De minden köteleőség nélkül. Az otthonok és az iskola között természetes áramlás indulhat így anélkül, hogy a tanórai rend eddigi megszokottságát megbolygatnánk. De a növény ennél többet kíván. Régen is úgy volt, hogy aki a fát ültett, az is kellett gondozza. Gyereket nem szült olyan, aki a felnevelését nem biztosította. S már születéskor ott volt a leendő keresztanya, aki a szülő halála esetén felnevelte a magára maradtat. Minden élőnek ez jár, ha azt akarjuk, hogy megmaradjon. Így lesz szertartás, ünnep, közösség, nem pedig egy élő anyag földbedugása, aztán locsolja a takarítónő. Ha van vállalkozó ilyen ültetésre, legyen ültetés, ha nincs, ne legyen, de tudjanak róla a gyerekek, hogy minden élő ezt kívánja, s ma már bizonyított, hogy a növények megérzik az ilyen gondoskodást. S ha engedjük ezt a sort tovább bokrosodni, mindehhez az öregek azt is el tudják mesélni, hogy milyen fát ültessen egy fiú, és milyent egy lány. Sőt azt is, hogy ki a ház elé és ki belülre a védett udvarba.

Látható, hogy egy faültetés biológiai, szakkör, iskolaélet, barátkozás, nemek megerősödése, környezetvédelem, pénzben is megjelenő megtakarítás az önkormányzatnak, osztályozás nélküli értékelés a többiek megszólásaiban és tükéletes tantárgyintegráció: élet.

 

 

Zárszó

 

Az eddigiekben nem szóltunk arról, mit tanítsunk, nem szóltunk a tananyagról. A természetes törvényeknek ehhez is van üzennivalója, de ez még jobban beleszólna a már megszokott gyakorlatba, ezért érdemes későbbre halasztani. Az eddigiekhez szabad legyen azt tanácsolni, hogy azon a területen érdemes elindulni, amelyik a legkönnyebb, amelyik a legkisebb feszültséget szüli a tantestületben, s a gyerekek között, valamint a fenntartóval való viszonyban.

Az itt felvázolt hat pont nem zárt rendszer, egyetlen teljesség-pár is élhet a többi nélkül. Természetesen minél több valósul meg belőlük, annál inkább érzékelhető lesz éltető hatásuk.

 

 

Függelék

 

 

Tanulás és megélhetés. Iskolaszék

 

A tankötelezettséggel általánossá tett iskoláztatás ahhoz szoktatott bennünket, hooy a felnőtt dolga a munkája, a gyermeké pedig a tanulás. Ha megtanulja azt, amit kell, továbbtanulhat, és a végzettsége alkalmassá teszi majd arra, hogy állást vállalhasson. A tanulásból folyamatos az átmenet a munkahelyekre, az általános foglalkoztatottság igazolta ennek működőképességét. A selejtes terméknek is fenn volt tartva a piac, nem derült ki, hogy másként kellene bármit is tanulni.

Mivel mindenki kapott munkát, a tanár megszokta, hogy ha tisztességesen megtanítja azt, ami elő van írva, akkor jól dolgozott, a gyerek is megszokta, hogy ha mindent megtanul. jól dolgozott, és a szülók is megszokták, hogy ha a gyermekük ötösöket visz haza, akkor minden rendben van, a megélhetése, amennyire az egyáltlalán lehetséges biztosítva lesz. Legtöbb szülő ma is csak azt kérdezi este a gyerekétől: "Kész vagy, fiam, a leckével?" S ha igen a válasz, megnyugszik. Még egy kérdés létezik szülők, tanárok, diákok körében:

"Felvettek? Igen. Akkor jó."

Előbb-utóbb mindenki kénytelen lesz azonban észrevenni, hogy lényegesen megváltozott a világ körülöttünk. Ugyanis eddig nem azért kapott mindenki munkát, mert szaktudása valóban használható dolgok elkészítésére tette alkalmassá. Hanem akármilyen is lehetett munkája, az utcán nem maradhatott senki. Nos, a piacgazdaság, és mindaz ami csak pénzre épül, - az élet egyik részére! -, az igen kemény dolog. A közeljövőben csak az kap munkát, az tud önállóan dolgozni, aki olyat tud, amire valóban szükség van, ami mindig jobb és jobb a másikénál, (vagy marad az ügyeskedés, a lopás és a maffiák terjedése). A piacgazdaság lényegi velejárója hosszútávon is egy bizonvos fokú munkanélküliség, erre számíthatunk.

Mit jelent ez tanárnak, gyereknek, szülőnek? Azt, hogy most már nem az a kérdés, hogy megtanítottad-e a tananyagot, megtanultad-e, felvettek-e? Hanem az, hogy mit is tanulsz, mit is tanítunk? Az, hogy mit tudsz kezdeni a papírral?

Az iskolaszékek, - melyeket 1994 tavaszán kötelező volt megalakítani, - könnyen gittegyletté válhatnak, ha nem tudatosul, mi is a tétje mindennek. Az iskolaszék demokratikus lehetőség arra, hogy résztvehessünk gyeremekeink nevelésének-oktatásának iskolai részében is. Az Európai Közösségnek csak az kell, Magyarország igazolja, hogy ezek létrejöttek, a szülőknek most már adott a beleszólás lehetősége az iskolaügyekbe. De senkit odakint nem fog érdekelni, hogy ezekben érdemben történik-e valami is. Azt is látnunk érdemes, hogy az iskolától nem sok várható. Nem azért, mert gyermekellenes, vagy pusztító szándékú lenne. Nem. Hanem azért, mert ő tanórában gondolkodik évtizedek óta. Mit tud kérni a szülőktől? Mindazt, amit ő iskolai feladatnak tartana, de már nem képes elvégezni. Erre jelentkeznek majd néhányan, a többiek húzódoznak és létrejöhet az, amit szülői munkaközösségnek hívtunk eddig.

 

 

Mi lenne a szülők, az iskolaszék valódi feladata?

 

Abban kell először is dönteni, hogy szükségesnek tartják-e pedagógusok és szülők, hogy a "padbanülős" iskola nyisson a cselekvést is kibontó oktatás felé, az iskola az élet felé. Hosszútávú tervnek elfogadható-e az itt olvasható írás, vagy ehhez hasonlók gyakorlati tanácsai. Ha nem, akkor egy másik program jelölheti ki a szülők szerepét. Ha ellenben elfogadható a nyitás, az első megállapítás az lesz, hogy sem az iskola nem tudja ezt megvalósítani a szülők nélkül, sem a szülők a közoktatás intézményrendszere nélkül. Az egymásrautaltság az alapkő sziklája. Ez ki is védi rögtön a két fél viszonyának azt a nem kívánatos formáját, hogy ellenségeknek tekintsék egymást, és a rivalizálás, a "ki kit győz le" szelleme váljék uralkodóvá kettejük között. Ha ez a proaram elfogadható, a többi kidoloozás kérdése. Ebben nyilván a részletesen leírt feladatok mellé, pontosítani kell a jogi, személyi, anyagi garanciákat is. Ha a feltételrendszer kialakítása elmarad, nem lesz semmi a megfogalmazott tervekből.

 

 

Az iskolaszék megalakulásáról

 

Milyen a természetellenes sorrend? Tájékoztatjuk a szülőket arról, hogy a közoktatási törvény szerint iskolaszékek alakíthatók, sőt megalakulásuk előírt. Ezt követően demokratikus módon megalakulnak az iskolaszékek. S harmadikként kidolgozzák feladatrendszerüket, programjukat, már a megválasztott emberek.

Milyen a természetes változat? Előbb kell kidolgozni mi lenne a dolga az iskolaszéknek, az abba bekerülő embereknek. (Ezt természetesen kidolgozhatják a szülők ideiglenes csoportjai, egyedül, vagy közösen az iskolával, de még maga az iskola is a szülők számára.) S erre a feladatra lehet jelentkezni, illetve választani embereket! S minél komolyabb a feladat, annál komolyabb szülők jelentkezése várható. Ne feledjük, hogy a szülók nagyrésze is diplomás, s ha a feladat az élet fele való nyitás, igen sokat tehetnek és fognak is tenni saját gyermekeik jövője érdekében.

 

 

Egy lefordított összeállítás diákjogok címmel

 

A GYEREKEK ALAPVETŐ JOGAINAK ÉS SZÜKSÉGLETEINEK CHARTÁJA

 

Születés és fogadtatás

- A gyereknek joga, hogy ne a véletlen gyümölcse legyen.

- A gyereknek joga, hogy ne politikai célért, hanem önmagáért akarják.

- A gyereknek joga, hogy ne csupán a szülei érdekeiért, hanem önmagáért akarják.

- A gyereknek szüksége van arra, hogy megrázkodtatás nélkül jöjjön létre és szülessen meg.

- A gyereknek joga, hogy olyannak fogadják el, amilyen, függetlenül fizika felépítésétől.

- A gyereknek joga, hogy nemére való tekintet nélkül fogadják el.

 

Testi fejlődés

- A gyereknek kiegyensúlyozolt táplálkozásra van szüksége.

- A gyereknek szüksége van arra, hogy a saját ritmusának megfelően éljen és pihenjen.

- A gyereknek jog, hogy ne bánjanak vele felelőtlenül.

- A gyereknek szüksége van arra, hogy tisztában legyen teste minden lehetőségeivel.

- A gyereknek joga, hogy ne legyen míndig tiszta és tökéletes.

 

 A személyiség tiszteletben tartása

- A kisgyereknek szüksége van arra, hogy apjával és anyjával egyaránt legyen kapcsolata.

- A gyereknek szüksége van arra, hogy mindkét nembeli felnőttekkel legyen kapcsolata.

- A gyereknek szüksége van arra, hogy mindkét nembeli gyerekekkel legyen kapcsolata.

- A gyereknek érzelmi biztonságra van szüksége.

- Minden gyerek egyedi, és mint ilyen, joga van elvárni személyisge tiszteletben tartását.

- A gyereknek bizalomra van szüksége.

- A gyereknek joga van a méltósághoz.

 

 Kiteljesedés

- Minden gyereknek joga van ahhoz, hogy kiteljesíthesse lehetőségeinek maximumát, joga van az örömhöz.

- A gyereknek joga van az autonómiához és a felelősség vállalhoz.

- A gyereknek szüksége van sikerre.

- A gyereknek joga van hibázni.

- A gyereknek szüksége van feltalálásra és alkotásra.

- A gyereknek szüksége van kommunikácóra.

- A gyereknek szüksége van arra hogy kifejezze magát.

- A gyereknek szüksége van esztétikai érzelmekre.

 

A tudás megszerzése

- A gyereknek joga van igaz és koherens válaszokat kapni az általa feltett kérdésekre.   .

- A gyereknek joga van bármiféle tudás megszerzésére.

- A gyereknek joga van megérteni az őt körülvevő társadalmi és gazdasági jelenségeket.

- A gyereknek szüksége van arra, hogy tudatosítsa táradalmi környezetét.

 

 

A környezet

- A gyereknek joga van egy términimumhuz.

- A gyereknek szüksége van az élő világgal való kapcsolatra.

- A gyereknek szüksége van arra, hogy a legkülönfélébb anyagokkal kisérletezhessen.

- A gyereknek joga van ahhoz, hogy beavatkozzon a környezetébe.

 

Társas viselkedés

- A gyereknek joga, hogy ne kondionálják, hogy ne erőltessenek rá doktrinákat.

- A gyereknek joga, hogy ne vesse alá magát különféle divatoknak.

- A gyereknek joga van bírálni.

- A gyereknek joga van részt venni a szakmai életben, még mielőtt maga is termelővé válna.

- A gyereknek joga van demokratikus szervezetet létrehozni jogai tiszteletben tartása és érdekei védelme céljából.

 

 

 

Deklaráció az "iskolázás(?)" szabadságáról

Ez a nyilatkozat furcsa mód azért  került ide, ennek a fejezetnek a végére, a következő fejezet felvezetéseként, mert mutatja, hogy az idő Magyarországon alapvetően túllépett rajta - avagy annyira tévesen hivatkozzák, próbálják érvényesíteni, hogy az képtelenségekhez vezethet.
Nagyfokúan általánosító fogalmazás: "az iskolázás szabadsága", mert túl könnyű kikerülni, rövidre zárni az így jelzett tényleges törekvéseket. Kinek a szabadsága? Az "iskolázás" nem személy. Az "iskolázást" senki sem fosztja meg semmilyen jogától, szabadon bolyonghat az országban.
Más kérdés, hogy a szülők elvi jogai és kötelességei a gyakorlatban mennyire nem teljesíthetők. És velük együtt a gyerekeké. Meg a tanároké sem. És így az ő együttműködésük is lassul. De az "iskolázás" ettől még szabad, annál inkább, minél kevésbé tudjuk, hogy mi az.
?
 Az iskolázás burkában ma Magyarországon még alapvető csorbát szenved a gyerek, a gyerek és a szülő, a tanárok, a gyerek-szülő-tanár együttes és külön-külön értelmezhető szerepének elláthatósága.
Szabadság? Mit értsünk alatta? Önállóságot? Jogot és kötelességet? Szerepteljesítést? Elvi korlátlanságot (hogy a szabadosságról ne is essen külön szó), avagy reális cselekvési területet?
Tehát az alábbi elvi deklaráció, amely lelkesítő hangvételű, és minden bizonnyal nagy előrelépést jelentett megalkotói gondolkodásában - nem ad választ olyan részletekre, amelyeket a következő fejezet kíván majd felvetni, úgymint
-mik a szülő (és főleg a szülő nevében fellépő személy) felelőssége és jogai
a gyerek jogai és felelősségei életkoronként
-a gyerek és a szülő együttes szerepköre, kötelessége és jogai, egymásra utaltsága,
-a tanárok szerepköre, szaktudása és eszközei, a tanárok szerepkörükből következő jogai és kötelességei
a gyerekek és szüleik valamint a tanárok együttműködése, egymás iránti jogos elvárásaik és kötelességeik, egymásrautaltságuk
s a mindezen funkcióknak keretet adó, ezeknek megfelelő, törvényekkel és egyéb szabályzatokkal vezérelt intézmények.
--ahonnan kezdve lehetne a valódi oktatási reformmal foglalkozni--

Deklaráció az iskolázás szabadságáról (Helsinki 1991.május 30.)

- mint az alapvető emberi jogok egyikéről

.

Collectif I.C.E.M.: Perspectives d'éducation populaire Maspéro,

Paris,1979.

 

1.A  JELENLEGI HELYZET

Európában az iskolázás szabadságának sajátos tradíciója él.Utalva erre az Európában inen fejlett iskolázási pluralizmusra, az Európa Parlament a nevelés szabadságával  kapcsolatos Határozatában  (1984) kibővítette az iskolák jogi kereteit: A szülők jogának megfelelően az ő dolguk, hogy döntsenek gyermekeik iskolájának megválasztásáról, amíg azok elérik saját döntőképességüket. Az államnak az a feladata, hogy lehetővé tegye az állami vagy szabad iskolák ehhez szükséges működtetését. Egyidejűleg erősíti az Európai Parlament Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának a szülők jogáról vonatkozó cikkelyét (1984), valamint minden egyes ember jogát képzésre és arra a szabad lehetőségre, hogy iskolákat nyisson és vezessen, amint azt a Gazdasági, Szociális, és Kulturális Jogok nemzetközi Egyezség okmánya kimondja (1966). Továbbá: a Helsinki-i konferencia 1989. évi bécsi utókonferenciájának  záróokmánya is garantálja az oktatásban való részvétel jogát, fajtól, bőrszíntől, nemtől, nyelvtől, vallástól, politikai vagy egyéb nézetektől, nemzeti vagy szociális származástól, vagyontól, születéstől vagy egyéb státusztól függetlenül. Ma a kelet-európai átalakulások történelmi kihívás elé állítják ezt a szabadságfejlődést.

 

2.CÉLOK

Meg akarjuk honosítani az iskolázás szabadságának emberi jogát egész Európa iskolaügyében, és támogatni kívánjuk az iskolaéletben az akadályozott önmegvalósító erőket. Az iskolában is érvényes a személyiség szabad kibontakozásának joga: ezért nem szabad a emberjogi mozgalomnak az iskolakapuban megtorpannia: az iskolázás szabadsága ugyanúgy emberi jog mint a vallás szabadsága, a tudomány szabadsága, a művészet szabadsága, a sajtó szabadsága.

 

3. ISKOLAKULTÚRA

Ki akarjuk szabadítani az iskolákat a bürokratikus függőségből és gyámkodásból, és a kultúra részévé akarjuk tenni őket. Az iskola az egyetem, a színház, a templom és a sajtó szomszédságába tartozik. Az abszolutizmus korából származó államhatalmi - ateista - gondolkodás maradványa az olyan vélt, "legjobb megoldások " keresése, majd keresztül erőltetése, melyeket szakértők dolgoztak ki központilag . Elgondolkodtató, hogy az iskolaszervezésnek ez az elképzelése sehol sem volt olyan mérték adó, mint a fasizmus és a bolsevizmus politikai rendszerében. Ma különböző iskola-kultúráknak szabadságban kell egymás mellett élniük, az egyes szülők, tanárok és diákok személyes kezdeményezéseitől támogatva. Az egyénben élnek ugyanis azok az alkotóerők, melyek a kultúrát nemcsak ápolni, hanem létrehozni - produkálni - is képesek.

 

4. AZ ISKOLAI PLURALIZMUS

Iskolai pluralizmust akarunk, valamennyi életképes - a szülők által keresett és elfogadott - az iskola jog- és esélyegyenlő kínálataként. Tehát: magától növekvő vegyes erdőt, ültetett monokultúra helyett. Az iskolai pluralizmus viszont csak akkor válik lehetségessé, ha újrafogalmazásra kerül az állami iskola-felügyelet, ha megvalósul az iskolák jogi és pénzügyi esélyegyenlősége, és ha biztosítva lesz a pedagógusok szabad képzése. Az iskolaszervezés alapelve az iskolafajták és iskolafenntartók sokfélesége legyen.

 

5. ISKOLABÉKE

Az iskolaügyben is a tolerancia útját szeretnénk járni és a különböző iskolai irányzatok között egymás a megértésére irányuló békét megteremteni. A másként gondolkodók tiszteletben tartása nem tűri a mindig ideológiai alapon álló egységesítési kényszert. A toleranciára nevelés is csak akkor sikerülhet majd, ha a különböző iskolák között is kialakul a dialógusképesség, az elfogadott iskolabéke talaján.

 

 

AZ EURÓPAI FÓRUM e tanácskozáson feladatául vállalta, hogy figyelemmel kíséri a szabad és pluralisztikus iskolarendszerben kibontakozó iskolázás alapvető emberi jogának megvalósulását a különböző európai kultúrákban. Az EURÓPAI FÓRUM vállalta, hogy ezen jog egyes országokbeli fejlődéséről, vagy korlátozásáról rendszeresen jelentéseket ad ki, amelyekben nyilvánosságra hozza a szabad iskolázás európai helyzetét.

 

 

AZ ISKOLÁZÁS SZABADSÁGÁNAK EURÓPAI FÓRUMA

IV.Kollokvium

1991. május 27-30., Helsinki

 

1990. május 18-án, a magyarországi Velencén 14 európai országból összegyűlt szülők, tanárok oktatásszervezők és neveléskutatók kimondták az iskolázás szabadsága EURÓPAI FÓRUM-ának megalakítását.

Az EURÓPAI FÓRUM kötelességének tartja, hogy az egyik alapvető emberi jog megvalósításán munkálkodjon: ez az egyén arra való joga, hogy tehetségének és hajlamainak megfelelő módon szabad és társadalmilag felelős személyiséggé képződhessen.

Az EURÓPAI FÓRUM IV. Kollokviumán, Helsinkiben a résztvevők eddig végzett tényfeltáró munkájuk eredményeként egy Deklarációt és egy Memorandumot fogadtak el és tettek közzé.

A Deklaráció az iskolázás szabadságának jogáról, mint emberi jogok mint az emberi jogok egyikéről közli az EURÓPAI FÓRUM álláspontját.

A MEMORANDUM  a kultúra és az iskolázás szerepéről szól, a küszöbön álló európai egyesülési folyamatban.

Konkrét megoldási kísérletek

"Az élet", a "rendszerváltozás" nem hozta magával varázsütésre a szülő-iskola problémák megoldását csakúgy, mint ahogyan nem tette meg korábban sem "pártunk és kormányunk". Az előző fejezetben utalás erejéig felvillantott problémákra az oktatási törvény és hivatalos módosítása nem ad megoldást.
Nem indultak meg szülői érdekű és szempontú oktatáskutatások, nem alakult ki a szülői képviselet, nem rendeződött a szülők  rendszeres és kielégítő informálásának kérdése sem.
A létező szülői egyesületek nem vállalták fel sem a választott és poltitkamentes oktatási szülői képviselet kialakítását, sem a szülők informálását, amely egyesület viszont erre alakult, azt a "körülmények" lehetetlenítették el.
Lehet folytatni az elkerülhetetlen tennivalók megkezdését.
 
És mégis volt előrelépés, mégis körvonalazódott egy új látásmód és intézményi feltétel számos lehetséges tartóoszlopa.
Amit a hivatalos oktatási reform programok nem végeztek el, az részben összeállani látszik.
A gyerekekért működő oktatási rendszer főbb szereplői a szülők, a tanárok és a gyerekek.
 

Ajánlások az iskolánál szélesebb körűen

A legsúlyosabb gond, hogy tisztázatlanok a közoktatási rendszer egyes szereplőinek alapvető feladatai, működési normái, feltételei.
Jelenleg már vannak külön-külön a szülőkre, a tanárokra, diákokra elképzelt korai elképzelések, azonban még nem történt meg ezek összehangolása. Holott csak ezek egymással összehangolt együttese lehet az a kiindulópont, amelyre reálisan fel lehet építeni egy előremutató oktatási reformot. Amíg ez a kiindulópont széles konszenzussal nincsen megfogalmazva, addig üres hókusz-pókusz az egymást követő kormányok gyenge érettségi dolgozat színvonalát el nem érő oktatási programcsodái.
Mert egyes társadalmi rétegek tudatos és országos szélességű átejtését célba vevő oktatási reform címszó alatt elkövetett merényekre nem is merek gondolni az egymást követő különféle kormányok idején
Ismerkedjenek meg néhány kezdeményezéssel, mint különálló mozaikkockákkal, és Önök is kíséreljék meg őket összeilleszteni.
 

Szülői Szervezetek Európai Szövetsége (angolul: EPA = European Parents Association)

Rövid tájékoztató

 

 

Az Európai Szülői Egyesület (gyakorlatilag Szülői Szervezetek Európai Szövetsége) 1985-ben, egy Milánóban rendezett kongresszuson alapították. Alapszabályzata megfelel a belga törvényeknek, központi hivatala Brüsszelben van. Az EPA mindazokat a szülőket képviseli, akik az Európai Unió tagországaiban működő Nemzeti Szülői Egyesület tagjai. 1993 óta Norvégia, Svédország, Finnország, és Lengyelország és Igazgatói Tanács teljes jogú tagjai. A Tanács tagjait saját országukban választják az EPÁ-hoz való csatlakozott Országos Szülői Egyesületekkel egyetértésben.

Az EPA a szülők millióit képviseli. Pluralista egyesület, nincsenek vallási vagy politikai kapcsolatai. Gazdaságát az eszmék és ideálok változatossága adja, valamint a hitek és meggyőződések, a kultúrák és jellemek sokszínűsége. Mindannyiuk közös célja- együtt dolgozni gyermekeink jövőért.

Az EPA-t alapítása óta támogatja az Európai Közösségek Bizottsága. Ez lehetővé teszi, hogy a szülők részt vegyenek a szemináriumokon, kongresszusokon, tanulmányi kirándulásokon, stb., mely valóban értékessé teszi a szülők számára az együttműködést Európában. A jelentéseket és beszámolókat minden esetben szétküldik a tagoknak és ismerté válnak Európa szerte.

Az EPA kidolgozta az Alapelveket(1987) és az Európai Szülők jogainak és kötelességeinek Kartáját (1991). Ezek a dokumentumok képezik az EPA munkájának alapját, mivel egyre javítjuk az oktatás terén végzett munkánkat és egyre inkább beleszólunk az oktatáspolitikába hazai és nemzetközi szinten egyaránt.

Azok a lényeges döntések, amelyek befolyásolják a gyermekek oktatásának minőségét mind egyéni, mind közösségi szinten, az iskolán kivűl születnek. A demokrácia modern értelmezése szerint szükség van sz állampolgárok részvételre azok a döntésekben, amelyek anyagilag befolyásolják életüket. Minden olyan embernek, akit érint egy határozat, egy döntés, joga van részt venni a döntéshozásban, és joga van meghatározni az eredményt egy olyan folyamat esetén, melyben megszületik sz őt érintő döntés. Ezért, gyermekeink képviseletében, nekünk szülőknek jogunk van partnerként szerepelni az oktatáspolitikai döntésekben, melyek gyermekeink oktatására vonatkoznak.

Nagyon fontos, hogy a szülők és a partnerek között csapatszellem uralkodjon és közösen dolgozzanak. Az őszinte partner kapcsolat erőt ad a pedagógusoknak, támogatja és nem tönkreteszi őket.

1993-ban az EPA elhatározta, hogy egy középtávú intézkedési tervet készít és megkérdez bennünket, a tagjait, hogy határozzuk meg azoknak a prioritását, amiket mi az EPA- tól kívánunk. Ezt a tervet elfogadták, még hozzá egyhangúlag az EPA tagok közgyűlésén 1993 novemberében, Antwerpenben. A tagok által megnevezett elsődleges prioritás az információk és anyagok terjesztése.

Az EPA már előállított egy magazint, az EPA-Info-t (kb. 4 szám egy évben), s úgy döntött, hogy emellett kiad egy newsletter-t 2 A4-es papíron, mely könnyen fénymásolható és szétküldhető, s ezzel a nemzeti szervezetek a tagszervezetek minden tagját elérhetik. A nemzeti egyesületeket felszólították, hogy az EPA-Info-ból az európai hírekkel foglalkozó oldalt helyezzék el a helyi vagy az országos magazin.

Összegezve, az Európai Unión belül majdnem mindegyik nemzeti szülői egyesület tagja az EPA-nak, s ez azt jelenti, hogy mintegy 70 millió szülők képviselnek. Ha bővítjük tagságunkat az Európa Tanácsban lévő többi országgal, képviseletünk még inkább növekedni fog.

Mint gyermekeink "első nevelői" úgy érezzük, jelentős mértékben hozzá tudunk járulni a jövő oktatáspolitikájának alakításához, és valódi európai dimenziót tudunk adni tagjainknak. Igazi partnerek kívánunk lenni az oktatás folyamatában, de teljesítjük a gyermekeinkkel szembeni kötelességünket, mert ők jelentik Európa jövőjét.

 

 

 

Európai Szülők Jogainak és Kötelességeinek Chartája (pontokba szedve olvasható a kötet hátsó borítóján is, 1991.)

 

 

Bevezető

A gyermeknevelés a remény jele. Azt mutatja, hogy az ember reménnyel tekint a jövőbe, bízik és hisz azokban az értékekben, amelyeket átad az új generációnak.

Ezért, a szülők felelőssége gyermekeikért, a társadalom nélkülözhetetlen támasza. A szülőknek nem kell egyedül viselniük ezt a felelősséget, sem a mai Európában, se a holnap Európájában. Az oktatás iránt elhívatott emberek segítenek nekik ebben a feladatban, társadalmim csoportok és intézmények támogatják őket, közszolgálatok nyújtanák anyagi támogatást és szakértelmet.

A társadalomban sok ember segíti a gyermek nevelését, mivel a gyermekek nem elszigetelve nőnek fel, hanem a valódi világban. A felnövés így sokkal több oktatás, de majdnem teljesen lehetetlen az iskola erőfeszítései nélkül. A szülők és pedagógusok kölcsönös támogatása, egymás felelősségének tiszteletben tartása a gyermeknevelés elengedhetetlen a mi korunkban.

1992 határán vagyunk.

Nyugat- és Kelet-Európa népeinek reménye kontinensünk új együttműködésén alapszik, mely elvezethet a fokozott egységhez és a közös identitáshoz. A ma fiataljai a holnap Európájának állampolgárai lesznek, mindegyik saját egyéni tehetségével és elvárásaival. Értük és magunkért kívánjuk a demokratikus Európát, melyben folytatódik a sokszínűség, ami az inspiráció forrása.

Az oktatás és iskoláztatás Európában erre a célkitűzésre épül.

Ha el akarjuk érni ezt a célt, a szülőknek együtt kell dolgozniuk, iskolákban, az iskolákkal, de európai szinten és nemzeti egyesületekben. Célunk a kölcsönös inspiráció és az európai szolidaritás felé haladás.

Az EPA ezt "lenni vagy nem lenni" kérdésnek tekinti. De többre van szükség.

Európában a szülőknek joguk van ahhoz, hogy tiszteljék őket, azért, elsőrendűen felelősek, mint az ifjúság nevelői. Ez jelenti azt is, hogy tisztelik szülői kötelességüket és azt a feladatukat, hogy gyermekeik első nevelői, de támogatást kapnak az oktatásnak elkötelezett emberektől és a társadalomtól nevelési erőfeszítéseikért.

Az EPA ezt a filozófiáját fogalmazza meg alapelveinek kinyilatkoztatásában, az "Európai szülők jogainak és kötelességeinek kartájában". Kérjük az Európai Bizottságot és a Miniszterek Tanácsát, az Európai Parlamentet és az Európai Tanácsot, hogy támogassa ezt a Kartát és csatlakozzanak hozzánk ennek megvalósításában.

 

 

Az Európai Szülők jogai és kötelességei[4]

 

 

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

 

 

A hazai oktatási szülői képviseletről illetve szervezetekről

A Szülői Kamara nevű egyesület volt egy olyan kezdeményezés, amely a szülő-iskola kapcsolatot a programja szerint átfogóan  kívánta rendezni úgy, hogy a szülők képviseletét (szmk vezetők, iskolaszéki szülők, önkormányzati és országos szinten eljáró szülők tevékenységét) köztestületi formában törvény szabályozza.
Ezzel a megoldással intézményes garanciákat kaptak volna mind a szülők, mind a pedagógusok, iskolafenntartók, az országos végrehajtó és törvényhozó hatalom gyakorlói arra, hogy a szülők informálása valóban megtörténik, hogy akik a szülők nevében lépnek fel, azok valóban bírják a szülők bizalmát és ismerik gondjaikat, törekvéseiket, hogy a szülők oktatási képviselete nem válik más politikai vagy gazdasági erőcsoportok bújtatott eszközévé.
A megoldást az elmúlt 3 évben nem sikerült elfogadtatni, sőt a szorgalmazására alakult egyesületben (Szük) is alapvetően megkérdőjelezték.
Az elképzelés egy részletes leírása megtalálható a jelen kötet "Egy próbálkozás a megnyugtatóan szabályozott szülői képviseletre" című fejezetében.
 
Rengeteg szülői szervezet jeleníti meg véleményét ma már az oktatás egyes kérdéseiben.
A szülők politikamentes, választott képviseletét csak a Szülői Kamara vállalta fel, tette központi céljává (amihez, mint utóbb kiderült, nem rendelkezett a megfelelő eszközökkel). Ezzel a céllal korábban a Szük tagszervezetei is egyetértettek.
A Szülői Egyesület ma is egyetért vele, de nincs abban a helyzetben, hogy a megvalósítást magára vállalja, a megvalósítását saját szervezeti kereteiben akárcsak előkészíteni is próbálja.
 

A 92-95 között működött magyarországi Szülői Kamara által a szülők nevében fellépő, megválasztott személyeknek ajánlott etikai nyilatkozatból

 

 

...A Szülöi Kamara alapszabályából következö etikai normákat magamra nézve kötelezőnek tartom.

 

- Feladatom a minél jobb, kölcsönös bizalomra épülö család-iskola kapcsolat kialakításának elösegítése. Ennek szellemében végzem a tevékenységemet.

 

- Alapul veszem a szülőnek a gyermekért való felelösségét, kötelességét, hogy a gyermekét közvetlenül képviselje, és jogát gyermeke nevelésének irányítására.

 

- Feladatom a szülöi vélemények, törekvések érvényesülésének segítése, és nem annak felülbírálata, átértelmezése.

 

- Ha a szülők véleménye megoszlik egy kérdésben, akkor szorgalmazom ezen megosztottság megjelenítését, és a kisebbségben maradt szülők véleményének nyilvánosságra hozatalát.

 

- Alapvetően a szülőket, az iskola szülői szervezetet, a Szülői Munkaközösséget tekintem a szülői érdek megfogalmazójának, továbbá elsőrendűen fontosnak tartom a szülői érdeket fel nem adó, felkészült, tájékozott szülői képviseletet az iskolaszékben.

 

- A szülők tájékoztatását  (lehetőség szerint függetlenül a szülők személyes aktivitásától, tehát írásban is) érdemi tevékenységem előfeltételének tekintem.

 

- A konkrét megoldások keresésében lényegesnek tartom a pedagógusokkal való ésszerü együttmüködés szorgalmazását.

 

Dátum:

 

aláírás

 

"A Szülöi Kamara (SZÜK) a kiskorú és tanköteles gyerekek szüleinek tagságot kínáló országos szülői szervezet. Gyakorlatilag a szülői munkaközösségek országos szövetségének is tekinthetö, hiszen több mint négyszáz szmk-vezetö a tagja, 250 iskolai szülői közösség teljes létszámmal jelentkezett tagnak, összesen 120.000 iskolás gyerek szüleit tudja soraiban.

 

A SZÜK legföbb célja: hogy a közoktatáshoz kapcsolódva az alkotmányos szülői kötelességek és jogok gyakorolhatóságát segítse iskolai illetve szülöi szinten úgy, hogy információkkal példák felmutatásával, tapasztalat cserék szervezésével segíti a szülöi munkaközösségek tevékenységét és eredményes részvételüket az iskolaszékekben."

 

A Független Pedagógus Fórum törekvéséről

 

KEDVES KOLLÉGÁK! TISZTELT CÍM!

 

 

A Független Pedagógus Fórum másfél évi munkával megalkotta a Pedagógusok Szakmai Etikai Kódexét. Az előkészületek során tanulmányoztuk a téma hazai és nemzetközi előtörténetét, más hazai értelmiségi rétegek kódexeit, és tanítótársadalmunknak, a szülőknek és a diákoknak ezzel kapcsolatos elvárásait. (Az elkészült tanulmányokat szándékunkban áll a Kódexszel együtt majdan egy füzetben megjelentetni.) A végleges szöveget az FPF nyílt választmányi ülése hagyta jóvá március 4-én.

Véleményünk szerint csak akkor van értelme és remélhetőleg pozitív hatása egy ilyen kezdeményezésnek, ha minél többen azonosultak vele. Ezért a következö kéréssel bocsátjuk útjára kódexünket több mint 100 pedagógus szakmai szervezet felé:

 

- Kérjük, szíveskedjenek végigtanulmányozni és eldönteni, hogy tudnak-e vele azonosulni, csatlakozni hozzá.

- Amennyiben elfogadják, kérjük, jelezzék ezt levélben május 15-ig. Az addig csatlakozó szervezetek és iskolák névsorát a készülő kötetben nyilvánosságra kívánjuk hozni.

- Hívjákˇfel más szervezetek és a hatáskörükbe tartozó intézmények figyelmét a kezdeményezésre. Biztassák őket a csatlakozásra.

- A megyei pedagógiai intézetektől külön kérjük, hogy terjesszék a dokumentumot az iskolák között.

Ha sokan csatlakoznának a Kódexhez, talán jobb esélyünk lenne reménykedni a társadalom, az oktatásirányítás és a pedagógusképző intézmények megbecsülésében. Úgy gondoljuk, hogy ezzel az akcióval is hozzájárulhatunk szakmánk méltóbb elismeréséhez.

 

Csatlakozásukat remélve és segítségüket előre is megköszönve,

 

kollegiális üdvözlettel:

dr. Hoffmann Rózssa

gimnáziumo igazgató

az EPF ügyvivője

Budapest, 1995. március 24.

 

 

Pedagógusok Szakmai Etikai Kódexe (Budapest, 1995.)

 

Összeállította: a Független Pedagógus Fórum

 

 

 

Bevezető

Az ezeréves magyar iskola története során neves gondolkodóink időről időre leírták, mit tartanak fontosnak elmondani a tanítói mesterségről. Ám a tanítótársadalom mindmáig adós maradt azzal, hogy megfogalmazza önmaga és a társadalom számára a pedagógusszakmával kapcsolatos igényeit.

Rég felpanaszolt hiány pótlását kísérli meg tehát a jelen szakmai etikai kódex. Összeállítására azonban egyéb szakmai kihívások is ösztönözték az alkotókat. Így az UNESCO által elfogadott Ajánlás a pedagógusok helyzetére, az FNSZ gyermekek jogairól szóló egyezménye, továbbá az a körülmény, hogy a hazai értelmiség más jelentős csoportjai már elkészítették vagy készítik saját normarendszerüket.

A kódex megalkotásának az a célja, liogy a szakmai közmegegyezésen alapuló szabályok elfogadása, valamint a velük történő azonosulás révén erősítse a pedagógusszakma belső összetartozását s ezáltal társadalmi megbecsültségét, és hogy igazodási pontokat nyújtson olyan helyzetekben, amelyek nem szabályozhatók pusztán jogi eszközökkel.

A kódexben foglaltak egy része az állam, illetve az iskolafenntartó kötelessége, a többi a szakma belső ügye.

 

 

l. A szakmai etikai kódex érvényességi köre

 

A kódex érvényességi köre kiterjed minden olyan nagyarországi pedagógusra, akinek az oktatásról szóló törvények által meghatározott pedagógiai képesítése van, és hivatását a törvényekben megnevezett nevelési-oktatási intézményben (a továbbiakban: iskolában) gyakorolja.

A kódexhez csatlakozó szervezetek, illetve intézmények, tagjai részére a benne foglaltak kötelező érvényűek. Mások számára ajánlásnak tekintendők. A kódexben foglaltak ajánlásértékűek a pedagógusképző intézmények, valamint az oktatáspolitika, az oktatásirányítás szereplői és a törvényhozók számára.

A kódex hasznosan informálja a diákokat és a szülőket, továbbá a társadalom egészét.

 

 

2. Képzés és továbbképzés

 

A pedagógusi alapdiplomát kibocsátó felsőoktatási intézményeknek a leendő pedagógusokat a következő területeken kell jártasságokkal felruházniuk:

 

a.) választott szakterület(ek) tudományos igényű ismerete és a tudomány önálló művelésének készsége;

b.) az ember ismerete (antropológia, önismeret, lélektan, fejlődés-, gyermek- és csoportlélektan);

c.) a pedagógusprofesszió ismerete és gyakorlata

(neveléstörténet, neveléselmélet, didaktika, szakmódszertan, mentálhigiénia, vezetéselmélet, tantervelmélet, közoktatáspolitika);

d.) az általánosan művelt értelmiségi szükséges ismeretei

(filozófia, művelődéstörténet, logika, esztétika, informatika, kommunikáció, szociálpszicliológia, politológia).

 

A diplomakibocsátás előtti képzés szerves részét alkotja a tanulmányi idő kb. 25%-át kitevő pedagógiai gyakorlat.

A pedagógiisi kinevezést gyakornoki idő előzi meg, amely szintén az alapképzés része.

Tanulmányai során a leendő tanító köteles az említett területeken magát tökéletesíteni.

A pedagógus harcol az elszürkülés, az üres rutinból végzett munka ellen. Ennek megfelelően az aktív tanítók a kinevezést követően állandó önképzéssel gyarapítják tudásukat.

Az önképzés elhanyagolása súlyos etikai vétség.

Az önképzés nern helyettesíti a szervezett továbbképzést, amelyben a pedagógus tízévenként köteles részt venni.

A továbbképzést a munkáltató segíti, és materiális formában is elismeri.

 

 

3. A pedagógus helye a társadalomban

 

A tanitó szabad állampolgár, akit valamennyi ezzel járó jog megillet, ezekben nem korlátozható. Ám önmagát korlátozni köteles: társadalmi szerepvállalásait időben és térben határozottan el kell különítenie iskolai nevelő munkájától.

Kívánatos, hogy tudásával és a szakmai pedagógiai szervezetekben kifejtett tevékenységével maga is hozzájáruljon a nevelésügynek rnint a társadalom alrendszerének fejlődéséhez.

A pedagógusok a magyar társadalom legnépesebb értelmiségi csoportját alkotják. Jelenlétük úgyszólván rninden településen meghatározó. Szerepükhöz életvitelükkel és erkölcsiségükkel rnéltóknak kell lenniük. Így válnak érdemessé arra a tiszteletre és rnegbecsülésre, amely mind a társadalom, mind annak polgárai részéről kijár a jövő nemzedék nevelőinek.

 

 

4. Munkája és személyisége

 

A tanító munkájának lényege évezredek óta változatlan. Ez nem más, mint hogy tudását átadva neveljen, s tanítványait képessé tegye a további javakat teremtő életre.

E munkafolyamatban a pedagógus a teljes személyiségével vesz részt, és tanítványainak is a teljes személyiségére hat.

A tanítványokra.való hatni tudás a pedagógus legfontosabb személyiségvonása.

A nevelés nem lehet eredményes egyfajta altruista magatartásformával való azonosulás nélkül. Az önzetlenség, az áldozatkészség, az emberszeretet és a türelem a tanítóknak kívánatos, sőt szükséges tulajdonsága.

Az iskolákban a tanítványokat nem egyetlen pedagógus részéről, hanem a tanítók együttesétől érik a hatások. A pedagógusi munka, mely az oktatás tömegessé válása következtében együttes tevékenységgé alakul, magasfokú együttmüködési készséget követel meg az egyes tanítóktól.

A pedagógus tanítványai vezetője. Épp ezért nem hiányozhatnak belőle a legfontosabb vezetői személyiségvonások: a kreativitás és az optimizcnus, a határozottság és a rugalmasság, a nyíltság és a türelem, a tudatosság, a szervezőkészség és az igazságérzet.

A pedagógus alkotó értelmiségi. Természetes igénye, életformája az állandó tanulás és a környezet, a társadalom életének alakításában való alkotó részvétel.

A pályára alkalmasnak az tekinthető, aki késznek mutatkozik az említett személyiség- és magatartásformák elsajátítására illetve kialakítására, továbbá birtokában van a 2. fejezetben felsorolt isenereteknek.

 

 

5. A pedagóguspálya

 

A tanárképző intézményekből kikerülő pedagógus elvárhatja, hogy első munkahelyén szeretettel fogadják, és törödjenek pályakezdésének minden gondjával.

A kezdőkkel törődés nemcsak az iskolavezetés, hanem az egész tantestület dolga. Az a pedagógus, akit figyelmesen, gondoskodással fogadtak mint kezdőt, idősebb korában ugyanígy fog cselekedni a fiatalokkal.

A hivatás gyakorlásában legeredményesebbnek mutatkozó pedagógusok az osztályfőnökök lehetnek. E beosztás vállalása egyben kötelezettséget is jelent.

A pedagógus csak szakmai fejlődésének eredményeként, választás, felkérés vagy pályázat révén válhat munkaközösségvezetővé, szaktanácsadóvá vagy pedagógiai szakértővé. E tisztségek viselése szakmai elismerés. Vállalásukban a munkáltató nem akadályozhatja a pedagógust, sőt az előrehaladást ösztönöznie kell.

A pályán történő előrehaladást és minőségi fejlődést meghatározott, adományozható címekkel és ezeknek megfelelő javadalmazással szükséges elismerni.

Vezetői (igazgatói) beosztásra azok vállalkozhatnak, és ezzel azok bizhatók meg, akik a szakmai-pedagógiai tudáson kívül vezetési ismereteket is szereztek, és a vezetésre emberileg alkalmasak.

A szakmailag fejlődő tanítóknak meg kell adni a lehetőséget arra, hogy 30-35 éves pályájuk során összesen egy tanév időtartamra tanulmányok folytatása céljából szabadságot  élvezzenek.                            .

A pályán hossú időt végigszolgáló pedagógus méltó visszavonulásáról gondoskodni valamennyi pályatárs lelkiismereti kötelessége. A nyugállományba vonult pedagógust az aktívéhoz hasonló tisztelel és megbecsülés övezi.

 

 

6. Egészségiigyi és életköriilmények

 

Több tényezőnek kell elősegítenie azt, hogy a pedagógus a pályán maradjon és ott jól érezze magát. Így elsősorban megfelelő körülményeket kell biztosítani az oktató-nevelő munkához. Az iskolai munka jó tárgyi feltételei a pedagógus munkáját eredményesebbé, színvonalasabbá teszik. A gazdag, jól kezeltlető könyvtár, a jól felszerelt szakterem, a kulturált szociális létesítmények stb. is részei a pedagógus életszívonalának, és feltételei mindennapi munkájának.

A jó pedagógus azonban nem vár mindent az iskolavezetéstől vagy más felsőbb szervtől. Igyekszik maga is  is információhordozókat, szemléltető eszközöket készítrni, az ésszerű tárgyi fejlesztésekre javaslatokat tenni, ötleteket hozni és adni.

A tanári munkát segítő tárgyi javakat a pedagógus ugyanakkor tulajdonosi felelősséggel kezeli.

A pedagógus elvárhatja, hogy munkáját egészséges körülmények között végezhesse. Jól szellőztethető, jól megvilágított és megfelelő hőmérsékletü tantermek és tágas folyosók szolgálják az egészségvédelmet. Meg kell teremteni a pedagógusoknak az iskolán belüli egyéni munka lehetőségét is - kisirodák, szertárak stb. kialakításával.

Amikor a pedagógus saját egészségét védi, egyszersmind a tanulókéra is gondol, hiszen együtt dolgoznak. Ezért köteles a rendszeres egészségügyi szürővizsgálatokon is részt venni.

A pedagógus jogosult arra, hogy a munkáltatójától olyan javadalmazásban részesüljön, amely  biztosítja számára - családostul - az egészséges és az értelmiségi emberhez méltó életmódot.

 

 

7. Jogok és kötelességek az iskolában

 

A tanítókat az iskolában mindazok a jogok megilletik, amelyeket a törvény vagy egyéb jogszabályok (beleértve a helyi szabályzatokat is) adnak számukra. Külön említést érdemel  e körben hiteles információkhoz való jutás joga, amely másfelől

- az információ megszerzésére való törekvés, illetve a továbbítás oldaláról - , kötelesség is.

A pedagógusnak az adott iskolában érvényes kötelességeit a jogszabályok mellett az intézményi belső szabályzatok határozzák meg. Helytől független, általános érvényű kötelességek a következők:

 

 

A nevelés terén:

 

- a gyerekek életkorához és személyiségéhez alkalmazott eljárások megválasztás,

- az egyes tanítványokkal való szüntelen fejlesztő, de erőszakmentes törődés,

- az iskola által közvetített nevelési elvek érvényesítése a gyermeki személyiség méltóságának egyidejű tiszteletben tartása mellett,

- az intézményes nevelés során keletkező konfliktushelyzetek megelőzése, illetve szakszerű feloldása a gyerekek szociallizációs készségénak fejlesztése és lelki épsélgének megóvása érdekében,

-  baráti segítségnyújtás a gyermek magánemberi konfliktushelyzeteiben,

- az egyes gyerekekkel és/vagy csoportokkal folytatott iskolai vagy iskolán kívüli külön foglalkozások tartása rugalmasan kezelt munkaidő határain belül,

- osztályfőnökként egyéb programok (kirándulások, osztályrendezvények, kultulrális feladatok) szervezése,

- osztályfőnökként az egyes gyerekek egyéni sorsának nyomon követése és ésszerű dokumentálása,

- ügyeletek ellátása a gyerekek testi épségének megőrzése érdekében,

- részvétel az ünnepélyeken és egyéb iskolai rendezvényeken,

- rendszeres kapcsolattartás a tanítványok szüleivel, nevelési szaktanácsadás,

- szakszerű együttműködés a pályaválasztás ügyében,

- szociális segítség nyújtás,

- érdeklődés a volt tanítványok életpályája iránt,

- állandó önképzés az emberrel foglalkozó tudományok körében.

 

 

Az oktatás terén:

 

- az éves tanítási program írásbeli megtervezése és annak állandó felülvizsgálata,

- az egyes órák'a történő alapos szaktágyi, didaktikai és módszertani felkészülés, az órák megszervezése,

- a tanítási órák órarend szerinti pontos megtartása,

- a tananyag megtanítása, a gyakoroltatás-fejlesztés, majd az elsajátítottak ellenőrése és értékelése,

- a dolgozatok időben történő kijavítása,

- vizsgákra történő felkészítés és vizsgáztatás,

- a tanítványokkal való egyéni foglalkozás személyre szóló fejlesztő feladatokkal és módszerekkel a rugalmas munkaidő éssserű határain belül,

- egyéni és csoportios felkészítés a versenyekre a tanítási órákon kívül is,

- helyettesítésék ellátása szabályozott keretek között;

- a szaktárgyhoz kapcsolódó tanórán kívüli programok szervezése,

- folyamatos táékozódás a szakterület sajátos történéseiről,

- részvétel a helyi tanterv és tankönyv kiválasztásában,

- állandó önképzés, esetleg tudományos rnunka.

 

 

Az iskolai szervezet tagjaként:

 

- részvétel az iskola szervezeti kultúrájának alakításában,

- folyamatos kapcsolattartás és együttműködés a nevelőtestület tagjaival nevelési és szaktárgyi kérdésekben,

- részvétel az iskolai közéletben: jelenlét és közreműködés az értekezleteken, részvétel a döntésekben, iskolai szintü feladatok vállalása,

- felügyelet ellátása, illetve részvétel az iskola által szervezett programokon,

- az iskola megkívánta adminisztratív feladatok elvégzése,

- az iskola egészének és a pedagógusszakmának képviselete a külvilág szereplői előtt.

 

 

8. Kapcsolat a tanítványokkal

 

A pedagógus kapcsolata a diákokkal egyenlőtlen, aszimmetrikus kapcsolat. A tanító ezért nem törekszik szimmetrikus "baráti" kapcsolatra. Ugyanígy nem törekszik elvtelenül a tanulók kedvenc tanára címre sem.

A tanító tehát vállalja a vezető szerepet. Ebben azonban nem lehet hideg, elutasító, nem szabad a formai fegyelmet előtérbe állítania. Arra törekszik, hogy melegséget sugárzó, elfogadó, elsősorban a gyermek önmegvalósítását szem előtt tartó, azt segítő nevelő legyen.

Kívánatos, hogy a nevelőtestület azonos szellemben, a lényegct tekintve egységesen lépjen fel.

A különbböző egyéniségű pedagógusok ugyanakkor a hangnem, a módszer, az eljárások és a stílus széles skáláját képviselhetik. A személyiség hitelessége érdekében ezeket Az eltéréseket el kell fogadni. Minden nem őszint, felvett modor hamar lelepleződik a tanulók előtt.

A nevelők egységesen lépnek fel a munka tisztelete, megbecsülése, valamint a műveltségnek és az igazságosságnak mint feltétlen értékeknek a képviseletében. Ez az alapja  a tanulók értékelésének is. A tanuló saját képességeihez viszonyított legjobb nunkavégzése, őszinte érdeklődése lehet dicséretes. A fegyelmezés alapja pedig a tnunkafegyelmet és a közös tevékenységet zavaró, valamint a saját fejlődést gátló, önromboló cselekedetek megítélése.

A szaktárgyi értékelésben is érvényesüljön a tanuló képességeihez viszonyított jó teljesítrnény elisrnerése. Az egyes szakterületek tárgyi tudásanyagából természetesen nem tehetünk engedményeket, de a szeretetteljes kapcsolaton alapuló értékelés még rosszabb jegyek esetében is bíztató lehet. Az osztályozás nem helyettesítheti az értékelést.

A tanító pozitív érzelmekkel fűződik tanítványaihoz, egész személyisége ezt sugározza Saját egyéniségét, meggyőződését nem palástolja, de semmiféle eszközzel sem kényszeríti rájuk. Magánéleti vagy állampolgári problémáit nem viszi be a diákok közé.

A tanítványoknak mindenkor érezniük kell a tanító szeretetét, megbecsülését. A tanító a diákokat nem alázza meg, testi fenyílést nem alkalmaz, nem gúnyolja őket. Saját tanítványait vagy az iskola növendékeit magáncéllal munkára nern késztetheti, és anyagi ellenszolgáltatásért nern korrepetálja.

A tanító szívesen fogadja tanítványi kérdéseit. Türelmesen meghallgatja őket: gondjaikat, családi helyzetüket ismeri, ha szükségesnek ítéli segíyt. I

 

 

9. Kapcsolat a szülőkkel

 

Ebben a szituációban egyenrangú személyek kapcsolatáról van szó. Ez csak egyetlen területen, a pedagógiai szakma területén aszimmetrikus, itt - szaktudása alapján - a nevelő vezető szerepe érvényesül.

A szülőkhöz füződő kapcsolat alapja az első találkozástól kezdve a kölcsönös tisztelet és megbecsülés. Ezt a közös cél megvalósítása - a tanuló képességeinek és személyiségének kifejlesztése - egyre tartalmasabbá teszi.

A gyermek létszükséglete a szülői szeretet. A nevelő támogatja a szülőt abban, hogy ezt a szeretetet rninél jobban éreztesse a gyermekkel. Segíti az okos szeretet kifejlesztésében. Eközben rnindkét szó fontosságát szem előtt tartja, nyomatékosítva, hogy itt egyensúlynak kell fennállnia.

A szülői értekezleteken a tanító csak az egész tanulócsoportot érintő kérdéseket, gondokat és a soron következő feladatot tárgyalja meg. Megmagyarázza a szülőknek, hogy ebben hogyan tudnak segíteni. Nem szidja a gyerekeket, és megérteti a szülőkkel, hogy az iskolát a gyermek érdekében tisztelniük kell, különben értelmét veszti az egész tevékenység.

Az egyéni beszélgetések és családlátogatások során is a gyermek iránti szeretet a mérvadó. Először kiemeljük, hangsúlyozzuk a dicsérhető pontokat, majd a javítandókat úgy adjuk elő, hogy a szülő érezze a kibontakozás perspektíváját, és értse meg, hol tud segíteni.

Az egyéni beszélgetések során elhangzott családi vonatkozásokat, még az ártatlannak látszó apróságokat is tartsuk szigorúan titokban, részleteiben még kollégáinknak se mondjuk el.

Fogadóórákon, családlátogatáskor a tanár kielégíti a szülőknek azt a jogát, hogy a gyermekről teljes körű információt kapjanak. Erre a tanító rninden alkalmat szívesen felhasznál.

A különféle célú pénzgyűjtések iránti igényeknek a tanító ellenáll. Ha ez mégis szükséges, akkor csak a szükők teles körű egyetértésével törtérnik. A pénz felhasználásáról pontos elszámlolás készül a szükőknek.

A tanító a tanulóktól - szüleiktől - nem fogad el ajándékot. Megtanítja a diákokat - ha kell, a szüleiket is -, hogy, a jeles napokat elsősorban az érzelmek kinyilvánításával és az ehhez  kapcsolódó apró figyelmességgel tüntethetik ki.

A tanító a szülők munkáját saját céljára nem veszi igénybe. A szülők iskolai munkavégzése is csak a legszükségebb esetben indokolt.

A pedagógus ismeri a szülők anyagi helyzetét, és ahol szükséges, kezdeményezi a szociális gondoskodást.

A szülőkkel kialakított jó kapcsolat jelentősen segíti a txnító munkáját.

 

 

10. A pedagógusok kapcsolata egymással és az iskola dolgozóival

 

A nevelőtestület együttesen hat a diákokra. Ők és szüleik az iskoláról mint a nevelől együtteséről alkotnak véleményt. Az egyes tanító nevelői hatását megsokszorozza a többieknek - vele azonos irányú - együttes hatása, az ellentétes hatások azonban könnyen kioltják egymást. A nevelőtársak iránti figyelem tehát nélkülözhetelen. Az intézményes nevelés "csapatmunkájában" megengedhetetlen, hogy egyes pedagógusok sokkal szigorúbbak vagy sokkal engedékenyebbek legyenek társaiknál.

A kollégákkal kialakítandó kapcsolatban létfontosságú, hogy kellő figyelemmel, megbecsüléssel és jóindulattal forduljanak egymás felé a tanítók. A kollegális munkakapcsolat még nem baráti, de azt megközelítő őszinte és tiszteletteljes viszony. A pedagógus önbecsülése mellett a társait is becsüli. Érdeklődik munkájuk és eredményeik iránt, és saját tapasztalatait is megosztja velük.

Nyitottan fogadja a nevelőtársak szakmai észrevételeit, akár elismerőek, akár kritikusak reá nézve. Maga is hangot ad szakmai megállapításainak. A szakmai vitákat a tárgyszerűség és a tolerancia jellemzi, az indulatoknak nincs helyük.

A pedagógusok kiállnak egymásért a diákok, a szülők és a külvilág előtt mindaddig, amíg a másik szakmai vagy etikai hibája be nem bizonyosodik. Az a tanító viszont, aki ilyen vétséget követett el, elvtelenül nem védhető. Az egymás melletti jogos kiállás és a tanítótársak iránt kinyilvánított megbecsülés a pedagógus szakma társadallni elismertségét is erősíti.

Az egyes diák fejlődéséért elsősorban az osztályfőnök felel. Ő hangolja össze nevelőtársai munkáját, kezdeményezi és szervezi az állandó információcserét. Társainak azonban nem helyettese, hanem egyenrangú partnere. Mégsem helyénvaló, hogy nevelési kérdésekben nélküle járjanak el. Másfelől az osztályfőnök nem élvezhet "kizárólagos" jogokat a txnítványai felett. Tudomásul veszi, ha esetenként kollégáihoz kötődnek erősebben a gyerekek.

A tanítók tiszteletben tartják egymás magánéletét, világnézetét és politikai meggyőződését.

Az iskolának minden dolgozója hatással van a tanítványokra. Az adminisztratív és a technikai dolgozók is pedagógiai kapcsolatban állnak velük. Ezt a szakképzett pedagógusok közvetítik. A tanítók és az egyéb dolgozók kapcsolata a diákok szemében mintája lesz a társadalmi érintkezésnek. E munkakapcsolatokat is a másik embernek kijáró tisztelet és megbecsülés hatja át.

A tantók egyéb szakmai kapcsolataiban  az értékek tiszteleze, a fellődés iránti fogékonyság és a pedagógushivatás iránti elkötelezettség dominál.

 

 

11. További etikai követelmények

 

A tanító csak olyan ismereteket közvetíthet tanítcányainak, amelyeknek igazságáról meg van győződve.

Semminemü olyan tevékenységet nem fejthet ki vagy nem kezdeményezhet, amely káros hatással lehet tanítványai lelki vagy testi épségére. Különös tekintettel kell lennie e vonatkozásban a gyermekek életkorára, fejlődő személyiségükre és szervezetükre.

A pedagógiai kapcsolat következtében kialakult helyzetüket a tanítók semmiféle jogtalan előny megszerzésére nem hasznáhialják fel.

A nevelői tevékenységük közben szerzett magántermészetű információkkal kapcsolatban titoktartási kötelezettségük van. Ilyen információkat csak a gyermek érdekét szem előtt tartva adhatnak tovább, csakis olyan személyeknek akik ezeknek birtokában várhatóan eredményesen tudnak majd cselekedni szintén a gyermek érdékében.

Az iskola belső életével kapcsolatos információk szolgálati titokként kezelendők illetéktelen személyek, csoporok, illetve a külvilág előtt.

A titoktartási és az információ átadására vonatkozó kötelezettség közötti ellentmondást a pedagógusok  az emberi méltóság tiszteletben tartásával, saját etikai és szakmai belátásuk alapján, a konkrét esetekben hozott egyedi döntésekkel oldják fe1.

Pedagógiai kutatás és kísérlet csak abban az esetben végezhető, ha annak a tanítványokra nézve káros hatása vagy utóhatása kizárható. Az iskolában folyó bárminemü kísérletről a diákokat és a szülőket előre tájékoztatni kell, és a feltételekben velük meg kell egyezni.

A nevelés, az oktatás és az iskolai szervezet dokumettumai (helyi tantervek, tantárgyi programok, tankönyvek, oktatási segédeszközök és iskolai szabályzatok) ugyanúgy szellemi alkotómunka termékei, mint a tudományos, művészeti vagy publicisztikai alkotások. Ezért felhasználásuk vagy adaptálásuk csak az alkotóval történt előzetes megegyezés alapján, illetve a tudományos munkákra vonatkozó normák szerint lehetséges.

A pedagógiai kutatásokat és kíséleteket  a projekt vezetője szakszerűen köteles dokumentálni, s az eredményeket időről, időre nyilvánosságra hozni.

 

 

 

12. A tanítók munkájának ellenőrzése és értékelése

 

A tanító elsősorban önmagát ellenőrzi és saját munkáját értékeli. Valamennyi kritikus nevelési helyzetben a legelső jogos kérdés az, hogy "én" hol hibázta. Ez az önkonttol azonban nem válik önmarcangolássá, csak a kérdés etikus kezelését jelenti.

A padagógus munkája a fejlődésben lévő emberre irányul. Ennélfogva eredménye a tevékenység nagyobb részét tekintve objektíve nem mérhető sem önmaga, sem külső megfilyelő számára.

Munkáját ugyanakkor jogosan ellenőrzik és értékelik. Elsősorban a tanítványok és ratuk keresztül a szülők, másodsorban a pályatársak, a munkahelyi felettesek és a szakértők.

Az ellenőrzés és értékelés elfogadható mutatói:

- a képzet(ség;

- tanítványok tapasztalható és mérhető fejlődésbeli eredménye;

- a kötelességek teljesítése;

- a tanító személyisége és az etikai normák betartása.

A kimagasló munkavégzésért elismerés (dicséret, jutalom, előléptetés, kitüntetés vagy a megbecsülés egyéb formája) jár.

A kötelességek elmulasztásáért a vétkes pedagógus jogilag büntethető. Az etikai vétségek dolgában etikai bizottságok illetékesek véleményt mondani.

Az etikai bizottságokat választás útján regionális és országos szinten szervezik a szakmai pedagógusszervezetek. Tagjaik legalább ötéves szakmai gyakorlattal  rendelkeznek, élvezik az őket megválasztó szakmai kör többségének bizalmát, és pályájukon semmiféle vétségért nem érte őket elmarasztalás.

Az etikai bizottságok jogköre mindössze annyi, hogy az érintettek meghallgatása és a vonatkozó dokumentumok tanulmányozása után véleményt mondanak etikai kérdésrkben, s azt szakmai körökben nyilvánosságra hozzák.

 

Zárszó

 

 

A pedagógus lelkiismerettől vezérelt lény. Mint ilyen, azt igényli, hogy - legalább viszonylagosan - bizonyos lehessen cselekedetei helyességében. E kódex olyan normákat kíván lefektetni, amelyek jogi eszközökkel nem vagy csak kevéssé foghatók meg, hiszen megsértésük nem von maga után munkajogi eljárást; de etikai értelemben megragadhatók. Az a pedagógus pedig, aki ezeket betartja, nyugodt lelkiismerettel, jó közérzettel élhet.

A kódex a társadalom számára is megfogalmaz jogos ajánlásokat. A hozzá csatlakkozó pedagógusok, intézmények és szervezetek elvárják, hogy ajánlásaikat a társadalom elfogadja.

 

 

 

A Diákjogi Chartáról és a  -Fórumáról

 

A Diákjogi Charta célja, hogy összefoglalja és közreadja a diákjogokról megszerzett tudást és tapasztalatokat, "lajstromba szedje" azokat a jogokat, amelyek a diákokat megilletik.

 Olyan jogokról van szó, amelyeket nem lehet adni és venni mint a vásárfiát - ahogyan az emberi jogok sem attól léteznek, hogy egy ország jogrendjébe illeszteti az emberi jogokról szoló nemzetközi normák követelményeit. A charta nem lépi túl azokat a jogi és morális határokat, amelyeket a demokratikus társadalom keretei meghatároznak, és a nemzetközi egyezmények, illettve a Magyar Köztársaság Alkotmánya rögzíitenek. Ugyanakkor a chartának céja, hogy változást érjen el a jogrendszerben azokban a jogszabályokban, amelyek az Alkotmánynál alacsonyabb szintűek, illetve azokban a diákéletet meghatározó szabályokban, amelyek nem jogszabályok (házirend, szervezeti és működési szabályzat stb.).

A charta szövegének alapváltozatát az Országos Diák Unió megbízásából az Állampolgári Tanulmányok Központja Gyermekjogi Műhelye készítette el. A chartát az 1994. december 16-18. között Budapesten megrendezett Diákjogi Konferencián diákok, pedagógusok, politikusok, jogászok, szociológusok, oktatáskutatók, szülők, iskolafenntartók képviselői véleményezték és vitatták meg. A konferencia végére készült el a charta végleges változata, amelyhez a helyszínen nyolcvanöten csatlakoztak, így a charta - az első csatlakozás által - hatályba lépett

A charta nem jogszabály. A benne foglaltak nem jogi hanem erkölcsi normák. E normák érvényesülését jogi és jogon kivűli eszközök együttes használatával lehet csak elérni. Ez a feladat (a törvénykezéstől a helyi szabályalkotáson az intézmény helyi tantervének kinlakításáig) az, amelyben részt vállalni kívánnak a chartához csatlakozók. A chartához csatlakozó kijelenti, hogy elfogadja a charta rendelkezéseit, és saját gyakorlatával elősegíti azok érvényesülését Csatlakozhat természetes személy, jogi személy (nevelési-oktatási intézmény, társadalmi szervezet, gazdasági társaság stb.), illetve bármely más állampolgári közösség is (nevelőtestület iskolaszék, diákönkormányzati szerv, diákcsoport, de akár baráti társaság is). A chartához két féleképpen lehet csatlakozni: fenntartás nélkül vagy fenntartással. A fenntartással történó csatlakozás esetén a csatlakozó megjelöli, hogy a charta I. részének mely cikkével vagy cikkeivel szemben él fenntartással, és meg is indokolja fenntartását A chartához csatlakozó természetes személy nyilatkozhat:ˇsaját, a diákok "körükii" tevékenységén túl vállalja azt, hogy elősegíti a charta intézményének működését is, s ezzel tagja lesz a Diákjogi Charta Fórumának.

 

Nyilatkozatot a Diákjogi Charta Fórumánnk címére lehet eljuttatni:

1325 Budapest Pf. 68.

 

A charta tartalmának megváltoztatására kizárólag a diákjogi felülvizsgálatt konferencia jogosuIt, amelyre meg kell hívni mindenkit aki a chartához csatlakozott. Ez a konferencia sem módosíthatja azonban úgy, hogy az a jogok tekintetében szűkítő tartalmúvá váljék  Reméljük, akinek a kezébe kerül, elolvassa a Diákjogi Chartát, s legalábbis elgondolkodik törekvésein. Ez az, amitől a Diákjogi Charta kidolgozására irányuló kezdeményezés nem lesz tiszavirág-életü, s mind többen csatlakozni jognak a chartához, hogy kinyilvánítsák elkötelezettségüket az emberi jogok, ezen belül a diákjogok tiszteletben tartása mellett

 

A Diákjogi Charta kiadványának szerkesztői

 

 

A Diákjogi Charta szövege  (Budapest,1994. december 18.)

 

 

Minden embernek joga, hogy megismerje a természetet, a társadalmat és önmagát, mindent, amit tudni lehet, s joga, hogy a világ részeként mindezt formálja. Az emberiség újabb és újabb nemzedékei nem nélkülözhetik az elődeik által felhalmozott tapasztalatot és tudást. Ezért az emberek saját jól felfogott érdekeik és közös - családi és társadalmi - szándékaik által vezéreltetve iskolát alapítanak és működtetnek, megteremtve és megőrizve ezáltal a diákság intézményét.

A diák legfőbb joga a neki megfelelő tanuláshoz való jog, a tudás, az ismeretek, a készségek és a képességek megszerzésének joga, ami nem érvényesülhet az erre felkészült nevelők, tanítók, tanárok tanítási kötelezettségének teljesítése nélkül, még akkor sem, ha a társadalomban megnő a társas öntevékenység és az iskolán kívüli ismeretközvetítők szerepe a tanulásban.

Az eredményes együttműködés záloga, hogy az intézményben vagy az intézmény szervezésében megvalósuló együttlét során mindenki kedvét lelje a közös tevékenységben, jól érezze magát az iskolában és az iskolán kívül egyaránt, és cselekedjék ennek érdekében.

A demokrácia torzul, ha az iskola nem demokratikusan működik. Az iskola hivatása és célja kétségessé válik, ha a diákot jogaitól megfosztják vagy azok érvényesítésében akadályozzák.

A Diákjogi Charta közreadja a diákjogokról megszerzett és eddig felhalmozott tudás összefoglalását. A csatlakozók eltökéltsége közös abban, hogy saját gyakorlatukkal megerősítsék és érvényesítsék mindezt.

A Diákjogi Charta a diákjogok értelmezésében az egyetemesség, a feltétlenség, az egyenlőség és az elidegeníthetetlenség alapján áll. Amennyiben a Diákjogi Charta értelmezésének és alkalmazásának tekintetében vita támad, a diákjogokat mindig kiterjesztően, a diák számára kedvezően kell értelmezni és alkalmazni.

 

A Diákjogi Chartához csatlakozók

kijelentve, hogy elismerik és jelen törekvéseik előzményének tekintik a diákjogok érdekében tett erőfeszítéseket;

felismerve, hogy a diákok jogainak érvényesülése útjából minden akadályt el kell hárítani, s e jogok csak akkor érvényesíthetők, ha egyértelművé válik, hogy kiknek kell kötelezettségeket vállalniuk a diákjogok érvényesítése érdekében;

kirnyilváníitva, hogy ennek érdekében készek minden lehetséges és méltányos eszközt igénybe venni, beleértve annak kezdeményezését is, hogy a diákjogok érvényesülését garantáló kötelezettségek megszegése ne maradjon büntetlenül;

eljogadva, hogy a diákok jogainak érvényesítése csak szilárd elvi megfontolások és minden körülményt tekintetbe vevő eljárási szabályok alapján lehet sikeres, amelyeket az érintetteknek kellő mértékben ismerniük kell, s e szabályok keretei között kell együttműködniük;

vállalva, hogy szövetségesüknek tekintenek mindenkit, aki az emberi méltósághoz való egyenlő jog elvének érvényesítésével egyetért és ennek törvényes eszközeit elfogadja annak tudatában, hogy az iskola más szereplőinek is tiszteletben tartandó jogai vannak;

hangsúlyozva, hogy a Diákjogi Charta nem jogszabály, tehát az abban meghatározott jogok nem érintik közvetlenül azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyeket jogszabály, illetve az intézmény 6. cikk szerinti szabályai a diákokra és másokra meghatároznak;

 

az itt következőkben fogalmazzák meg a diákok jogait.

 

I. rész

 

1. cikk

A Diákjogi Charta a diákok jogainak áttekintó összefoglalása. A Diákjogi Chartában meghatározottak összhangban állanak

- az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának,

- a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának,

- a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának,

- a Gyermek Jogairól Szóló Egyezménynek,

-z Oktatásban Alkalmazott Megkülönböztetés Elleni Küzdelemról Szóló Egyezménynek, valamint

- a Magyar Köztársaság Alkotmányának

szellemével, elveikben és megfogalmazásukban ezeket és csakis ezeket tartják irányadóknak.

 

2. cikk

A Diákjogi Chartában foglaltak ugyanakkor arra irányulnak, hogy a magyar jogrendszerben változást érjenek el mindazon szabályok tekintetében, amelyeket nem az 1. cikkben meghatározott jogi normák állapítanak meg vagy nincsenek összhangban az 1. cikkben meghatározottakban deklarált előírásokkal.

 

3. cikk

A diák jogainak következetes érvényesülése önmagában is érték: a legfőbb biztosíték és erkölcsi alap arra, hogy az ennek megfeleló magatartást mindenki önmagától és másoktól is elvárja. Arra kell törekedni, hogy a diákok kötelezettségei ebben a vonatkozásban ne jelenthessenek mást, mint a diákjogok tiszteletben tartásának saját maguktól történő megkövetelését és másoktól való elvárását.

 

4. cikk

A Diákjogi Charta vonatkozik mindazon intézményekre, amelyekben a tankötelezettség teljesíthető, illetve alap-, szakmai vagy érettségi vizsga tehető, beleértve

a) a kollégiumot, a diákotthont,

b)az intézmény azon tevékenységi formáit, amelyek az intézmény épületén kívül valósulnak meg, továbbá

c)az intézmény épületéből vagy a diák otthonából e tevékenységi formák megvalósulásának helyszínére, onnan az intézmény épületébe vagy a diák otthonába, valamint a diák otthonából az intézmény épületébe való utazást, vagy közlekedést is.

 

5. cikk

A Diákjogi Charta alkalmazásában diák az az általában kiskorú és általában tizennyolcadik életévét be nem töltött személy, aki tanulói jogviszonyban vagy kollégiumi, diákotthoni tagsági viszonyban áll az intézménnyel.

 

6 cikk

A Diákjogi Charta alkalmazásában az intézmény szabályai olyan és csak olyan írásba foglalt szabályok, amelyek

a)jogszabálynak megfelelően jönnek létre;

b) nem mondanak ellent magasabb szintú jogi normának és ahhoz képest a jogok tekintetében nem szűkítő tartalmúak;

továbbá amelyek megfelelnek azon követelményeknek, hogy a szabályok alkotója

c) megismerteti az érintettekkel a szabályalkotás eljárásának rendjét;

d) biztosítja az érintettek beleszólási jogának érvényesülését a szabályalkotás során;

e) biztosítja az érintettek számára azt a jogot, hogy kollektív jogaikat érvényesítve fellépjenek a számukra elfogadhatatlan szabályozási elemekkel és eljárási módokkal szemben.

 

7. cikk

A Diákjogi Charta alkalmazásában diákképviselő a diák egyéni vagy kollektív jogainak képviseletével, érvényesítésével megbízott természetes vagy jogi személy vagy más szervezet. A diákképviselőt a diák vagy a közösség saját döntése alapján bízza meg.

 

A diák egyéni jogai

 

8. cikk

A diákot nem érheti hátrányos megkülönböztetés olyan okból, amelyet a Magyar Köztársaság Alkotmánya és a Gyermek Jogairól Szóló Egyezmény az állampolgári jogegyenlőséget és a gyerekek jogegyenlőségét sértő különbségtételnek minősít. Ebból a szempontból hátrányos megkülönböztetésnek minősül az is, ha nem közvetlenül a diák személyén, hanem törvényes képviselőjén, hozzátartozóján, diákképviselőjén vagy más személyen, közösségen, szervezeten keresztül, illetve családi állapota miatt éri az előzőekben tiltott hátrányos megkülönböztetés.

 

9. cikk

A diák jogait csak meghatározott olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek mások jogainak és jóhírnevének, az állam biztonságának, a közrend, a ˇ közegészségügy vagy a közerkölcs védelmének érdekében szükségesek. A diáknak joga van a védelemre jogainak megsértése vagy a jogaival összefiiggó kötelezettségek elmulasztása esetén.

 

10. cikk

A diákot megillett az intézmény részéről olyan gondoskodás, figyelem törődés, amely  a diák ügyeinek intézése és éldöntése során elsősorban a diák mint gyermek mindenek felett álló erdekét veszi figyelembe.E szabály alkalmazasa során a diák érdekei alatt nem kizárólag az általa vagy a diákképviselő által megfogalmazott érdekeket kell érteni, s figyelembe vétele során másodlagosnak kell tekinteni minden egyéb érdeket, de különösen az intézményi, nevelőtestületi, önkormányzati, helyi, területi, pénzügyi, oktatáspolitikai, kormányzati, közigazgatási, ágazati, pártpolitikai, egyházi, valamint bármiféle presztízs érdeket.

 

11. cikk.

A diáknak joga van arra, hogy ne legyen kitéve mások által előidézett egészségkárosító hatásoknak és erre irányuló kezdeményezéseknek. Az intézmény ebben a körben az épülethasználati rend szabályozásával biztosítja a diák egészséghez és egészséges környezethez való jogát, illetve azt, hogy megkapja a megfelelő tájékoztatást az egészségét károsító hatásokról.

 

12. cikk

A diáknak joga van az életkorának megfelelő időtartamú pihenésre, játékra és szórakozásra. Ennek megfelelően jogszabály vagy a 6. cikk szerinti intézményi szabályok rendelkezésein alapuló kötelező intézményi foglalkozások időtartama heti átlagban a diák

kilenc éves koráig nem haladhatja meg a napi 240,

tizennégy éves koráig a napi 300,

tizennyolc éves koráig a napi 360 percet,

a tanítási napok száma pedig egy tanévben nem lehet több 190-nél.

A kötelezó intézményi foglalkozásokhoz kapcsolódó elfoglaltság nem csorbíthatja a szabadidőhöz való jogot.

 

13. cikk

Az intézmény nem jogosult a diák szülői felügyeletével, elhelyezésével, szülei és hozzátartozói irányában történő kapcsolattartásával összefüggő kérdésekben dönteni. A diáknak joga van a 6. cikk szerinti intézményi szabályok keretei között mindkét szülőjével személyes kapcsolatot és közvetlen érintkezést fenntartani. Az intézmény ezt csak a szülői felügyelet megszüntetése vagy azonnali intézkedést igénylő sürgős szükség esetében akadályozhatja meg; ezekben az esetekben, azonban a diák védelme érdekében minden szükséges intézkedést haladéktalanul meg kell tenni lehetőség szerint az érintett diák véleinényének ismeretében.

 

14.cikk

A diáknak joga van saját családi környezetének és más közösségének hagyományait, szokásait megismerni, ismertetni és gyakorolni, ha ezzel nem sért jogszabályt vagy a 6. cikk szerinti intézményi szabályokat.

 

15. cikk

A diáknak joga van az intézményben állampolgárságának, nevének, családi kapcsolatainak megtartásához. E jog megvalósulása érdekében az iskola köteles nyilvántartásaiban és okmányaiban a diák valóságnak megfelel6 személyazonossági adatait feltüntetni. Ezen adatok köre nem terjedhet túl a diák személyének azonosításához és az intézmény működtetéséhez szükséges és elégséges, valamint jogszabályban vagy az intézmény 6. cikk szerinti szabályaiban meghatározott adatok körén még akkor sem, ha a diák ezen adatok szolgáltatását önként vállalja. Az adatok tartalmát illető kétség esetén vagy a diák különleges méltánylást érdemilő helyzetében a diák által megadott adatokat kell az iskolai ügyvitelben használni.

 

16 cikk

A diák megismerhet minden eszmét, nézetet, gondolatot és véleményt. A diák terjeszthet minden eszmét, gondolatot, és véelemenyt, amelynek tartalma vagy megjelenési formája az Alkotmányt, mások jogait és jóhírnevét, az állam biztonságát, a közegeszségügy fenntartását vagy a közerkölcsöt nem veszélyezteti Az intézmény diák véleménynyilvánítási jogát ezekben az esetelkben csak jogszabályban megállapított kolátozásnak veti alá. A diák nem kötelezhető vagy kényszeríthető arra, hogy bármely világnézet mellett tevőlegesen vagy hallgatólagosan elkötelezze magát, azt hirdesse, képviselje vagy szolgálja. Úgyszintén nem érheti a diákot hátrány amiatt, hogy valamely világnézetet magáénak vall. A diákot az intézmény nem kötelezheti vagy kényszerítheti világnézetének megvallására vagy megtagadására, az intézmény nem tarthat nyilván a diákról olyan adatot, amely világnézetére utal vagy amelyből világnézetére következtetni lehet.

 

17. cikk

A vallásoktatásban és vallási hitéletben történő részvétel intézményi kérdéseiben a diák szülei hozzátartozói vagy törvényes képviselője útmutatása mellett önállóan dönt.

 

18.cikk

A diák személyiségi jogaihoz tartozik, hogy öltözködése, hajviselete, külső megjelenése, személyes tárgyainak birtoklása csak olyan mértékben korlátozható, amennyire az jogszabályba vagy a 6. cikk szerinti intézményi szabályokba ütközik. 

 

19. cikk

A diák becsületét, jóhírnevét sérti minden olyan eljárás, minősítés, értékelés, nyilvános kijelentés, amely tulajdonságainak, testi, szellemi és jellembeli adottságainak, családi és társadalmi környezetének tőle függetlenül fennálló helyzete, létező jelenségei és megnyilvánulásai okán személyére vonatkozóan megbélyegző, gúnyolódó vagy csúfolódó, sértő,  megalázó tartalmú.

 

20. cikk

A diákok egymás közötti és másokkal folytatott beszélgetésének, levelezésének magántitkainak kifürkészése és tartalmának önkényes fektárása a diák szemilyiségi jogainak sérelmét valósítja meg. Abban az esetben, ha a beszélgetés, levelezés jogszabályba, vagy intézményi szabályokba ütközik, az intézmény megtehet minden jogszerú intézkedést az oktatás rendjének fenntartása érdekében és az elkövetett fegyelmezetlenséggel arányos magatartási minősítéssel sújthatja a diákot, de semmilyen körülmények között nem tárhatja fel és nem hozhatja nyilvánosságra a diák magántitkait.

 

21. cikk

A diák érzelmeit és személyes kapcsolatait tiszteletben kell tartani. A diák az intézményben érzelmeit és személyes kapcsolatait oly módon fejezheti ki, hogy az ne ütközzék a közerkölcsbe és ne sértse a jóízlést - különesen tekinettel a fiatalabb diákok érzelmi etikai fejlődésének védelmére. A diák személyhez fűződő jogait sérti minden olyan megkülönböztetés, hátrány, korlátozás, tiltás, megbélyegzés, elítélő értékelés, gúnyolódás és csúfolódás, amely személyes kapcsolatai, érzelmi, szerelmi vagy nemi viszonya miatt éri. Nem valósítja meg a diák személyhez fűződő jogainak sérelmét az intézmény részéről az olyan intézkedés, amelynek célja a diákra irányuló vagy a diák által megvalósított, törvényt vagy a 6. cikk szerinti intézményi szabályt sértó tevékenység megakadályozása és megszüntetése.

 

22. cikk

A diákot sem egy másik diák, sem a pedagógus, sem az intézmény más dolgozója vagy az intézményben tartózkodó más személy nem ütheti meg, testi fenyítést vele szemben nem alkalmazhat; a diák fizikai vagy lelki erőszakkal és durva bánásmóddal, fenyegetéssel vagy megfélemlítéssel nem kényszeríthető meghatározott magatartásra, szabadsága önkényesen semmilyen tekintetben nem korlátozható. Az intézményben a fegyelmezés és az általánosan elfogadott együttélési normák megtartásának, illetve megtartatásának eszközei - a természetes pedagógusi és diáktársi tekintélyen túl - jogszabályban és a 6. cikk szerinti intézményi szabályokban meghatározott eljárások és módszerek lehetnek. Ezen eljárások és módszerek szabályozásakor biztosítani kell a diák jogorvoslathoz való jogát.

 

23. cikk

A diák nem fosztható meg önkényesen a birtokában lévő tárgyaktól. A jogszabályban tiltott eszközök birtoklásának megszüntetése, valamint az iskola belső rendjének fenntartása érdekében a diákot tárgyaitól csak indoklás alapján és után, s csak ideiglenesen lehet megfosztani. A birtoklás ideiglenes megszüntetése mellett a szükséges, magatartást minósítő, illetve fegyelmi eljárást le kell folytatni. A jogszabály által nem tiltott eszközt legkésőbb a tanítási nap végén a diáknak vissza kell adni.

 

24. cikk

A diának joga van ahhoz, hogy lakásába akarata ellenére, jogszabályt vagy a 6. cikk szerinti intézményi szabályt sértve más ne lépjen és ne tekintsen be, személyes tárgyahoz más személy  csak hozzájárulásával férhessen hozzá, a lakásban folytatott, maganéletéről akarata ellenére  másnak ne legyen tudomása. Ebből a szempontból lakásnak minősül a kollégiumban, diákotthonban a diák szobája, személyes tárgyaknak minősülnek a diák ott elhelyezett ingóságai, valamint az intézményben a diáknak névre szólóan biztosított tárolóhelyek tartalma.

 

25. cikk

A diák nem tehető felelőssé olyan cselekményért vagy kárért, amelyet nem ő követett el vagy nem ő okozott. Nem lehet felelősségre vonást alkalmazni olyan cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése idején nem sértett jogszabályt vagy a 6. cikk szerinti intézményi szabályt. Nem lehet a cselekmény vagy a mulasztás elkövetése idején alkalmazhatónál súlyosabb felelősségre vonást alkalmazni. Közösség kollektív felelősségre vonása tilos. A diák felelősségrevonása nem irányulhat a diákjogok csorbítására vagy érvényesülésük felfüggesztésére, és nem érintheti a diák tanulmányi minősítését.

 

26 cikk

A diákot munkavégzésre kötelezni csak a tanulmányokhoz közvetlenül kapcsolódó esetekben, a munka- és egészségvédelmi előírások megtartásával szabad. A diáknak joga, hogy saját döntése alapján önkéntes munkát végezzen

- a gyermekmunkára irányadó jogszabályi kereteken belül - az intézményben, valamint az intézményben működő vagy azzal szerződéses kapcsolatban álló gazdálkodó vagy társadalmi szervezetben, alapítványban.

 

27. cikk

A diáknak joga van az őt érintő ügyekben, intézményi eljárásokban arra, hogy meghallgassák, véleményét és kérését előadhassa, minden őt érintő döntés és         mulasztás ellen jogorvoslatot vegyen igénybe. Ez történhet személyesen, meghatalmazott útján vagy írásbeli beadvány formájában.

 

28. cikk

A diák bármely őt érdeklő témakörbenˇ- beleértve az intézmény működésével és belsó életével kapcsolatos kérdéseket is - szabadon tehet fel kérdést.    nyilváníthat véleményt, tehet javaslatot jogszabály és a 6. cikk szerinti intézményi szabályok által nem tiltott módon és formában. Emiatt a diákot hátrányos megkülönböztetés vagy konkrét joghátrány nem érheti. A kérdés, javaslat, vélemény tartalma nem sértheti mások jogait, becsületét és jóhírnevét. A diákot érintő kérdésben megilleti őt az érdemi válasz.

 

29. cikk

Az intézmény köteles figyelembe venni a diáknak magának, hozzátartozójának, családjának, törvényes képviselójének, gyámjának és diákképviselőjének a diák magatartásával, tanulmányaival és nevelésével kapcsolatos észrevételeit.

           

30. cikk

A diákot valamely tantárgyból elért tanulmányi eredménye; általában vett tanulmányi előmenetele vagy magatartási minősítése miatt nem érheti hátrányos megkülönböztetés az intézmény közéleti fórumain és közösségeiben. A diák egyik tantárgyból elért tanulmányi eredménye nem befolyásolhatja a diák másik tantárgyban nyújtott teljesítményének értékelését, valamint magatartásának minősítését.

 

31. cikk

A diáknak joga van arra, hogy az intézményben indult bármilyen intézményi vagy közigazgatási eljárásban történő meghallgatásán - kérésére - törvényes képviselője, bármely hozzátartozója, diákképviselője vagy más meghatalmazottja jelen legyen és képviseletében eljárjon.

 

 

 

32. cikk

A diákot nem érheti hátrány vagy hátrányos megkülönböztetés a közéletbe végzett tevékenysége és nyilvános szereplése miatt.

 

33. cikk

A diák az intézményben szabadon alakíthat és működtethet olyan szervezetet (egyesületet, egyletet, kört, társaságot, klubot vagy bármilyen más elnevezésü  szerveződést, társulást), s vehet részt ennek irányításában és tevékenységben amelynek célja és tevékenysége nem ütközik jogszabályba vagy a 6. cikk szerinti intézményi szabályokba.

 

34. cikk

A diáknak tanulmányi eredményétől és magatartási minősítésétől fiiggetlen joga, hogy minden őt érdeklő kérdésben szabadon kinyilváníthassa véleményét, aktívan részt vegyen a diákélet nyilvánosságának megteremtésébe megszervezésében, irányításában és működtetésében. E jogok gyakorlása során mások jogait és jóhírnevét tiszteletben kell tartani.

 

35. cikk

A diáknak joga van a neki megfelelő tanuláshoz. E jog időlegesen sem korlátozható. Ha a diák magatartása más diákok tanulási jogának gyakorlás sérti vagy veszélyezteti, az intézmény 6. cikk szerinti szabályai szerint köteles biztosítani a többi diák tanuláshoz való jogának érvényesülését. Az oktatás tekintetében az intézmény köteles érvényesíteni a Gyermek Jogairól Szóló Egyezmény 29. cikkének 1. pontjában meghatározott tartalmi követelményeket.

 

36 cikk

A diáknak tankötelezettsége teljesítéséig joga van az ingyenes oktatáshoz az intézmény fenntartója akként köteles biztosítani, hogy a diák jogszaby vagy a 6. cikk szerinti intézményi szabályok alapján kötelezően meghatározó tevékenység megvalósítása, az intézmény követelményrendszerének teljesítése érdekében kötelezően előírt eszközökhöz, felszerelésekhez, ruházathoz, szolgáltatásokhoz ingyen jusson hozzá.

 

3 7. cikk

A diák joga, hogy részletésen megismerje az intézmény pedagógiai programját, tantervét, s ennek megértése érdekében tartalmat értelmező választ kapjon.

 

38. cikk

A diáknak joga van az intézményben képességeit és tudását tükröző teljesítménye szerinti előmenetelt elérni, s a képességei, tudása szerinti minősítésnek megfelelő továbbtanulást és életpályát választani. Semmilyen beavatkozás, korlátozás nem sértheti a diák esélyegyenlőséghez, pályaválasztáshoz fúződő jogait.

 

39. cilck

A pedagógus diákról alkotott minósítése (osztályzat, vizsgajegy, szöveges értékelés, egyéb minősítés) ellen a diáknak akkor van jogorvoslati joga, ha a minősítés a diák tudomására juttatott és az intézményben nyilvánosságra hozott, a diák szülője, gyámja vagy törvényes képviselője számára hozzáférhető követelményektől eltérően történik vagy jogszabályba, illetve a 6. cikk szerinti intézntényi szabályokba ütköző hátrányos megkülönböztetésen alapul.

 

40. cikk

A diáknak joga van - bármely okból - az intézménytól független értékelési eljárásban számot adni tudásáról. E döntése miatt az intézményben hátrány nem érheti.

 

41. cikk

A diáknak joga, hogy tudását és tanulmányi előmenetelét saját döntése alapján - a kötelező ellenőrzési módszereken túlmenően - olyan beszámolási módszerrel, technikával és módon is bizonyítsa, amely tulajdonságainak, adottságainak, képességeinek, bármely okból történő hátrányos megkülönböztetése megszüntetésének, fogyatékossága kiküszöbölésének leginkább megfelel.

 

42. cikk

A diáknak joga van részt venni a diákok számára szervezett rendezvényeken, részvétele miatt hátrányos megkülönböztetés nem érheti; a részvételtól tanulmányi eredménye miatt a diákot eltiltani nem szabad.

 

43. cikk

A diák joga az intézmény rendelkezési körébe tartozó létesítmények, berendezések, felszerelések és szolgáltatások 6. cikk szerinti intézményi szabályokban meghatározott használata. Ezt nem szabad tanulmányi eredménytől vagy magatartási minósítéstől függővé tenni.

 

A diákok kollektív jogai

 

44. cikk

A diákok kollektív jogainak forrása a diák önszerveződéshez, önkormányzáshoz és érdekkképviselethez való joga.

 

45. cikk

A diákok minden csoportja lehet kollektív diákjogok alanya, ha jogszabályba vagy a 6. cikk szerinti intézményi szabályokban meghatározott rendelkezéseknek megfelelő módon megalakulását és múködését bejelentette.

 

46 cikk

A diákoknak joguk van arra, hogy közösségként gyakoroljanak minden olyan diákjogot, amely természeténél fogva nem csak a diákra, mint egyénre érte mezhető.

 

47. cikk

Minden diákcsoportnak joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a diákcsoportok - jogszabály keretei között - szabadon határozzák meg működési rendjüket, érdekképviseleti rendszerüket, szabadon biztosítják saját fejlődésüket.

 

48. cikk

Az intézményi diákönkormányzat szervei az intézményi közügyekben demokratikus módon; széleskörú nyilvánosságot teremtve kifejezik és mmgvalósítják a diákok közakaratát. A 45. cikkben meghatározott módon bejelentkezett diákcsoport kollektív joga, hogy a csoport vagy brmely tagja érdekében

a) jogszabályban meghatározott formában és jogkörben az intézményi szabályok meghatározásában részt vegyen;

b) kérdést tegyen fel és arra érdemi választ kapjon;

c) az intézmény közéleti és a nyilvánosság fórumaini véleményt nyilvánítson javaslatot tegyen és állásfoglalást kérjen;

d) az intézményben zajló valamely eljárásban a tag mellett részt vegyen és véleményét kifejtse;

e) a diákjogok érvényesítése érdekében a nyilvánossághoz forduljon.

 

49. cikk

A kollektív diákjogok gyakorlása során a diákoknak joguk van szószólóik és diákképviselőik kizárólag saját elhatározáson alapuló megválasztására, álláspontjuknak mindenféle fenyegetettségtól mentes kialakítására és kinyilvánítására.

 

50. cikk

Az intézményi diákönkormányzatok szerveit feladataik ellátása érdekében megilleti az intézmény támogatása, különös tekintettel a költségvetési támogatásra, helyiség térítésmentes használatára.

 

A diákjogok érvényesítésének eszközei és eljárásai

 

51. cikk

A diáknak egyéni és kollektív jogai érvényesítése érdekében joga van igénybe venni

a) jogszabályban vagy a 6. cikk szerinti intézményi szabályokban meghatározott, az intézményen belüli, illetve az intézmény fenntartójához telepített valamennyi jogorvoslati eljárást, a nyilvánosságot, valamint az egyesülés és a békés gyülekezés jogának gyakorlását;

b)a hatóság, a bíróság, az állampolgári jogok országgyúlési biztosa elótti eljárást;

c)az a) és b) pontban meghatározott eljárásban sikertelen jogérvényesítés esetén a nemzetközi szerződésekben meghatározott jogorvoslatot.

 

52. cikk

A diák meghatalmazhat egyéni és kollektív jogai érvényesítésére általa választott természetes és jogi személyt, más szervezetet.

 

 

A diákjogok sérelmének megelőzése és a diákjogok sérelmének orvoslása

 

53. cikk

A diákokkal kapcsolatos tevékenység köz- és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek kötelesek mindent megtenni annak érdekében, hogy a diák egyéni és kollektív jogainak megsértésének lehetőségét jogszabály, jogszabálynak nem minősülő egyéb szabályozás, valamint a 6. cikk szerinti intézményi szabályok semmilyen körülmények között se írják vagy idézzék elő, engedjék meg, illetve tűrjék el. Ennek érdekében meg kell tenni minden szükséges és lehetséges lépést a diák egyéni és kollektív jogainak a közvélemény előtt való legszélesebb körű megismertetésére, a diák egyéni és kollektív jogain esett sérelmek és ezek orvoslásának megismertetésére.

 

54. cikk

Amennyiben bárki a Diákjogi Charta előírásait megszegi vagy érvényesítésük tekintetében mulasztást követ el, a Diákjogi Chartához csatlakozó vállalja, hogy az előírás megszegése vagy a mulasztás és annak következményei megszüntetése érdekében külön felhatalmazás nélkül is eljár, amennyiben az előírás megszégéséről vagy a mulasztásról tudomást szerez. Emiatt senkit nem érhet semmiféle hátrány.

 

 

II. rész

A Diákjogi Charta érvényesülése

 

55. cikk

Jogosult bármely természetes és jogi személy, más szervezet, közösség, hogy a Diákjogi Chartához csatlakozzék akként, hogy előírásainak írásos nyilatkozat alapján egészben vagy fenntartással aláveti magát. A csatlakozással a nyilatkozattevő a Diákjogi Charta általa fenntartás nélkül vállalt előírásainak megtartására és minden általa lehetségesnek tartott lépés megtételére vállal erkölcsi kötelezettséget.

 

56 cikk

A Diákjogi Chartához csatlakozó írásban nyilatkozhat, hogy a Diákjogi Charta I. része mely cikkének és miért nem veti alá magát (fenntartással él).

 

57. cikk

A csatlakozás, illetve a fenntartás írásban tett nyilatkozattal felmondható illetve módosítható vagy visszavonható. A felmondási nyilatkozat kézhezvételét igazolni kell.

 

58. cikk

A csatlakozásról, a fenntartásról és a felmondásról szóló nyilatkozatot, valmint a módosító indítványt a Diákjogi Charta Fórumának kell eljuttatni.

 

59ˇ cikk

A Diákjogi Charta Fóruma

a)évente legalább egyszer nyilvánosságra hozza a Diákjogi Chartához csatlkozottak listáját;

b) elősegíti, hogy a csatlakozók megtartsák a Diákjogi Charta elóírásait;

c) gondoskodik arról, hogy minden hozzá forduló diák, közösség illetve annak képviselője akár Diákjogi charta értelmezéséhez, akár jogorvoslat érdekében való eljárásához érdemi segítséget kapjon.

d)először 1995. évi december hó 31. napjáig, majd szükség szerint jelentésben hozza n ilvánosságra a Diákjogi Charta érvényesülésének helyzetét különös tekintéttel a jogalkotás, a jogalkalmazás, az intézményi szabályok 6. cikk szerinti megállapítása és az intézményi működés területén;

e)a Diákjogi Charta elóírásainak keretei között meghatározza működési rendjét.

 

60. cikk

A Diákjogi Chartához csatlakozók között a Diákjogi Charta értelmezése vagy alkalmazása tekintetében felmerülő minden olyan vitás ügyet, amely tárgylás útján nem rendeződik vagy nem rendezhető, a vitában érdekelt felek kérésére jószolgálat vagy döntés végett a Diákjogi Charta Fóruma elé lehet terjesztenui.Ezen eljárás során a vitában álló felek alávetik magukat a Diákjogi Charta Fóruma döntésének.

 

61. cikk

A Diákjogi Charta Fórumánakˇtagja az a Diákjogi Chartához csatlakozott természetes személy, aki vállalási nyilatkozatot tesz arról, hogy a Diákjogi Charta Fórumának az 59. cikkben meghatározott tevékenységében részt kíván venni.

 

62. cikk

A Diákjogi Charta Fóruma évenként rendes, a csatlakozók egyötödének indítványára bármikor rendkívüli diákjogi felülvizsgálati konferenciára hívja össze mindazokat, illetve mindazoknak a képviselőjét, akik a Diákjogi Chartához csatlakoztak. A diákjogi felülvizsgálati konferencia időpontjáról szóló értesítést, valamint a Diákjogi Charta módosítására vonatkozó javaslatokat a csatlakozóknak a diákjogi konferencia előtt legalább 15 nappal kézhez kell kapniuk. . Amennyiben ez megtörténik, a diákjogi felülvizsgálati konferencia a mejelent csatlakozottak létszámára való tekintet nékül módosíthatja a Diákjogi Charta előírásait. A felülvizsgálati konferenci ügyrendjét maga állapítja meg.

 

63. cikk

A Diákjogi Charta nem módosítható úgy, hogy a módosítás a Diákjogi Charta I. részében foglalt jogok terjedelmét és tartalmát szűkítse vagy bármely megfogalmazott jogot megszüntessen. Ez a cikk nem módosítható.

 

64. cikk

A Diákjogi Charta módosítása után valamennyi addig tett csatlakozási és fenntartási nyilatkozat hatályban marad, hacsak bármely csatlakozott a módosítás közlésétól számított 15 napon belül ezzel ellentétes nyilatkoza tot nem tesz.

 

65. cikk

A Diákjogi Charta megszűnik akkor, amikor I. része előóírásai mindegyikének szó szerinti vagy csorbítatlan tartalmú, illetve azonos értelmú szövege jogszabály részét képezi. Ennek bekövetkeztét csak a diákjogi felülvizsgálati konferencia állapíthatja meg.

 

66 cikk

A Diákjogi Charta eredeti példányának másolatát minden csatlakozónak meg kell kapnia. A Diákjogi Charta szövegét először az 1994. évi december hó 16. és 18. napja között megtartott diákjogi konferencia zárónapján benyújtott csatlakozási nyilatkozatokkal hitelesítik. A Diákjogi Charta eredeti példányát és a hitelesítők csatlakozási nyilatkozatát a Diákjogi Charta Fóruma a Magyar Országos Levéltárban helyezi letétbe. A Diákjogi Charta Fóruma az eredeti példány másolatát a Magyar Köztársaság elnökének, a Magyar Köztársaság Országgyúlése elnökének és a Magyar Köztársaság miniszterelnökének, szövegének angol nyelvű fordítását az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának, az Emberi Jogok Bizottságának és a Gyermek Jogai Bizottságának megküldi. Ugyanígy kell eljárni a Diákjogi Charta módosítása esetén is.

 

 

Kelt Budapesten, 1994. évi december hó 18. napján

 

DIÁKJOGI CHARTA FÓRUMA

13 2 5 Budapest Pf. 68 .

Fodorné Magyar Ágnes

 

Ajánlások az iskolákban

Az alábbi írások az eddigieknél is töredékesebbek két alapvető okból.
Egyrészt nem indult meg az elmúlt években a már emlegetett szülői érdekű, szempontú oktatáskutatás az országban. Ennek köszönhetően nincs meg az az elméleti háttér, amellyel az iskolán belüli részletekre vonatkozólag a hazai körülményekhez alkalmas részletekkel, mintákkal lehetne szolgálni.
Másrészt pedig a "szülők" széles körei nem vették tudomásul, hogy az ő aktivitásuk mással nem pótolható. Nincsenek kész, nélkülük megalkotható megoldások. Nincsenek a szülői felelősséget, iskola szintű szerepvállalást, erőfeszítéseket pótoló trükkök.
Az országos vagy éppen nemzetközi minták, segítségek nem pótolják, hanem kiegészítik a szülők iskolai aktivitását. A szülők széles körének érdeklődése is kevés, aktivitásuk nélkül a Szülői Kamara példája mutatja a megoldás keresésének lehetetlenségét.
 

Iskolaszéki szülőknek (a házirendről, 1995. május 30-án)

 

 

Mit tehet az iskolaszék, amelynek pl a házirend elfogadásakor egyetértési joga  van? Milyen szempontok szerint kereshetik a szülői képviselők a maguk szerepét?

 

Sok helyen jelent gondot nem csak a házirend, hanem minden egyéb iskolai szabályzat alkotásához, módosításához való hozzászólás a szülők részéről - is. De nem csak nekik okoz gondot a mai helyzetben.

 

Április  30-án volt egy tanácskozás, egy pályázati zsüri keretében, amely az emberi hangvételű és jól használható iskolai szabályzatok kérdésével foglalkozott (a PHARMAVIT RT támogatásával). Részletesebb beszámolóra nincsen hely, ezért néhány tanulságot, megfogalmazódott ajánlást sorolunk fel az alábbiakban, a házirend problémájához kötötten:

 

Képzeljünk el egy házirendet, amelyet a gyerekek gyakorlati gond esetén úgy vehetnek elő, mint az órarendet. Az iskolák jelentős részében mind a szülők, mind a tanárok váratlanul új helyzetbe kerültek azzal, hogy az iskolai önszerveződést elősegítő szabályzatokat maguk kell megalkossanak. A szabályzatok készítése tehát innentől fogva nem kényszerű mechanikus papírgyilkolást jelent, hanem a szülők-tanárok-diákok eredményes későbbi kölcsönös együttműködésének segédeszközét.

 

Nagyon lényeges szempont, hogy mind a szülők, tanárok, mind a diákok számára világos legyen, hogy részben önkéntes és módosítható megállapodásokat rögzítenek az iskolai szabályzatok.

 

A gyakorlati segédeszközként használt szabályzatok nem lehetnek pusztán hatalmi erővel fogalmazott előírások, mert akkor biztosan senki sem fogadja el őket, bármilyen jók is lennének.

A mindennapos részletek, a megvalósítás módja jó esetben az érintettek együttes megállapodásának eredményeként rendeződik.

 

Az alapvető szerepkörök természetesen nem módosíthatók, a tanárok tanítanak, nevelnek, felelősek az iskolában történtekért a szülők felé is, a gyerekek tanulnak, játszanak, fejlődnek, a szülők otthon nevelik gyerekeiket és együttműködnek az iskolával, stb-stb.

 

Az iskolának több szabályzata is van, amelyek között ésszerű az a "munkamegosztás", hogy az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzat hivatkozik a törvényi előírásokra, és határozza meg az iskolai "pozíciókat" (tanulói, tanári, szülői szerepkörök megnevezése, egymáshoz kapcsolása, hatásköreik leírása) és az egyéb szabályzatok írják le az iskolai működés folyamatának részleteit (tanári házirend, tanulói házirend, szülői(?) házirend, vagy akár valamely szakkör pár mondatos külön szabályzata, amellyel a gyerekek és tanáruk közösen kívánnak rendezni a maguk számára egy felmerült problémát, stb)

 

Fentiekből következően fontos kérdés az, hogy a gyerekek, a szülők, a tanárok miként kezdeményezhetik az iskolai szabályzatok módosítását, s hogy a módosítás kezdeményezése reális lehetőség legyen a számukra. Ez a belépő ajtó ahhoz a helyzethez, hogy idővel egyáltalán megismerjék, elfogadják e szabályzatokat, sőt a fejlesztésükben is részt vállaljanak.

 

Mindezekből nem következik,  hogy az iskolai szabályzatoknak hosszúaknak, különösen részleteseknek, bonyolultaknak, minden eshetőségre kiterjedőeknek kell lenniük.

Az egyik zsüritag megállapítása szerint: Ha túl hosszú vagy túl részletes egy házirend, vagy akár SZMSZ, akkor azt "csak egy zsüritag olvassa el" - készülve a 95. április 30-i tanácskozásra.

 

Végül megfogalmazódott az a gondolat, hogy a tanulói házirendekben jól jöhetnek olyan bevezető  sorok, amelyeknek a gyerekek iskolába járási motivációját kellene célba vennie, erősítendő az iskolához való kötődésüket, érzékeltetve, hogy a szabályozás nem az ő ellenükre történik, hanem értük, illetve az eredményes közreműködésük, tanulásuk, neveltetésük érdekében.

 

Szmk szabályzatról (vita-alapnak egy vázlat)

 

1.      A szülői munkaközösség a szülők iskolai szervezete (osztályonként, és az iskola egészében testülete a "választmány").

2.      A szülői munkaközösség célja, hogy keretet adjon a gyerekeiket ezen iskolába járató szülőknek ahhoz, hogy az iskolával megfelelő partneri kapcsolatot alakíthassanak ki gyerekeik eredményes iskolai neveltetése, tanulása érdekében.

Az iskola eredményességét fémjelzi az is, hogy az szmk milyen fogadtatásra talál az iskola részéről.

 

3.      Az szmk

 

4.      Az szmk osztály-elnökeinek és más tisztségviselőinek választása, megerősítése a tanév eleji szülői értekezleteken zajlik, ezt követően választják vagy erősítik meg  az szmk elnökét illetve iskolaszéki képviselőit.

5.      Az iskolai szmk (választmány) határozatait évente legalább egyszer ismertetik minden szülővel (írásban megküldik nekik).

 

6.      Az szmk tagjai az iskolába beiratkozott gyerekek szülei.

7.      Osztályonként a szülők szmk osztály-elnököt választanak, aki az iskolai szmk (választmány) ülésein az osztály szülőit képviseli.

8.      Osztályonként szükség és igény, hajlandóság szerint választható még osztály-elnök helyettes, pénztáros, stb, akiknek nevét és lakcímét, lehetőleg telefonszámát az osztályban minden szülővel ismertetni kell (ha nincsenek jelen, akkor levélben)

9.      Az osztályt a megválasztott 1-2-3 személy képviseli az iskolai szmk (választmány) ülésein.

10.    A választmány iskolai szmk elnököt választ, megválasztja az iskolaszéki 3 szülőt, valamint szükség, igény és hajlandóság szerint más tisztségviselőket (pénztáros, ...?), akiknek neveit az iskola összes diákjának szüleivel írásban kell megismertetni minden tanév elején.

 

11.    A szabályzatot az szmk választmányának ....-i ülése hagyta jóvá. A jövőben módosítását javasolhatják az szmk tagjai (tehát minden szülő), a módosításról a választmány ülése dönthet, ha legalább ... osztály szmk elnöke (képviselője) jelen van.

12.    Az iskola vezetése gondoskodik arról, hogy az iskolai szmk (választmány) azon ügyekben, amelyekben véleményező jogköre van, megfelelő időben írásos tájékoztatást kapjon.

13.    Az iskola rendszeresen gondoskodik az iskolaszéki határozatok írásos átadásáról az iskolai szmk választmány tagokank (legalább osztályonként 1-1 pld-ban), amit a választmányi tagok ismertetnek osztályonként a szülőkkel.

14.    Évente egyszer az iskolai évkönyvet az iskola készíti el, ennek szerkesztésébe az szmk-t (iskolaszéki szülők, szmk elnök, stb) bevonja, az szmk híreinek legalább ..... oldalt biztosít.

15.    Az szmk gondoskodik a közösen kialakított szülői észrevételek, kérések, javaslatok továbbításáról az iskola vezetése felé.

16.    Az osztály szintű szmk elnök lehetősége szerint segíti a kapcsolatot az egyes szülők és a tanárok között.

 

Az szmk szabályzatát megismertem, egy példányát átvettem:

 

dátum:

név:

gyerek(-ek) osztálya:

 

 

Szmk programról (Kerekes Ferencné)

 

 

Kedves Szülők!

 

Szeretnénk segítséget nyujtani Önöknek az elkövetkező tanév ÉVES SZÜLŐ MUNKATERV elkészitéséhez.

az Iskolák tantestülete által készített ISKOLAI MUNKATERV-HEZ HASONLÓAN ELKÉSZÍTHETŐ, az  szmk vezetője és az iskolaszék szülői oldalának tagjaival közösen.

 

 (Az egyes programok dátuma is szerepelhetne mindjárt ebben a felsorolásban, jóval kisebb betűkkel,  valamint jelölni kellene, hogy mely dátumok függenek az iskolától, és melyek általánosak a naptárban. Sőt, ugyanezen szempontból meg lehetne adni egyúttal, hogy ki írja elő, határozza el a programokat, úgymint állami ünnep, tantestületi program, szülői vagy diák műsor az általuk kialakított időpontban, esetleg iskolaszékben egyeztetve vagy szülői kezdeményezésre, stb felirattal.)

 

Még tovább lehet variálni táblázatosan: kezdeményezte, szervezte, résztvevői ..

Az elhelyezése egy A/3-as papír két oldalán lehetséges.

 

1. ISKOLA-SZÜLŐ KAPCSOLAT ÉVES PROGRAMSÉMÁJA.

1/a.1994/95 tanév ISKOLA-SZÜLŐ PROGRAMOK   

dátumok, esemé-nyek

állami, iskolán kívüli eredetű

iskolai, osztály-

diákok adta időben

szülők által meghatározott v. kezdeményezett időben

a-á/    

Anyák napja

 

 

 

b/       

 

Ballagás *

 

 

         

Beiratkozás

 

 

 

c-cs/

 

 

 

 

d/      

 

 

Diák Fórum Klub nap

 

         

 

 

Discó

 

e-é/   

 

Évnyitó

 

 

 

 

Ebédbefizetés

 

 

          

 

 I.félévi Értesítő

 

 

 

 

 Érettségi szünet

 

 

 

 

     "         vizsga

 

 

 

 

Évzáró - évvégi bizonyítvány

 

 

f/    

 

Farsang *

 

 

         

 

Fogadó órák /tanároké ¤

 

iskolaszéki és szmk  tagok fogadóórája

g-gy/

 Gyermeknap

 

 

 

          

 

Gólyabál  *

 

 

h/      

 Husvét

 

 

 

i/       

 

Iskola Híradó Ujság megjelenik *

 

Iskolai szülői újság megjelenése

       

 

Iskolaszék ülései /tervezett ¤

 

Iskolaszéki szülők beszámolója

j/  

 

Jubileumi ünnepség /pl. iskola 10 éves /

 

 

k/    

 

Karácsonyi ünnepségek *

 

 

 

 

osztály karácsony ünnepsége *

 

 

m/ 

  Mikulás

mikulási ünnepség *

 

 

n-ny/ 

 

Nyári táborok / helye időpontja  várható ára/ ¤ *

 

 

      

 

Nyílt napok ¤ *

 

 

o-ö/ 

 

Osztálykirándulás / osztály tanulói és tanár-szülő is/ ¤ *

 

 

p/    

 

Pályaválasztási tanácsadó nap ¤ *

 

 

         

Pedagógus nap

 

 

 

         

 

Pótvizsgák *

 

 

r/

 

 

 

 

s/    

 

Sí szünet ¤ *

 

 

       

 

Sport nap /szülőknek is/¤*

 

 

sz/ 

 

Szakmai gyakorlat /nyári gyakorlat időpontja, helye/*

 

 

     

 

Szalagavató *

 

 

 

 

 

 

Szmk -ülések  

 

 

 

 Szülő-Diák Fórum napja

Szülő-Diák Fórum napja

      

 

 Szülői értekezletek ¤

 

Szülői értekezletek

 

 

 

 

Szülői Forum Klub napja / Szmk szervezéssel/

t-ty/ 

 

Tanítás nélküli munkanap ¤

 

 

        

 

Tanulmányi kirádulás ¤ *

 

 

        

Tanulmányi versenyek

Tanulmányi versenyek

 

 

       

 

 Tavaszi szünet ¤ *

 

 

 

 

 Téli szünet ¤ *

 

 

u-ü/

Utolsó tanítási nap

 

 

 

v/ 

Valentin nap /februárban/

 

 

 

A ¤-al jelölt programok érintik a szülői jelenlétet, kitűzésüket érdemes a szülői képviselettel egyeztetni

A *-al jelölt programokban a diákok, gyerekek észrevételeit érdemes figyelembe venni

 

1/b. Programok havi sorrendben

94. szept.

Évnyitó

 

Szülői értekezlet 1.

 

Iskolaszék ülés    1.  tervezet

 

Osztálykirándulás 1.

 

Iskola Napja

 

Discó 1.

94. okt.

Iskola Híradó Ujság  94/95 évf. 1.sz.

 

Szmk ülés 1.  tervezett

 

Gólyabál

94.nov. 

Tanulmányi verseny  1.

 

Pályaválkasztási  tanácsadó nap

94.dec

Szalagavató

 

Mikulás ünnepség

 

Iskola Híradó Ujság 94/95 évf. 2.sz.

 

Karácsony

 

Téli szünet

95. jan.

Osztálykirándulás 2.

 

I. félév meddig tart

95. febr.

I. félévi értesitő

 

Szülői  értekezlet 2.

 

Iskolaszék ülés  2.

 

Iskola Híradó Ujság 94/95 évf, 3.sz.

 

Farsang

 

Sí szünet

 

Tanulmányi verseny 2.

 

Valentin nap

95.márc.

Tanítás nélküli munkanap

 

Szmk ülés 2. tervezett

 

Discó  2.

95.ápr

Iskola Híradó Ujság 94/95 évf.4.sz.

 

Tavaszi szünet

 

Husvét

95. máj. 

első vasárnap Anyáknapja  /iskolai ünnepség/

 

május utolsó  vasárnap Gyereknap

 

Osztály kirándulás

 

Sportnap

 

Ballagás

 

Érettségi szünet

 

érettségi vizsgák

95.jun. 

Iskola Híradó Ujság Szülőknek 94/95 tanévről

 

Iskola Híradó Ujság      94/95 évf.5.sz.

 

Pedagógus nap /junius első péntekjén/

 

Szülő_diák Fórum

 

Utolsó tanítási nap

 

Évzáró-bizonyítvány

 

Beiratkozás

 

Szakmai gyakorlat

95.jul. 

Nyári táborok

 

időpontja..........................

 

helye..............................

 

kisérő tanárok....................................

95.aug.

Nyári táborok

 

Pótvizsgák időpontha helye.

 

Ajánlatos kiemelni, hogy a szülők  jobban megjegyezhessék, az alábbi 4 programot:

 

                minden hó    ELSŐ v. UTOLSÓ       HÉTFŐJÉN v. PÉNTEKÉN      DU

 

1. Diák Fórum                                                                                                                                              

....órától ....óráig

2. Ebédfizetés

....órától ....óráig

3. Fogadó órák

....órától ....óráig

4. Szülői Fórum Klub                                                                                                                                     

....órától ....óráig

 

A szülők idejével való takarékosság alapvető szempont egyrészt, ugyanakkor a szülőknek minél több alkalom, és mód kínálkozzon a tanárokkal való találkozásra, kapcsolatfelvételre.

 

A  2. 3. 4. pontban szereplő programok közös napon való időpontja azért is jó, mert igy talán mindegyikre el tudnak menni a szülők. Tudatosodhat bennül, hogy minden hó utolsó hétfője gyermeke miatt iskolai program.

 

 

                       

 

Egy az átlagosnál aktívabb szmk vezető ajánlása (Kerekes Ferencné)  

A SZÜLŐK ÉS AZ ISKOLA KAPCSOLATÁRÓL

azaz

mi a szerepe a most megalakult iskolaszék szülői oldalának és

miért van még mindig szükség az szülői munkaközösségre?

 

 

A szülői szervezet (szmk) és az iskolaszék szülői oldal létének fontossága, abban rejlik, hogy megteremtheti, elősegítheti az iskola és a család közötti összhangot, elérhetii, hogy a szülők (mama, papa) is kapcsolódhassanak a gyerekek iskolai neveléséhez.

A szülő számára nélkülözhetetlen az iskolával való kapcsolat, és a pedagógus számára is fontos a gyerekhez való viszonyának kialakításához a család ismerete az együttműködés a szülőkkel.

A közös felelősségvállalás alól sem az iskola, sem a szülő nem menthető fel!

Még ebben a "rohanó világban" sem teheti meg a szülő azt, hogy a gyermeke nevelését csak az iskolától várja. De törvényadta jogával élhet, hogy a gyermeke neveléséhez véleményt nyilvánítson az iskolaszék ülésein (személyesen vagy a szülői képviseletet felkérve), nevelési kérdéseire választ, gyakorlati segítséget kapjon.

Talán ismételjük át, mi is volt régebben az szmk-k, szmk elnökök feladata, és mi az ami ma fontos és aktuális lenne. Olyan változással, hogy a megalakult iskolaszékek létrejöttével a szülőknek is vannak jogaik és kötelezettségeik, melyekkel az iskolaszékbe beválasztott szülők által élhetnek.

 

Lexikálisan a fogalmakról:

Az iskolaszék és az szmk közötti különbség:

1.) Iskolaszék = érdekegyeztető fórum

                          mert jelen van teljes döntési jogosultsággal a nevelőtestület,

                                          fenntartó, és a szülő képviselete

                                              ezért a szülői oldalnak is van az iskolaszékben:

                                                                                 - döntési joga

                                                                                 - egyeztetési joga

                                                                                 - javaslattevő joga

                                                                                 - véleményt nyilváníthat

                                                        - valamint beszámolási kötelezettsége van a szülők felé

2.)  A szülői munkaközösség felépítése:

-osztály szülői közösség = minden szülő (anya, apa) akinek a gyermeke az  osztály tanulója

-osztály szmk vezető és két helyettese = akiket megválasztottak és akik vállalják, hogy az iskola szmk ülésein rész tudnak venni

- iskolai szmk elnök = az akit a szülők közül választmányi ülésen, az osztályokból küldött 3-3 szülő közül megválasztott, vagy az előző évi választást erősítik meg, az szmk elnök lehet az iskolaszékbe beválasztott 3 szülő egyike.

 

Az iskola egy "ház" melynek "falai" szülők nevelők, fenntartó egyaránt

 

 

 

Vegyük észre, hogy az iskolaszékben a

 nevelőtestületnek: a tanárok

 iskolafenntartóknak: a fővárosi, vagy kerületi önkormányzat

 iskolaszéki szülőknek: a szülőtársaik a támaszuk, a hátterük

Minden falra azaz szülőre szükség van, mert az általuk kiválasztott szülőtársak csak úgy tudnak eredményesen dolgozni, ha mi segítjük véleményünkkel, a feladatok vállalásával munkájukat.

Hogy miért van szükség arra, hogy ez a "ház" s benne a "falak" jól működjön?

Csakis azért, hogy a gyerekeink szellemi fejlődése, szabadidejének jobb kihasználása megvalósulhasson.

Átalakuló világunkban az új gazdasági-társadalmi viszonyok, az új kultúra, a rohamosan fejlődő technikai haladás mind többet követelnek - nem csak tőlünk - hanem gyermekeinktől is. Ezért a fiatalok megfelelő felkészítéséhez szükséges, hogy a nevelés lépést tartson, úgy az iskolában, mind a családban is.

Tudjuk, hogy a mai gyerekek érettebbek. Számtalan csatornán értesülnek a környezetünk és a világ eseményeiről.

Az új oktatási rendszer bevezetésével talán más, jobb módszerek mellett a tanárok át-, illetve továbbképzése is mind - mind elősegíti a gyerekek szellemi fejlődésének jobb felkészítését.

A családi nevelésnek is meg kell újulnia, ha a mai gyereket holnapra helyesen akarja felkészíteni. De nem szabad megfeledkezni a gyereknek szüksége van arra, hogy  kiegyensúlyozott boldog ember legyen. Ehhez nyújthat segítséget az iskolai szülői szervezet, úgy hogy foglalkozik a családi nevelés problémáival, a gyerekek otthon jelentkező gondjaival, a szülők nevelési kérdéseire segítséget ad.

Kedves Szülőtársaim!

Az előzőekből láthatjuk, hogy az iskolaszékbe beválasztott 3 szülőtársunk, illetve az osztály szmk vezetője és helyettesei csak akkor tudnak jól és eredményesen dolgozni, ha mi szülők segítjük munkájukat. Akkor tudják a mi érdekeinket képviselni, ha tudják miről mit gondolunk, mi a véleményünk, mire kérünk választ az iskola vezetőségétől.

Az iskolaszékben akkor fogadhatják el javaslataikat, véleményüket - a másik két oldal részéről - ha a szülők összessége komolyan veszi munkájukat, illetve számíthatnak a szülőkre.

Ennek érdekében ajánlott időnként Szülői Fórumot szervezni minden iskolában.

Célszerű havonta egyszer megrendezni - a hónapok azonos időpontjában. Ez akár megegyezhet a fogadóórák időpontjával is. Természetesen, ha az események megkívánják rendkívüli Szülői Fórum napot is lehet összehívni.

Fontos, hogy minél több szülő jelenjen meg, de akik valamilyik tisztséget elvállalták feltétlenül menjenek el. E fórumon tudnák kikérni véleményüket, tájékoztatni tervekről, segítségükre alapozva vállalt feladatok - melyek az iskolaszék ülésein felmerültek - szétosztásának, illetve vállalásának is e fórum adna lehetőséget. Hiszen nem az a cél a három szülőtárs megválasztásával, hogy minden feladatot magukra vállaljnak, hanem az, hogy összefogják az osztály szülőtársait, s tekintettel a feladatra, a megfelelő szülőtársnak szóljon, aki ebben segítségére tud lenni.Ez minden szülő érdeke, mert gyerekeinkért tesszük.

 

A választott tisztségviselők személy szerinti feladatairól:

Az szmk elnök

-részt vesz az iskolaszéki üléseken

-megtartja az szmk ülést, mely egyben lehet a Szülői Fórum nap is

-arra törekszik, hogy az iskola osztályinak programja minden osztályba eljusson. és ennek összhangjára vigyáz

-tájékoztatja a nevelőtestületet, illetve az iskola vezetőségét a családi nevelés tapasztalatairól, az szmk tevékenységéről, javaslatairól, problémáiról

Az szmk elnöke felelős a szülők összefogásáért, munkájuk megszervezéséért. Feladata elkészíteni az szmk munkaterv javaslatot, és azt szmk ülésen, vagy Szülői Fórumon vitára bocsátani, illetve megszavaztatni. Az elfogadott munkaterv alapján megszervezni a munkát, irányítani és ellenőrizni az egyes feladatok végrehajtását.

Az szmk vezető és két helyettesének feladatai:

-segítik az osztályfőnök munkáját,

-törekszenek a szülői munkaterv célkitűzéseinek megvalósítására,

-megismerik az osztály tanulóit,

-közös szabadidős programokat szerveznek, ha a gyerekek igénylik (vagy kicsik) ők is részt vesznek benne, evvel is elősegítik a jó osztályközösség kialakulását,

-tanulmány csoportok megalakítására buzdítják a tanulókat,

-figyelik az osztály tanulmányi eredményeit, ha kell szaktanárral konzultálnak,

-az osztály többi szülőtagjával tartják a kapcsolatot:szükség szerint levélben. személyesen, telefonon.

 

A szülőknek feladatuk és érdekük, hogy:

-a célok megvalósítása eredménnyel járjon a gyermekük érdekében

-ezért rendszeresen érdeklődjenek ők is miben tudnának segíteni az általuk megválasztott három szülőtársuknak

-javaslataikkal, segítő bírálataikkal támogatják a szülőtársakat, evvel is támogatják a szülőtársakat, evvel is formálódik a szülői közvélemény, szerveződik életük.

 

A szülők is részt vehetnek azokon az iskolai tanácskozásokon, amelyek napirendjén:

-az iskola és az szmk munka egyeztetése,

-az iskola és a családi nevelés közös feladatai kerülnek megvitatásra,

-az szmk munkájának és a tanulók munkájának kiértékelése,

-kirándulások, kulturális programok, iskolai rendezvények szervezésének megbeszélése

a napirendi program.

 

Azért, hogy ne váljon formálissá a választások után az iskolaszék, illetve az szmk munkájában segítsünk, részt vegyünk, magunk is ajánljunk fel segítségünket - amiben tudunk segíteni - mert érdeke minden szülőnek, hogy az iskolában, a szűkebb osztályban - ahová gyermeke jár - jó légkör alakuljon ki.

A tanárok - fenntartó - szülők között kialakulhasson egy bizalmon alapuló, egymás munkáját segítő, a tanulók munkáját segítő, a tanulók érdekeit szolgáló ISKOLASZÉK.

 

 

Iskolaszék és iskolaigazgató (Valent Györgyné) ?

 

......................................konferencián elhangzott előadás

 

A szekcióban élénk, őszinte, nyitott beszéletés folyt kb. 25-30 résztvevóvel. A jelenlevo"k között 1 fó önkormányzati képviseló (iskolaszéki tag), 4 fó szüló (2 fó iskolaszéki tag,1 fó a Szülói Kamara képviseletében, 1 fó érdeklódol, 1 igazatóhelyettes volt, a többiek iskolaigazgatók. '

Sokan beszámoltak saját iskolaszéki gyakorlatukról. Pozitív példák is elhangmttak, amely igazolja, hoy több helyen jó az együttmu'"ködés az iskolaigazgató és az iskolaszékek között. Megállapították, hoáy az önkormányzati képviselo"k jelenlétét sokan kétkedve és félve fogadták, mert attól tartottak, hoy mindeyik saját pártját képviselve, valamiféle pártharcok szinterévé foája tenni az iskolaszékek munkáját. Ez sehol nern következett be. A leakülönbözóöb nézetú képviselo'k is az iskola érdekeit szem elótt tartva próbáltak lobbizni az iskola, a gyerekek érdekében.

Elhanzott, hogy az iskolaszékekben a szülói túlsúly dominál, hiszen a pedagówsok és az önkormányzati emberek többséaben szülo"k is, tehát erro'1 az oldalról is tudják nézni az üyet.

Negatív példákat is elmeséltek. Az iazató feloszlattá az iskolaszéket, vagy azt, hogy a választott tagok helyett saját embereit nevezte ki, és ó múködteti. Több ilyen diktatórikus módszerekkel dolgozó, autokrata iazatóról is hallottunk. Azok, akik problémáikkal a szekcióhoz fordultak, azt a tanácsot kapták, hogy hasonló esetekben a fénntartókhoz kell fordulni.

Abban eységes volt a szekció. hosy az igazaató az iskolaszékek életében %seghatároó seniél. Ha ráeszmél, hogy ót a munkájában mennyire képes segíteni az iskolaszék, akkor elómozdítója, seítóe, támoatója ennek áz ügynek, s a jó eyüttmü'ködés nem marad el. Ha azonban erre nem jön rá. s valamiféle ellene történó szervezkedésnek foa fel az iskolaszéket, akkor gátolni tudja mu'1ödését, vay teljesen meg is akaszthatja.

 

Felvetódött az iskolaszékjogosínánvaitak kérdése is.

Az SZIVISZ-ek elkészülésének ideje most folyamatos az iskolákban, mód van arra, hogy a nevelótestületek átgondolják, milyen jogosítványokat adhatnak le az iskolaszékeknek.

Az önkormányzatok is átadhatnának jogokat, de ehhez önkormányzati törvény módosítására is szükség lenne. ,

Vita volt arról, legyen-e az igazató az iskolaszéknek tatja. Ajelenlevo"k többségesok konkrét példát felhozva - ez ellen van. Azt pedig véképp helytelennek tartják, ha az igazgató az önkormányzat delegáltjaként tazja az iskolaszéknek.

Javaslat is elhangzott: Ha az Iskolaszékeket meg akarjuk erósíteni, már pedig a konferencia nyilvánvaló szándéka ez, ezt törvénymódosításokkal vagy miniszteri állásfo lalásokkal lehetne megtenni, pl. úgy, hogy a miniszter állásfoglalásában nem javasolja, hogy az igazgató iskolaszéki tag legyen, vagy felkéri a tantestületeket, hogy gondolják át, milyen jogosítványokat adhatnának át az iskolaszékeknek.

 

Nagyon fontosnak tartotta mindenki az információáramlás megoldását a három oldal között és kiemelték ebben az SZMK-k szerepét.

Általános nézet, hoy az emberek keveset tudnak az iskolaszékekro"1. Még azok is,. akik csinálják. Sok a bizonytalanság a feladatokat, a három oldal szerepét tekintve át kell ˇ

 

 

 

 

gondolni a szülói munkaközösségek megváltozott helyzetét is és a kapcsolatteremtés módjait. ˇ

Feladat, hogy be kell vinni a köztudatba az iskolaszékeket, ebben nagy szerepe lehet a tömegkommunikációnak, a Szülól Kamarának, de az Iskolafejlesztési Alapítványnak is. Nagy szükség van a nyilvánosságra.

 

Valent Györgyné

 

 

Diákönkormányzat szervezése (....)

a debreceni Angyalföld tér 1. szám alatti általános iskolában

 

 

1. A diákönkormányzat megszervezésének előzményei

 

Iskolánk Debrecen legnagyobb lakótelepe, a Tócoskert harmadik általános iskolája. A diákönkormányzat szervezésének időszakában (az 1989/90-es tanévben) közel 1300 tanulója volt.

Az iskola rövid fennállása alatt több átszervezést ért meg. Kezdetben csak alsó 1-4. és gimnáziumi 1-2. osztályok müködtek (a lakótelepen élő gyerekek életkora szerint).

Aztán a gimnázium önálló intézmény lett, s az 1989/90-es tanévben végzett az elsö 8. évfolyam, akik 4. osztályos koruktól jártak ebbe az iskolába.

Ez időre viszonylag kialakult a tantestület is (az álláshelyek a tanulói létszám növekedésével folyamatosan lettek feltöltve), s ugyanekkor történt a KISZ, az Úttörőszövetség megszünése, újjászerveződése, feladataik átértékelése.

Iskolánkban is volt hagyományos úttörőcsapat, helyette alapos funkcióváltással alakult meg a Holló László Szervezet, amely tagja az Úttörőszövetségnek és rendelkezik a volt úttörőcsapat vagyonával. Tevékenységi területe: kirándulások, táborok, cserekapcsolatok szervezése. Programjainkon bárki résztvehet, tagjai kedvezményt kapnak a részvételi díjakból.

Egy iskola életében meghatározó volt a hagyományos úttörőmozgalom. Szinte minden tanórán kívüli tevékenységet felvállalt. Megszünésével óriási űr keletkezett. Elsősorban ezen űr megszüntetésére gondoltak iskolánk vezetői, amikor megbízást adtak egy iskolai szintű diákönkormányzat szervezésére.

Hogy ez milyen lesz, hogyan fog müködni és mit fog csinálni - igazából ekkor még senki sem tudta pontosan.  .

 

 

2. Kezdeti lépések

 

A munkát a tantestület megkérdezésével, megnyerésével kezdtük. Bármilyen iskolai munka sikere a kollégák hozzáállásán, egyiüttműködési készségén áll vagy bukik.

Ezért 1990 tavaszán nevelési értekezletünk témája volt a diákönkormányzat. Készült egy előterjesztés, amit minden nevelő jó előre megkapott. Ez a probléma neveléselméleti megközelítését, az alapelveket, a diákönkormányzat helyét, szerepét az iskola nevelési rend szerében, a gyakorlati problémákat, az ebből adódó feladatokat, a fejlesztési programot, az ellenőrzést, az értékelést és a felnőttek szerepét feladatait tartalmazta (1. számú melléklet).

Természetesen ezt csak gondolatébresztőnek szántuk, nem is használható másra.

A nevelési értekezleten pontról pontra megvitattuk az egész anyagot néhol kiegészítettük, máshol alaposan meghúztuk. A legföbb eredmény azonban az volt, hogy a nevelési alapelvek tekintetében közös álláspontra jutottunk, s ezek alapján elkezdhettünk a gyerekekkel dolgozni.

A következő feladat az osztályfőnököké volt. Ők ismertették a gyerekekkel, hogy elindult egy ilyen szervezés - amit ugyan az igazgató, illetve most már a tantestület kezdeményezett és képviselt -, mire lehet jó ez az egész, nekik milyen feladataik lehetnek benne. A nevelési értekezleten semmiről nem döntöttünk, ami nem kifejezetten pedagógiai kérdés. Véleményünk ajánlásként került a gyerekek elé, rájuk bízva a döntéseket. A tanév végére minden osztály választott képviselőt (1-2 főt), a nyári szünet végén tábort szerveztünk. A táborban 36 gyerek és 12 nevelő vett részt, minden évfolyamot és osztályt képviselve. A cél az volt, hogy a majdani diáktanácsban együtt dolgozó gyerekek megismerjék egymást, együttműködjenek, s a nevelők által előterjesztett dokumentumokról kialakítsák véleményüket. A tábort - minimális táborozói hozzájárulással pályázati pénzböl finanszíroztuk. Több osztályban a szülői munkaközösség fizette ki a gyerekek által fizetendő részt. Ez azért volt szerencsés, mert valóban az osztály által választott képviselő vehetett részt a táborban, még akkor is, ha szüleinek esetleg nem állt volna módjában befizetni a hozzájárulást.

A tábor önkormányzattal foglalkozó programjai a következök voltak:

-Bevezető beszélgetés - a diákönkormányzat lényege, feladatai

-A diáktanács feladatai, működése, vezetői

-A diákönkormányzat alkotmánya - az iskola diákjai elé terjesztett tervezet megfogalmazása (2. számú melléklet: a jelenleg érvényben lévő alkotmány)

-Az 1990/91-es tanév rendje, főbb programjai, eseményei, tanításmentes napok stb.

-Az iskolaújság és rádió

-avaslatok a házirend módosítására

Természetesen más programok is voltak a táborban (kirándulás, sport, vetélkedó, tánc stb.). A jó hangulat, a csapatmunka, az összetartozás nem múlt el a hazaérkezéssel. Ezt a közös élményt az egész tanév során érezni lehetett a Diáktanács (DT) munkáján.

Azóta minden tanévben szervezünk DT-felkészítő és -képző tábort vagy kirándulást.

Az első iskolagyűlést 1990 szeptember végén tartottuk. Az egy hónapos előkészítés során a képviselők és az osztályfőnökök ismertették az alkotmány és a program tervezetét, a választás rendjét. Megtörténtek a módosítások, a jelölések.

Az iskolagyűlés napirendje a következő volt:

1. Az önkormányzat alkotmányának ismertetése, hozzászólások, nyílt szavazás

2. A tanév programjának ismertetése, hozzászólások, nyílt szavazás.

3. A diáktanács vezetőjének megválasztása, titkos szavazás

 

 

3. Hétköznapok

 

 

A DT működése az eltelt két és fél év gyakorlatában alakult ki. Vannak ún. rendes és rendkívüli DT-megbeszélések. Rendszeres összejöveteleinket minden hónap utolsó hétfőjén tartjuk. Előtte levelet kapnak a képviselők és az osztályfőnökök. A levélben leírjuk, hogy milyen témákról lesz szó, milyen kérdésekben várjuk a diákok véleményét, az éppen szervezett programokból milyen konkrét feladatokat vállalhatnak stb.

Ez a levél kikerül az iskolai faliújságra is. Így elértük azt, hogy téma az osztályban a DT-ra készülés, tudnak róla a gyerekek, tanárok egyaránt, s utána mindig kíváncsiak arra, mi történt, milyen határozatokat hoztunk. A DT határozatai is mindig kikerülnek a faliújságra.

A másik eredmény az, hogy a képviselők is mindig felkészülten jönnek, így megbeszéléseink gördülékenyek, a gyerekek nem a helyszínen rögtönöznek, hanem valóban egy közösség véleményét, érdekeit képviselik.

A rendkívüli megbeszéléseket a következő módon hívjuk össze: az összehívást kezdeményező szól a DT vezetőjének, az évfolyamfelelősöknek, az évfolyamfelelőök értesítik a képviselőket. A megbeszélés témáját, időpontját kiírjuk a faliújságra.

Az iskolaújság az 1990/91-es és az 1992/93-as tanévben havonta, 1991/92-es tanévben negyedévente jelent meg, nyolc A4-es oldalon, számítógéppel szerkesztve, fénymásolással sokszorosítva. A lap ára (jelenleg 20 Ft, előfizetőknek 15 Ft) fedezi az előállítás teljes költségét. A lapot gyerekek írják, szerkesztik két nevelő vezetésével. A legnagyobb problémát az jelentette, hogy az újságot készítő gyerekek és nevelők szinte évente kicserélődtek. Maga az újság a diákönkormányzat lapja, s a DT létrehozott egy munkabizottságot, amely a lapkészítést felügyeli, beszámotatja a szerkesztőséget a pénzeszközök felhasználásáról. Ez a gyerekekből álló munkabizottság az egyetlen "cenzúrája" a lapnak. A példányszám változó, a legmagasabb 300, a legalacsonyabb 60 körül mozgott. Takarékossági szempontból először mindig kisebb példányszámban fénymásoltuk, s igény szerint van lehetőség a mennyiség növelésére.

A rádió működését meghatározza az iskola technikai felszereltsége, A tapasztalat azt mutatja, hogy az adások hallgatása, véleményezése, a műsorkészítés sokkal népszerűbb a gyerekek körében, mint az újság. Nagy sikernek örvendett Osztálynapok a rádióban címü sorozatunk. Ez abból állt, hogy a jelentkező osztályok egy egész napra megkapták a rádiót. Hogy melyik nap az övék, azt a jelentkezések lezárásakor sorsolással döntöttük el. Hetente egy ilyen adás volt. A műsortervet az adás előtt egy héttel kellett leadniuk a stúdióban, erre kölcsönözhették ki a szükséges, technikai felszereléseket, amikért anyagi felelősséget az osztályfőnök vállalt. Az adás előtti nap délutánján a gyerekek rendelkezésére állt a stúdió teljes személyzetével és felszerelésével. Az adás napján minden tanuló kapott egy szavazólapot, s ha tetszett neki a műsor, leadta a stúdióban, ha nem, semmi dolga nem volt. A legnagyobb értéke ennek a soroz;atnak az volt, hogy egész éven át tartó folyamat volt, valamilyen módon minden tanulónkat, tanárunkat érintette, folyamatos együttműködésre, egymás munkájára való odafigyelésre késztette. A sort a tanári kar április 1-jei műsora zárta.

Az iskolai szabadidős programok közül a legkedveltebbek a diszók. Jelenleg minden hónapban van ilyen jellegü rendezvényünk, de csak akkor, ha valamelyik osztály vállalja a teljes szervezést, lebonyolítást.

A rendezők feladata biztosítani: a kellő számú felügyelő felnőttet (tanárok, szülők), a zeneszolgáltatás, a ruhatár, a büfé, a hirdetések, a jegyárúsítás, az épűlet rendjének, tisztaságának biztosítása.

A rendezvény teljes bevétele a rendező közösségé. Rendező hiánya miatt még soha diszkó nem maradt el, s nincs olyan osztály, amely kettőt rendezett volna (az 1992/93-as tanévben 18 felsős osztályunk van).

A diákönkormányzat viszonylag kevés programot szervez (ez főállású közművelődési felelős feladata), de ha szervez, mindig a gyerekek kezdeményezésére, öntevékenységére épít.

A jól sikerült programokból igyekszünk hagyományt teremteni. Így évente megrendezésre kerül a diáknap, a madarak és fák napja, a végzős évfolyam búcsúbankettje, elsős középiskolás volt tanulóink meghívása a továbbtanulási döntés idöszakában. Az önkormányzat kezdeményezésére két klub alakult, amely az évek során folyamatosan működött: az Öko Klub és a Tini Klub.

 

 

4. Működési feltételek

 

 

A diákönkormányzatnak pénze, számlája, önálló költségvetése nincs. A nevelési feladatainak megvalósításához szükséges személyi, tárgyi, pénzügyi feltételeket az iskolavezetés teremti elő, s az iskolai költségvetés tartalmazza.

A személyi feltételekhez tartozik a diákönkormányzatot segítő pedagógus, az újságíró szakkört vezető pedagógus, a számítógépes szerkesztók munkáját vezető pedagógus, a riporterszakkört vezető pedagógus; a klubvezető pedagógusok pótlékot vagy óradíjat kapnak munkájukért. Az osztályfőnökök, a közművelödési felelős, az oktatástechnikus munkaköre tartalmaz diákönkormányzati megbízásokat is.

Tárgyi feltételeink: az önkormányzati klubszoba, a stúdió kialakítása, az iskolai felszerelések, gépek (számítógépek, fénymásoló stb.), a helyiségek használata.

Pénzeszközeink: konkrét beszerzések az iskolai költségek terhére; a pályázatokon elnyert összegek az iskola számlájára kerülnek, a gazdasági vezető utalja ki és ellenörzi a felhasználást.

 

 

5. Tapasztalatok

 

 

Az eltelt két és fél év rövid ahhoz, hogy nagy igazságokat fogalmazzak meg. Az viszont biztos, hogy a dolog könnyebbik részét jelenti a diákság szervezése, az együttműködés a gyerekekkel. Ők, ha értelmét látják valaminek, ha kedvet kapnak hozzá, ha sikereik vannak, szinte szárnyakat kapnak és inkább fékezni kell őket, mint húzni.

Más a helyzet a kollégákkal. Az elején nagyon jól indult, hiszen közösen alakítottuk ki az önkormányzat tervezetét, tisztáztuk feladatait, céljait. Mindenki magáénak érezte kicsit. Aztán később kiderült, hogy munka is jár vele, méghozzá nem könnyű és nem kevés. Ráadásul ennek a munkának az elismerése, értékelése nem jelent meg az iskola értékelési rendszerében, dokumentumaiban. Előfordulhatott, hogy az a kolléga, aki a diákönkormányzattól teljesen elzárkózott, s ezzel esetleg az osztályát is elzárta, az intézmény egyik legjobban elismert pedagógusa lehessen.

A másik probléma a tantestület évenkénti újjászervezőödése. Harmincöt évesnél idősebb kolléga alig van a tantestületben, s ahogy ez lenni szokott, ebben az időszakban a családalapítás a legfontosabb. A gyed-en, gyes-en lévő kollégákat szerződésesek helyettesítik, akiknek személye    évenként változhat. ˇ

Mindez megnehezíti a folyamatosság biztosítását. Ez olyan munka, amibe az ember akár évekig is csak befektet, s az eredmények csak jóval  később jelentkeznek.

Nem véletlen, hogy az első komolyabb eredményvizsgálatot cak a negyedik év végére terveztük. Ha azonban nem tudjuk biztosítani a munka folyamatjellegét, az egész eredményességét megkérdőjelezhetjük.

Feltétlenül szükséges, hogy évente újra és újra felelevenítsük céljainkat, hogy ezek feladatokként megjelenjenek a munkaközösségek és a tanárok munkaterveiben - különösen az osztályfőnöki munkatervekben.

 Meg kell teremteni az ilyen jellegű munkák ellenőtzésénak és értékelésének feltételeit.

Ez nagymértékben az igazgatón, helyettesein, az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjén, a diákönkormányzatot segítő pedagógus együttműködésén múlik.

 

 

Az írás az Iskolaőolgár Alapítvány által kiadott "Diákönkormányzatok" címü füzetben jelent meg.

 

1. számú melléklet

 

A tavaszi nevelési értekezlet vitaanyaga

1990

 

Téma

Diákönkormányzat szervezése

A Nobel-díjas amerikai közgazdász, T. W. Schultz szerint az oktatás a jövőben megtérülő beruházás az emberi tőkébe. Kivételes szerepe van, mert a leghatékonyabban képes befolyásolni a népesség minőségét.

Az emberformáló intézmények sorában meghatározóak a család, az iskola, a munkahely. Ezek közül az intézményes nevelésnek kulcsszerepe van a hatás társadalomérdekűsége, tudatossága, célszerűsége, összehangoltsága, a foglalkozás, a fejlesztés intenzitása miatt. Az iskola viszont nem vállalhatja magára minden emberi képesség fejlesztését. Előnyben részesíti a társadalomfenntartó képességeket. A ránk bízott gyerekek reálisan elképzelhető jövője szempontjából alapkérdés az, hogy milyen

- együttműködési képességet,

- tájékozódóképességet,

- rendszerelméletet,

- viszonyérzéket,

- roblémaérzékenységet,

- újratanulási képességet stb.

sajátított el.

Ezeket lehetetlen tankönyvból, magyarázatokból megtanulni. A tanulás alapformája: a tevékenység közben megvalósuló tapasztalatszerzés gyakorlás.

 

 

A teljesítés feltételei az.iskolában

 

 

Tanterveink a célok oldalán többé kevésbé megfogalmazzák ezt, az eszközök oldalán azonban teljesen megfeledkeznek róla. Az iskola nem az általános képességeket részesíti előnyben, hanem a különös, szakirányú képességeket (például szaktárgyakat tanítunk).

A megoldás nem a funkció eltörlése, hanem a szükséges feltételrendszer megteremtése.

A diákönkormányzat fő nevelési feladata ezen általános képességek kialakítása és fejlesztése, különös tekintettel az együttműködés és az együttérzés képességének alakítására és fejlesztésére egyének, csoportok közösségek között.

Gyakorlati célja az, hogy a diákok gazdái legyenek a minden diákéletnek, itt intézhetik a diákok a saját ügyeiket.

Az egésznek csak akkor van értelme, ha van mit kormányozni.

 

 

 

Mííködési alapelvek

 

A nevelők semmit se végezzenek el, amit a diákok maguk is el végezni.

A diákok arról is dönthessenek, amiről akarnak dönteni. Döntésükért tényleges felelősséget vállalhassanak. Szerezzenek tapasztalatot arról, hogyan kell a döntéseket hozni, hatásukat ellenőrizni, esetleg módosítani vagy visszavonni.

 

 

Az iskolaközösség-nevelöközösség értelmezése

 

Neveltek és nevelők közössége. Tanulók, tanárok, az egyes osztály csoportok együttműködése iskolai méretben, iskolai önkormányzat, iskolai közvélemény.

 

 

Gyakorlati feladatok, problémák

 

1. Az intézmény méreteiből adódó szétaprózottság

- Az 1-2. évfolyam az iskolaotthonnal az anyaépületben

- A 3-4. évfolyam a lakótelep különbözőö pontjain szükségtantetmekbrn váltással

- Az 5-7. évfolyam az anyaépületben váltva a 6-8. évfolyammal

- Képesek vagyunk-e az egész iskolát átfogó önkormányzatot létre hozni.

 

2. Milyen legyen az önkormányzati struktúra?

- Iskolagyűlés - hatáskör, szervezés

- Diáktanács - tagjai, vezetői, feladatuk, hatáskörük

- Tisztségek, megbizatások rendszere

 

3. Információáramlás, iskolai közvélemény

Újság, rádió, faliújság - legyen-e? Milyen követelményeknek feleljen meg?

Visszajelzések rendszere, formatív, informatív csatornák működése.

 

4. A diákönkormányzat által vállalható feladatok

 

Az értekezleten listát állítotunk össze, amely ajánlásként kerül a gyerekek elé.

 

 

Tanítás- tanulás

.........................................

........................................

Közéleti tevékenység

......................................

.......................................

Termelés - gazdálkodás

..........................................

..........................................

Szabadidő

......................................

.....................................

 

 

5. Fejlesztési program

 

1989-1990 A tervezés, a szervezés időszaka. Az alapelvek tisztázása, a diákönkormányzat megalakítása, vezetőképzés

1990-1991 A működés megszilárdítása, munkaprogram-készítés, a vezetők utánpótlása, szükséges korrekciók

1991-1992 A tevékenység bővítése. az önirányító tevékenység szélesítése

1992-1993 A hagyományos tevékenységek megszilárdítása, eredményvizsgálat

1993-1994 A viszonylagos autonómia biztosítása. A hagyományok, közösségi normák, önigazgatás léte, megfelelő szintje.

 

 

6. Értékelési rendszer

 

Milyen legyen a diákönkormányzat értékelési rendszere? Hogyan illeszkedjen ez a hagyományos iskolai értékeléshez?

 

 

7. Az osztályfőnöki munkaközösség feladatai

 

Az önkormányzatban folyó munka fő szervezői, irányítói az osztályfőnökök. Az ő munkájukat segíti, szervezi, irányítja, ellenőrzi az osztályfőnöki munkaközösség.

 

Vállalható feladatok:

-Az iskola belső irányítási mechanizmusainak, struktúrájának vizsgálata, a feladat, a hatáskör és a felelőósség vizsgálata a nevelőótestület, gyermekközösség vonatkozásában.

- Az osztályok tevékenységének elemzése

- Neveltségiszint-mérések, igények, szükségletek

- A tevékenységek rendszerelméletű áttekintése, a kötelező és szabadon választott tevékenységek aránya

- Az önkormányzati struktúra vizsgálata, a döntési készség gyakorlásának színvonala, a pedagógusközösség készsége a tanulóközösség javaslatainak feldolgozására                                                                                     

- A felnőtt- és a gyerekközösségek értékelési rendszerének vizsgálata.

 

2.számú melléklet

 

A diákönkormányzat alkotmánya

 

 

1. Az önkormányzat célja, hogy iskolánk tanulói gazdái legyenek a mindennapi diákéletnek. Munkájukban minden - az iskolával tanulói jogviszonyban álló - gyerek alanyi jogon részt vesz.

 

2. A diákönkormányzat legfelsőbb fóruma az iskolagyűlés. Az iskolagyűlés két csoportban múködik: 1-4. osztályosok csoportjá, 5-8. osztályosok csoportja.

A korcsoportok gyűlésein minden tanuló részt vehet, de szavazati jog csak saját korcsoportjának gyűlésén illeti meg. Az egyes csoportok más csoportok gyűlésein megfigyelökkel képviseltetik magukat.

Az iskolagyűlés akkor határozatképes, ha az adott korcsoportba tartozó tanulók 50%-a jelen van. Döntéseit 51% -os szavazattöbbséggel hozza. Az iskolagyűléseket szükség szerint a DT hívja össze. Összehívását az iskola bármely közössége a diáktanácsnál kérheti. A diáktanács köteles összehívni az iskolagyűlést, ha azt az érintett korcsoport 20%-a vagy az iskolavezetés kéri. Az iskolagyűlés dönt  -

-Az alapdokumentumok elfogadásáról

-A diáktanács vezetőjének megválasztásáról

-Megbízatások adásáról

-A DT által összeállított éves programtervezet elfogadásáról

Ellenőrzi és beszámoltatja az általa választott vezetőket, megbízott felelősöket.

 

3. Az iskolagyúlések között a diákönkormányzat munkáját a Diáktanács irányítja. A diáktanácsba az iskola minden diákközössége létszámától függetlenül egy fő képviselőt delegálhat. A tanácsülések nyilvánosak, de szavazati joggal csak a képviselők rendelkeznek. A tanács akkor határozatképes, ha tagjainak 50%-a jelen van. Döntéseit 51%-os szavazattöbbséggel hozza. A diáktanácsot a vezetője hívja össze. Az összehívás kötelező, ha azt

- a tanács bármely tagja,

- bármely munkabizottság bármely tagja,

- az iskola bármely felnőtt dolgozója,

- az iskola bármely tanulója, ha kérését még négy tanuló támogatja, kéri.

 

A diáktanács jogai

 

Döntési joga van

- Alapdokumentumok tervezésében

- Programok tervezésében

- Munkabizottságok alapításában és megszüntetéséhen

- Munkabizottságok vezetőóinek megbízásában és visszahívásában

- Az általa alapított jutalmak, kitüntetések odaítélésében

-Az igazgató által biztosított tanításmentes napok felhasználásában

 

Véleményezési, javaslattevó joga van

-A tanulók iskolai elismeréseinek és fegyelmi büntetéseinek ítélésében

- A tanulóknak juttatott támogatások odaítélésében

-Az iskolavezetés minden olyan döntése előtt, amely a tanulókat közvetlenül érinti

 

Ellenőrzési és beszámoltatási joga van

 minden általa választott felelőssel szemben.

 

A diáktanács vezetőjét az iskolagyűlés választja egy tanévre. A választás időpontja május vagy szeptember. A választáson jelölt lehet, akit a diáktanács vagy, 50 tanuló javasol.

 

A diáktanács vezetője

- Szervezi és irányítja a diáktanács munkáját

- Kiválasztja helyettesét a tanács tagjai közül

-Javaslatot tesz a munkabizottság-vezetők személyére, a diáktanács tagjainak.jutalmazására, büntetésére

- Összehívja a diáktanács ülését

- Képviseli a diáktanácsot

 

4. A tanév során adódó feladatok elvégzésére munkabizottságokat szervezünk. A bizottság addig működik, amíg elvégzi a feladatot, amire szerveződött. Létszámát a feladattól függően a diáktanács határozza meg, vezetőjét a diáktanács saját tagjai közül bízza meg. Tagjai önkéntes jelentkezók és a tanács által felkért tanulók lehetnek. A bizottság munkáját diáktanács értékeli.

 

A munkabizottság vezetője

- Szervezi és irányítja a munkabizottságot

- Kiválasztja helyettesét .

- Értékeli a bizottsági tagok munkáját

- A feladat elvégzéséról beszámol a diáktanácsnak

- Kezdeményezi a bizottság megszünését

 

5. Alapközösségek

A diákönkormányzat alapközösségeinek egy részét - az iskolai élet szabályai szerint - a felnőttek szervezik, másik részét a diákok által szervezett csoportok alkotják.

Az alapközösségek

- Képviselőt küldhetnek a diáktanácsba

- Vezetőket választhatnak maguknak

- Felelősi rendszerüket saját szükségleteik szerint alakíthatják A közösség képviselőjének megválasztásához határozatképes gyűlés és 51%-os szavazattöbbség szükséges.

Vezetőket és felelősöket saját szabályaik szerint választhatnak. Képviselő a közösség bármely tagja lehet.

 

André Bakker

A hollandiai Iskolások Akcióbizottságának munkatársa

 

 

.....és a hollandoknak könnyebb?

 

 

Tanulók a Beleszólási Tanácsban

 

 

1. Tanulóként azért vagy tagja a Beleszólási Tanácsnak, hogy saját és tanulótársaid érdekeit képviseld. Ezért is választanak meg téged a tanulók.

A tanulóknak bízniuk kell benned, hogy az elkövetkezendő időben jól fogod az érdekeiket képviselni. Ezért tartanak választásokat.

Lehet, hogy egyáltalán nem voltak választások. De mégis tagja lehetsz a tanácsnak, mert például nem akart több tanuló a tanács tagja lenni, mint ahány hely a rendlelkezésre állt. Ebben az esetben ugyanis semmi értelme nem lenne választásokat rendezni. Ha csak egy szavazatot is kapnál, gyakorlatilag meg lennél választva tanácstagnak. Ezért ilyen esetben úgy vélik, hogy automatikusan meg vagy szavazva.

 

 

2.Ha egy egyesület, például egy hobby-klub vezetőségi tagjává választanak, az egyesületi tagok leválthatnak, ha úgy tartják, hogy a munkádat nem jól végzed.

Ez a Beleszólási Tanácsban nem így van. Amint megválasztottak, hivatalosan nem kell számolnod más tanulókkal. Egyetlen tanuló sem mondhatja, hogy nem jól végzed a munkád, és így le kell mondanod.

A tanulók jó képviselője azonban nem fog a maga szakállára dönteni. Ő elmondja a tanulóknak, hogy mely témákat vitatják meg az adott pillanatban a tanácsban, és kikéri a véleményüket ezzel kapcsolatban. Erről elgondolkodik, mielőtt álláspontját kialakítaná.

Az általad képviselt csoportot más szóval "támogatóknak" nevezzük. Egy, a Beleszólási Tanácsban működő tanuló számára ezek a tanulók. Azok, akikkel jó kapcsolatot lehet fenntartani, és kívánságáikat és problémáikat ismerni lehet. Egy tanulói képviselő támogatói nem csupán egy baráti körre vagy osztálytársakra korlátozódnak, hanem kiterjednek olyan tanulókra is, akikkel általában nem találkozol minden nap. Mindezen véleményekkel elvben számolnod kell. Ez nagyon nehéz. Még nehezebb, sőt talán lehetetlen, hogy az iskola minden tanulójával kapcsolatban légy. Mégis meg kell próbálnod, hogy a tanulók lehetőleg minél nagyobb csoportjának az igényeit és álláspontját megismerd.

Erre van néhány módszer, amelyek e cikkben terítékre kerülnek majd.

Tény, hogy egy csomó tanulót nemigen érdekel, hogy a tanulói tanács mi mindent csinál, mi történik az iskolában, vagy miról tárgyalnak a Beleszólási Tanácsban. Mégsem mondhatjuk, hogy minden tanuló teljesen elégedett volna az iskolával, vagy ne tudná, hogy mi mindenen lehetne még javítani.

A művészet az, ahogyan erről tudomást szerzünk.

A következőkkel tisztában kell lenned.

A Beleszólási Tanács csak akkor érdekli a tanulókat, ha olyan témák kerülnek ott napirendre, amelyek számukra fontosak. Nem várhatjuk el tőlük, hogy lelkes érdeklődéssel kísérjék például az iskola egy másik iskolával való fúziójának terveit, amelyeket öt évvel később fognak kivitelezni, vagy hogy a tanárok jogi helyzetének megváltoztatása lázba hozza őket. El tudod képzelni, hogy az ilyen témák a tanulókat csöppet sem izgatják.

A tanulókat olyan ügyek érdeklik, amelyek közvetlenül érintik őket. Például a büfében való dohányzás. Ne riadj vissza attól, hogy ilyen témákat előterjessz a tanács ülésein. Ezek egyáltalán nem kevésbé fontosak, mint a szülők vagy a személyzet által előterjesztett témák.

A vizsgálatokból kiderült, hogy a tanulói képviselők 30%-a nem jelenik meg a Beleszólási Tanács ülésein. Többek között azért, mert az ott napirendre kerülőó témák nem érdeklik a tanulói képviselőket. A Beleszólási Tanácsban résztvevő iskolások azonban változtathatnak ezen, ha olyan témákat vetnek fel, amelyek a tanulók számára igen fontosak.

 

 

3.Egy csomó tanuló talán nem is tudja, hogy van-e Beleszólási Tanács, és hogy az mivel foglalkozik. Az előbbiekben említett vizsgálat azt kimutatta, hogy a tanulók fele azt sem tudja, hogy van-e Beleszólási Tanács az iskolában. Ezért az is a feladataid egyike, hogy erről a tanulókat felvilágosítsd. Ha egy csomó tanuló tudja, hogy mi a Beleszólási Tanács, mely tanulók a tagjai és mivel foglalkozik, a tanulók sokkal gyakrabban megkeresik majd a tanulói képviselőket, hogy megismertessék velük kívánságaikat és észrevételeiket.

 

 

3.1 Az iskolai újság

 

 

Ha van lapja az iskoládnak, vezethetsz benne egy rovatot. Ezt a rovatot minden alkalommal ugyanazzal a magyarázattal kell kezdened a Beleszólási Tanácsról.

Például a következőképpen: "A Beleszólási Tanács az a hely, ahol a tanárok, a szülők és a tanulók nagy hatást gyakorolhatnak a vezetőség és az iskolavezetés döntéseire. A Beleszólási Tanácsban minden megvitatható, ami a tanulók számára abban a pillanatban fontos. Ha panaszod, kívánságod vagy megjegyzésed van, vagy az iskolában szeretnél valamin változtatni, keresd meg képviselődet: név (az A-osztályból), név (a B-osztályból) vagy név (a D-osztályból)."

Minél gyakrabban ismételed meg ezt a közleményt, annal ismertebbé válik a Beleszólási Tanács a tanulók körében. Egy adott üzenet megismétlése a reklámban fontos és sikeres eszköz az ismertség megszerzésére.

Egy ilyen, minden alkalommal azonos bevezető után a Beleszólási Tanáccsal kapcsolatos hírek következnek. Ez lehet felhívás a tanulókgoz, hogy egy adott témában gondolkodjanak el és véleményükkel keressék meg képviselőiket, vagy írjanak róla az iskolai újságban.

Ha a tanulók véleményét kéred ki egy bizonyos kérdésben, fontos, hogy erről elegendő információval rendelkezzenek. A tanulóknak ismerniük kell egy javaslat érveit és ellenérveit. Pontos információra van tehát szükségük, hogy átgondolt véleményt alkothassanak.

A reakciókkal kapcsolatos kérdések mellett írhatsz még az iskolai újságban az elmúlt időben a tanulók érdekében elért eredményeidról, hogy a tanulók érezhessék, hogy van értelme a Beleszólási Tanács létének. Ezeknek csöppet sem kell mérföldköveknek lenniük az iskola történelmében, a kis eredmények is eredmények.

 

 

3.2 Szórólap

 

 

A tanulókra hatás legjobb eszköze még mindig a papír. Amennyiben tehát nem lenne lapja az iskolátoknak, tanácsos a Beleszólási Tanácsról szórólapot kiadni és ezt terjeszteni. A Beleszólási Tanácsban megbeszélheted az iskolai vezetéssel, hogy erre van-e mód. A szórólapon ugyanazok a hírek és felhívások állhatnak, mint amelyek az iskolai újság rovatában szerepelnének.

Magától értetődő, hogy ennek a szórólapnak mutatósnak kell lennie, és a szövegnek hatnia kell tudni a tanulókra. Ha a szórólap kívülről unalmasnak tűnik, akkor szinte senki sem olvassa majd el, és azonnal a szemétbe kerül.

 

 

3.3 Poszter

 

 

Az ismertté válás másik módja, ha posztereket vagy hírdetéseket függesztesz ki az iskolában. Ha van merszed, készíttethetsz magadról portrét egy jó, (karikatúra)rajzolóval. Hasonlóképpen készíthettek fotót azon tanulókról, akik a Beleszólási Tanács tagjai. Ennek értelme, hogy így az iskolások megismerhetik arcról a képviselőiket, és így könnyebben megtalálják őket, ha problémáik vagy ötleteik lennének.

 Az illusztrációhoz nem nehéz vicces szöveget kitalálni.

Néhány példa:

"Fiatalember, nőtlen, elégedetleneket keres!"

"A csodadoktor: Saskia de Vries!"

"Problémátok van a tankönyvekkel? Mi megszabadítunk tőlük!"

Ezek alá kisebb betűkkel írjuk fel, hogy hol és mikor vagyunk megtatálhatók, s ezzel készen is van a poszter.

Ha van elég fantáziád, gondolj ki egy jó témát, és aki kreatív, egy pillanat alatt vonzó hírdetést készít belőle, amelyet az iskola remélhetőleg kifizet, és amelynek egyáltalán nem kell milliókba kerülnie.

Ha szeretsz posztert készíteni, minden témáról külön is készíthetsz egyet. Ennek segítségével a tanulókat felhívhatod arra; hogy gondolkodjatok együtt az új biciklitároló építéséről vagy a tanulói alapszabályzatban rögzítendő jogokról és kötelességekről.

Nem csak a tanulók, de remélhetőleg az iskolai vezetés és a Beleszólási Tanácsban résztvevő szülők és tanárok is látják a posztert.

Ez a poszter másik célja lehet. Nevezetesen; hogy bebizonyítsd, hogy a tanácsban való részvételedet komolyan veszed, és nem csak a saját álláspontodat képviseled, de a többi tanuló véleményét is meghallgatod és hajlandó vagy ezek mérlegelésére.

 

3.4 Fogadóóra

 

Az iskolai újságban megjelent rovatra, a szórólapra vagy a poszterre nem reagálnak azonnal a tanulók. Te sem szaladsz azonnal a boltba vajért, ha a tévéreklámban éppen vajat hirdetnek. Ha a tanulókkal személyesen beszélsz, lehetőség van rá, hogy azonnal reagáljanak. Ezért talán jó ötlet, ha a tanulói képviselők bizonyos időközönként fogadóórát tartanak. A fogadóórának akkor van a legnagyobb sikere, ha olyan helyen tartják, ahol egyébként is sok tanuló van. Például a büfében az egyik szünetben.

 

3.5 A tanulói tanács

 

Minden iskolában mást és mást érthetünk tanulói tanács alatt. Bizonyos iskolákban ez csupán egy tanulócsoportot jelöl, akik szeretnek bulikat szervezni. Más iskolákban ez egy demokratikusan választott tagokból álló tanács, amely befolyással kíván lenni és a tanulók hangját kívánja hallatni.

Az ilyen tanulói tanács egyrészt jó lehetőség annak felmérésére, hogy mi foglalkoztatja a tanulókat, már azért is, mert a tanulói tanács tagjai gyakran különböző osztályokból és évfolyamokból valók, és így viszonylag sok tanulóval állnak kapcsolatban. Másrészt probléma is lehet. Mert a tanulói tanács is képviselni akarja a tanulókat, és részt kíván venni a fontos döntések vitájában és meghozatalában. Ha a tanulói tanáccsal nem jók a kapcsolatok, és nem kötnek pontos egyezséget, mind a tanulói tanács, mind a Beleszólási Tanács tanuló tagjaiban azt az érzést kelthetik, hogy egymás útjában állnak. A vizsgálatokból kiderült, hogy a tanulói tanácsok sokszor feleslegesnek érzik magukat, mert a Beleszólási Tanács munkájába nem nyernek betekintést. És ez sajnálatos és egyáltalán nem szükségszerű.

Mindkettö remekül kiegészítheti egymást, de ehhez szükség van egyezményekre. A kapcsolatokkal foglalkozó egyezmény ezek közül a legfontosabb. A tanulói képviselők megegyezhetnek, hogy mindazon nem titkos információ, amely a Beleszólási Tanácsban tudomásukra jut, a tanulói tanácshoz is eljut. Ezen túlmenően azt is rögzíteni lehet, hogy a tanulói tanáccsal megvitatják mindazon ügyeket, amelyek a Beleszólási Tanács következő ülésén napirendre kerülnek.

Arról is meg lehet egyezni, hogy a tanulói képviselők részt vegyenek a tanulói tanács ülésein, hogy így megtudják, milyen kívánságokkal állnak ott elő. Az sem elképzelhetetlen, hogy a Beleszólási Tanács tagjai a tanulói tanács tagjai is legyenek.

Emellett azt is fontos tudni, hogy a tanulók kihez fordulhatnak a gondjaikkal. A tanulói tanácshoz vagy a Beleszólási Tanács tanuló tagjaihoz kell fordulniuk?

Nem okos dolog a tanulókat egymástól függetlenül valamire felszólítani, jobb, ha a kettő egyikébe küldik őket.

 

3.6 Az osztályfönök bekapcsolása

 

 

A tanulói tanáccsal való kapcsolat nem mindig elegendő ahhoz, hogy a tanulókat informálni lehessen.

Például amikor a tanulói tanácsban csupán egy pár iskolás van. Vagy mert csak a felsőbb osztályból vannak benne a tanulók. Vagy gyakran nics is tanulói tanács. Ilyenkor más eszközöket kell találni, hogy a tanuók panaszairól vagy véleményéről tudomást szerezhess.

Egyedül szinte egyetlen iskolában sem lehetsz képes arra, hogy rendszeresen kontaktust teremts minden tanulóval. Szerencsére mások segíttenek ebben neked. Így megkérheted az osztályfőnököket, hogy tartsanak osztályukban rendszeresen általános jellegű megbeszéléseket az iskoláról. Ilyenkor a tanulók kívánságai gyakran maguktól előkerülnek. Az osztályfőnököket egy szórólap vagy a személyzeti újságban közölt közlemény útján érheted el. A legjobb, ha személyesen keresed meg öket. Talán többször is emlékeztetned kell az osztályfőnököket majd erre, mert egyébként egyszer ugyan megteszik, de többször soha.      

              

               3.7 A feladatok megosztása ,

               más tanulói képviselőkkel

                       

Gyakran nem te vagy az egyetlen tanulói képviselő. Általában két vagy három tanuló tagja a Beleszólási Tanácsnak. Ez lehetővé teszi, hogy eloszthassátok, kinek melyik tanulócsoporttal kell a kapcsolatot fenntartania. Így úgy határozhattok, hogy egyikőtök az első és második  osztályra összpontosítja a figyelmét, te magad a harmadik és negyedik osztályokra koncentrálsz, s amennyiben olyan iskolátok van, a harmadik képviselő az ötödik és hatodik osztályokra felügyel.             

Ezáltal a kapcsolatteremtés módját "saját" tanulóidhoz igazíthatod és számukra könnyebb elérni téged. Így a tanulókat is jobban megismerheted.              '

              

3.8 A tanulókhoz intézett beszéd

                       

              

Ahelyett, hogy           az iskolával kapcsolatos beszélgetést átengednéd az osztályfönöködnek,"saját" osztályaidban ezt te is megteheted. Ez igen izgalmas, és gyakorta rendkívül érdekes és tanulságos.

Ez a beszélgetés az osztályfőnöki órán folyhat de talán a társadalomtudomány-tanár sem ellenzi, ha az óráján történik. Nem kell tíz percnél tovább tartania.

De ezt mégiscsak jól elő kell készítened. Előre ki kell gondolnod, hogy mit is akarsz tulajdonképpen megtudni. Azután azt kell megnézned, hogy milyen kérdéseket kell ehhez feltenned.

Pontosan kérdezz, hogy a válasz is teljes lehessen.

Az a kérdés: "Milyen az iskola?" - legfeljebb olyan válaszokra elegendő, hogy "Á, egész jó...", vagy " Vacak!", de ettől nem leszel okosabb. Először a tapasztalatok iránt érdeklődj, s csak azután kérd ki a véleményeket.

Egy beszélgetés mindig egy kicsit másképpen alakul, mint ahogyan számítottunk rá. A kérdések előkészíthetők, de a válaszok nem. Adj ezért időt az osztálynak a gondolkodásra, és hozd a tanulók tudomására, hogy értékeled a hozzászólásukat, még akkor is, ha az eredmény elmarad a várttól. Adj lehetóséget a tanulóknak arra is, hogy maguk is kérdezhessenek vagy ötleteiket kidolgozhassák.

 

3.9 Felmérés, kérdőív

 

 

Arról, hogy mi foglalkoztatja a tanulókat, még felméréssel is meggyőződhetünk. Emellett a kérdőívvel a figyelmet ismét a Beleszólási Tanácsra terelheted. A felmérés hátránya, hogy borzasztóan munkaigényes a beérkezett kérdőívek eredménnyé történő feldolgozása. De ha ez egyszer sikerül, világos és pontos képet kaphatsz a tanulók törekvéseiről.

A felmérés megszervezésénél gondoskodnod kell azonban arról, hogy minél több tanuló reagálhasson, hogy az eredmény reprezentatív legyen a tanulók véleményét illetően. jó, ha a kérdőívet valamilyen órán töltetjük ki, s egy negyedóra elteltével begyűjtjük. A beérkezett nyomtatványok feldolgozásának megkönnyítése érdekében a legjobb, ha tesztkérdéseket teszünk fel.

 

 

3.10 Ötletláda

 

 

Klasszikus és talán majdnem fölösleges, hogy az ötletládáról megemlékezzünk. Gyakran nem jelent ez többet, mint egy újabb iskolai szemétládát, de lehetővé kell tenned a gondolkodni kívánó tanulók számára, hogy hirtelen született zseniális ötleteiket valahová elhelyezhessék.

 

 

 

4. A mikor a tanuló vagy a tanulói tanács megkeres téged, hogy ezt vagy azt beszéljétek meg, vagy valamilyen más úton jutsz a tanulók kívánságainak tudtára, akkor el kell döntened, hogy ezt felveszed-e a Beleszólási tanács napirendi pontjai közé. Legjobb, ha ezt megtárgyalod a tanácsban lévő tanulói képviselő kollégáiddal.

El kell döntened, hogy van-e értelme az ügyet éppen a Beleszólási Tanács elé terjeszteni. A tanács elvben ugyanis mindenról megbeszéléseket folytathat, s erról tanácsot adhat a vezetőségnek. Noha a vezetőség ezzel szívből egyetérthet, bizonyos esetekben ez kevés.

A túl nagy osztályok problémája például az oktatásügyi miniszter politikájának eredménye.

Néha azonban mégiscsak van lehetőség ilyen esetekben a téma megvitatására. A Beleszólási Tanács ugyanis javasolhatja a vezetőségnek, hogy küldjön levelet a helyzetért felelős szervnek. Az, hogy valamit nem kívánunk megvitatni, azért is lehet, mert a témát röviddel ezelőtt már napirendre tűzték vagy mert másutt kellene róla beszélni.

Továbbá talán fontos lehet egy minél nagyobb csoport érdekeit szem előtt tartani. Magától értetődik, hogy egyetlen tanuló problémáira nem lehet időt vesztegetni. Így szükségtelen reagálnod azon osztálytársad kérésére, aki egy születésnapi buli után házifeladat-mentes hétvégét szeretne, hiszen erre az osztály nagy részét meghívták. A Beleszólási Tanács általánosabb dolgokért van.

 

5.    A törvény kimondja, hogy semmilyen hátrányod nem származhat abból, ha a Beleszólási Tanács tagja vagy. Azt, hogy ez alatt mit is értenek pontosan, nem rögzítették egyértelműen, de a leginkább kézenfekvő, hogy az iskolai vezetés vagy a személyzet nem hozhat ellened szankciókat, vagy nem kezelhet másképpen, amiért a Beleszólási Tanács tagja vagy. A tanulók számára azonban a tanácsi tagság bizonyos értelemben mégiscsak hátrányt jelent. Amint az előbbiekból kitűnt, nagyon sok munkát igényel, ha jól akarod végezni a dolgodat, és ez gyakran az iskolai munka rovására megy. Az iskola azonban tehet valamit. Így például javasolhatod a tanácsban, hogy a vezetőséget kérjék fel arra, hogy hozzon különleges szabályokat a tanácsban lévő tanuiókat illetően, ami lehetővé teszi a számukra, hogy néhány óráról hiányozzanak, vagy hogy a tanárokkal egyeztessék a házi feladatok beadásának vagy a dolgozatok megírásának időpontját.

Egy másik javaslat arra, hogy jobban és célravezetőbben meg lehessen egyezni, az, ha "két legyet ütünk egy csapásra".

Például a társadalomtudomány-órára egy szakdolgozatot kell írnod vagy a hollandórára előadással kell készülnöd javasolhatod a tanároknak, hogy az óra keretében a tanulóknak a Beleszólási Tanácsban betöltött szerepéről számolhass be. Ennek még egy előnye is van: a tanácsot így még egyszer a tanulótársaid figyelmébe ajánlhatod.

 

 

 

5.1 Prezenciós (jelenléti) pénz ,

költség- és lehetőségtérítés

 

 

Talán nálatok az iskolában már most az a helyzet, hogy a tanácstagok közül nem mindenki jött el ismét az ülésre, mert a Beleszólási Tanács munkája kevésbé izgalmasnak bizonyult, mint amikor jelentkezni kellett rá. Hogy ezt a gondot megoldhassuk, talán jó ötlet azt javasolni, hogy a Beleszólási Tanács fizessen prezenciós pénzt. Így minden tanácstag egy bizonyos összeget kap, ha megjelenik az ülésen, és így a megjelenés vonzóbbá válik.

Az emberek így talán kevésbé húzódnak vissza. Az ehhez szükséges pénzösszeg az iskolák rendelkezésére álló költségvetésból származik. Amennyiben a te iskoládban nincsen ilyen "kalap", a Beleszólási Tanács javasolhatja a vezetőségnek, hogy biztosítson egy adott összeget, amikor a vezetóség költségvetése ismét napirendre kerül.

Ha az iskolai vezetés egyáltalán nem képes vagy nem akar az tanácstagok számára pénzt juttatni, akkor legalább meg kell egyezni, hogy

- a felmerülő költségek, az ülésezés, a levelezés stb.,

- a lehetőségek használata: fűtött és világított ülésterem, computer-használat, stencilgép stb.

miként kerül megtérítésre.

A tanulói önkormányzat fejlesztési koncepciója fejlődésének szakaszai (...)

 

Feljődési szakaszok

Fontosabb megnyílvánulási területek

 

 

Akarat nyilvánítás

A tisztségek forrása

Tevékenységek

       

 

Önkormányzati szakasz

Határozathozatal a legtöbb területen önállóan, de összhangban az iskola követelményeivel. Javaslat, vélemény: munkatervekhez, az iskola életére nézve jutalmazás, büntetés, magatartás- és szorgalomjegyek stb.

Minden tisztség választással kerül betöltésre. A tisztségvise7lőket a választó közösség számoltatja be

A munkaterveket az önkormányzatok készítik. A munka szervezését az aktívák végzik. A tevékenység végrehajtása a közösség önként vállakozó, vagy mebbízott tagjaira nézve kötelező. Ellenőrzést  az önkormányzat által megbízott tisztségviselők végeznek. Értékelése: önkormányzati plénum, vagy vezetőség előtt.

Középső szakasz

Határozatok az iskolai élet néhány területén. Javaslat, véleményezés: munkatervhez, szervezéshez, végrehajtáshoz, terven kívüli akciókhoz, ötletek, jutalmazás, büntetés.

A tisztséget többnyire választással töltik be, de szükség esetén nevelői sugalmazás is helyénvaló. A tisztségviselő a választó szervezetnek számol be, s az - nevelői segítséggel -értékeli munkáját.

A munkaterv anyagát a közösség gyűjti, de a nevelő rendszerezi, szelektálja, kiegészíti. A szervezés a diákzanács dolga. A tevékenység önkéntes, vagy megbízás alapján folyik. Az ellenőrzést alkalmas aktívák vagy a nevelő végzi. Értékelés nevelői segédlettel.

Elemi szakasz

Határozatok, bár ezek inkább apróbb formalitások. Javaslatok, véleményezés, kérések: az iskolai élettel, valamint a tanulók  magatartásával, jutalmazzásokkal, büntetésekkel kapcsolatos.

Elvileg válsztás, de a nevelői sugalmazás nagymérvű, olykor a kinevezés is indokolt. A tisztségviselők beszámoltatása a választások előtt történik, de az értékelést elsősorban a nevelő végzi.

A munkaterv felnőtt munkája, az önkormányzatok javasolnak, kéréseket terjesztenek elő. A szervezés, a véfrehajtás, az ellenőrzés szintén nevelői feladat, de igyekszik a tanulókat és azok önkormányzatát bevonni.

Előkészítő szakasz

Határozatokat nem hoznak, véleményüket szabadon nyilvánítják, bár ez a felnőttek által meghatározott.

Kizárólag felelősi rendszer működik, kezdetben nevelői kijelölés alapján, késöbb önkéntes vállalással is.

Önkormányzat nincs, a tenulók nem elég öntevékenyek. Megfelelő motoválással és előkészítéssel kisebb feladatokat megoldanak.

 

 

Az I993. évi törvényből (részlet a tanulók jogairól):

 

 

A tanulók közösségei, a diákönkorrnányzat

 

62. § (1) Az iskola, a kollégium tanulói közös tevékenységük megszervezésére - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre. ˇ

(2) A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak - a nevelötestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselóik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban.

 

63. § (1 ) A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintó valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért, az iskolában tanító tanár, továbbá az iskola tanulója, illetöleg annak szülője segíthet, aki eljárhat a diákönkormányzat képviseletében.

 

2) Az iskola, a kollégium valamennyi tanulójának a képviseletében az a diákönkormányzati szerv járhat el, amelyiket a tanulók több mint ötven százaléka választott (a továbbiakban: iskolai, kollégiumi diákönkormányzat).

 

(3) A diákönkormányzat - a nevelótestület véleményénck kikérésével- dönt saját működéséról, a diákönkormányzat múködéséhez biztosított anyagi eszközöt felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, a diákújság és a diákrádió szerkesztóbizottságának megbízásáról.

 

(4) A diákönkormányzat szervezeti és múködési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelótestület hagyja jóvá. A szervezeti és múködési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértó, vagy ellentétes az iskola szcrvezeti és múködési szabályzatával, illetve házirendjével. A szervezeti és múködési szabályzat jóváhagyásáról a nevelótestületnek a beterjesztést követó harminc napon belül nyilatkoznia kell.

 

(5) A diákönkormányzat - diákokat érintó kérdésekre vonatkozóanvéleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény múködésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. (6) A diákönkormáiZyzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, kollégium helységeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola, kollégiumi múködsét.

 

64. § (2)...a diákönkormányzat egyetcrtési jogot gyakorol:

a) jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és múködési szabályzat megalkotásakor és módosításakor b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor;

c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor;

d) a házirend elfogadásakor.

 

(3) Az iskolai, a kollégiumi diáköinkormányzat képviselője tanácskozási joggal részt vesz az iskolaszék munkájában.

 

 

Iskolai példák a szülők informálására

A szülők informálása országosan kényes kérdés. A minisztérium és a legtöbb iskolafenntartó nem vesz tudomást szerepköréből adódó ilyen irányú kötelességeiről. Nem ritka a határozott elutasítás úgy az oktatási miniszter, mint iskolafenntartó önkormányzati felelős avagy iskolaigazgató részéről.
Az alábbiakban iskola szintű kezdeményezéseket ismertetünk.

Dunakeszi iskolai évkönyv \SYMBOL 214 \f "Symbol"

A dunakeszi

Körösi Csoma Sándor

Általános Iskola

Évkönyve

1991-1992

 

 

Tartalomjegyzék

 

 

Előszó:........................................................................................................

3

A tanév története.....................................................................................

5

Az alsó tagozatban folyó munkáról........................................................

8

(táblázatosan az osztályonkénti tanítónők és a napközis tanárok nevei, a tanítási módszerük nevei, az évközi vetélkedők felsorolása és a helyzett tanulók nevei oldalakon keresztül)

 

Az év sporteredményei..............................................................................

13

(4 sportágban 16 kategória)

 

Versenyeredmények a felső tagozatban....................................................

17

Kőrösi napok az alsó tagozatban................................................................

20

(helyezettek nevei kb. 30 kategóriában)

 

Kőrösi emléknapok a felső tagozatban 92.ápt.8-10................................

28

(csoport beosztásban a helyezettek neve, 24 kategóriában)

 

A "Kicsinyek kórusa".................................................................................

37

A Kőrösi Csoma Sándor Diák Baráti Kör tevékenységéről....................

39

Erdélyi élménybeszámoló...........................................................................

41

Hollandiai élménybeszámoló.....................................................................          

43

Híradások az iskoláról................................................................................

45

(az iskoláról megjelent cikkek, riportok felsorolása)

 

Az iskola dolgozóinak névsora 91/92-es tanévben...................................

47

(név, végzettség, beosztás, osztályfőnök-e, ha igen akkor az osztály)

 

Az 1991/92-es tanév nyolcadikos tanulói.................................................

49

(név, osztály, tanulmányi átlag, továbbtanulás iránya)

 

1992 nyarán szervezett táborok..................................................................

51

(táborvezető neve, tábor jellege)

 

Riassunto....................................................................................................

52

(fél oldal olaszul, az iskoláról)

 

Zusammenfassung......................................................................................

52

(fél oldal németül, az iskoláról)

 

Résumé.......................................................................................................

53

(fél oldal franciául, az iskoláról)

 

 

Bajai iskolai évköny (részletek)

 

Tartalomjegyzék ?

Tisztelt Szülők! Újvárosi Polgárok! Kedves Gyerekek! \SYMBOL 214 \f "Symbol"

 

Az idei évkönyv tartalmában és formájában ismét más, mint az előzők. A változás oka a megjelent új oktatási törvény, mely folyamatosan ugyan, de minden magyar oktatási intézményben módosításokat okozott.

Nálunk -a mi intézményünkben - ezen túl még olyan saját a lapdokumentum is készült, amely meghatározza a következö öt tanév munkáját.

1993. júniusában a nevelőtestület, a Szülőit Tanács támogatta (majd Baja Város Önkormányzata elfogadta) a vezetői pályázatot, elfogadva annak teljes programát. Ezt a feladatsort a következő években közös munkával - tanulók - szülők - pedagógusok - és minden itt dolgozó - összefogásával kell megvalósítanunk. A program keretjellegú lehetőséget ad a folyamatosan megjelenő oktatási rendelkezések beépítésére, az intézményegységek, a munkaközösségek, az egyének saját pedagógiai programjainak elkészítéséhez.

Ahhoz, hogy ezt megvalósíthassuk, szükségesnek tartjuk, hogy minden tanuló, szülő, pedagógus és iskolánkat segítő, támogató polgár megismerje.

Ennek jegyében ajánlom szíves figyelmükbe, figyelmetekbe az évkönyv tanulmányozását és a támogató észrevételek folyamatos megtételét.

 

 

(Szerkesztők)

 

4. A szülők a család, a megrendelők

 

ˇ                Az ÚÁMK-nak (óvoda, iskola, közművelődés) a programok igénylőivé, alakitóivá, közreműködőivé és részeseivé kell avatni a szülőket, a szolgálatatást igénybe vevőket.

Érdeklődésük -egyéztetett keretek között - kapjon partneri fogadtatást, a pedagógus érezze lehetőségnek ezeket a találkozásokat a differenciált törődés, a tanulói helytállás, a lehetőségek gazdagsága igazolására, tapasztalásaira, illetve az együttműködés alakítására.

ÁMK - mielóbb elkészítendó - pedagógiai programja helyezzen még nagyobb hangsúlyt a szülőkkel való együttmúködésre. Ebben kiemelkedó szerept kapjanak a családlátogatások, a fogadóórák, a nyílt napok (heték), vizsgahét, az intézmény és környezeté közös rendezvényei, könyvtári látogatások, a felnótteknek szervezett programok, a városi rendezvények.

Még inkább meg kell nyerni a szülöket, a társadalmi környezetet az ÁMK feltételeinek gazdagítására, a szolgáltatásokban való szerepvállalásra, a környezetépítésre, az intézmény képviseletére, érdekeinek védelmére.

 

ˇ                                               A szülői és egyéb megrendelői igényeket - a "kultúrális centrum" szerepét vállalva és kiteljésítve - Inaradéktalanul teljesíterii kell (közmúvelcidés, sport, turisztika, körrzyezetvédelem, mozi, kirándulások, tapasztalatcserék, stb.).

ˇ                                             Tovább kell gazdagitarci a szülők felé irányuló tájékoztatást, mennyiségileg és minóségileg is. Ebben a rendszéresség és az aktuális tájékoztatás egymást kiegészítvé jelenjen meg. A tartalmi gazdagítás a szüló döntési helyzeteihez kapcsolódóan kapjon nagyobb hangsúlyt (Sulihívogató, propaganda, iskolába lépés, tagozat, nyelvválasztás, táborozás, továbbtaliulás, a gyermek égyéni teljesítménycsökkenése, viselkedési zavarai, stb.).

            A környezettel való kommunikáció, az igényekre való reagálás, a kínálati rendszer gazdagítása, az égyüttmúködés, a kultúrális integrálódás érdekébeii fontosnak tartom a szülői és a felhasználói vélemények szondázását (reprezetetív mintavétel).

 

 

 

A gyermek, a tanuló, a szülő jogai és kötelességei (1993. évi közokt. törv-ben)

 

Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról - részlet

 

A gyermek, a tanulók jogai és kötelességei

10. §

 (1) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy nevelési, illetőleg a nevelési oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.

(2) A gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erősszakkal szemben.

A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.

(3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy:

a) a képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, valamint tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében alapfokú művészetoktatásban vegyen részt;

b) nemzeti, illetőleg etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön;

c) részére az állami és helyi önkormányzati iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék;

d) szülei vallási meggyőződésének megfelelően nem állami, illetve nem önkormányzati  iskolában részesüljön nevelésben és oktatásban, továbbá, hogy szülei vallási vagy világnézeti meggyőződésének megfelelően az állami, illetve önkormányzati iskolában a közoktatás egész tartalma alatt hit - és vallásoktatásban részesüljön.

(4) a gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési -oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben melltesüljön az e törvéllybell meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre.

ll.§

(1) A tanuló joga, különösen, hogy

a) kollégiumi, napközotthonli, tanulószobai ellátásban részesüljönˇ ,

b) válasszon a választható tárgyak, foglalkozások közül;

c) igénybe végye az iskolában rendelkezésre álló észközöket, az iskola létesítményeit (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidő-létesítmények stb.);

d) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön,

e) hozzájusson a tanumányai folytatásához és jogai gyakorlásához szükséges értesülésekhez, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról;

f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek - ha törvény másképp nem rendelkezik -, az iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek;

g) szervezett formában véleményt mondjon az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról és az őt érintő kérdésekről, tájékoztatást kapjon szémélyét és tanulnmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, személyét és tanulmányait érintő ügyekben az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez kérdést intézzen, s arra a mégkereséstől számított harminc napon belül, az iskolaszéktől legkésőbb a harmincadik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon;

h) kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról;

i) kérje átvételét másik, azonos vagy más tipusú nevelési-oktatási intézménybe;

j) különbözeti vizsga, vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa talulmányait akkor is, az állandó lakóhelyén nem működik olyan iskola, amelyikben a tankötelezettség végéig biztosított az iskolai nevelés és oktatás;

k) választó és választható legyen a diákképviseletbe;

l) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását;

m) kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, illetve szociális támogatásban részesüljön.

12.§

A tanuló kötelessége különösen, hogy

a) részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon;

b) eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettsigének;

c) megtartsa a tanulmányi rendet, a gyakorlati képzési hely rendjét, az iskola szabályzatainak rendelkezéseit;

d) óvja saját és társai testi épségét, egészségét;

e) megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit;

f) tiszteletet és megbecsülést tanúsítson nevelői, tanárai iránt.

 

A szülő jogai és kötelességei (1993. évi közokt. törv-ben)

 

13. §

(1) A szülőt megilleti a nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga. A nevelési, nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának, képességeinek, érdeklődésének, vallási illetve világnézeti meggyőződésének, nemzeti vagy etnikai hovatartozásának megfelelően választhat óvodát, iskolát, kollégiumot.

(2) A szülők joga, hogy gyermekük számára nem állami, illetve nem önkormányzati óvodát, iskolát válasszanak, továbbá - az e törvényben foglaltak szerint - nem állami, illetve nem helyi önkormányzati óvodát, iskolát alapítsanak, vagy annak alapításában részt vegyenek.

(3) A szülő joga igényelni, hogy az iskola egész pedagógiai programjában és tevékenysigében a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalú módon közvetítsék, továbbá, hogy az állami illetve önkormányzati iskolában a hit- és vallásoktatást lehetővé tegyék.

(4) A szülő joga, hogy gyermeke állandó lakóhelyén a polgármester segítségét kérje gyermeke különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélküli iskolai felvételéhez, ha a településén nem működik olyan iskola, amelyik a tankötelezettség végéig biztosítja az iskolai nevelést és oktatást. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermek szülóje, gyermeke állandó lakóhélyén, a polgármester segítségét kérheti ahhoz, hogy gyermeke óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához szükséges feltételeket a településen megteremtsék.

14. §

(1) A szülőjoga jülönösen, hogy

a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról;

b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen, részletes és érdemi tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról;

c) írásbeli fejlődéséről, magaviselétéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen, részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon;

d) a névelési-oktatási intézmény által meghatározott feltételek mellett kérje, hogy gyermeke a nem kötelező foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervézését kezdeményezze (ez lehet világnézeti alapon szervezett foglalkozás is);

e) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon;

f) részt vegyen az iskolaszék megválasztásában mint választó, s mint megválasztható személy;

g) kezdeményézze szülői munkaközösség létrehozását, és közreműködjön annak tevékenységében.

(2) A szülő kötelessége különösen, hogy:

a) gondoskodjon arról, hogy gyermeke óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson vegyen részt, illetve

tankötelezettségének vagy képzési kötelezettségének eleget tegyen;

b) megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében;

c) minden tőle elvárhatót megtegyen gyermeke fejlődéséért;

d) rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal;

e) elősegítse gyermekének a közösségbe történó beilleszkedését, az iskola, a kollégium rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását.

 

 

A pedagógus jogai és kötelességei (1993. évi közokt. törv-ben)

 

19. §

(1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésbell kötelessége különösen, hogy

a) a gyermekek, tanulók fejlődését figyelemmel kísérje és elősegítse;

b) a szülóket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek;

c) a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon;

d) nevelő-oktató tevékenységében, a tanítás során a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan nyújtsa;

e) a gyermekek, tanulók emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben.

(2) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti a jog, hogy 

a) a foglalkozási, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza;

b) a szakmai munkaközösség véleményének meghallgatásával megválassza az alkalmazott taneszközöket, tankönyveket és tanulmányi segédleteket;

c) irányítsa és értékelje a gyermekek, tanulók munkáját;

d) minősítse a tanulók tudását;

e) hozzájuthsson a munkájához szükséges ismeretekhez;

f) a nevelótestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat;

g) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben tudományos kutatómunkában;

h) szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában;

i) személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét elismerjék.

 

Az óvodai intézményegység

 

Az 1992/93-as tanév értékelése

Óvodánkban kiegyensúlyozott, eredményes nevelőmunka segítte gyermekeink fejlődését. Nevelőtestületünk kiemelt feladatának tekintette az egyéni képesség felismerését és fejlesztését. Ennek érdekéberi óvónőink szabadon választják mcg módszereiket, melyek közül nagyobb hangsúlyt kapott természet, környezet, népművészet megismeréséré való törekvés.

A differenciált fejlesztési programok biztosítják minden kisgyermek legoptimálisabb fejlődését. Nevelési céljaink, módszéreink megismertetése és közelítésé érdekében gyakoribbá váltak a szülőkkel közöscn szervezett programok (ünnepek, kirándulások, egyéb rendezvények). Mindezek elősegítették a gyermekcsoportok otthonias légkörét, konfortérzését.

Az óvodáből kilépő 47 nagycsoportos óvodás közül jelentős számban nyertek félvételt tagozatos osztályokba:

angol

testnevelés

ének

rajz

11

3

3

3

Nevelőtéstületünk folyamatos önképzéssél és szervezett továbbképzésekkel kíván megfelelni a vele szemben támasztott elvárásoknak.

Nevelőink nyitottak a közművelődési intézményegység programjai iránt nagyon  sokszor aktív kezdeményezői, résztvevői a rendezvényeknek .(Föld Napja, Játszóházak stb.). Az igényes környezetre való törekedésünk nemcsak a csoportszobák és belső terek szebbé tételére irányult, hanem sok energiát igénylő feladatként vállaltuk, hogy udvarunkat is esztétikussá tesszük. Pályázat útján 95000 Ft-ot nyertünk, mely hozzásegített a székely fafaragó tábor megszervezéséhez. Az általuk készített udvari játékok l994 nyarán kerülnek felállításra. Ezúton is köszönetet mondunk mindenkinek, aki segítette ezen törekvésünk megvalósítását.

 

 

A Szülői Tanács

 

Az 1992/93-as tanévben az iskola és szülői ház kapcsolatában - új szerkezeti formában - minőségi változás történt. A szülői érdekképviselet erősödött, az információ áramlás gyorsabb és pontosabb lett. Az iskola belsö életében nemcsak betekintést nyerhettek, hanem az elkészült helyi dokumentumokba javaslatuk, véleményük, kritikájuk is megfogalmazódott. Ezeket segítették az összevont szülöi értekezletek, a rendszeres épület képviselői megbeszélések, vezetőségi ülések.

Kiemelkedö rendezvényeik voltak részben a hagyományos (Mikulás délután, karácsony, farsangi mulatság, pedagógusnap) programok, de az igényeknek megfelelően új formák bevezetését is kipróbálták (családi vasárnap; találkozó a diákönkormányzattal; óvodai szülői; pályaválasztás előkészítése).

Elöször kapcsolódtak be a pótköltségvetés és éves költségvetés tervezésének folyamatába, először éltek véleményezési jogukkal az intézményvezetői megbízásnál (és a közművelödési intézményegység vezetői megbízásnál is).

 

 

A Szülői Tanács fő fekadatai az 1993/94-es tanévben

 

Továbbra is bekapcsolódnak - igényeiket megfogalmazva - az intézmény programjainak tervezésébe.

Észrevételeiket, javaslataikat az osztály képviselőkkel és osztályfőnökökkel programon kívül is ismertetik.

Tudatosabban szervezik a szülői részvételt fogadóórákra, nyílt tanítási napokra és egyéb közös rendezvényekre.

Szülői Tanács rendezvényeit, fórumait nyitottá teszik a leendő tagjaik részére (óvodás szülők, más iskola SZMK-ja)

Ápolni kívánják a kapcsolatot az iskolából kikerült tanulók szüleivel (volt ÚÁMK-s szülők találkozója).

Ki kell munkálni a szülők körében végzett munkát elismerő rendszert.

 A további szülói tevékenység javítása érdekében be kívánnak kapcsolódni az országos érdekképviseleti rendszerbe, a Szülói Kamarába.

Tovább próbálják szélesíteni a tájékoztatást a Szülők Híradóján és a Diákszón keresztül.

Az új oktatási törvény elvárása értelmében a szülők részéről előkészíti az iskolaszék létrehozásának feltételeit. Alulról jövő, széleskörú választással biztosítja képviselőiket az új szervezetben.

 

Részlet a törvényből:

A szülői munkaközösség és az iskolaszék (az 1993. évi közokt. törv-ben)

 

59.§.

(1) Az óvodában, az iskolában és a kollégiumban a szülők az e törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében munkaközösségeket hozhatnak létre. Az a szülői munkaközösség járhat el az óvoda, az iskola, illetőleg a kollégium valamennyi szülőjének a képviseletében, amelyiket az óvodába, iskolába, kollégiumba felvett tanulók szüleinek több mint ötven százaléka választotta meg (a továbbiakban: óvodai, iskolai, illetve kollégiumi szülói munkaközösség). A szülői munkaközösség dönt saját működéséról. Az óvodai, iskolai, kollégiumi szülói munkaközösség dönt a szülók képviseletét az iskolaszékben ellátó személyekról. Az óvoda, iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzata a szülői munkaközösség részére további jogokat állapíthat meg.

(2) Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék alakul.

(3) Az iskolaszék a szülők, a nevelőtestület és a nevelési-oktatási intézményt fenntartó azonos számú képviselőiból áll.

(4) Egy-egy képviselőt delegálhat az iskolaszékbe az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat, továbbá az érdekelt

- nevelőotthon, gyermek- és ifjúságvédő intézet,

- nemzeti és etnikai kisebbségi érdekképviseleti szervezet,

- a munkáltatói érdekképviseleti szervezet.

(5) Az iskolaszék tagjai tanácskozási és szavazati joggal rendelkeznek, ( az iskolai kollégiumi diákönkormányzat azzal a megkötéssel, hogy képviselőjének szavazati joga a tanuló jogviszonnyal kapcsolatos ügyekre terjed ki.

(6) Az iskolaszékbe

a) a szülők képviselőit az iskolában tanuló gyerekek szülei választják;

b) a nevelőtestület képviselőit a nevelőtestület választja;

c) a fenntartó képviselőit a fenntartó bízza meg.

(7) A szülők olyan személyt is beválaszthatnak az iskolaszékbe, akinek a gyermeke nem tanulója az iskolának, de a szülők többségének a bizalmát élvezi.

(8) Az iskola igazgatója az iskolaszék megalakításának előkészítéséhez a nevelőtestület, a fenntartó és a szülők három-három képviselőjéből álló bizottságot hoz létre. Az iskolaszék az alakuló ülésén megállapítja múködésének rendjét, megválasztja tisztségviselóit.

60§

(1) Az iskolaszék döntési jogkörébe tartozik múködési rendjének munkaproramjának elfogadása, tisztségviselőinek megválasztása továbbá azok az ügyek, amelyekben a nevelőtestület vagy a fenntartó döntési jogát az iskolaszékre átruházza.

(2) Az iskolaszék részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézmény által hozott döntések intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában.

(3) Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol

a) jogszabályban meghatározott kérdésekben a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor;

b) a házirend elfogadásakor;

c) a vállakozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor és a bevétel felhasználási jogcímének megállapításakor.

(4) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a 81.§ (1) bekezdése d) pontjában meghatározott közoktatási megállapodás megkötése elött.

(5) Az iskolaszék javaslattevó jogkörrel rendelkezik a nevelési-oktatási intézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő valamennyi kérdésben.

(6) Az iskolaszék feladatai ellátáshoz térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését.

61.§.

(1) Az óvodában óvodaszék, a kollégiumban kollégiumi szék működhet.

(2) Az óvodaszéket, illetve a kollégiumi széket létre kell hozni, ha

a) a nevelótestület;

b) az intézmény fenntartója

c) az óvodai, illetve kollégiumi ellátásban részesüló gyerekek szüleinek legalább húsz százaléka;

d) a kollégiumi diákönkormányzat kezdeményezi.

(3) Ha óvodaszék, illetve kollégiumi szék létrehozását kezdeményezik, az intézmény vezetője a nevelőtestület és a szülők három-három és a fenntartó egy képviselőjéből álló bizottságot hoz létre, amely előkészíti az óvodaszék, illetve kollégiumi szék megalakulását.

(4) Az óvodaszék, illetve a kollégiumi szék működésére, feladatkörére az iskolaszékre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

 

A Szülői Tanács vezetősége

 

Elnök................................... oszt.

Szervező tirkár....................oszt.

Gazdasági  felelős..............oszt.

A B C épület képviselői......................

 

Az 1993/94. tanév javasolt munkaprogramja

 

Augusztus

Elsősök fogadása - előkészületek

Épületek bejárása, osztálydekoráció

Beiskolázási segélyek, étkezési térítés kedvezmények kérelmezése (szülők informálása)

 

Szeptember

Tanév előkészületei

Programjavaslat begyűjtése

Évfolyam, osztály szülői értekezletek

Szülői Tanács képviselőinek megválasztása

 

Október

Épület vezetőségek kialakítása

Program elfogadása, jóváhagyása

Tisztasági őrjárat

Találkozás a közművelődési intézményegység dolgozóival.

 

November

Család - Ifjúság - Iskola - találkozás a diáktanács képviselőivel.

"Beszéljük meg dolgainkat!"

Fogadó est

Találkozás a gazdasági intézményegység dolgozóival A következó évi költségvetés előkészítése. A napközis befizetésekről.

 

 December

"Nagyszakállú Mikulás" - csomagkészítés, teadélután Karácsonyi megemlékezés osztályonként

Fórum a szülőknek - vendégek meghívása igény, javaslat szerint

Január

Fogadó óra - mozgósítás

Épület vezetőségek beszámolója

2. félévi program pontosítása, kiegészítése

 

Február

Épület vezetőségi értekezlet

Oszályszülői értekezletek előkészítése

Látogatás a város óvodáiban

Pályaválasztás segítése

Farsangi bál rendezése az A, B, C épületekben Szülók -

Nevelők bálja "Itt a farsang, áll a bál!"

 

Március

Részvétel a nyílt tanítási napon

Március l5-e megünneplése - delegáció

Tagozatos felvételi - Beszélgetés a leendó elsős szülókkel

Tisztasági őrjárat "Az iskola második otthonunk"

 

Április

Mozgósítás fogadóestre

1. osztályos szülők fogadása

Fórum - együtt az iskolavezetés, diákönkormányzat

Szülói Tanács "Hogyan tovább?"

A család és iskola kapcsolata - aktív részvétel az ÚÁMK nevelési értekezletén

 

Május

Köszöntjük az Édesanyákat! - együtt a diáktanáccsal és az osztályfőnökökkel

A diákönkormányzati nap lebonyolításának segítése

Gyermeknap - túra, kirándulás

Rajztagozatos kiállítás rendezése - tagozatos szülők találkozója

 

Június

Köszöntjük nevelőinket!

Pedagógusnap rendezése közösen a diáktanáccsal

Újvárosi napok - A család napja

Ballagás, elköszönés a 8. osztályos szülóktól

A Szülői Tanács éves munkájának értékelése:

Évkönyv véleményezése, javaslatok begyűjtése

 

Július

Táborozás figyelemmel kísérése

Együtt a gyerekkel - szabadidős programok

 

A szülöi értekezletek, fogadóestek rendje

"A" épületben hétfő                                       17 óra

"B" épületben kedd                                     17 óra

"C" épületben szerda                                              17 óra

 

szeptember               osztály szülői értekezletek

október                       összevont szülöi értekezlet

november                  fogadóest

december                  pályaválasztási értekezlet szülők,           tanulók részére hirdetve

január                         fogadóest

február                       osztályszülői értekezlet

március                     nyílt tanítási napok

április                fogadóest

május                          összevont - kiállítással egybekötött -szülői értekezlet

                            

 

A Diákönkormányzat

 

 

Az iskolai szintű diákönkormányzati szervek (alapközösségek, bizottságok, diáktanács) 1991. ősze óta folyamatosan szélesítik tevékenység rendszerüket.    Patronáló tanárok és az osztályfőnökök segítségével tudatosan ápolják, és bővítik a hagyományokat. (Elsőssé -, felsőssé avatás, Mikulás, Karácsony, Föld Napja, Pedagógusnap, Gyermeknap). A diákszervezet a Szülői Tanáccsal közösen egyre több közös program szervezésével szélesíti kapcsolatát.

A rendezvények mellett a diákságot érintő krédésekben a diákönkormányzat egyre nagyobb szerepben gyakorolja jogait.

Ez segítette a Diákönkormányzat helye, szerepe és feladata c. előadássorozat, melyet a téli szünetben sikeres diáktitkár felkészítő tábor zárt. 1992-ben tagfelvételt nyertek az Országos Diák Unió-ba.

Az új oktatási törvény szellemében egyre tudatosabbá kívánják tenni tevékenységrendszerüket.

 

részlet az  1993. évi törvényből

(dönktörv.doc)

 

Példa egy meglepő és alapvetően logikus kezdeményezésre

 

 

Egy szombathely melletti általános iskolában, amely két falu közös iskolája, kb 400 tanulóval, a gyerekek középiskola választásával kapcsolatban az iskola a következő szolgáltatást nyújtja:

 

5-6-7 és 8-ik osztályos gyerekek szüleinek kérdőívet ad, amelyben arról faggatja őket, hogy tudják-e már, hova szeretnék iratni középiskolába a gyerekeküket? Ismernek-e ottani pedagógust, voltak-e már az iskolai v. a kollégiumi épületben, gyereküket alkalmasnak találják-e az illető iskolára, gyereküknek ahhoz vagy mi máshoz van kedve, hogyan javíthatnák gyerekük esélyeit a hátralévő években?

 

Az évente megismételt kérdések hatására a 8-os gyerekek szülei viszonylag pontosan tájékozottak, és akik láthatóan kevéssé tájékozottak, azokat az iskola hívja meg látogatásra a környező középiskolákba. Két család nem hajlandó kitölteni a kérdőíveket.

 

Az 1993-ban Szombathelyen megtartott Szük összejövetelen az illető iskola szmk-vezetője mesélt a fentiekről. Mire észbekaptunk, hogy a címét elkérjük, már elment, és azóta keressük, hogy közelebbit megtudjunk a részletekről.

 

Egy alföldi általános iskola még az előző oktatási törvény idején 12 osztályossá alakult, ritka mesterségekre tanítva tanulóit. Az iskola különlegessége az, hogy középfokon a gyerekek nyugati országokban végzik a nyári gyakorlati időt, és cél az, hogy egy nyugati idegen nyelven tárgyalni tudjanak a saját szakmájukban (katalódusból szerszámot választani, vásárolni, eladni, egyszerűbb szerződést kötni, vásáron részt venni).

 

Egy pécsi szakközépiskola szülői munkaközössége részt vesz a gyerekek nyári külföldi szakmai gyakorlatainak szervezésében, időnként el is kísérik őket. Ez a szülői munkaközösség mellesleg vizi sporttelepet létesített az iskolának pár évvel ezelőtt.

 

Egy budapesti ökumenikus általános iskola épületének többszöri renoválását, sőt bővítését a szülők szervezésében bonyolították le. Az ökumenikus iskoláknál több eset is van a rendkívüli szülői segítségre iskola alapításnál, beindításnál.

 

 

 

A szülőket oktatási rendszerrel kapcsolatban érintő jogszabályokról

 

Elvi ellentmondások és az alkalmazó közeg fejlődése

A szülő-iskola kapcsolat jogi rendezetlensége érthető, hiszen az elmúlt évtizedekben a szülő számára mintegy hatóság volt az iskola még elvileg is, és számos megrögzött szokás területén.

A hazai jogrendszer, az oktatás szabályozása annál kevésbé demokratikus, minél közelebb kerülünk az iskolához, mert nem volt ideje és szakértelmi kapacitása sem az oktatási rendszernek ahhoz, hogy a rendszerváltásnak megfelelő átállást egyáltalán végig gondolja, nemhogy kodifikálja, a törvényhozáson és saját apparátusában az átvezetést elérje.

A legszembetűnőbb a nemzetközi egyezmények, a hazai alkotmány és akár az érvényben lévő 93-as közoktatási törvény vagy az évi adórendeletek számos sarkalatos ellentmondása.

Másik nehézség a szülő-iskola viszony megújhódásában mind a szülők, mind a tanárok reflexei, főleg ha nagy többségüket nézzük. A szülők többsége számára érthetetlennek ha nem éppen bosszantónak tűnik, hogy ha szembekerül egyéni felelősségével, jogaival és kötelességeivel. Hasonlóképpen vannak a pedagógusok, iskolaigazgatók iskolafenntartók és más oktatásirányító munkatársak nagy többségükben.

Ahogy eddig volt, úgy is működött. Ha nincs erő a változtatáshoz, és minden marad a régiben, akkor is lesz valahogyan - jellemezhető a kényszer szülte, széles körben vallott filozófia.

A Bokros csomag és általában az utóbbi években az oktatási szféra tartós deffenzívája azonban remélhetőleg előbb-utóbb szétmorzsolja ezt a lehetetlen légkört.

Addig azonban sok elszalasztott lehetőségnek és valószínű kárnak leszünk tanui.

Még megéljük a hagyományos gondolkodás egy-két offenzíváját mind a miniszteri székekből, parlamenti képviselői fotelekből, mind az iskolához közelebbi, netán iskolán belüli helyekről - és ne legyünk egyoldalúak, mind saját szülői tájékozatlanságunknak, restségünknek, zavarunknak, vagy egyszerűen idő- és energiahiányunknak köszönhetően.

 

A joganyag szórtsága

 

Ezerféle törvényben szanaszét szórva találhatóak meg a szülő-iskola kapcsolatra értelmezhető jogszabályok, hogy az alacsonyabb szintű, önkormányzati, netán iskolai szervezeti és működési szabályzat szintű zűrzavarról ne is beszéljünk.

 

Ennek a sajátos helyzetnek a hazai törvényhozási gyakorlatban van a magyarázó oka, ugyanis törvényeink funkcionálisak, mint pl a polgári törvénykönyv (PTK), amely a jogi személyiséget definiálja. Innentől kezdve a jogi személyiséget említő, vagy a kérdéskörét érintő bármely más törvényi rész, rendelet, szabályzat értelmezéséhez a jogi személyiségnél a PTK-hoz kell igazodni.

 

Eddig kevesen fordítottak annyi energiát e kérdések jogi tanulmányozására, hogy akár vékony irodalma is lenne a szülők oktatással kapcsolatos jogainak és kötelességeinek, oly módon írásba foglalva az eredményeket, hogy azt szülők, szülői képviselők, egyszerű ügyvédek kézikönyvként haszonnal forgathatnák.

 

Semmi ilyen rendszeres összefoglalás nincsen, mindenki rögtönöz, ha olyan helyzetbe kerül, hogy valamire hivatkoznia kell.

 

A legmeglepőbb a minisztériumi "hivatalos" jogászok legtelejesebb tájékozatlansága, sőt korábbi munkakörük megszokásaiból fakadó szülőkkel szembeni elfogultságuk.

Ez az elfogultság nem személyes ellenszenven alapul, hanem abból, hogy az új helyzetben tekintélyes mennyiségű energiát követelne tőlük is a helyzet tényleges újragondolása. Erre azonban senkinek sioncsen kapacitása abban az ezerféle préstől, kényszertől deformált, meghatározott munkamenetben, amelynek ők a munkatársai. Azonban létezik ez az elfogultság, nem kell hozzá más, mint hogy valaki érdeklődéssel, a szülői szempontokat alapul vevő nyitott szemmel végigolvassa az utóbbi évek tízvalahány közoktatási törvénytervezetét (szlogen: a szülő ne szóljon bele az iskola dolgaiba).

 

A szülői szervezeteknek  természetes szerepe lenne az, hogy nekifogjanak a meglevő joganyagnak egyáltalán a számbavételéhez, ezt követően a rendezéséhez, értelmezéséhez (ami már jogsegély nyújtását tenné lehetővé), és később harmadik szakaszban a szükséges módosítások törvényhozási szorgalmazásához. 

 

Ennek a munkának az anyagi fedezetét azonban a művelődési minisztériumot megkerülve kell előteremteni, mert a minisztérium ellenérdekeltnek tekinti magát, és minden rendelkezésére álló eszközzel gátolja azt, akiről ennek a munkának az elvégzését feltáételezi (lásd pl a Közoktatáspolitikai Tanács tagsága körüli, másként alig értelmezhető viharokat).

 

Az érvényben levő hazai joganyag tehát lényeges mértékben lemaradt attól, hogy kielégítő szabályozási alapja lehetne

 

Kifejlődési szakasz előtt

 

E könyv második fejezetében jelzett pedagógus kamarai, szülői kamarai és diákjogi charta próbálkozások jelenthetik azt az alapot, amelyről később elindulhat az oktatási rendszernek magának, és az oktatást szabályozó jognak, törvényeknek, annak a bizonyos tényleges oktatási reformnak a folyamata.

 

Történelmi távlatokban szemlélődve, nagyobb léptékben fogalmazva tehát a kialakulása előtt állunk egyrészt a szülői-iskola viszony újfajta jogi szabályozásának, másrészt ezután fog még bekövetkezni annak a szülő-iskola viszonynak a kialakulása, amelyhez illeszkedhet majd az új szabályozás.

 

Rendszerváltásunk egyik legmegtévesztőbb "demagóg" jelszava, hogy a valósághoz kell igazítani a törvényeket és nem megfordítva. A törvények ugyanis maguk is eszközei a valóság alakításának. Törvényekben túlszabályozott Kelet-Európában élünk. Egyáltalán nem mindegy hogy az éppen kormányzó kormánykoalíció törvényhozási energiáit mire fordítja, milyen valós folyamatokat segít, ösztönöz vagy éppen rombol szét (lásd példa kedvéért az iskolafenntartó szülői egyesületek figyelmen kívül hagyását 1990-ben és később).

 

Nagyon nagynak kell lennie a szakadásnak a valóság és a leírt törvények között ahhoz, hogy a valóság a leendő törvények elé mehessen. Vagy nagyon nagy energiát kell áldozni a valóságnak a törvényt meghaladó, illetve előkészítő alakítására.

 

Az oktatás megérné a mainál sokkal nagyobb energiát.  "Nyitott a pálya"? Tragikusan szűk a mozgástér.

Egy próbálkozás a megnyugtatóan szabályozott szülői képviseletre

1994. dec-i állásfoglalás kérés

 

Az alábbi szöveget javasoljuk a Művelődési és Közoktatási Minisztérium számára állásfoglalás kérés céljából átadni az Igazságügyi Minisztériumnak - Szülői Kamara

 

 

Állásfoglalás kérés[5]

közjogi szülői képviseleti köztestület

jogi lehetőségéről

a közoktatásban[6]

 

I.A legfőbb kérdések

II.Részletesen a javaslatról

Mellékletek voltak:[7]

Egy használt minta az etikai előírásokról

Nyilatkozat az európai szülők jogairól és kötelességeiről

 Az 1994. februári javaslat a szülői képviseleti köztestületi törvényre

 A Szülői Kamara nevű egyesület 1992-es alapszabálya

 

I. A legfőbb kérdések

 

Alkalmas-e jogtechnikai elméleti  szempontból

 

Nyújt-e garanciákat ez a jogi megoldás a kialakuló szülői képviselet kapcsán

 

Lehetséges, hogy a fenti követelményeknek megfelelő szülői képviseleti és információs rendszer

 

Jelent(het)-e garanciát a köztestületi forma arra, hogy

 

Valóban szétválasztható-e a köztestületi forma kereteiben

 

Nem jelentené-e ez a köztestület valamiképpen

 

Jogilag reális-e az az érvelés, hogy a köztestület működése a szülői képviseletet

 

Elfogadható-e egy köztestület kezdeményezése egyesületi keretekben?

 

Tehát: jogilag járható utat jelenthet-e a köztestületi forma

 

Milyen átmeneti állapot és átmeneti időszak engedhető meg a szülői köztestület megvalósítása során? Milyen szervezési, indulási fázisok írhatók, írandók elő (Pl a belső szerkezet kialakításában)? Kell-e és ha igen, akkor milyen további jogi feltételrendszert kialakítani ahhoz, hogy a szülői képviseleti köztestület eredményesen működhessen?

 

 

II. Részletesen a javaslatról

 

Megoldandó probléma:

A szülők információs és képviseleti rendszerének kialakítása,

- mert ki kell alakítani a kiskorú gyerekekért elsődlegesen felelős szülők elvi kötelességeinek és jogainak a gyakorolhatósági feltételeit,

-ami alapfeltétele annak, hogy a közoktatási rendszer valóban illeszkedjen a gyerekek tanuláshoz és neveltetéshez való személyes jogához, mind finanszírozásában, mind szervezetében.

 

A megoldás lehetséges eszköze:

a közjogi köztestületi forma,[8]

- amely mind a képviseleti mind az információs rendszer szabályozását hosszú távon oldhatja meg úgy,

- hogy a működőképesség mellett, a fokozatos kialakulás lehetősége mellett mind a szülők, mind a más oktatási érdekcsoportok bizalmát megalapozó stabil formává válhat.

 

Kik lennének a tagjai e köztestületnek?

-a szülői képviseletet ellátók ~ kötelező tagsággal (szmk vezetők, iskolaszéki szülők, iskolán túli szülői képviselet)

-a gyerekek szülei (jog szerinti gondviselői) ~ felkínált önkéntes tagsággal[9]

 

Nem jelent-e önkényt a szülőkkel szemben a szülői képviseleti köztestület?

-A szülői képviseletet vállalók mindenképpen felvállalnak egy olyan szerepet, amelyben ha kimondatlanul is sokszor, de kötelezettséget vállalnak a szülők képviseletére. Ennek a szerepkörnek az információkkal való támogatása, a szabályozása, ennek az ígéretnek a számonkérése nem sért semmilyen szabadságjogot.

-Az egyes szülőknek, akik nem vállalták fel mások képviseletét, nem kötelező a tagság, ők az előnyök kedvéért önkéntesen maguk dönthetnek a tagságról.

 

Milyen szabályokat írhat elő a tagjainak a szülői képviselők köztestülete?

-a kötelező tagságnak ~ egy etikai kódex[10] megtartását, kötelező erővel (etikai bizottság esetleges elmarasztalása után nem lehet tovább szülői képviselő),[11]

-az önkéntes tagságú egyes szülőknek ~ tagfelvételkor kell az aláírásukkal kijelenteniük, hogy tudomásul veszik a szülői kötelességeket és jogokat[12] (a köztestületi közgyűlés által elfogadott szövegezésben), de ez kötelező erővel nem kérhető számon rajtuk, mint egyéneken, mint egyes szülőkön, különösen nem a köztestület által.

 

Hogyan érheti el a köztestület az etikai kódex megtartását?

-Etikai bizottságot működtethet, amely etikai vétséget mondhat ki, felhívhatja a figyelmet, hogy etikai vétség veszélyét hordozza valamely megoldás, stb.

 

Milyen plusz jogokhoz, lehetőségekhez juthatnak a szülői képviseleti köztestületi tagok?

-a kötelező tagság (a szülői képviselet) a szerepét a szülők, tanárok, fenntartók stb nagyobb bizalma között láthatja el, rendszeres továbbképzés szerű tájékoztatásban részesülhet, tanácsadás jellegű segítséget kaphat, kivételes esetben kérheti a kamara szakértői jellegű támogatását.

-az egyes szülők mint tagok a közgyűlés alkalmával az etikai kódexnek és a szülői jogok és kötelességek nyilatkozata megfogalmazásának módosításában képviseletük útján  szavazással vehetnek részt (itt az etikai kódex a fontosabb, mert az kötelező erővel bír a szülői képviseletre). Az önkéntes tagok általában részt vehetnek minden olyan szavazásban képviseletük útján, amely nem ütközik a parlament által megerősített köztestületi alapszabályba. Az egyes szülők a tagság révén évi 1-2 alkalommal közvetlen információkhoz is juthatnak,  kamarai munkacsoportban vehetnek részt, a kamarai kezdeményezésű akciókban kedvezményes feltételek mellett vehetnek részt (reményeink szerint pl tapasztalatcsere utazásokban)

 

Mit kínál a kamara a nem-kamarai tagoknak is?

-Az etikai kódex és a szülői jogok és kötelességek nyilatkozata megfogalmazásának módosítására bárki tehet javaslatot (pl tanári szervezet, önkormányzati vagy kormányzati fórum, stb), de köztestületen kívüliek nem vehetnek részt a köztestületen belüli döntés meghozatalában ~ annak eredményét viszont támogathatják, vagy éppen kifogásolhatják.

-Az ügyészség járhat el akkor, ha a szülői képviseleti köztestület a tevékenységével vagy etikai kódexének illetve szülői jogok és kötelességek nyilatkozata megfogalmazásának módosításával megsértené a parlament által jóváhagyott köztestületi alapszabályt.

-Továbbá az oktatásban a szülői képviselők (szmk vezetők, iskolaszéki szülők, más szintű szülői képviselet) iránti, már említett nagyobb bizalomra alapot adó helyzetet ígér a köztestület általában (azzal, hogy a kötelező tagok valóban a szülőket képviselik, hogy minimális tájékoztatásban részt vettek, legalább a szükséges technikákról tájékozódtak, azzal hogy tekintettel vannak az általuk képviseltek kívánságára, sőt részletesen tájékoztatják is őket eredményeikről stb)

 

Hogyan válik el, hogyan épül össze maga a szülői képviselet és a képviselők köztestülete?

Alapvetően két funkcióról van szó!

-tartalmi ügyekben ~ a szülői képviseleté a szó,

-a szülői képviseletet szabályzó normák ügyében ~ a köztestületé a szó.

-a szorosan vett köztestület országos létrehozásával tehát nem  oldódik meg egy csapásra a szülői képviselet iskolán kívüli országos megjelenése is.

-Ha kiépül (megválasztásra kerül) a kerületi, városi, megyei szülői képviselet (kezdetben helyenként majd az ország nagyobb részében), akkor rájuk automatikusan érvényesek a szülői képviseleti köztestület előírásai, számukra kötelező a tagság.

 

Milyen szavazási elvek fogalmazódtak meg?

-A szülői képviselet választásánál a szülők által nevelt gyerekek száma adja a szavazatok számát, tehát ha egy iskola szülői nevében szavaz valaki, akkor a gyerekek létszáma szerinti szavazatot adhat le.

-Az egyes szülőket alapvetően saját iskolai szmk vezetőjük képviseli. Azonban később, ha a gyakorlat kívánja, ettől az érintett szülők kezdeményezésére el lehet térni. Tehát a kisebbségben maradt szülők eltérő véleményük képviseletére választhatnak külön képviseletet is.

 

A szülői képviseletet csak köztestületi tagság körében lehetne választani?

-A szülői képviselet választásában ~ minden érintett szülő részt vehet, a köztestületi önkéntes tagságától függetlenül. A köztestület közgyűlésén való országos szülői képviselet választásnál az szmk vezetők iskolájuk tanuló létszáma szerint szavazhatnak.[13]

-Az etikai kódex és a szülői jogok és kötelességek nyilatkozata megfogalmazásának módosítása ügyében viszont ~ csak a köztestületi egyéni tagok nevében lehet szavazni a közgyűlésen (azaz minden szmk vezetőnek minimum 1 szavazata van a saját gyereke után, hiszen ő maga kötelezően tag, illetve ahány gyerek szülei önkéntes tagjai a köztestületnek abban az iskolában, ahonnan jött).

 

 

 

 

Hogyan választható meg pl az országos szülői képviselet - jelen javaslat szerint?

-Formailag az országos szülői képviselet a szülői képviseleti köztestület közgyűlése alkalmával is megválasztható . Ezek a képviselők csak az etikai kódex erejéig függenek a köztestülettől, egyébként tartalmilag önállóak, illetve választóikra utaltak. Különféle testületei is létrehozhatók a szülői képviselőknek, de ezek nem keveredhetnek az etikai kódexet felügyelő struktúrával.

-A szülői képviselői köztestület vezetése tehát nem képviseli a szülőket semmilyen tartalmi kérdésben, legfeljebb a szülői képviselet jogi és gyakorlati működési feltételeinek léte, nem-léte lehet a számára érdekes (helyileg vagy országosan, törvényben vagy kialakult szokásokban egyaránt), illetve a szülői képviselők és képviseltek kapcsolatának valódisága, a szülők információs ellátottságának értékelése, elősegítése tartozhat tevékenységi körébe.

 

Hogyan lehet az országos képviseletet egyszerre, a "semmiből" elővarázsolni?

-Valószínűleg csak részleges megvalósítás képzelhető el kezdetben.[14] A részleges megvalósulás miatt különösen fontos annak a nyilvánossága, hogy az országos képviseletet a szülők milyen aránya választotta.

-Az aktivitástól függően  ahol van rá igény ott az szmk vezetők választanak városi képviseletet, de ettől függetlenül és párhuzamosan vesznek részt az országos képviselet választásában is a közgyűlésen, egyelőre évről évre[15]

-a megyei szintű részközgyűlések ötlete ott kisértett az alakulástól kezdve, de talán  csak későbbi fázisban lehet aktuális, néhány év után.

 

Szülői felelősség és szakértelem a képviseletben?

-A szülői képviselet jogi alapja a szülői felelősség, ebből erednek a szülői jogok és kötelességek. A szülői képviselet a közoktatás bármely kérdéséhez hozzászólhat, hiszen a közoktatási rendszer egészének az a célja, hogy intézményeivel segítse a szülőket gyerekük nevelésében.

-A szülői képviselettől egyes esetekben elvárható, hogy véleményét szakértői elemzéssel egészítse ki, amelyre anyagi alapot a közoktatási rendszernek kell nyújtania. Erre a szakértői kiegészítésre nem a szülői vélemények megzabolázása miatt lehet szükség, hanem a részletekbe menő egyeztetéshez, egyes fontos részletek kidolgozásához.

 

Milyen képviselet illene e köztestülethez a Közoktatáspolitikai Tanácsban, a Köznevelési Tanácsban vagy más országos illetve helyi oktatási fórumon?

-Egyrészt mint a szülők képviselete, csak e célra (pl a szülői képviseleti közgyűlésen - ahol minden szmk vezető kötelezően tag!) megválasztott személyek járhatnak el, akik mellett leszűkített felhatalmazással jelenhet meg a szülői képviseleti köztestületnek, mint szervezetnek a küldötte (pl hogy törvénytervezetek a szülők jogait mennyiben sértenék vagy segítenék, és hasonló kérdésekben).

-Megyei vagy helyi szinten is választható szülői képviselet, az oktatási rendszerhez kapcsolódóan (hasonlóan minden a választáson részt venni hajlandó szülői közösség és képviselője révén).[16]

-A szülői képviseleti köztestületnek nem kell minden szülői képviseleti szinten szervezetileg is megjelenni (tehát minden városban, ahol az önkormányzat oktatási bizottságába meghívták a szülők választott képviseletét, nem kell mindjárt köztestületi tisztségviselőt is választani).

 

A különböző országos fórumokra megválasztott szülői képviseleteknek kell-e figyelnie egymásra?

-A különböző fórumokon eltérőek a témakörök (pl közoktatás illetve szakképzés avagy minisztérium illetve törvényhozás). Az országos fórumokra delegált szülői képviselők közös szóvivőt választhatnak.

-Önálló szülői képviseleti csúcsszerv, elnökség illetve képviseleti elnök megválasztása még további vita téma lehet: hogyan, milyen jogkörökkel, milyen célból stb.

 

Az országos képviseletet ellátók költségei

-Ezeknek az országos képviseletet ellátó személyeknek mindenképpen költségtérítésre és némi honoráriumra van szüksége (hiszen a köztestület ellenőrzi, hogy tartják-e a kapcsolatot delegálóikkal, ellátják e vállalt szerepüket, tehát nem formális üres tisztség az övék, ahol csak valamely rutinra alapozva is boldogulhatnak). Másrészt a fórumok, ahol szülői képviseletet elláthatnak, több kevesebb gyakorisággal, de rendszeresen üléseznek, a munkájukban való érdemi részvétel felkészülést, odafigyelést igényel.

-A köztestületi funkció ellátáshoz is szükséges minimális eszköztár, amelyet a képviselet rendelkezésére is bocsáthat  (iroda, körlevelek, stb)

 

Párhuzamosan a szülői egyesületek és a köztestülettel szabályozott szülői képviselet az országos és helyi oktatási fórumokon

-A szülői képviseleti köztestület léte, az általa szabályozott, fejlesztett, az szmk-kra épülő  szülői képviselet nem zárja ki a ma oly sokat féltett egyesületi keretben mozgó szülői képviseletet semmilyen szinten sem. A Közoktatáspolitikai Tanácsban és más fórumokon a szülői egyesületek képviselete ezután is megjelenhetne.

-A különbség annyi, hogy ezután velük szemben nem merülhet fel az a ma néha oly kínos kifogás, hogy a tagságukon kívüli szülőket nem tájékoztatták (vagy esetleg "helyfoglalásukkal e fórumokon" éppen gátolták is az ő szervezeteikben nem tag szülők informálását), és hogy felhatalmazás vagy egyéb híján egyébként sem képviselik őket.

 

A több helyen szerveződő iskolaszéki szövetségeket nem tenné feleslegessé?

-Az iskolaszék nem szülői szervezet, hanem egy érdekegyeztető fórum, ahol szülői képviselet is megjelenik. Tehát az iskolaszéki szövetségek az érdekegyeztető fórumok működési stb problémáit tárgyalhatják, homogén (pl szülői) érdek képviseletére alkalmatlanok.

-A szülői képviseletben fontos bizalmi elem mind a szülők mind más érdekcsoportok felé az, hogy valóban a szülői érdeket jelenítsenek meg. A szülői képviseletnek tehát lehet kapcsolata az iskolaszéki szövetségekkel, de semmilyen szerepkörét azokra nem ruházhatja át, mivel azokat nem a szülők választották,  és nem is számoltathatják el őket.

 

 

A tájékoztatási funkció szervezete a képviseleti és köztestületi funkció mellett a köztestületben

-Tájékoztatás céljából  munkacsoportot, irodát hozhat létre, bízhat meg a szülői képviseleti köztestület vezetése, illetve hozhatnak létre maguk a tagok. Ez a továbbképzési, információs tevékenység tehát nem megválasztáson alapul, nem jelent sem képviseletet sem köztestületi (pl etikai kódex számonkérési funkciót), igazodnia kell a köztestület elvárásaihoz,

-viszont részfeladatait a szerepéből következő racionális önállósággal láthatja el.

 

Nem jelent-e szervezeti túlbonyolítást, bürokratizálást a szülői képviseleti köztestület?

-A hagyomány nélküli önálló és felelős, a szülőket aktivizálni hivatott szülői képviseleti és információs rendszer az oktatásban nehéz feladatot jelent bármely koncepció, kezdeményezés számára.

-Ha összeírjuk egy szülői képviselettel és információs rendszerrel szembeni minimális követelményeket, akkor gyakorlatilag a köztestület néven ismert jogi szerkezethez jutunk, amelyet 93. ősszel hozott létre a parlament a PTK módosításával. \SYMBOL 222 \f "Symbol" lásd táblázatot

 

milyen legyen                                

a köztestületnél a PTK szerint

a szülői képviseleti és információs rendszer?

alapvető fogalmi ismérv

pártpolitikai kötődéstől mentes legyen

[ a politikamentesség

valóban szülői érdekeltségű legyen

[ az egyetlen érdekcsoport mentén szerveződés

szülői önkormányzat jellegű működés

[ a köztestületi önkormányzat

a tanköteles gyerekért jogilag  felelős szülők, gondviselők segítésére szolgáljon

[ az érdekeltségi kör egyértelmű lehatárolhatósága

szülők bizalmának megalapozása a szülői képviseletben

[ közfeladatként az etikai kódex érvényesítése, és a rendszeres továbbképzés szerű informálása azoknak, akikre az etikai kódex kötelező - (közfeladata ezen túlmenően is lehet)

szülői képviselőknek kötelező tagság

[ a "többnyire"  kötelező a tagság, a teljes terület megjelenítése és szabályozása érdekében

a léte garancia a szülőknek, hogy a szülői képviselet nem nő a szülők fölé, hanem nekik szolgáltat, őket segíti, lehetőleg minél jobb felkészültséggel

[ hogy egy ügyvédi vagy orvosi kamara lényegében hasonlóan jelent garanciát az ügyfelek számára, hogy valóban az ő megbízásuk alapján fog eljárni az ügyvédi vagy orvosi kamara bármely tagja

képviseletet nem vállaló egyes szülők önkéntes tagsága

[ szokatlan, de nem sérti az alapvető köztestületi sémát

csak természetes személyek lehetnének tagok (az önkéntes tagok akár csoportosan is beléphetnek pl egy-egy szmk keretében), de szervezetek nem lehetnek tagok

[ a tagság homogén minősége is (vagy gazdálkodó alanyok, vagy egy szakmát gyakorló természetes személyek, stb-stb), nemcsak homogén érdekeltségi köre (orvosok, ügyvédek stb)

a szülői képviselet valamint a szülői képviseleti köztestület informálódási és véleményalkotó joga az oktatási döntésekkel kapcsolatban az oktatási rendszer egészében

[ a tagságot érintő döntésekben a legalább informálódási, véleményalkotási, javaslat-tételi részvételi jogok gyakorlása országos és más szinten

finanszírozása társadalmi munkából, tagdíjból, állami támogatásból és egyéb olyan bevételből, támogatásból, amely nem sérti érdekazonosságát (v. más szempontból fogalmazva érdekfüggetlenségét)

[ az érdekbeli függetlenségét nem sértő finanszírozás, általában tagdíjból, állami támogatásból és egyéb bevételből

a köztestület az egyesületek szerepét nem csorbítja, hanem épp növeli  a saját egyesületi tagság aktuális szándékára támaszkodó önállóságuk lehetőségét, tehát a köztestület és az egyesületek szerepe kiegészíti egymást

[ a tagsága részleges köreiben szerveződő egyesületektől külön funkció betöltése, a közismert kamarákra ez szembeötlően érvényes (az egy szervezeti kereten belül két egymást kizáró, de két külön szervezet keretében egymást kiegészítő alapfunkció: közfeladat gyakorlása köztestületnél és az adott érdekeltségi körön belüli részérdek képviselete az egyesületnél)

az oktatásban különösen hiányzik egy olyan szülői szervezet, amely nem kötődik szülői részérdekekhez (pártpolitikai vagy ideológiai stb szempontból), amely felvállalja a szülői képviseletet vállalók rendszeres tájékoztatását

[ minden köztestület, kamara megalakulása jelentős előrelépést jelentett a maga területén ebben a tekintetben

A szülői köztestület legalább negyedévente körlevelet küld legalább a kötelező tagságnak (és az önkéntes tagok csoportjainak, illetve akik egyes szülőként erre külön előfizettek)

[ a köztestületi (kamarai) tájékoztató működtetése

egy magánjogi egyesület lehet a kezdeményezője (ha szülői részérdekek képviseletét nem tekinti céljának)

[ a ptk módosítás indoklása kifejezetten előnyösnek nevezi, ha egyesületi keretben történik a köztestület kezdeményezése, tehát ez lehetséges, de nem nevezi elengedhetetlen feltételnek sem.[17]

a parlament külön törvényben ismerheti el a szülői képviseleti köztestületet

[ hogy a alapján, külön törvényben ismerik el, rögzített alapszabállyal, amelyet az érdekeltek köre saját belátása alapján a közgyűlésen nem módosíthat.[18]

 

Más köztestületekhez hogyan lehetne hasonlítani?

-Mint köztestület a többi köztestülethez képest a lehető legegyszerűbb, legszerényebb lenne  a szülői képviseleti köztestület a maga etikai kódexének számonkérési lehetőségével. A legfontosabb talán magának az etikai kódexnek a megfogalmazásán túlmenően a demonstrációs hatás volna, az etikai eljárás elvi lehetősége.

-Viszont mint szülői képviseleti és információs rendszertől a mai kritikus helyzet[19] által megkívánt nagy hatékonyság várható el, éppen az etikai kódex által teremtett újszerű és ugyanakkor megfelelően egyértelmű, hiányt pótló megközelítésben.

 

Pedagógiai vagy állampolgári jogi alapja van a szülői képviselet, információs rendszer aktualitásának?

-A szülői képviseleti és információs rendszernek a közoktatásban (vagy ahhoz kapcsolódóan) alapvetően az iskola pedagógiai (nevelési-oktatási) funkciójához  van köze, hiszen szülői-családi háttérhez való jó kapcsolat nélkül reménytelen, hogy az iskola vagy az oktatás egésze ne maradjon lehetőségei alatt - a gyerekek rovására.

-Meg szokták említeni, hogy pusztán adófizetőként is több köze lenne a mainál a szülőknek az iskola és bővebben az oktatási rendszer problémáihoz, működéséhez (merthogy adón keresztül fizetik meg az "ingyenes oktatást" mindenestül), de ez a tágabb körű hivatkozás erősen félreviheti az érvelést. Ennél sokkal közvetlenebb, erősebb érv az, hogy a gyerekek neveléséről, oktatásáról a szülőknek és a tanároknak a mainál jobb, a párbeszédre és együttműködésre alkalmasabb szervezeti keretek között kellene kapcsolatot tartaniuk.[20]

 

Milyen környezeti feltétele van a szülői képviseleti köztestületnek?

-Nem igényel semmilyen különösebb változtatást az oktatási rendszeren, a maival is együtt tudna működni, és egy megváltozottban is helye lenne. A köztestületi szabályozás nagyfokú önállóságot és rugalmasságot, jobb hatékonyságot eredményezne a szülői képviseletben, a szülők rendszeres informálásában.

-Egy pedagógus köztestület jól illene hozzá (amelyben való tagság előfeltétel lenne a tanításhoz a közoktatásban, illetve amelynek etikai elmarasztalása a tanításban kizáró ok lenne), de annak a megléte sem elengedhetetlen feltétel.

-A kötelező iskolaszékek szülői tagjainak és az szmk vezetőknek nagy könnyebbséget jelentene, ezáltal közvetve könnyebbséget eredményezne a tanároknak, fenntartóknak is a szülőkkel való kapcsolatukban.

 

Milyen szervezeti-szakszerűségi feltételei vannak, lehetnek e köztestület elismerésének, működésének?

-Egyelőre még nyitott, apró részletekig nem tisztázott, hiszen vártunk a Művelődési és Közoktatási Minisztériummal való egyeztetésre, az Igazságügyi Minisztérium azt követő azon állásfoglalására, hogy milyen részlet-előírásokat javasol

-pl jogi szakértelem biztosítása, valamely választási módszer előírása, egyes esetekben közjegyző jelenléte, netán számviteli vagy gazdálkodási megkötések, iktatási vagy más ügyintézési előírások stb-stb.

-Mivel egy takarékos szerveződésről lenne szó, a minimumot kell megkeresni ezen részletekben. Viszont e minimumok logikus kialakítása jó hatással lenne általában a szülői képviselet módszerességére.

 

A SzüK nevű egyesület mai alapszabálya mennyiben alkalmas köztestületi alapszabálynak?

-A szülői képviseleti köztestület elismerésével sokban egyszerűsödne a helyzet, a mai alapszabály számos célkitűzése megvalósulna vele, ténnyé válna, tehát részben szövegében is egyszerűsödhetne.

-A jelenlegi alapszabály egyes részeit nem kellene elismertetni az országgyűléssel, ezek szervezeti és működési szabályzatba is illeszthetők[21].

-Jelen írás a köztestület elvi lehetőségével foglalkozik. Ha egyetértés születne arról, hogy ez nem lehetetlen jogilag, és a jelenlegi oktatásirányítás oktatáspolitikailag is elfogadhatónak találja, akkor kerülhet sor a mostani alapszabály felülvizsgálatára. Időben ez egybeeshet a közoktatási törvény 95. márciusra tervezett módosításával is.

-A Szülői Kamara nevű egyesület 92. novemberi megalakítására azért került sor, hogy jelen javaslat megvalósulását előmozdítsa (szülői képviselet és informálás az oktatási rendszer egészében, a gyerekek tankötelezettségéhez, tanuláshoz való alkotmányos jogához kapcsolódó szülői felelősséghez kötődően).

 

Milyen kapcsolatot igényelünk a Szülői Kamara és a köztestület között?

-1995. február végére a Szülői Kamara közgyűlését tervezzük. Nagy előrelépésnek tekintenénk, ha a köztestület megvalósulási fázisa lehetne belőle bármiképpen. Akár az új köztestületi alapszabály elfogadásával (ez esetben ezt követné legalább egy évig egy felfutási, szervezési időszak), akár úgy, hogy 95 a felkészülés éve lenne, de ekkor a Szülői Kamara keretei között kell megvalósítani a felkészülést, és 95. évvégén jobb készültséggel kezdhetné meg a tevékenységét a köztestület.

-Örülnénk, ha a Szülői Kamara név maradhatna avagy átkerülhetne az új szervezethez, tehát akkor a jogi meghatározás lenne a "szülői képviseleti köztestület". De ez nem feltétel a részünkről[22], megnevezésként is használható a "Szülői Képviseleti Köztestület".

-Nem célunk a Szülői Kamara nevű szervezet jelenlegi személyi vagy más konkrét viszonyainak, kötelezettségeinek a rejtett átmentése az új keretek közé.[23]

 

1995-ben érkezett válasz  

 

A válasz utóélete és hatása a Szük felbomlására  

 

Ezt a választ a Szülői Kamara feloszlatását először igénylők, majd a 95. áprilisi közgyűlés számos résztvevője mint az állami akarat megnyilvánulását fogták fel, és számonkérték a hozzá való igazodást (no nem előretekintve, az egyesület további programjának kialakításakor, hanem) visszamenőleg is!?..... (EZ AZ A VALÓSÁG, AMELYTŐL NEM SZAKADHAT EL A TÖRVÉNYHOZÁSI MUNKA?)

Végre sikerült olyan helyzetet elérni, amikor a feltétlenül szülői érdekű, választott és poplitkamentes szülői képviseletet a zászlajára tűző egyesület belső kohéziós (összetartó) ereje is megroppant az állandó elutasításban, és egyes tagjai kezdtek el úgy érvelni, hogy a minisztériumi igényeket összekeverték a szülői érdekkel, és a választási hercehurcák helyett a minisztériumi tisztségviselőkkel való jó viszonyra helyezték a hangsúlyt .....  és ezzel gyakorlatilag egy kezdeményezésről a szülői jogok és kötelességek gyakorolhatósági feltételeinek megteremtése területén kiderült, hogy csak álom, vágy lehetett.

 

A választott szülői képviselet minisztériumi dilemmái (Szülői Fórum)   

Csak a szülői képviselet előtt álló problémák teljes nagyságát illusztrálandó: A Közoktatáspolitikai Tanács a miniszter olyan tanácsadó testülete, amelynek tagjait elvileg választják. Van benne egy szülői oldal is, amelyet a szülői egyesületeknek kellene megválasztani.

 

A Szülői Kamara megalakulása után egy évig tagja volt ennek a szülői oldalnak, hiszen a szülői oldal tagjai alapítói lettek a Szük-nek. Kezdettől fogva hagnsúlyozta a Szük képviselete, hogy megoldatlan, demagóg módon üres annak szabályozása, hogy a "szülői oldalt a szülői szerveztek" választják. 93. őszén két választás volt a szülői oldalba. Az egyik választás zárt ajtók mögött folyt le, lényegében meghívók nélkül, majdnem titkosan, a másik pedig minden akkor a minisztérium listáján szereplő szervezetet meghívó

választás a lehető legnagyobb nyíltságra törekedve került megrendezésre.

A művelődési minisztérium az érdekeltek egy részének kirekesztésével lefolyt választás eredményét ismerte el annak ellenére, hogy kezében volt a másik választás jegyzőkönyve is. És mind a mai napig ez a helyzet, mondván hogy nem akar "beleszólni a civil szféra ügyeibe" (?!) - most már, az általa kialakított helyzet fennmaradása esetén.

Hiába folyt levelezés, vitatkozás, hiába kerestünk parlamenti képviselőket, hiába változott a miniszter. Nem volt kívánatos a választott szülői képviselet és a valós szülői információs rendszer programja MAGYARORSZÁGON, 1993-95-ÖS ÉVEKBEN

 

Ma még nem lehet nyílt sisakkal fejjel a falnak rohanni, nincs akkora demokrácia, magyarázta a minap egy fiatal iskola igazgató, aki kíméletlenül szerelt le minden szülői kezdeményezést az iskolájában, és a szülők által minden nehézség ellenére elért vívmányokról sem engedi meg, hogy azokról mint szülői kezdeményezésekről eshessen szó pl egy szülői munkaközösség választmányi ülésen.

 

És ami most következik  

A szülői Kamara feloszlatását kezdeményező személyek első nagy vívmánya az volt, hogy a Szük nevében 95 elején nem lehet egy iratot bírálattal kezdeni, akármilyen szerencsétlen dolgok is vannak benne. Először meg kell dícsérni, és utána óvatosan felvetni valami érdemi észrevételt, hogy az érintett személyes a bírálatot esetleg még a maguk véleményének is elismerjék egy esetleges változás esetén .... Mint az elmúlt évtizedekben. Tovább a megkezdett úton ....
 
Hogy esetleg már nem is tudjuk egy idő után, mit is akartunk, hova siettünk, mire áldoztunk éveket az életünkből ... Ilyen az élet... ilyenek vagyunk mi, szülők ???
 

A Szük 95. januári észrevételei a közoktatási törvény módosítási tervezetéhez

 

 

Elismerések és javaslatokaz oktatási rendszer szabályozásában kezdeményezett változásokhoz, a felsorolt írásos tervezetek alapján (a Szük 95. jan. 13-i megbeszélésén kiérlelt szempontokra, megállapításokra támaszkodva - Szülői Kamara):

(még nem férhető hozzá, de remélhetőleg sor kerül rá)

 

 

Üdvözlendő előrelépések a minisztériumi közoktatás fejlesztési stratégiai tanulmányban

 

Kiemelkedően fontos megállapításnak érezzük, hogy a hosszútávú szervezési és finanszírozási reform az oktatásban nem függ közvetlenül az aktuális pénzügyi forrásoktól (nem kell velük addig várni, amíg majd egyszer "eltűnik" a költségvetési korlát).

25. oldal közepén

A fiatalok gyenge tanulási motivációja együtt van megemlítve a pedagógusképzés korszerűsítésének teendőivel

6. oldalon

A demográfiai hullámvölgyet együtt említi  a kiscsoportos (sőt részben egyénre szabott) oktatási módszerek bevezetendőségével

16 és 24. oldalon

A 6+4+2 éves rendszer valóban lényegileg új megoldás (amelynek célszerűségét és erényeit, stb nem kívántuk elemezni)

22-23-24. oldalon

A hatékonyabb gazdálkodás és a gyerekekre szabott (a gyerek személyes tanulási jogához igazított) finanszírozási normatívák együttes szorgalmazását alapvetően üdvözlendőnek tartjuk

25 és 33. oldalon

Végül mérföldkő értékűnek tekintjük a helyi területi tervezés és koordináció kifejlesztésének programját.

34. oldalon

 

A Szülői Kamara stratégiai javaslatai

 

A szülők helyzetét reálisan kellene rendezni, az elvi jogaik és kötelességeik gyakorolhatóságát lehetővé tevő módon,  mint az oktatási stratégiák teljesíthetőségének több szempontból is egyik előfeltételét. A gyereki jogok érvényesülésének egyik legközvetlenebb ismérve, feltétele, biztosítéka a gyermek törvényes képviselőjének a szülőnek lehetősége arra, hogy az oktatási rendszerhez kötődően gyermeke ügyeiben eljárhasson, hogy véleményének figyelembevételét elvárhassa, hogy egyáltalán működtethető kontaktusa lehessen az oktatási rendszerrel.

Csak az iskolaépület probléma megoldásával lehet az oktatási innováció előtt valóban széles körűen megnyitni az utat, mind a tanulás mind a tanítás szabadságának szellemében. Abból kiindulva, hogy az új iskolák számától nem függ a diáklétszám, és hogy az új iskolák létszámtól függetlenül váltják egymást a demográfiai hullámvölgyek és -csúcsok, azt javasoljuk, hogy az új iskoláknak ha közoktatási szerződés megkötésére hajlandóak, akkor  az önkormányzati és az állami oktatásirányítás részéről kötelező legyen épületet biztosítani (hiszen ez fizikailag többnyire nem jelent plusz épületet). Továbbá javasoljuk, hogy a helyi és országos oktatási tervek készítésekor az épületek tekintetében a demográfiai periódus időszakaszát kelljen alapul venni (ami több mint 10 év). Természetesen a nem-állami, nem-önkormányzati és nem-egyházi iskolák esetében a legszembetűnőbb épület-gondon túlmenően biztosítani kellene ugyanannak a teljes oktatási infrastruktúrának az igénybe vehetőségét, mint ami az egyéb iskoláknak és tanulóinak rendelkezésére áll.

A szülői munkaközösségek és az iskolaszéki szülői képviseletek sok évtizedes előzmények miatti beszűkült mozgásterét, feltételrendszerét reális eszközökkel bővíteni kellene.

A legfontosabb országos oktatási fórumokig, döntési szintekig kell bővíteni a választott szülői képviselet szerepét.

A szülői öntevékenységet is mozgósító, de az oktatás részeként megfinanszírozott szülői információs rendszert kell kialakítani.

A tanulói, szülői és tanári (valamint oktatás-irányítási) jogok és kötelességek egységes fogalmak szerinti tárgyalását kellene megvalósítani, mint a konkrét törvénykezés és a hozzá kapcsolódó lobbizás egyik fontos előfeltételét.

Számos helyen (a jogok és kötelességek felsoroló témakörén túlmenően is) tisztázni kellene az egyes szervezeti megoldások célját (pl diákönkormányzat vagy oktatási szülői szervezet stb)

 

Amennyiben a minisztérium elfogadja, felajánljuk, hogy fenti javaslatainkról részletekbe menően konzultáljunk a törvény előkészítőivel. - Szülői Kamara

 

Üdvözlendő előrelépések a minisztériumi közoktatási törvénytervezetben

 

aláhúzott, vastag dőlt betűvel a szövegszerű javaslatot jelöltük

az idézett szövegek dőlt betűsek

a kiemelt szöveg álló vastag betűs

 

módosító javaslat oldal

törvény §-szám

Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni illetőleg teljesíteni.

 1

2§(4)

A tanuló joga különösen, hogy tanulmányai folytatásához szükséges esetben kollégiumi, napközis, tanulószobai ellátásban részesüljön.... személyesen mondhasson véleményt, tájékoztatást kaphasson, javaslatot tehessen (ne csak szervezeti formában)

9

10

 

11§(1/a)

Korlátozottan cselekvőképes személy, a 16-ik életévét betöltött gyermek csak a szülő (törvényes képviselő) hozzájárulásával létesíthet munkaviszonyt - javasolt Családjogi törvény módosítás 78§(2).

87

 

 

Korlátozottan cselekvőképes személy csak törvényes képviselőjének hozzájárulásával létesíthet munkaviszonyt - javasolt Munka Törvénykönyv módosítás 72§(2).

90

 

         

 

 

A Szülői Kamara javaslatai, felvetései

 

 

módosító javaslat oldalszám

törvény §-szám

Felül kell vizsgálni a javaslat mindazon részét, amely a kiskorú (6-18 év közötti) gyermek  vallásszabadságát a szülővel szemben kívánja megvédeni. Ilyen szélsőséges eset elképzelhető, de akkor célszerűbb bíróságra utalni. Egyébként az ENSZ gyerekjogi egyezmény is arról szól, hogy a gyerek vallási nevelése családi ügy, és ebbe nem szólhat bele sem állami sem társadalmi szervezet. A szülők tájékoztatása a gyerekek nevelésében a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogról elképzelhető, de a szülők nevelést irányító szerepének felfüggesztése e téren általában a civilizált világtól való visszalépést jelentené. Különösen kényes e témakör, ha mellette az európai normáknak megfelelő valós szülői képviselet, szülői információ hiányzik mind a stratégiai elképzelésekből, mind a törvényi módosításból. A gyermek szülővel szembeni vallásszabadságának szorgalmazása ugyanis nem a gyermek önállóságát hivatott - képes erősíteni, hiszen még nincsenek meg az önállóság feltételei, arra kíván felkészíteni a majd két évtizedes nevelés-oktatás, hanem a gyermek nevelésének irányítási jogát veszi el a szülőtől, és adja át ezzel "másnak", szolgáltatja ki a véletlennek, kérlelhetetlenül.

2

3

9

12

4§(1)

4§(4)

10§(4)

13§új(4)

Ki kell egészíteni a következő mondatot a dőlt betűs szöveggel: Az állami és a helyi önkormányzati nevelési -oktatási intézmény vallási tanítások igazságáról nem foglalhat állást, vallási kérdésekben semlegesnek kell lennie, továbbá belső működésében semmiféle pártpolitikai orientálódást nem engedhet meg, illetve nem foglalhat állást, nem kötelezheti el magát, és semlegesnek kell lennie politikai pártok ideológiai kérdéseiben.

2

4§(2)

       

 

 

módosító javaslat oldalszám

törvény §-szám

A nem-állami és nem-önkormányzati iskoláknak adandó támogatásnál (az indoklás szellemében) szerepeljen, hogy állami ill. önkormányzati feladatvállalásuk arányában részesülhessenek a kiegészítő támogatásban, tehát az önkormányzat pl ne sorolhassa őket méltánytalanul hátulra.

3-4

4§(6)

Az új iskoláknak az épületet az oktatási rendszernek kell biztosítania. Ne tagadhassa meg az önkormányzat épület biztosítását új iskola alapításától, ha van épülete (valamint iskolaépületet ne adhasson el, ha belátható időn belül, a következő demográfiai ciklusban már szükség lehet rá), illetőleg ha nincsen épülete, és bizonyos létszám fölötti beiratkozóról van szó, akkor egyéb feltételek megléte esetén államilag legyen kötelező az épület biztosítása olyan időhatáron belül, hogy az az iskola megindítását ne gátolhassa.

3-4

4§(6)

 Kiemelten meg kellene említeni a szülői jogok között is a tájékozódáshoz, véleményalkotáshoz, javaslattételhez való szülői jogot.

 

13-14§(...)

 

A 18-ik életévét betöltő, de még nem önálló háztartásban élő, közoktatásban tanuló, szülei által eltartott tanuló esetében a szülőt az iskolának értesítenie kelljen minden anyagi kihatással járó ügyben (tanulmányi előremenetelig bezárólag!). Tehát dönthessen a felnőtt korú tanuló, de ne terhelhessen automatikusan anyagi terhet családjára - pl az iskolához kötődően értékesített termékek, szolgáltatások használatával (amibe az évismétlés is bele érthető). Ezen tanulók szülei, ha igénylik, tanácskozási joggal még az iskolszékbe is küldhessenek képviseletet, hiszen delegálóik informálása is feladataik közé tartozik..

11

11§(6)

A tanulói jogok és kötelességek tekintélyes hányada nem értelmezhető korosztályi pontosítások nélkül, valamint nem érvényesíthetők szülői döntés, beleegyezés, tudomásul vétel nélkül. Ezt mind a tanulói jogoknál meg kellene említeni, mind a szülői jogoknál és kötelességeknél. Ezen összefüggések elhallgatása nem a hallgatók önállóságát növelik, hanem zavart okoznak mind a hallgatók, mind szüleik és tanáraik számára, egymás közötti viszonyában. Ezen összefüggések meg nem említése hátráltatja széles körű tudomásul vételüket, napi célszerű érvényesítésüket.

 

11§(1-2-4)

A Szülői jogok felsorolását ki kellene terjeszteni és néhol pontosítani. Az itt következő szülői jogi ajánlásokban az EPA[24] szülői jogi chartáját is alapul vesszük annak jelzéseként, hogy általános európai normák megjelenését szorgalmazzuk (zárójelben lesz a közvetlenül hivatkozható EPA szülői charta bekezdés-szám).

 

 

A vallási nevelés kérdésein túlmenően általában és szabatosan kellene rögzíteni, hogy a szülőknek joguk van elsőbbségük elismertetésére gyermekük nevelése terén (2), hogy kiskorú gyermekük törvényes képviselői, hogy a nem vagy korlátozottan cselekvőképes gyerekük jogait csak szülei által, illetve szüleivel együtt gyakorolhatja az élet számos területén, és hogy az iskola, az egész oktatási rendszer ezen alapvető körülményeket elismerve, a szülőket segítve kell előmozdítsa a gyerekek nevelését, oktatását, fejlődését, hiszen az oktatási rendszer egészének pedagógiai hatékonysága nagymértékben függ attól, hogy mennyire képes a szülőkkel együttműködni.

 

2§ vagy

13-14§ (...)

 

módosító javaslat oldalszám

törvény §-szám

Az oktatási intézmény megválasztásán túlmenően a szülőknek joguk van befolyást gyakorolni is iskolájuk irányvonalára (7). Ez különösen általános iskoláknál fontos, ahol kevesebb a lehetőség az iskolák közti választásra, de középiskoláknál is számos tekintetben megvalósítandó cél lehet.

 

13§(1)

14§(1/a)

A szülők iskolaválasztási jogának érvényesítéséhez a nem-állami, nem-önkormányzati és nem-egyházi iskolák körében nagy jelentőségű feltétel lenne az iskolaépületek biztosítása minden esetben.

 

13§(2)

Messze nem egységes a szülők véleménye abban, hogy a gyerekekhez jobban igazodó egyedi iskolai tantervektől várjanak többet, vagy a különbözeti év nélküli iskolaváltás jogától, amelyben gyermeke meglehetősen kedvezőtlen helyzetbe kerülhet.

 

13§(3)

A szülőknek és képviseletüknek joguk legyen ahhoz, hogy aktívan konzultáljanak, egyeztessenek az oktatásirányítási fórumokkal, döntéshozókkal, az oktatási rendszer minden szintjén és gyermekeik számára fontos minden kérdésben - nem csak az iskolaszékben, hiszen a lényeges döntések nagy része nem az iskolán belül történik (8).

 

13§(...)

A szülőknek joguk legyen ahhoz, hogy képviseletük és oktatási infomálásuk legfontosabb költségeit az oktatási rendszer költségei között ismerjék el (ez adókedvezménytől a teljes támogatásig több forrást jelenthet, szmk-tól az országos képviselet költségéig), hiszen az aktív és bizalomra alapot adó szülő-iskola kapcsolat alapvető tényezője a gyerekek nevelésének, amelyre egyebek mellett a szülők anyagi helyzetétől függetlenül van alkotmányos joguk - a gyerekeknek(1).

 

13§(...)

A szülőknek joga legyen ahhoz, hogy a hivatalos oktatási rendszer tiszteletet tanúsítson azon szellemi és kultúrális háttér iránt, amelyet ők biztosítanak gyermekeik számára (6). Ez még kiterjedtebb jogkör, mint amit a gyermek vallási nevelésének kérdésében akar leszűkíteni a hazai oktatási törvényhozás előkészítése.

 

13§(...)

A szülői kötelességek kerülhetnének önálló §-ba is, jelenleg a jogokkal vannak együtt, és a jogok két §-ban szerepelnek.

 

13-14§

A szülői kötelességeknél  jelezni kellene, hogy azok feltételét képezik szülői jogok gyakorlásának is. A szülői kötelességeknél utalni kellene arra, hogy azok megfogalmazása részben attól függ, hogy milyen az az oktatási rendszer, amelynek intézményes kereteiben tanulhat gyerekük. A már hivatkozott EPA charta a szülői felelősségek között többet is említ, mint szorosan az iskolai keretek közötti teendőket.

 

14§(...)

Szülők kötelesek gyermekeiket úgy nevelni, hogy felelősséget érezzenek egymásért és a világért (1).

 

14§(...)

Szülők kötelesek gyereküket felelősségteljesen nevelni (2).

 

14§(...)

A közösen kialakított nevelési célok érdekében szükséges információkat a szülők kötelesek megadni az iskolának (4).

 

14§(...)

A szülők kötelessége a lehető legkörültekintőbben választani iskolát, oktatást (5).

 

14§(...)

A szülőknek kötelessége a demokratikus érdekképviselet fenntartása az oktatás minden szintjén (8).

 

14§(...)

 

módosító javaslat oldalszám

törvény §-szám

A szülőknek kötelességük az iskola partnereiként viselkedniük, időt és személyes részvételt áldozni gyermekeiknek és iskoláiknak, hogy támogassák őket nevelési céljaik elérésében (3,9).

 

14§(...)

A szülőknek kötelességük segíteni egymást, hogy javítsák készségeiket szülőként valamint az iskola partnereiként (10).

 

14§(...)

A szülőknek kötelességük megismerkedni gyermekük kötelességeivel és jogaival, hogy megfelelően segíthessék és képviselhessék őt az oktatásban, iskolában.

 

14§(...)

Kollégista gyerek szüleinek külön kötelessége, hogy igyekezzenek csökkenteni a gyerektől való óhatatlan távolságot (amely településszerkezeti okból adódott) mind az iskola, mind a kollégium felé, hogy érdeklődjön a kollégium iránt, gyermeke kollégiumi helyzete iránt, és lehetőség szerint személyes kontaktust keressen a kollégiumi tanárokkal, és ha van a kollégiumi szülői szervezettel, képviselettel.

 

14§(...)

Mindenképpen rossz a 19.§ címe: A pedagógusok kötelességei és jogai. A pedagógus jogainak és kötelességeinek sorrendje nem kellene feltétlenül fordított legyen, mint a gyerekeknél és szüleiknél, előre véve a kötelességeket. De nem véletlen a csere. Mindhárom esetben (gyerek, szülő, pedagógus) meg kellene kísérelni bevezető, harmadik részként röviden és egymásra (mindhárom csoportra) tekintettel összefoglalni az illető csoport részvételének értelmét az oktatási rendszerben.

 (A gyerek alkotmányos jogából építkezve, a jogok és kötelességek felsorolása előtt \SYMBOL 174 \f "Symbol" a 19§(1) és a 10§ lényegében betölti ezt a szerepet, de a szülőknél nemcsak formailag, tartalmilag is teljesen elmaradt a szerepük meghatározása, amiből jogaik és kötelességeik eredenk). A 19§ nem annyira a pedagógus kötelességeit, mint inkább szerepkörét, feladatát és kötelességeit írja le.

 

19§(1)

A rendszeres továbbképzést sokan nem pedagógus jognak, hanem alapvető kötelességnek tekintik.

 

19§(...)

A 19§(1)-hez javasolt "f" pontot ki kellene egészíteni, hogy a pedagógus az oktató-nevelő munkája során a családra, családi háttérre, a szülőkre is tekintettel kell legyen, és lehetőség szerint fel kell vállalja a kapcsolatot velük.

17

19§(f)

A 19§(1/g) pont, miszerint a pedagógusnak legyen kötelessége a gyermek, a tanuló részére az egészség és testi épség megőrzéséhez szükséges ismeretek átadása és meggyőződés az elsajátításról - felveti, hogy ez lehetne afféle iskolai intézményi kötelesség is. Nincs összefoglalva, hogy mit várhat a szülő az iskolától, és szülőként mit kell tennie, hogy az iskola betölthesse szerepét. Ennek megfogalmazása, szereplése a közoktatási törvényben is alapvetően szülői szempont, érdek, amelyet többször hangozttunk idáig, és amely érthetően együtt sikkadt el a szülői képviseleti és információs rendszer szélesebb problémakörével együtt. A helyi pedagógiai programok jobb híján részben lefedhetik majd ezt a szabályozási -információs területet (az iskoláról információ adása a szülőknek), azonban nem pótolná a kérdéskörnek a törvényben való szereplését.

17

? §

 

módosító javaslat oldalszám

törvény §-szám

Az iskolai házirendnél szükség volna egy bevezető fejezetre, amely a tanulók számára fogalmazza meg, hogy mivégre járnak iskolába, a gyermeki (vagy diák..?) jogok és kötelességek megnevezése mellett meg kellene említeni, hogy  is. A házirendhez a diákönkormányzat is módosító javaslatot tehet. Ezen általános bevezető megkönnyítené a gyerekek dolgát az iskola szerepének megértésében, tudatosításában olymértékig, hogy módosító javaslataik használhatóak legyenek. Valamint szintén utalni kellene a törvényben arra, hogy A házirend elsősorban a gyerekek használatára készülő szöveg, tehát nekik kell olvasható, értelmezhető legyen. 8 vagy különösen 12 évfolyamos iskolában a különböző korosztályoknak 2-3 változata is elképzelhető, 2-3 nyelvezettel.

31

40§(6)

Javasoljuk elhagyni azt a javaslatot, amely az iskolaszék döntési szerepét az iskola alapfeladatán kívüli vállalkozások ügyében meg akarja szüntetni, a széles körben még ezután elkészítendő alapító levelekbe foglalhatóan. Indoklásul megemlítjük, hogy az iskola nem egyszerűen a nevelőtestület vállalkozása egyrészt, másrészt pedig nem valószínű, hogy a szülők bárhol is ellenségei lennének az iskola gyarapodásának, ha az segíti a gyerekek ellátását, és nem vezet kárukra. Azonban sokszor felmerült már, hogy az iskolák anyagi forrásainak kiegészítésére nem alkalmas, ha gombát termesztenek a pincéjében, ha kertjét kiadják autókölcsönzőnek, ha helyiségeit utcára nyíló irodáknak alakítják ki, ha a délutáni foglalkozásokat kiszorítják a terembérlők, ha a szülők érdeklődését vagy panaszát kell folyton elhessegetni, ha az iskola költségkerete azt a rezsit fedezi, amelyet ezek a vállalkozások igényelnek, nemegyszer nagyobb mértékig, mint amennyi bevételhez jut általuk az iskola.

37

57§(1/i)

A nevelőtestület azon üléseire, amelyeken a tanulók kötelességteljesítésével összefüggő kérdésekben járnak el, csak pedagógus munkakört betöltő alkalmazottak vesznek részt - miért ez a kikötés?  Milyen jelenséget akar orvosolni vagy megelőzni ez a pont? A "protekciós szülők" jelenlétét? Az iskolai alkalmazottakat akarja kiszorítani? Ha az iskolai alkalmazottakról van szó, akkor meg kellene nevezni őket, ugyanis számos nyugati országban kivívott jog, hogy a szülői szervezet képviselete jelen lehessen a bizonyítványok vitájában (megemlítem, hogy a diákok intézményesített jelenlétére is van példa). Jelen esetben ez a kikötés sokakban azt sejteti, hogy azokat az eseteket van hivatva a szülők elől rejteni, amikor a "kérdések" rendezése nem a gyerekek teljesítményével, ösztönzésével  hanem a gyereklétszám ilyen-olyan szabályozásával van összefüggésben. Van rá nem is egy példa, hogy a nevelőtestület üléseire a szülőket és gyerekeket érintő kérdések tárgyalásakor évek óta eleve meghívják a szülői munkaközösség képviselőjét.

38

57§(6)

 

módosító javaslat oldalszám

törvény §-szám

Javasoljuk, hogy a törvény iskolánként egy szülői munkaközösséget és egy diákönkormányzatot ismerjen el (tehát nem többes számban, hanem mindíg egyes számban), amelynek lehetnek különféle érdekeket megjelenítő csoportjai, nemcsak az osztály és évfolyami tagozódás szerint. Ezen kisebb szülői vagy diákcsoportok saját speciális érdekeiket, tevékenységeiket, igényeiket stb jeleníthessék meg pl iskolaszéki tanácskozási jogú tagok révén stb. De elvileg se lehessen kiszorítani a szülői képviseletből vagy diák-önkormányzatból egyes kisebbségben maradt csoportokat! A területi önkormányzatok demokratizmusát sem úgy próbáljuk biztosítani, hogy egymás mellett 6-8 polgármestert választunk, akik aztán majd demokratikusan egyezzenek meg. A megsokszorozás természetesen nem jelentkezik sem a tantestületek, sem az igazgató vagy fenntartó esetében (több fenntartó vagy több igazgató formájában.). Diákönkormányzat esetében külön indokként  említjük meg, hogy egyetlen diákönkormányzat lehet a megfelelő előképe a valódi önkormányzatoknak, amelyekre lényegében felkészül tanuló évei során diákönkormányzati aktivitásával akár választóként akár választottként - más szóval károsnak is nevezhető a több diákönkormányzat párhuzamos szervezése.

38

59§(1)

és a javasolt 63§(2)

Tehát a módosítás az 59§(1)-ben iskolánként egy-egy szülői munkaközösségről szóló szöveget ajánljon.

38

 

Az iskolaszékeknél maradjon meg az iskolánként 1-1 diákönkormányzat (amely akár több képviselőt is küldhet) a 63§(2)-ben.

40

 

A szülői munkaközösséggel és az iskolaszékkel két külön § foglalkozhatna (mint ahogy nem keveredik ebbe a §-ba sem a diákönkormányzat, sem a tantestület). Hiszen az iskolaszék nem szülői szervezet, az szmk pedig az. Az szmk a diákönkormányzattal, a tantestülettel és a fenntartóval hasonló minőségben delegálhat képviselőt az iskolaszékbe.

 

59§(1)

59§(2)

A szülői munkaközösségek választásánál is rendelkezhetne a törvény néhány formai előírásról, pl évi néhány választmányi összejövetelről, hogy az iskola minden tanulójának szülei automatikusan a tagjai, hogy vezetője nem részesíthet egyes gyerekeket és szüleiket különös előnyben, hogy tevékenységéről beszámolni tartozik a szülőknek, hogy vitás személyi ügyekben titkos szavazással kell eldönteni van-e bizalmuk a szülőknek egy adott személyhez - pl iskolaszéki képviselőhöz, hogy szmk vezető választáskor jelölésére csak szülők tehetnek javaslatot. Külön meg kellene említeni, hogy az iskola átvállalhatja az szmk vezetők és iskolaszéki szülők évi 1-2 szeri országos szülői, oktatási konferencián való részvételének költségét, jobb tájékozódásuk érdekében.

 

59§(1)

Külön kérdés, hogy az szmk választás miként bonyolódhat le a szülők 51 %-ának részvételével. Két lépcsős módszerrel (1. lépcsőben osztályonként választmányi tagok választása, 2. lépcsőben pedig a választmány által az szmk-elnök majd az iskolaszéki szülők megválasztása) nem jelent különösebb nehézséget, tehát ez a kemény előírás megmaradhat, hiszen osztályonként kell több mint 50 % jelenlét, ami a tanév első szülői értekezlete idején többnyire adott. Amennyiben nem jön össze az 51 %, akkor ezt nyilván kell tartani, és az iskolaszéki tagokat külön választással kijelölni, mint a 93-as törvény írja.

 

59§(1)

 

módosító javaslat oldalszám

törvény §-szám

Az iskolaszékeknél sem a demokratizmus eszköze az, hogy semmi szabályozás nincsen a törvényben működésükre, mert ez a helyzet hagyomány nélkül számos esetben tanácstalansághoz, a szülőket lehetetlenítő manipulációhoz vezetett. Egy minimális szabályozásnak említenie kellene, hogy az egyes oldalakat delegálói visszahívhatják (de az iskolaszék maga nem küldheti el tagjait), * hogy az egyes oldalak döntenek delegálásuk időtartamáról (legfeljebb ki lehet kötni, hogy 4 évnél nem lehet hosszabb ideig választás megújítása nélkül tag senki, szülőknél a max 2 év reálisabb), * hogy az iskolaszék csak tisztségviselőinek időszakát állapíthatja meg (pl két évente megerősíti elnökét és titkárát), * hogy napirendi anyagok előzetes ismertetése, majd a napirendnek az ülés elején való rögzítése nélkül nem lehet kezdeni az ülést, * hogy személyiségi jogokat kivételesen meghivatkozó eseteket nem tekintve az iskolaszék ülése nem lehet zárt a szülők és tanárok elől, * hogy a megfigyelők csak az iskolaszék tagjainak engedélyével szólhatnak hozzá, * egyébként saját szervezetükben számoltathatják el képviseletüket, * hogy a jegyzőkönyv, emlékeztető, határozat nem lehet titkos a szülők előtt, * hogy a határozatokat a szülőknek ki kell függeszteni hozzáférhető helyen, * hogy az iskolaszék nem vállalhatja fel a szülők képviseletét (mert az fogalmi képtelenség, hiszen az szmk vezetője és az iskolaszéki szülők tehetik ezt meg).

 

59§(2...)

A diákönkormányzatok esetében jelezni kell mindenképpen a törvényben, hogy döntéseikkel nem múlik el sem az iskola felelőssége, sem a szülők felelőssége, hogy pedagógiai funkciója is van, hogy a 6-10 éveseknek miben más a helyzete mint a 14-18 éveseknek (önszervező képességben, komplexebb belátásban, ama cselekvőképességben stb-stb), hogy nem egyszerűen a felnőtt nagykorúak területi stb önkormányzatának mechanikus visszavetítése, hanem arra vló felkészülés is egyben.

 

62-63§

A 16. év betöltését a minisztériumi módosító javaslatok egyfajta kritikus évnek tekintik, hiszen ekkor szűnik meg a tankötelezettség, de nem a kiskorúság. Tehát ettől kezdve  a tanuló a törvény szerint nem köteles tovább tanulni, ami erős ellentmondás önmagában, hiszen az új iskolaszerkezeti terv szerint semmi esélye, hogy eddig felkészült legyen a munkavállalásra, az önálló élet elkezdésére. Eszerint tarthatna a tankötelezettség a 18 éves korig is, az új iskolaszerkezeti koncepcióból ez következne. A szülő beleegyezése, sőt  tudta nélkül viszont semmiképpen se érhessen véget az iskolába járás, ez a korlátozott cselekvőképességnek jól megfelel. A tanuló bejelentése csak a szülő beleegyezésével legyen érvényes - gimnáziumban, szakképző iskolában, művészeti iskolában.

42

75§(1/d-a)

18 éves korig bármilyen okból történő kizárásról ugyancsak kötelezően értesítse az iskola a szülőt.

 

75§(...)

Ha a tanuló szülei nem fizetnek kollégiumi díjat, akkor a kollégiumi tagság megszüntetése ellentmond a javasolt új 11.§(1/a)-nak, ahol a tanuló joga a kollégiumi elhelyezés. Ha ez 18. életévig nem érvényesül végig, akkor nem sokat ér. Javasoljuk, hogy az igazgató akár perelhesse a jó módú szülőket, keresse meg segítségért az önkormányzatot vagy országos oktatásirányítást, az elérhető pénzalapokat, a szülői szervezetet, és egyéb forrásokat és lehetséges partnereket, de ne tehesse ki a gyereket az "utcára".

44

75§(4/c)

 

módosító javaslat oldalszám

törvény §-szám

Egyetértünk a 76§(6) harmadik mondatával, amelyben a diákönkormányzat egyes számban van megemlítve.

45

76§(6)

Fegyelmi eljárás során a tanulót más, mint a szülő akkor képviselhesse, ha szülő nem kívánja ellátni ezen szerepét, s erről írásban lemond, vagy ezzel mást meghatalmaz (a megbízás itt pontatlan kifejezés).

45

76§(7)

Javasoljuk kiegészíteni a következő mondatot: Az iskolaszék munkájában a szülők képviselői akkor vesznek részt szavazati joggal, ha a tanulók között kiskorú is található. Ugyanis 19 éves, otthon eltartott tanulói esetleg nagy számban lesznek a közoktatásban. Ezen tanulók szülei, ha érdekli őket, tanácskozási jelleggel miért ne vehessenek részt az iskolaszék ülésein, hiszen ők finanszírozzák az iskolaszék, az iskola esetleges elgondolásait, döntéseit, és feladatuk az ülésekről a delegáló szülők tájékoztatása is.

46

78§(3)

Javasoljuk, hogy iskolaépületek (és a háttérszolgáltatások épületei) ügyében az önkormányzati, megyei (valamint országos) feladatellátási, működtetési és fejlesztési tervekben a demográfiai hullám teljes periódusárakelljen tervezni, és ne 10 éves távra, ugyancsak 3 évenkénti felülvizsgálattal.

52

88§(5)

Javasoljuk, hogy az önkormányzatok oktatási feladataikat többek között a szülői képviselettel való egyeztetést követően lássák el.

52

88§(6)

Javasoljuk, hogy ha van az önkormányzat szintjén működő szülői képviselet, akkor az épületekre vonatkozó valamint a 10 éves oktatási tervek előkészítésének, és a 3 évenkénti felülvizsgálatok előkészítésébe őket kötelező legyen bevonni, illetőleg az elfogadott terveket, és a 3 évenkénti felülvizsgálatok eredményét ismertetni kelljen az érintett iskolák iskolaszékeinek oldalaival, az szmk vezetőkkel, és az egyes szülőknek  szólóan iskolánként jól hozzáférhető helyen ki kelljen függeszteni.

53

88§(...)

Az önkormányzatok oktatási feladatellátásának 16 éves kor utáni megszűnése nem célszerű, hiszen növeli a minimális felkészülés nélkül utcára kerülők számát.

56

91§(5)

Az Országos Köznevelési Tanácsnak legyenek legalább tanácskozási jogú olyan szülői tagjai, akik országos választott szülői képviselettől vannak, azzal kapcsolatot tartanak.

59

62§(3)

A Közoktatáspolitikai Tanácsnak feltétlenül tagja az iskolai szülők országos választott képviselete, akár külön oldal keretében, a törvényben is előírtan.

60

63§(2/g)

Az iskolaszék működésébe beleértendők a szülői oldal működési feltételei is (egyebek között a szülőkkel való kapcsolattartás, pl az iskolai szülő újság költsége évi 2-3 alkalommal), hiszen nem rendelkeznek sem a tantestület, sem a fenntartó apparátusához mérhető eszközökkel. Más lehetséges megoldás, hogy ugyanezen költségekre a szülői munkaközösséghez rendelten vállal kötelezettséget a fenntartó a törvény előírása alapján.

63

120§(6)

Szükséges lenne az országos szülői képviselet és információs rendszer költségeinek fedezésére egy pénzalap, ha ez illeszkedik az oktatási rendszer egésze finanszírozási modelljébe - egyébként  viszont meg kell találni azt a másik megoldást, amely biztosítja a szülői képviseleti és információs rendszer működését.

70

119§(1)

       

 

Az iskolai szülői képviselet torzója - ezután iskolaszéket sem?

 

Az iskolaszékek a választott szülői képvisettel az oktatási szülői képviselet elfogadó oktatási intézményi megoldások torzói lettek volna csupán, hiszen önmagukban is botladozva kezdték működésüket, és az iskolafenntartói valamint országos oktatási fórumok választott szülői képviselete  nélkül  elvileg is csak az ügyek egy kis %-ában tették lehetővé szülői képviselet szerepvállalását (rendkívül szűk hatáskörrel).

 

Egyrészt a fejlődés lehetett volna az, hogy idővel tovább épüljön a szülői képviseletet feltételező oktatási érdekegyeztető tanácsok rendszere önkrományzatokon át a minisztériumokig, másrészt viszont...

 

az iskolaszékeket is meg lehet szüntetni. És akoor megint nem lesz torzó a szülői képviselet feltétel rendszere. Semmilyen sem lesz. A haladó hagyományok szellemében az előző minisztériumot követve az szmk-kat is meg lehet szüntetni a következő közoktatási törvény módosításkor. És akkor érdeklődhetünk, hogy hol vannak még országok, ahol ilyen állapotok vannak...

 

Ezt a fanyar szófűzést befejezve következzék egy javaslat, amelyet valóban lényeginek lehet tekinteni, minden szarkasztikus (tilos?) hangvétel nélkül.

 

a szülő-iskola viszony finanszírozási kérdései

Az oktatás finanszírozásának módja alapvetően a szülőket érintő kérdés, hiszen valójában a szülők adópénzéből működnek az iskolák országos és önkormányzati áttételen keresztül, mégha ezt nem is mindenki látja át hírtelen.
Kevésbé átfogó, de a szülőknek közvetlenebbül érzékelhető kérdés, hogy miként kell a szülőnek az adópénzeken felül még közvetlen oktatási pénzeket kifizetniük (tankönyv, különórák stb-stb).
Végül ismét kevésbé érzékelhető, de kikerülhetetlen kérdés, hogy a szülői képviseletet, a szülőket informáló rendszert miként fizetik ki a szülők (adózáson keresztül vagy közvetlen tagdíjjal esetleg másként...).
Rövidlátó és igen káros következményekkel járó, ha konzervatív avagy liberális szófűzéssel takaródzó hatalmi ál-politikai megfontolásból a rendszerváltás vezénylői, aktív szereplői lerugdossák a szülőket az oktatási rendszer változási folyamatainak vonatáról.
Esetleg a ez a "változások vonata" a szülők nélkül üresnek bizonyulhat, távlatok nélkülinek, mint ahogy az jelenleg is érzéklelhető.

 

 

 

Az államháztartási reform  és a szülő-iskola viszony

 

Fáy Árpád

a Szülői Egyesület elnöke

 

 

Göncz Árpád - köztársasági elnök, Horn Gyula - miniszterelnök és MSZP elnöke, Kuncze Gábor - SZDSZ elnöke, Szabó Iván - MDF elnöke, Torgyán József - FKGP elnöke, Dr Giczy György - KDNP elnöke, Orbán Viktor - FIDESZ elnöke, Orosz István képviselő, parlamenti oktatási bizottság elnöke, Körösfői László képviselő - MSZP, Dr Dobos Krisztina képviselő - MDF, Akar László Államtitkár  - PM,

Pedagógus Szakszervezet, Pedagógusok Demopkratikus Szakszervezete, Pedagógus Kamara, Budapesti Pedagógus Kamara, Közoktatáspolitikai Tanács, Oktatáskutató Intézet,

szülői  egyesületek....

 

Tisztelt Címzett!

 

 

Az alábbi javaslatokat kérjük megfontolni, és lehetőség szerint támogatni a megvalósítását, mind a közoktatási korú gyerekek szülei, mind a gyerekek, mind tanáraik, a hazai iskoláztatási kultúra érdekében.

 

Hosszú évek óta folyik a kisebb-nagyobb konfrontációkkal kísért, időnként csak agyonhallgatott kezdeményezés, hogy átfogóan rendezni kellene Magyarországon a szülő-iskola kapcsolatot szabályozó, meghatározó intézményi feltételeket.

Ezen kérdés alapvetően befolyásolja az oktatási rendszer egészének eredményességét mind a gyerekek, szüleik, mind a tanárok és a társadalom egésze szempontjából.

Ezen kérdés megoldása vagy megoldatlansága rendkívül egyértelműen mutatja, hogy milyen mértékben léptünk túl az elmúlt évtizedek vulgáris központosított hatalmi szemléletén, amely az oktatási-pedagógiai hatékonyságot alapvetően lehetetlenítette, a gyermeki és szülő jogok és kötelességek gyakorolhatóságával együtt.

Az elmúlt évtizedek központosított hatalmi mániáját nem oldja fel hasonló hatalmi struktúra kialakítása önkormányzatonként, amelyek fölött dúlnak a helyi és országos pártpolitikai viták, küzdelmek.

Az iskola jellegén úgy kellene változtatni, hogy az iskolában diszfunkcionális  hatalmi marakodások helyett végre a gyerekek, a szülők és a tanárok természetes felelősségeinek és kötelességeinek megfelelően, az alapvető iskolai pedagógiai szempontokat, célokat szolgálóan formálódjon az iskola intézményi szerkezete, környezete.

A finanszírozás alapvetően határozza meg ezen területen minden kis és nagyobb lépés megtehetőségét. Ha nem is megyünk bele annak részleteibe, hogy egy modern és hatékony iskola rendszer a véleményünk szerint feltételezi a tanárok (és emellett a választott, felkért szülői képviselők, közbenjárók) köztestületi kamaráját, az iskolák valamilyen ellenörzési rendszerét, az érintett szereplők rendszeresen működő és érdemi információs rendszerét, a legfőbb érdekcsoportok képviseleti rendszerét az oktatás irányítás minden szintjén (nem tévesztve szem elől a gyerekek életkori sajátosságait, a szülők felelősségén alapuló és a tanárok szakértelmére épülő sajátságos, egymással össze nem keverhető szerepkörét stb-stb). Tehát ezen részleteket itt nem tárgyalva felhívni igyekszünk a figyelmet az alábbi finanszírozási kérdésekre:

 

 

A javaslatokat jogok  és feltételek  kettősében fogalmaztuk.

 

A)

Az iskolai szülői munkaközösségi tagdíj ("szmk pénz") levonható legyen az adóból havi 100 illetve évi 1.000 Ft mértékig gyerekenként, úgy, hogy ennek

15 %-a országos képviseletre (ha ilyennek az szmk tagja)

15%-a az iskolafenntartó felé irányuló képviseletre (ha ilyennek tagja az szmk)

20%-a iskola szintű szülői képviseletre (ha van iskolai szintű szmk)

50%-a az osztály szintű képviseletre, szmk munkára fordítható.

A megfelelő szintű képviseleten az értendő, hogy iskolán belül legalább 2 évente, iskolán kívül legalább 3 évente a képviselt tagok illetve szervezeteik a képviseletet választással megújítják, és két választás között pedig iskolán belül legalább félévente, iskolán kívül legalább évente a képviseletet ellátók beszámolnak tevékenységükről és kikérik a választóik véleményét.

Amíg valamely szinten a szülői képviseletet működtető szülői szervezet nem alakult meg, addig a fenti összegek az adóból nem vonhatók le.

 

B)

Az iskolai szülői költségek egy minimális határig levonhatók legyenek az adóból, évente

4.000 Ft tankönyv és füzetek

3.000 Ft táska, írószerek

5.000 Ft tornacipő és egyéb felszerelés

10.000 Ft különóra díjak

5.000 Ft iskolai kirándulás

30.000 Ft otthoni számítógép (vásárlás évekre elosztható)

30.000 Ft nyári nyelvgyakorló külföldi út

10.000 Ft iskolai alapítványi befizetés

97.000 Ft összesen fejenként és évenként

Kiegészítésként igény támasztható, hogy valamely mértékben (a fenti összegek %-ában, maximum 100 %-ig) a szülőnek ezen felül saját adózatlan pénzéből is kell fordítania iskoláztatási célokra, különben nem vehetik igénybe ezt a lehetőséget.

A szülői hozzájárulás oka elsősorban nem az, hogy a fenti adóból levonható összegek önmagukban nem fedezik az iskoláztatás otthonról közvetlenül fizetendő költségeit, hanem az, hogy ezen összegek az iskola hivatalos kereteiben elvileg sem költhetők el olyan a gyerek és a család szempontjait figyelembe vevő módon, mint ami a hatékony felhasználáshoz szükséges. Tehát itt nem a szülők újabb iskolai célú megcsapolásáról, hanem az otthoni kiadásaik segítéséről, ösztönzéséről van szó.

 

C)

Az iskola fenntartásához legalább 20%-ban hozzájáruló szülőknek, ha az iskolai tanulók 80%-át kiteszik, az igazgató választásban és más az iskolát alapvetően érintő kérdésekben (a képviseletük révén) javaslattételi és egyetértési joguk legyen, illetve szervezetük az iskola fenntartójaként is működhessen (amely mögött az önkormányzat egyfajta oktatási védőhálót tart csak fennt), azaz az állami és önkormányzati fejkvótát az ilyen iskola  is közvetlenül megkapja.

 Ennek természetesen feltétele, hogy működőképes szülői szervezetük legyen, hogy a szülői képviselet választott legyen, hogy a szülők a szerződésben vállalt finanszírozási kötelességüknek szerződéses keretek között eleget tegyenek.

 

D)

Legalább stratégiailag, távlatilag elfogadott, nyíltan mérlegelhető lehetőség legyen:

Az iskolák a gyerekek tanuláshoz való alkotmányos jogához és kötelességéhez igazítva (és a szülők ezzel összefüggő alkotmányos taníttatási kötelességéhez és jogához igazítva) legyenek finanszírozva!

Más szóval az iskola fenntartó jogi státusától függetlenül minden olyan iskola, amely a tanköteles gyerekeknek járó, nekik szóló közoktatási szolgáltatásokat nyújtja, garantáltan kapja meg a minimális működéshez szükséges állami támogatást (fejpénzek differenciált rendszerében - osztályprémiummal stb kiegészített módon).

A szülők a közvetlen a gyerekek létszáma után járó fejpénzt (tehát az osztályprémiumot vagy kisterületi támogatást stb nem számítva) az adóból levonva közvetlenül fizethessék be az iskolába (számukra külön terhet nem jelentő, az adóból visszatérített) tandíj gyanánt. Ezzel az oktatási finanszírozás iskolák feletti bürokráciája lényegesen csökkenne, az oktatási pénzek közvetlenebbül, nagyobb hányadban szolgálnák az iskolai munkát, és olyan szerződéses kapcsolat alakulhatna ki a szülők és az iskola között, amely a mainál termékenyebb, jobb táptalaja lehetne a valóban eredményes, mindkét fél önállóságát és a másikra figyelő aktivitását eredményező szülő-iskola kapcsolatnak (szövetségnek).

 

A valóban mélyreható, átgondolt államháztartási reformot ez utóbbi, D) pont megvalósítása jelentené.

rajzok

 

mellékletek

Az erdőn termett asszony (Boglári Békés István)

Boglári Békés István

Az erdőn termett asszony

Különlenyomat

a Nagy Lajos Irodalmi Társaság Látkép a hegyről c. antológiájából.

(Magvető,1990.)

 

,Az erdőn termett asszony

 

Amikor az idősforma nénit még az iskola udvarán belül sikerült utolérnem, a kívánságom érezhetően zavarba hozta. Talán azért is, mert sietett volna el, hiszen a szülői értekezlet végét sem várta meg Az imént hallott felszólalásának az érdekességét próbáltam hirtelen dicsérni, s ezzel sikerült is némi bizalmat kicsikarnom nála, talán csak annyit, hogy ne hagyjon ott engem szó nélkül az iskolakapuban.

- Nehéz lenne magának velem beszélgetni. . . Kezdjük azon, hogy én nem is ebben a faluban lakok.

- Hát hol lakik?

- Én biz fönt a fölső erdőben. Az üzemi telepen fönt.

- Fölmennék én oda is, csak mondaná meg, hogy mikor tudna rám időt szakítani.

Gondolkozott, nem is keveset, s most megint nem tudtam, az időponton-e vagy éppen azon, hogy mivel utasítson el.

- Kár lenne - nyúltam megint az egyetlen kéznél lévő mentőkötél után -, ha az ott kimondott szavai csak úgy elrepülnének a levegőben nyomtalanul, mint a cigaretta füstje. Könyvbe kellene azoknak kerülni, hogy nagyon sokan elgondolkozhassanak az értelmükön. . .

- Hát jó! Jöjjön.fel a telepre holnap úgy négy óra után. Akkor már biztosan otthon lel.

- És hogyan találom meg ott fönt?

- Az a legkönnyebb. Ez az út itt fölvisz az üzemi telepre. Akarva se lehet letévedni róla. Nincs más csinált út az erdőben. Fönt a telepen meg sokat mondok, ha tíz ház sorjázik egyvégtiben. No, abba az udvarba lépjen be, amelyikben rengeteg hímzésmunkát lát majd az eperfák közti zsinegekre fölaggatva.

Az eligazitás pontosnak bizonyult. Amikor másnap fönt a bűkkerdő tisztásán megleltem az egy kaptafára épült szerény házacskákat, majd az egyik udvarona hullámzó hímzéstengert is, nagyon bántam, hogy a feleségem nincs itt mellettem. Bizonyára ő sem látott még ennyi fehéren színes gyönyörűséget együtt. S különösen nem egy dús erdő közé beszorult árnyas udvar hátterével. Tudtam, hogy ide még legalább egyszer okvetlenül vissza kell jönnöm asszonyostúl.

Az asszony az udvaron várt már rám egy hatalmassá terebélyesedett fa alatt. Nagy farönkökből vágott űlőkéken telepedtünk le a legnagyobb rönkből fűrészelt, araszvastag asztallap mellett.

- Jószerivel nem is nagyon emlékszek ám én arra, hogy miket is fecsegtem on lent tegnap. Hadd tudnám meg legelébb is, hogy az én összevissza falusi beszédemből mit talált maga érdekesnek.

- Mindent, amit mondott. De leginkább arra a néhány szavára emlékszem, hogy valahogyan nagyon vigyázni kellene: a gyermekeink boldogságát semmiképpen se sinkófáljuk el az iskolai tanulásuk esztendei alatt.

- Igen. . . Hát én bizony úgy gondolom - lehet, hogy ezt tegnap ott nem tudtam jól kimondani -, hogy a gyerekkorunkkal mindnyájan kapunk az Istentől vagy a természenől vagy tudom is én, honnan, de valamennyien kapunk valamiféle különös tehetséget, elevenséget, érzékenységet, fantáziát meg minden effélét, amikkell éppen ez az életfertály lehet az egész életünkben a legszebb. . .... Tüskés bokron a rózsa...

Feltűnő, hogy milyen folyékonyan, biztosan fűzi a szavait. Érzem, ezeket nem először mondta ki.

- Ezt én jobban tudom, mint akárki, mert én ilyen gyerekkort érhettem. Egészen ilyet ! Jól tudom hát, hogy mi az. Olyan csodálatosan szépek voltak az én gyerekkori esztendőim, hogy ha ezek nem ilyenek lettek volna, tán kár lett volna erre a világra megszületnem. Ezeknek az éveknek a tündökletes világa volt az én életem beteljesedése. . .

Nem szóltam közbe, nehogy megtörjem az asszony szavainak egyre fokozódó, de igen mélyről jövő pátoszát.

- Az lenne igazán jó, ha ezt nemcsak én mondhatnám el, hanem minden emberfia. De ez a csodálatos beteljesedés, higgye el, csakis a gyerekkorban lehet. Édesmindnyájunknál csak akkor lehet, jobban mondva csak akkor lehetne. A későbbi esztendők már senkinél se lehetnek ilyen varázslatosak. Senkinél! Nálam se lehettek már később, mert jöttek aztán a gondok egymás sarkában, amikből mindig-mindig többet muszáj vállalni. No meg az a gyerekkori elevenség, frissesség, szökdöső fantázia is folyton fárad, kopik, szürkül, mint ahogyan minden friss hajtás is fásulni, száradni kezd, mikor a virágzás ideje lejár. Nem, nem, olyan csillogó, olyan gazdag élet csakis a gyerekkorban adatik, már akinek adatik, máskor soha. Vagy akkor, vagy soha! Életünk más tájéka is lehet meglehetős, még tán kicsit boldog is, ha néhanapján szerencse is potyog belé mazsolának, de olyan káprázatosan szép világot csak a gyereki éveinkben élhetünk meg, csakis akkor. .

- Bevallom, erről eddig én senkitől sem hallottam.

- Persze hogy nem! Mert erről csak azok tudhatnak, akiknek olyan kutya szerencséjük volt, mint nekem is, hogy éppen ilyen gyerekkort érhettünk. Mások erről hogyan tanúskodhatnának? Sőt azt tapasztalom, hogy mások ezt fölfogni is nehezen tudják.

- No és mit gondol: sokan lehetnek ilyen szerencsések?

- Ezt bizony én éppen úgy nem tudhatom, mint maga vagy azok, akik a statisztikákat csinálják.

- De maga csak ismer ilyen szerencséseket. . . ?

- Biztosan élnek jó néhányan ilyenek itt az erdő menti falukban. Még tán itt a telepen is, de nekem soha nem volt arra érkezésem, hogy direkt kutassam őket. Így jószerivel a szüleimen kívül csak egy embert ismertem eddig, akiről tudván tudom, hogy éppen olyan meseszép világot élt gyerekéveiben, mint én. Ő lett a férjem, nyugodjon. De olyanokról többekről tudok, akik kis híján ilyen szerencsések voltak. Ne menjünk messzire, itt gyerekeskedtünk ezen a telepen hajdanság négyen. Jobban mondva ez még akkoriban nem volt ilyen kiépült telep, csak egy nagy erdészház volt amott a tisztás fölső felén, az erdőtől teljesen körülölelve. Három család volt beledugva. Én egyke voltam., Kati, a szomszédlány is az, de Peti meg Eszter, azok testvérek voltak. No, azért az ő gyerekkoruk is nagyon boldog volt a lentiekhez, már hogy a falubeliekhez képest. De annyira azért nem, mint az enyém volt.

- És ezt minek tudja be? Mintha a szerencsét említette volna az előbb. .

- Azt bizony! Hallatlan szerencsém volt. Legelébb is hadd mondjam meg, hogy mind a négyőnknek, ineni erdei gyerkőcöek egyforma vékával mérte ki a sors azt a jótéteményt, hogy itt cseperedhettünk fel ebben az isten háta mögötci erdőben. De gondolja ám meg, hogy ez a hely itt sokkal messzebb esett a falutól, mert akkoriban csak nagy kerülős, földes-gödrös buktatók vezettek föl ide. Bizony egyőnk se járt le az iskolába. De nem is követelte ezt akkoriban senki, annyira nem voltunk szem előtt. No meg örűltek, hogy egyáltalán akadt egy-cgy család, amelyik ráadta magát, hogy ilyen mindentől messzi helyre eltemetődjön évszámra. . .

- Az okozta hát a boldogságukat, hogy nem kellett iskolába járni ?

- No, várjunk csak egy kicsit. .

Elég hosszú töprengés következett. Mintha az eddigi mondandóit már sokszor átgondolta volna az asszony, de ezzel a kérdéssel ilyen élesen még nem került volna szembe.

- Nézze ! Akárhogy forgatom, csak azt mondhatom, hogy valahol igenis itt van a kutya eltemetve. De azért ehhez még egyet-mást hozzá kell mondanom. Az egyszer biztos, hogy itt a bükkös világ kellős közepén háborítatlanul élhettünk, mint a madarak. Lábunk-eszünk szabadon csatangolhatott, friss levegőből, madárkák tündéri zenebonájából, szabad hancúrból annyi kijutott itt nekünk, hogy akármelyik aranyruhás királyfi is csak irigykedhetett volna ránk. . .

- Ez a szerencse egyformán kijutott mind a négyüknek?

- Ez még ki. De én ráadásnak olyan apát-anyát kaptam a jó sorsomtól, akik az én nevelésemet ritka okossággal tudták elboronálni. Ők maguk is erdőben élték le egész életüket, mégis - vagy talán éppen ezért - sok olyan titkot tudtak a nevelésről, amiket a magas akadémiákon se sejditenek. Ezt persze én akkoriban zsenge fejjel még nem tudtam. Hogyan is tudhattam volna? Csak azóta világosodott ez meg előttem, amióta benőtt a fejem lágya. Lehet ám, hogy ők se tudták, tán nem is törték rajta a fejüket, csak csinálták azt, amit az ösztönük meg a jóérzésük diktált nekik.

- De hogy tudták pótolni az iskolát?

- No, nem ez járt az ő eszükben, hogy az iskolát pótolják.

- Engedték folyton játszani?

- Nem egészen. Csak hát nem az volt a szüleim előtt, hogy ők mindenképpen az iskolát pótolják nekem. Inkább az vezette őket, hogy én legyek csak minél-minél boldogabb. Nyíljon csak ki teljes virágjában az én gyereki világom.

- Mivel teltek a napjai kislányka korában?

- Kezdjük azon, hogy a szüleim engem soha semmire nem kényszerítettek. Amikor játszáshoz volt kedvem, mindig engedték. De azt is hagyták, hogy mind több munkájukban segitsek nekik. Ezért volt aztán később, hogy amit kértek tőlem, már megcsinálnivalót, ugrottam mindjárt szívesen. Ez biztosan jó nevelés volt, mert aztán az enyéimnél magam is ezt csináltam, amennyire csak tehettem, amennyire rajtam állt, s ez nagyjából be is vált.

- Hogy érti azt, hogy csak nagyjából?

- Nézze! Az én gyerekéletem, ugye, sima folyású volt, mint a szelíd pataké. De a kicsinyeim életét az iskolában kapott feladatok már nagyon sokszor megzavarták. Hol csak kicsit, hol meg nagyon. Néha csak rosszkedvig ment a dolog, de másszor még sírás-rívásig is. Én ugyan simítgattam a kinlódásaikat, ahol csak tudtam, de én se tudhattam mindig. Ezek a tanulásbeli gyötrődéseik aztán volt úgy sokszor, hogy nagyon megzavarták az én nevelési igyekvéseimet is.

Éreztem, hogy szomorú emlékek tájékára keveredtünk.

- Szökkenjünk talán még vissza a maga gyerekkorára. Miket csinált még a játszáson kívül?

-Amint említettem, anyám előbb csak megengedte, hogy segítsek neki a konyhai meg a ház körüli tevés-vevésben, aztán - szinte magam is alig vettem észre - lassan-lassan természetes lett, hogy a tennivalókból mindig többet vettem magamra.

- És mikor tanult meg írni-olvasni?

- Mikor? Hát nagyjából akkor, amikor a magamkorúak lent a faluban az iskolában. Tán egy pirinyóval később.

- Az édesanyja tanította?

- Ő bizony. De én mégsem azt mondanám, hogy tanított. Más volt az. Édesapám képeskönyveket hozott nekem Pálházáról már totyakos koromban. Édesanyám meg soha nem unta meg nekem százszor is újramesélni a színes képeken látható csodálatos történeteket, amikor csak kívántam. Utólag elmondták nekem, hogy túl korán akartam a betűk titkait is felfeszegetni, de ők az erdei józan eszükkel sokáig elterelték a figyelmemet a betűkről. Addig, amíg az olvasgatásra is meg nem érett sz idő. Palatáblát is hozott akkor nekem az apám, aztán írkákat, rajzlapokat, színes ceruzákat meg számolóállványokat drótra fűzött színes golyókkal. Ezekkel is szilaj kiváncsisággal játszogattam, firkálgattam. Szüleim csak akkor segítettek, ha már türelmetlenül rágtam őket. Különösen az apám volt nagyon azon, hogy inkább későbben, mint korábban. Anyám még hamarébb volt kapható kíváncsiskodásaimat frissiben segíteni, s volt úgy is, nem is egyszer, hogy cinkos módra eltikoltunk apám előtt egy-egy lépéskét a tudásbeli előremozdulásomban. . . Egy szó, mint száz : a végén ugyanúgy mégtanultam én olvasni is, írni is, számolni is, mintha lent laktunk volna mink is a faluban, s jártam volna én is iskolába. A különbség csak annyi volt, hogy a messzi erdő s a bölcs apa-anya jóvoltából nekem a tanulás soha nem hozott mákszemnyi keserűséget se, gyötrelmet se. De még inkább azt mondhatnám, hogy az én tanulásom ugyanolyan örömös órákat termett nekem; mint akár a hancúr, a danolászás az ezernyi faóriás között vagy teszem azt, az új meg új fészek kitalálása a szalmafonatokból; amiket akkoriban igencsak szerettem. .

- Nagyobbacska korában is folytatta a tanulást?

- Nagyjából igen. Akkorra már a nagyobb iskolások könyveit is sorra megveszegette nekem az apám. De nem egyszerre adta ám oda. Csak úgy egyenként-formán. Hetek is elteltek, amíg egy másikat is elém tett. De akkor is csak úgy lerakta elém szó nélkül az asztalra. A többit a kíváncsiságomra bízta. Jól emlékszek, az olvasókönyveket elég hamar rongyosra nyűttem, mert azokban leltem a legtöbb gyönyörűséget. Sok szép verset meg is tanultam egészen, ezeket aztán a házunktól messzecskére eső vadászles magosában elszavalgattam. Csak úgy, a friss ültetésű fenyvesben meglapuló fácánok szórakoztatására. Amit már nagyon jól tudtam, azt az Eszterék előtt is el mertem mondani. . .

- S a többi könyvekkel mi történt?

- A természetrajzot meg a földrajzot is nagyon kedveltem. A térképről Magyarország vármegyéit előbb csak lekopíroztam, aztán csak úgy emlékezetből rajzoltam le nagyobb rajzlapra, aztán a megyeszékhelyeket meg a nagyobb városokat is bele, csak úgy emlékezetből. Hogy tudtam örülni, mikor már minden jól sikerült, anélkül hogy egyszer is rá kellett volna sandítanom a térképre. No, erre sikerült az Eszteréket is rákapatnom. Velük aztán rengetegszer versenyeztünk a térképeken a megtalálós játékkal. Ezt csak Peti nem szerette.

- De azért a többi tankönyvét is megtanulta?

- Hogy megtanultam-e? Direkt megtanulni, azt mondhatom, hogy semmit sem tanultam meg. Csak a legszebb verseket. Azokat meg. Mást semmit. De ami érdekelt, azt azért észben tudtam tartani. Anélkül is, hogy akartam volna.

- Voltak olyan tankönyvei is, amelyeiket nem kedvelt?

- Hohó, de mennyire ! Voltak ám ! A történelmet mindig hamar félretettem. Jobban mondva átadtam a Petinek, mert ő meg abban lelte kedvét. Énbennem meg szinte undort keltett a sok csata meg császár meg békekötés meg vad ármánykodás-marakodás. Ami meg egyéb volt benne, azt jószerivel alig értettem. Gyereki ésszel is láttam, hogy azok mind igen felnőttes dolgok. Ma is azt tartom, hogy a gyerek hiába biflázza be a történelemkönyv leckéit, hiába is tudja elmondani akár hibátlanul a szöveget, érteni jóformán semmit meg nem ért belőle gyerekésszel. Amit meg a zsenge agy felfoghat a történelemből, az csak meseféle. .

- Melyik volt még ilyen nemszeretem tankönyve?

- Aztán bizony a nyelvtankönyvek sem érdekeltek. Sok könyvet olvasgattam már akkor, mert azt még nem is mondtam, hogy a képeskönyvek után elég sok mesekönyvet meg ifjúsági regényeket is hozogatott nekem az apám. Egy szó, mint száz, sokat olvasgattam már érdekes történeteket, s közben a szavak helyes leírása valahogyan a szemembe vette magát. Az írás miatt nem éreztem hát nagy szükségét, hogy a nyelvtankönyvvel is veszkődnöm kellene. Az okhatározóról meg az alanyi mellékmondatról meg a többi ilyesmiről az volt az érvelésem, hogy az én életemből nyugodtan kimaradhatnak. Ma már nemcsak érzem, hanem tudván tudom is ezt. Ezekkel együtt a vegytant meg a katekizmust is mindig a többi könyveim alá dugtam hamar. Aztán ott is maradtak.

- És nem lett ebből baj?

- Mi lett volna? Messze laktunk az iskolától, még a levizsgázást se követelte tőlünk senki. Nekem is jó volt ez így, de még inkább úgy mondanám, hogy így volt nekem a legeslegjobb.

- Most sem érzi hiányát az akkor elmellőzött dolgoknak?

- Igazán nem ! Ami leveleket írok néha a fiaméknak meg a sógorasszonyomnak, ők azt tartják, hogy elég tűrhetős az írásom. A pesti akadémiákkal meg nem levelezek. Ja ! Hadd említsem azt is, hogy tavaly kitüntetést is kaptam azért, mert jól fel tudom jegyezni a telefonüzeneteket. Már azokat, amik akkor jönnek, amikor én éppen az üzemirodákat takarítom.

Elhallgat. Ma már tudom: nem akart tovább dicsekedni.

- Amikor meg valami történelmi dolog a rádióból vagy a tévéből kíváncsiságot támaszt bennem, nekem is van már lexikonom, másnak is itt a telepen másféle. Ami ezekben nincs, vagy kurtán van, az megtalálható a könyvtárban lent a faluban. . . Kétˇéve annak, hogy a hatfeleséges angol királyról még Újhelyben sem találtam könyvet. Sebaj ! Találtam Patakon. Ott mindent megtalálni.

- Ez bizony elég körülményes lehet néha.

- Igaza van. De azt se felejtse, hogy százszor több köszönet van abban, ha valami rég volt dolognak most járok utána. Egy az, hogy most magam választom ki, hogy mire vagyok kíváncsi, igy hát arra most rá is figyelek jól. A másik meg az, hogy amire érett fejjel kíváncsiságom támad, annak a fölfogására biztosan meg is érett az eszem, így a mostani utánajárásom biztosan nem vész kárba. Nem úgy, mintha a zsengécske eszemmel lettem volna kénytelen veszkődni tengernyi mindenfélével. ,

- Ez a szabad tanulási mód jelentette tehát a nagy-nagy boldogságát?

- Ez bizony ! De azért én inkább úgy mondanám, hogy ez a szerencsés tanulási mód megmentett engem attól, hogy nap mint nap keserűségeim legyenek a testemtől-lelkemtől idegen dolgok meg a túl felnőttes szövegek muszáj-biflázása miatt. Hál' istennék ézektől a gyötrelmektől én megmenekedtem. Hogy milyenek ezek a gyötrelmek, ezt én csak akkor tudtam meg, amikor az enyéimnek már le kellett járni az iskolába. Megcsinálták ezt az utat itt, sokkal közelebb kerültünk a faluhoz.

- Magát tehát még elkerülték a tanuláshoz kapcsolt keserűségek.

- Engem még el. Vegyük ide, hogy a csodálatos gyereki világomat, annak is a legszínesebb csillogásait igazándiból a mesekönyveknek is köszönhetem. Azok röptették messzire a fantáziámat, azok rendezgették be a világomat aranyrétekkel, gyémántpalotákkal, ezüsterdőkkel, azok népesítették be jószívű meg gonosz emberekkel, óriásokkal, tündérekkel, varázslókkal, lelkes állatokkal és minden egyéb elmondhatatlan érdekességgel. . . Kinyílhatott nékem zavartalanul a pompázatos gyereki világ, s bizony mondom, ez átragyogtatta az egész életemet. Még a jelenvaló mai napjaimat is, azt mondhatom.

- Ezek szerint az életének a fénykorát mégis annak köszönheti, hogy elkerülhette a kötelező iskolába járást.

- Hát igen. Én véletlenül ennek tudom be. Már a szüleim ritka okosságán kívül persze. De ezt azért ne úgy értse ám, hogy én esküdt ellensége lennék mindenféle iskolába járásnak. Amíg az enyéimek felcseperedtek - ja, tegnap már a kis unokám miatt voltam ott a szülői értekezleten, a lányomék lent laknak a faluban -, mondom, az enyéim iskolás évei alatt én roppant sokszor ettem magam ezen a dolgon. A végén mindig azon lyukadtam ki, hogy talán-talán mégis lehetne olyan iskolákat kitervelni, amelyikek olyan síneken mozognának, hogy segítsék a belejáró zsenge népség életének a kivirágoztatását. Talán-talán lehetne olyan iskolákat kifundálni, amelyikekből ki lenne vagdosva minden-minden erőltetés, ami az édes gyereki örömöket megecetesíti máma, ami a gyereki eleven ragyogású világot lehervasztja nap mint nap. . . De ehhez bizony csuda nagy operáció kellene !

- Próbáljunk egy kicsit gondolatban játszani. Ha holnap azt mondaná magának a miniszter, hogy holnaputántól maga lesz az iskola igazgatója lent a faluban, és szabad belátása szerint megváltoztathat a tanításban mindent, amit csak jónak lát, miket változtatna meg legelőbb?

A nagymama arcán röpke játékos mosoly suhan át. Aztán a kert felé fordítja elkomolyodott tekintetét. Érzem, hogy a bükkfák koronáján is túlra, nagyon messzire szeretne látni.

- Legelsőbben is megpróbálnám megértetni a lenti pedagógusainkkal, hogy én a háborítatlan, varázslatosan gyönyörű gyereki esztendeimből kaptam egész életemre erőt is testi-lelki egészséget is, kiegyensúlyozottságot is. . .

Megáll. Mintha kis riadtsággal tekintene rám. Mintha attól ijedt volna meg, hogy talán nevetséges a fellobbant pátosza. Kissé higgadtabban folytatja:

- Megpróbálnám nekik elmondani azt is, hogy a lányom meg a fiam gyerekkora már feleformán sem volt olyan nyári-szép. Hiába volt itt nekik is az erdő, a sok hancúr meg minden, az iskolai tanulásukkal - különösen nagyobbacska korukban - már olyan sok keserűség, kínlódás járt együtt, amik szinte mindennap visszarángatták őket a friss-derűs gyereki világukból. Istenem, hányszor sírtam én helyettük is a sok örökre elsinkófált örömük miatt, a sok elsivárított napjuk miatt. Persze a könnyeimet ők sohasem látták, talán meg sem tudták volna érteni. A meglopottságukat csak én láttam, ők azt hitték, hogy ez a világ ezzel a kötelező kínlódással született, s vele véglegesen össze van forradva. . .

Azt hiszem, a könnyek most is a közelben leselkedtek.

- És mit tenne azután, kedves igazgatónő?

- Várjon még egy kicsit ! Okvetlenül el kellene még mondanom a pedagógusainknak, hogy sem a fiam, sem a lányom közel sem olyan kiegyensúlyozott, nem olyan nyugodt, mint amilyen én voltam és vagyok azért még máma is. Az élethez való bátorságuk, az önbizalmuk is jóval kevesebb. Mintha a szárnyaikból levagdostak volna emberkekorukban egy-egy darabot. . . Pedig úgy különben mindenük megvolt, még jobban is, mint nekem kiskoromban vagy a szüleimnek.

- Tehát? Miket változtatna meg az iskolában?

- A mondókámat a tanítók előtt azzal fejezném be, hogy próbáljanak a mi családunk példáján elgondolkodni. Értsék meg, hogy az emberi életben a zsengekori esztendők sokkal becsesebb célra szentelendők, nemhogy feszt tanulással rakjuk degeszre. Sokkal üdvösebb célra bizony, nem hogy éppen ekkor gyömöszöltessünk a szegénykék zsenge koponyájába ezt is, azt is, amazt is, az égvilágon mindent, amit nagyokosok csak összehordanak. Csak azért, mert - igy mondják a túlokosok - nem tudhatni, hogy majd felnőttkorban ki minek veheti hasznát. . . Megmondom kereken, ezt én merő ostobaságnak tartom ! Ezzel az erőltetett, egyforma tudásgyömöszöléssel éppen azokat az éveket sikkasztjuk el szegénykéktől, amikor minden ember szent jussa az életének a legszebb beteljesülése lenne. . . vagyis hát lehetne.

- Tegyük fel, hogy ezt a pedagógusok megértik. Aztán?

- Aztán ? Hát ez így hirtelen bizony elég nehéz dolog. . . Ha nagyon összeszedném is az eszemet, akkor is elébb megkérdezném a pedagógusokat, hogy ki mit tartana jónak legsürgősebben bevezetni, amikkel a gyerekeink örömeit gyarapíthatnánk, a fölösleges kínlódásaikat meg - már amennyire csak lehet - mindig jobban és jobban kiritkíthatnánk.

- Mit vezetne be mindenképpen?

- Hát úgy elsősegélyformán már másnaptól megengedném a lelkeimnek, hogy mindenki választhassa ki a tantárgyaik közül azt a néhányat, amit nehéznek tart, vagy amiktől idegenkedik vagy tudom is én. . . Megtiltanám, hogy a pedagógusok bárkit is az ő nemszeretem tantárgyaiból feleltessenek.

- És hogyan kapnának ezekből év végén osztályzatot?

- Hát sehogyan ! Miért ? Összedőlne a világ, azt hiszi ? ! A kényszerítést a merő egyforma tanulásra értelmetlen és szívtelen ostobaságnak tartom. Kinek mihez nincs érdeklődése, hajlama, képessége, azt erőltetni az egyformaság meg a sokoldalúság kedvéért mihaszna dolog. Igazi haszon ebből semmi, ami van, az csak csalós látszat. Mert elhiheti, hogy fabatkát sem ér, ha a szegény gyerek valahogy nagy nehezen be tudja tanulni s el tudja sorjázni a szavakat, amiknek az értelméből még alig foghat fel valamicskét. . De a kár - mert éppen ezekkel jár a sok kínlódás és keserűség -, a kár bizony nagyon nagy. Az is, amiket elmondtam már, meg az is, amiket az idegorvosok bátrabbjai tudnának csak elmondani. Ha ugyan vannak ilyen bátrak.

- Értem. És a tanórákon azért részt kellene-e venni azoknak a tanulóknak is, akik azt a tantárgyat nem választották, vagy csak azoknak, akik abból osztályzatot is kapnak majd ?

- Miket kérdez! Belezavar engem így abba, hogy hirtelen butaságokat mondjak. . . Amíg a pedagógusok legértelmesebbjeivel ki nem okoskodnánk, hogy mi lenne a legemberibb megoldás ebben is, addig talán részt venne minden gyerek minden órán. Ha kinél-kinél megszűnne az a lidércnyomás, hogy a nehezen emészthető tantárgyból is felelnie kell, talán idővel még az idegenkedése is soványodna.. De ez már csak merő találgatás. És ne is folytassuk ezt a játékot! Jobb, ha amellett maradok, amiket biztosaa tudok.

Amellett, hogy az iskoláinkat arrafelé kellene beirányítani, hogy a legeslegfontosabbnak a gyerekek testi-lelki egészségét, a kedélyviláguk vidámságát és frissességét, a képzeletviláguk gazdagítását biztosítsák. Meg még azt az önbizalmat is növesszék bennük, ami az igazán nekik való tanulásból és munkából sarjadzik. Már holnap bevezetném, hogy a gyerekeink idejét úgy osszuk be, hogy legalább fele idő kirándulásokkal, sportolással, játékokkal, mindenféle versengésekkel meg hasonlókkal teljen el. . . Fene egye, lássa, visszaestem megint a maga játékába !

Alig vettük észre, hogy egy hirtelen szél csapott le az udvarba, s egyszerre három hímzésdarabot szállított le a fűre. Ugrottunk, hogy gyorsan leszedjük valamennyit a zsinórokról, nehogy újra kelljen kimosni az egészet.

Közben megtudtam, hogy az összes kézimunkát a néni maga hímezgette. Mióta a férjét sírba vitte a hadifogságban szerzett betegsége, majd a gyerekei is kirepültek a házból, e remeklésekben találja meg minden örömét. Saját magának csinálja, senkinek sem hajlandó akár csak egyet is eladni, mert a keze munkái becsesebbek neki, mint a pénz, amit értük kapna. Az erdei üzem irodáinak takarításáért kap annyi fizetést, amennyi a tisztes élhetéséhez elégecske, a szabad óráiból meg nem akar pénzt facsarni.

Amikor néhány hét múlva a feleségemmel együtt állítottunk be az asszonyhoz, ez volt az első szava :

- Így legalább megtakarítom a bélyegköltséget.

 Egy nekem címzett levelet vett fel az asztalról, s rövid úton kézbesitette.

- Egy és más eszembe jutott még a múltkori beszélgetésünk után, amiket én az erdei eszemmel fontosnak gondolok, azokat írtam le benne.

A levelet már csak itthon olvastam el, mert akkor valóban csak a hímzésremeklések szerepeltek a műsoron. A legjobb. ha a levél közepét szóról szóra ideillesztem:

". . .nagyon kérem hát, hogy felejtse el azokat a szavaimat, amiket a maga által kitalált játék során mondtam. Már hogy mit csinálnék én, ha rám lenne bízva az iskolaváltoztatás. Azóta is sokat forgattam magamban ezt a dolgot, de belátom, hogy ez nehem olyan ösvény, mintha ingoványon akarnék elindulni. Megmaradok hát amellen, ami nekemI biztos talaj, amit olyan biztosan tudok, mint az életemet. Amit jobban tudok, mint száz akadémikus. . . De az én erdei eszem már azzal sem bír meg, hogy az emberi élet virágzó zsengekorát megkímélő, sőt gazdagító iskolákat lehetne-e egyáltalán fokozatosan kiformálni a mostaniak nyirbálásával-foltozgatásával, vagy pedig egyszerre muszáj-e azokat létrehozni, elfelejtve teljesen a maiakat. . . Nem tudom, hát ezt hagyom.

De megírnék még valamit, amit azóta gondoltam ki. Akkor, amikor a látogatása utáni héten a lányoméktól jövögettem hazafelé. Az ján az eszemben, hogy a másodikos kis unokám mennyire tud még örülni az isktolának s annak, hogy nagyon jó tanító nénije van. Aggódva találgattam, hogy mikor kezdődnek majd a drága kicsim jókedvébe belepotyogni az első ecetcsöppek. Sikerül-e,majd a nem neki való megtanulandókkal járó keserűségeket - amik hamarosan megszaporodnak majd ellene is -, sikerül-e neki is legalább csak annyi bajjal átvészelni, mint az anyjának sikerült annak idején? Mi lesz, ha az anyja nem lesz képes majd őt olyan türelemmel átsegíteni a nehézségek kínjain, mint ahogy nekem sikerűlt úgy-ahogy őnála? Bíirja-e még a lábam ezt az erdei utat fönek még jó6 néhány esztendeig, hogy legalább egyszer hetenként a csöppemet verdeső rossz szellemeket próbálnám elfujkálni. . . .

Nagyon elfogott az aggodalom a kis unokám gyereki világáért, annál is inkább, mert tapasztalom, hogy ő egy kicsit mimózább lelki bútorzatú, mint a lányom volt. Meg aztán a csöppemnek nincs ott már az erdő se, ami sok minden ártalomra igen jó patika volt nekünk. Az új tankönyvekbe meg folyton több emészthetetlent csúsztatgat a túl okosok fene nagy buzgalma. Az egészen zsenge ártatlanságok elé már zárójeles képleteket löknek! A mindig nagyobb okossággal muszáj hát karöltve járni a mindig nagyobb ostobaságnah is?!

Ahogy ezeken füstölögtem a kanyargós hazaútban, csak eszembe szökik, hogy a vőm újságjában egy cikk címét olvastam el. Valami emberi jogokat jelzett az újságcím.

Meg kellett állnom ott a feleúton, mert ez a két dolog hirtelen összefutott a fejemben, s szinte belém nyilalt az igazság. Az, hogy a kis unokámnak is jussa volna ahhoz, hogy olyan háborítatlanul boldog gyerekkora lehessen, mint nekem volt. Joga volna a gyereki évek varázslatos világához, ami teljes szépségében csak most, a zsenge éveiben nyilhatna ki benne. Merő barbárság az, hogy ezt a jussot a f'ölnőtti világ elrabolja tőle! Elrabolja tőle örökre, s azt neki soha senki vissza nem adhatja többé! Az elsinkófált legszebb életszakaszt már többé semmivel sem lehet pótolni se neki, se senkinek. . . Kimondom hát, amire rájöttem. Az emberiség majd csak akkor lehet olyan nagyra a kulturáltságával meg a haladásával, ha törvénybe teszi (s aztán be is tartja) azt az emberi jogot is, hogy minden egyes ember csodálatos gyereki világának teljes kinyílása semmiféle káros terheléssel ne legyen elsivárítható!"

Imigyen szólt levelében az erdőn termett asszony.

 

Az európai oktatási szülői szervezetek címlistája

 

1994                    International Year    European Parents' Association ot the Family     Association Européenne des Parents d'Eléves

 

 

Brussels, 22 November 1994

 

 

LIST OF EPA MEMBERS

 

 

FULL   AGE                         tel 39l6I59601509 Associazione Genitori                 fax 39l6I5432484 Via F. Baldelli, 41 / - 00146 ROMA

 

 

FULL   AGESC NAZIONALE tel 39/6/5434748 Via F. Baldelli 41 fax 39l6/5411953 I - 00146 ROMA

 

 

ASS    AGESC PIEMONTE tel 39l11/8127964 Mr. Ripa di Meana fax 39/11 l8127547 Via S. Francesco da Paola 23

I -10123 TORINO

 

 

ASS    APEV tel 351 l1 l3151079 Rua Alexandre Herculano 25 c!v fax 351l1l3151079 P -1200 LISBOA

 

 

 

FULL BUNDESELTERNRAT (BER) tel 49/61311477136

Dr. P. Hennes                  49/6131/163327

ZUM SCHIERSTEINER GRUND 10 fax 49I6131I163447

D - 55127 MAINZ

  

 supported by the Commission               23a rue Belliard Tel. 32-2-v0 37 20 of the European Communities         B -1040 BRUSSELS Fax 32-2-2,0 37 22

 

 

FULL CEAPA                 tel 341115310248

Confederacion Espanola de           5220162

Associaciones de Padres de fax 3411/5217392

Alumnos

Puerta del Sol 46"A

E - 28013 MADRlD

 

 

FULL CFCC tel 30I1 I3637547 Center of Family fax 30l1 l3639758 and Child Care 75 Skoufa Str.

GR -10680 ATHENS

 

 

FULL CGD tel 39I6l7001503 Coordinamento Genitori 39I6I70475198 Democratici

Via dei Laterani 28 I - 00184 ROMA

 

 

ASS CHAMBER OF PARENTS tel 36l1l2526015 Mr. Arpad Fay fax 36/1 l2526015 Urmény u.17

1141 BUDAPEST

HUNGARY

 

 

FULL CNAP tel 32l2l2307525 Confédération Nationale fax 32l?J2302392 des Associations de Parents

Rue Belliard 23 A Bte 1 B -1040 BRUXELLES

 

 

ASS CPECF tel 32I2I2388707 Conseil des Parents fax 32l2/2388662 d'Eléves de la Communauté

Franaise

Rue de la Science 43 B -1040 BRUXELLES

 

 

FULL CONCAPA                tel 34I1/5325865

Confederacion Catolica               5322630

Nacional de Padres de       fax 34/1/5315983

Familia y Padres de Alumnos

Alfonso XI 4

E - 28014 MADRID

 

 

FULL CONFAP                   tel 351I1I523415

Confederaao Nacional         351/113153405

das Associaoes de Pais       fax 351!1/3153405

Rua Pinheiro Chagas 174o Dto

P -1000 LISBOA

 

 

FULL      CONFAPEL tel 352/452425 Confédération des Ass. de fax 352/251310 Parents d'Eléves

Rus de Bragance 13

L -1255 LUXEMBOURG

 

 

 

FULL Confederacion Aragonesa tel 34I74I243467

de padres de                 fax 341741227652

Alumnos"San Jorge"                      20027

Manolita LOSFABLOS

Calle Manuel BESCOS,1,7oK

E - 22002 HUESCA

 

 

 

FULL      CSPA                            tel 353I71 I44096 Mrs. Teenie Geraghty                        fax 353l71I44096

"Ui Cairbre"

Bundoran Road

SLIGO

IRELAND

 

 

FULL      ELTERNKAMER HAMBURG             tel 49I4029l1883527 Geschftsstelle                 fax 49/40I7027464 Hamburger Strasse 31

'  ' D - 22083 HAMBURG

 

 

ASS Elternverein tel 43I4762I42893 Bundesgymnasium Spittal fax 43/4762I2284 A - 9800 SpittallDrau

 

 

FULL FAES            tel 39121466030

Centri Scolastici e      39/2/466040

di Orientamento      fax 39121466106

Via Ruffni 9

I -20123 MILANO

 

 

 

FULL FAPACE                      tel 34/1 I4357360

Fed. de Asoc. de Padres y Amigos      34I1/7343316

de Centros Educativos            fax 34I1 I4350532

Jorge Juan 32                         34/117340311

E - 28001 MADRID

 

 

FULL      FAPACEL                         tel 34/5l4614561 Federacion de Asociacones de                  fax 34l5l4624704 Padres de Ceritros de Ens. ibre Calle Periodista Ramon Resa 10

E - 41012 SEVILLA

 

 

 

 

FU LL     FAPAES tel 34l3I2782123 GEmpordá 33 8-14 ext.3814 E - 08020 BARCELONA fax 34l3I2780174

 

 

 

FULL      FAPEL tel 34l3/2801999 Federacion de Asociaciones fax 34I3l2801400 de Pares d'Escoles Lliures

Manuel Girona 75 Bxs

E - 080034 BARCELONA

 

 

FULL      FAPEO tel 32l2l51131 OS Féd. Nat. des Assoc. des Parents fax 32/2l5135192 d'Eléves de I'Ens. Offciel

Galerie du Roi 25

B -1000 BRUXELLES

 

 

FULL      FCPE tel 33/1 l43571616 Fédération Conseil des Parentsfax 33/1/43574078 d'Eléve des Ecoles Publiques

108 av. Ledru - Rollin

F - 75544 PARIS Cedex 11

 

 

FULL      FCPSPC                       tel 353I41 /31257 Federation of Catholic Primary

Schools Parents Council

Mrs. Pauline Plunkett

34 Brookville Park

DROGHED CO LOUTH  IRELAND

 

 

ASS       FERLAP  tel 351 l1/3151079 Rua Alexandre Herculano, 25Gv ax 351 /1 l3151079 P -1200 LISBOA

 

 

FULL      FIADDA tel 39l10l8392594Via San Bartolomeo degli Armeni,1 fax 39/10/815925 I -16122 GENOVA

 

 

 

FULL      FNAPEC tel 351 /1 I2747912 Federaao Nacional de Associaao fax 351 l1 I2747928 de Pais de Alunos de Ens. Catolico

Apartado 541

P - 2800 ALMADA CODEX

 

 

                          FULL FOMENTO    tel 351I117599738

                  Azinhaga do Loureiro    7592726

                                   , ,

                        P -1600 LISBON    fa Y ,7583261

 

 

 

FULL FORELDREUTVALGET  tel 471221347561

FOR GRUNNSKOLEN        347564

Postboks 8137          fax 47I22I349540

DEP 0033

OSLO 1

NORWAY

 

 

FULL      HEM OCH SKOLA tel 358/06/946366 Förbundet Hem Och Skola fax 358/06l943581 Malmgatan, 20 B

00100 HELSINGFORS

FINLAND

 

 

 

FULL      HEM OCH SKOLA                   tel 46I81840315 Riksförbundet Hem Och Skola                       fax 46/5I6687957 Box 38400

S -10064 STOCKHOLM

 

 

 

ASS       IPSET tel 44/883l626844 Education Unit fax 44/883/625501 Warlingham Park School

Chelsham Common

WARLINGHAM

UK - SURREY CR6 9PB

 

 

 

FULL      KED tel 49I228l650052 Katolische Eltemschaft   fax 228I6%217 Deutschlands

Baumschulallee 9-13

D - 53115 BONN

 

 

 

FULL KOULULAISTEN vanhempien Liitto tel 358I0I628133

Mariankatu,28 B                            O/1351177

00170 HELSINKI                         fax 0/1351572

FINLAND

 

 

 

FULL      LEB / BADEN - WURTEMBERG tel 49l7851/482500 Frau Inge GRÜNINGER fax 49l7851I482502 Geschftsstelle

Friedhofstrasse 1 D - 77694 KEHL

 

 

 

FULL LERl Landeseltemrat Niedersachsen tel 491511/315983

Mrs. Ingrid HARTMAN                        49I511I315928

Königstrasse 19                        fax 49/5111344607

D -30175 HANNOVER

 

 

 

FULL      LEV / BAYERN                    tel 49l89/285589 Lendes Eltem Vereinigung                     fax 49/89/2809426 der Gymnasien in Bayem e.V.

Barerstrasse l11

D - 80799 MUNCHEN

 

 

FULL      LOBO tel 31 l70I3850866 Landelijke Oudervereniging Bijzonder fx 31/70I3315290 Onderwijs op Algemene Grondslag

Bezuidenhoutseweg 251

NL- 2594 s'GRAVENHAGE

 

 

FULL      NCOV tel 32l2l5116505 Nationale Confederatie fax 32/2I5143321 van Ouders en

Ouderverenigingen van

de Vlaamse Gemeenschap

Guimardstraat,17

B -1040 BRUSSEL

 

 

FULL      NCPTA tel 44I474/560618 2 Ebbsfleet Estate fax 44/474l564418 Stonebridge Road

GRAVESEND

'   UK - KENT DA119DZ

 

 

FULL      NKO tel 31 I70l3282882 Nederlandse Katholieke fax 31I70I3248923 Oudervereniging

Postbus 97805

NL - 2509 GE DEN HAAG

 

 

 

FULL      NPC - PRIMARY tel 353I1/613022 National Parents Council fax 353/1 /613130 Hogan House Hogan Place

Grand Canal St. Lr.

DUBLIN 2 IRELAND

 

 

 

 

FULL      NPC - POST PRIMARY tel 353I21l344568 Ms. Ellen Mc Carthy fax 353l21l342871 Hon. General Secretary

8 Curraheen Drive Curraheen Estate

BISHOPSTOWN, CORK

IREAND

 

 

 

FULL      N.V.O.                           tel 32/3/3218238 Mrs. Caria JAARSMA

Morckhovenlei 92 bus 5

B - 2140 Borgerhout-Antwerpen

 

 

FULL      OPCO tel 31I70/3481246 Postbus 907 fax 31IT0/3821201 NL - 2270 AX VOORBURG

 

 

 

FU LL     PACCS                           tel 353I41 I53443 Mrs.Connie CAROLAN                         fax 353l41l53559

"Avondale" - John Street

ARDEE - COUNTY LOUTH

IRELAND

 

FULL      PEEP tel 33/1I4415'I 818Fédération des Parents d'Eléves fax 33I1l47663302 de I'Enseignement Public

91 Boulevard Berthier

F - 75017 PARIS

 

 

FULL      SPTC tel 44I31 /3127226 Cramond House, IGrk Cramond fax 44l31l3127226 Cramond Glebe Road

EDINBURGH EH4 6RW

SCOTLAND

 

 

FULL      SOS tel 45I33I150428 Skole og Samfund fax 45I33l150482 H.C. Andersens Boulevard, 40

DK -1553 KOBENHAVEN V

 

 

FULL      STO                             te148l22/262291 Civic Educational Association

ul. Miodowa 10

PL - 00-251 WARZAWA

 

 

FULL         UNAAPE

42 Rue Carvés                   tél 33l1/40I921661 F - 92120 MONTROUGE                       fax 33/1/40l929595

 

 

FULL      UNAPEL tel 33l1 l53737390 277 Rue Saint Jacques fax 33/1 I53737400 F - 75005 PARIS

 

 

ASS       UNIDOWN tel 39l10I584529 Unione Nazionale Down fax 39I10I541527 via A.Volta 19/10

I -16128 GENOVA

 

 

FULL      VOO