vissza a főoldalra *

Az országot mintegy megdobták a törvénykezési hajszával.

Az ország nem tudta, mit kezdjen vele, visszahőkölt, erőszakot látott a cinikus felhangokkal is teletűzdelt parlame4nti többségi próbálkozáson: ez kell nektek, történelmi alkotmány, hát tessék.

Ami kimaradt, egy alaposabb, és a hatalomtól kevésbé ittas felkészülés. Hogy a kormány nem bírt megfelelni a maga diktálta feladatnak, iramnak?

A nemzeti érzelmét, elkötelezettségét hangoztató parlamenten kívüli civil társadalom sem. Egyszerűen nincsen felkészült, előkészített program az alkotmányosság helyre állítására tudomásom szerint.

(Nekem legalábbis egy magam által betájolt absztrakciós mérce alatt az enciklopedikus erőfeszítés is tiszteletre méltó lehet, de nem megfelelő.)

Ami itt olvasható, az részben egyéni felsorolása annak, hogy mivel kellene foglalkozni összefüggéseiben.

Ráérő, mástól elrabolt idővel és energiával tőlem erre futotta.

Az alkotmányossági műhely maradéka például beleroppant a kihívásba. Ezen kérdések igényesebb, higgadtabb tárgyalásához újabb nekifutásra kell elszánjuk magunkat.

táblázatos észrevételek (2011 08 06)

Észrevételek táblázatosan

- a 2011-es alaptörvényhez és az abban nevesített sarkalatos törvényekhez -

azokat Magyarország alkotmányos állapotba jutásához vezető folyamat korai állomásaként remélve, értelmezve

 

hivatalos

észrevételek

  A jelmondathoz, a címhez A most elfogadott 2011-es alaptörvény számos mondata soha nem jutott volna eszembe, pedig kiválóak. A kezdősort sem érzem gúnyolódásnak. Valószínűleg tartós lesz a kezdősor(szemben néhány egyéb sorával). Isten áldd meg a magyart! Ez a magyar nemzet egybehangzó kívánsága minden bizonnyal. És hagyományainknak meg talán népdalainknak megfelelően elvonatkoztatott, képletes (metaforikus stb) ami az államalkotó akarat kifejezését, gyakorlatiasabb célját illeti. Legalább annyira áttételes, mint „Hej halászok mit fogott a hálótok …” és tenger más népdal minden kifejezése. Azonban nem tudták a szövegezők ebben a hangnemben folytatni az alaptörvényt, pedig lehetett volna - talán – nem tudom megpróbálták-e. Szabadságharcos kiáltványaink bizonyára kínáltak volna még ehhez adalékot. Egymás mellé kellene tenni őket. Például Rákóczi „Felhorgadtak a magyar nemzet sebei …” fogalmazása  is oda illő valamilyen módon. Olvastam egy kis áttekintést, miszerint nem szokásos, hogy egy nemzet himnuszai mind imádságok legyenek. Felsorolt a szerző a székely himnusz és Kölcsey verse mellett még vagy féltucatot. És szembe állította őket más népek himnuszaival. Himnuszként megfogalmazni a magyar alkotmányt nem olyan feladat, hogy határidőre lehetne vállalni. De érdemes egy futó gondolat erejéig felvetni. A szabadságharcokat lezáró békeszerződések hangvétele sokkal kevésbé emelkedett – erre Zétényi Zsolt vaskos (verekedésre alkalmasan vaskos) kötetét lapozva csodálkoztam rá. Vajon Zétényi Zsolt Rákóczi kiáltványát és általában a többi szabadságharcos kiáltványt és a kuruc harcokat lezáró békekötés szövegét miért hagyta ki? Vagy a Rákóczi féle és a kossuthi trónfosztás szövegét? Szóval át kellene tekinteni az alaptörvény kezdő sorának folytatásához felhasználható forrásokat.
  egy megjegyzés a történelmi hivatkozásokról

Alkotmányossági emlékeinkből:

  • valami Atilla idejéből?

  • a hét vezér esküje

  • Imre hercegnek írt Intelmek

  • aranybulla jelentősebb kiegészítéseivel

  • Zsigmond király levele

  • Mátyás király a megyékről

  • Tirpartitum

  • szabadságharcaink kiáltványai, trónfosztások és békekötések

    • Thököly

    • Rákóczi

    • 1848 - 1867

  • jogfolytonosság megszakadások és helyreállítások

    • ..........

    • világháborús megszállások - Trianon utáni nemzetgyűlés munkája

    • 1944 március 19 - majd Mindszenti vétója - ...............

  • nagy tanulmányok

    • Timon Ákos

    • Molnár Kálmán igazságról és írásbeliségről

    • Csekey István a jogszokásról

0.                   

ALAPTÖRVÉNY

·                    személyes szuverenitás

·                    szuverén személyek aktuális és történelmi közösségeként - a nemzet

·                   az alkotmány definíciója (a nemzet államalkotó akarata)

-           a személyes és közösségi szuverenitás feltételei és kötelmei

·                    a felelős személyes és közösségi szabadság fogalmáról

·                    az élő személy egyszeri, megismételhetetlen, értelmes, szabad akaratú volta - amely régi szóval az isteni igazság (vagy másként természetjogi igazság) megkerülhetetlen elvi alapvetése, amelyen az ember ontológiailag képtelen átlépni, ha mégis megkísérli, akkor az embernek ember mivoltát szűkíti, amit az alkotmányos lét erkölcsisége nem tesz indokolhatóvá. Mert az ember személyi szuverenitásának sérelme politikai, állami eszközökkel ........

·                    a nemzet mint élő közösségi személy több nemzedéket átfogó, aktuális és történelmi voltában (egyszeri, megismételhetetlen, önismerettel és önérdekkel rendelkező) élő politikai testnek tekintendő, amely az alkotmányosságnak mint az alkotmányos akaratú létező az alanya, és tulajdonosa annak a modern korban jogi személy államnak, amelynek mint eszköznek alapvető célja, értelme az ő (a nemzet) alkotmányos akaratának tudomásul vétele, tisztelete, érvényesítése.

·                    a szabadság, a szuverén lét megnyilvánulása

    - azt, hogy természetes vagy közösségi élő személy szabadsága nem korlátlan (mert a szabadság nem jelent sem fizikai sem biológiai kötetlenséget, de még emberi és társadalmi tekintetben is csak mint vezérlő szempontot, értéket tekinthetjük).

    - Mind a személy mind a közösség szuverenitásában tágabb rendszerek része, amit szabadságának érvényesítésében tudomásul kell vegyen.

         - azonban a nemzet alkotmányos államának megkerülhetetlen, alapvető központi feladata a nemzet létének, akaratának szolgálata és ezen belül a nemzetet alkotó természetes személyek szuverenitásának szolgálata mind jogi és intézményi feltételek formálásával, működtetésével, mind általában vett minden irányú politikai értelemben. Össze kell hangolnia tehát a magyar alkotmányos politikának a nemzet alkotmányos létét, elvárásait az állami eszköztár sajátos technikai szempontjaival valamint az ország természeti és minden irányú külső és belső társadalmi adottságaival. Bármiféle adottságok tekintetbe vétele azonban nem vezethet a magyar nemzeti lét alanyiságának, szuverenitásának "öngyilkosság számba menő" (genocidiális) feladásához.

o    az ellenállás joga és kötelessége

·                    autonómia az államon belül (az autonómia léte és eszközrendszere a saját és idegen állami rendszeren belül)

·                    aszimmetrikus személyi és közösségi autonómiák

·            

·                    alkotmány és jogrendszer viszonya

·                    alkotmány és egyéb rendszerek viszonya (gazdaság, kultúra stb)

- a szabályozás eszköz az élet érdekében

   - mind az egyéni személy esetében

   - mind a személyek tágabb közösségei érdekében

   - tehát a szabályozás nem szelektálhatja ki az embert (egy lemaradó térség bürokráciája nem fojthatja meg diszfunkcionális viselkedéssel a maradék életkedvet, életképességet) -> azaz a hivatalok működésében a szabályozási témakör szakszerűsége mellett kulcskérdés, hogy a szabályozással az emberek élete milyenné válik --- nincs szabályozási önérdek --- amint azt az idióta Sólyom László állította --- de ez már a szokásjogi alapok érintését is jelenti. Az állami és önkormányzati szabályozásnak nem a fegyelmezés a célja, hanem az ügyek intézése, élhetőbbé tenni a világot --- jelen esetben nemzeti keretben.

1.                   

Az állampolgárságról

·                    szentkorona tagság

·                    autonómia építés

·                    állampolgárság

2.                   

A címer és a zászló használatáról

·                     

3.                   

Az állami kitüntetésekről

·                     

4.                   

A családok védelméről

·                     A család a társadalom alapsejtje

-  Mindenkinek volt apja és anyja, elvileg mindenki családhoz tartozik. Akinek ezt a keretet árvaság vagy egyéb ok miatt nélkülöznie kell, azt a társadalom nem segítheti jobban, mint amiben családban lenne részük, mert a társadalmi segítség sem egyszer sem hosszú távon nem irányulhat a család felbomlasztására.

- Gazdasági és egyéb erőcsoportok gazdasági vagy más (pl politikai) érdekre hivatkozva nem generálhatnak olyan folyamatot, amely a családok széteséséhez vezetne.

- Külföldi mintákat nem lehet magyar állami eszközökkel megszüntetni, de azok hazai sulykolását meggátolni elsődleges állami kötelesség.

   -  Ez az állami kötelezettség általános: az állam a maga alkotmányos létét nem helyezheti tudatosan és szándékosan hátrébb, mint bármely gazdasági vagy más, főleg a magyar államiságtól független érdekcsoport érdekét vagy csak helyzeti súlyának hatását. Amit nem tud meggátolni, ha az alkotmánytalan hatás, folyamat, akkor annak nem állhat az élére, hanem annak kiküszöbölhetetlensége ellenére is káros, adott esetben családellenes voltát hangsúlyoznia kell és minden rendelkezésére álló eszközzel tompítani. A folytonos sikertelenség megvallása is jobb az értékek tudatosítása számára, mint sikeresség igézetében az értékekről való lemondással sodródni - mint az alkotmányos államnak, mind az alkotmányos államot meghatározó nemzet számára.

- A család a társadalom alapsejtje, a család fontosságának szem előtt tartása a társadalom egyik alapértéke.

5.                   

A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését ellenőrző független hatóság létrehozásáról

·                     

6.                   

Az egyházakról

·                    a nem keresztény vallások közösségeit nem lehet egyházaknak nevezni

7.                   

A pártok működéséről és gazdálkodásáról

·                    pénzbüntetéssel szavazási fegyelmet kialakítani ellentétes az alkotmányosság, a képviselet elemi követelményével

8.                   

A sajtószabadságról, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó szabályok

·                    a sajtó finanszírozása megkerülhetetlen kérdés

·                    sajtóféleségek megkülönböztetése (bújtatott sajtóérdek tilalma)

·                     

 

9.                   

A választójogról

·                    választókörzetek élő politikai testként

·                    periodikusan választott, frissített közvetlen választású alsóház

o    állampolgárság kérdése

·                    rögzült értékrendű és működésű, belső kontrollal működő szervezetek felsőháza

o    autonómiák kérdése

10.               

A Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályok, valamint a helyi és országos önkormányzataik megválasztásának szabályai

·                    ez az autonómiák ügye,. méghozzá a nemzetiségek igényei és közösségi képességei függvényében – az aszimmetrikus autonómia szellemében

11.               

A honvédelmi kötelezettségről (katonai szolgálat teljesítése, honvédelmi munkakötelezettség, polgári védelmi kötelezettség, gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség szabályai)

·                     

12.               

Az országgyűlési képviselők választásáról

·                    a választókörzetek élő politikai test mivoltának függvényében

- önkormányzati hatókör és választói-képviseleti körzet illeszkedése a valós ténykedés alapja

   - például az országos illetőségű fővárosi intézményekkel kapcsolatos ügyekben a fővárosi önkormányzatnak országos kiegészítő, vétőjogú testülete kellene legyen (a traktor behajtást tiltó táblák erre jó mintát adtak)

   - ugyanez a helyzet a körjegyzőségekkel, a megyei körzeti kórházakkal és iskolákkal stb-stb

   -  tehát megkerülhetetlen alapelvnek kell lennie, hogy az illetékességi kör választói legalább vétójoggal delegálhassanak képviselőt az intézményeket fenntartó önkormányzatokba !!! --- országos szinten az egészségügyi minisztériumba, oktatásügyi minisztériumba is meggondolandó a betegképviselet és tanuló+szülőképviselet hasonló megjelenése

13.               

A Magyarországon élő nemzetiségek Országgyűlés munkájában történő részvételéről

·                    aszimmetrikus autonómiák kérdése, felsőházban volna logikus megoldás

14.               

Az országgyűlési képviselők jogállásáról és javadalmazásáról

·                    alapvető kérdés, miszerint ők helyileg választott ám felülről korrumpálható-büntethető hivatalnokok, avagy

·                    a helyi politikai test, politikai közösség által megválasztott, képviselőnek küldött személyek, akiket a küldők

o     számon kérhetnek,

o    vissza hívhatnak,

o    legfeljebb a küldők büntethetnek akár pénzben

·                    A helyi politikában a régi főispán mintájára ott lehetnek a kormány vagy a parlament vagy a felsőház küldöttei, meghatalmazottjai

·                    Nyilvánvaló, hogy a területi helyi politikai testtel szemben meg kell jeleníteni a felsőházban funkcionálisan elkülönülő autonómiák képviseletét

·                    és valami módon az egységes államnak is ki kell épülnie

·                    az autonómiáknak a felsőházban volna helye képviselettel, tagként a helye

o    a felsőházi tagság stabil, átnyúlik választási ciklusokon, általában intézményekhez kötődik

o    felsőházi tagságot el lehet veszíteni, főleg

§reprezentativitás, azaz a megnevezett tagság lefedése függvényében

§belső legitimitás, azaz tényleges belső működés és a meghivatkozott értékekhez való hűség függvényében

o   az autonómiák az aszimmetrikus kompetenciájuk miatt nagy vonalakban olyan kérdésekben ne döntsenek a felsőházban, amely kérdéseket önmaguk autonómiáján belül szuverén módon kezelhetnek – hacsak erre külön felkérést nem kapnak

§ tehát döntsék el ő maguk, hogy egyes kérdéseket a felsőházban vagy saját hatókörben kívánnak kezelni

§ illetve döntse el az ország, hogy egyes kérdéseket az országgyűlés kompetenciájában kíván tartani, vagy átenged az autonómiák hatókörébe

§ más államok alatt élő autonómiák esetében a kialakult helyzetet kell alapul venni

 

15.               

Az Országgyűlés rendszeres ülésezését biztosító rendelkezések

·                    ez a folytonos működés nem stimmel, a képviselők idejének legalább felét vagy inkább 2/3-át választókörzetükben kellene tölteni

16.               

Az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységéről, a bizottságok előtti megjelenési kötelezettségről

·                     

17.               

A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról

·                    elsietett volt, mert legyen akár diszlexiás a köztársasági elnök, de megfelelő képességekkel kell rendelkeznie és viszonylag nagy önállósággal

o    puccsista szemkilövetőket ne legyen joga leállítani?

18.               

Önálló szabályozó szervek létrehozása, feladatkörük, működésük szabályai

·                    szentkorona hatalmából részesednek!

·                    a felelős ténykedésük indítását megelőző megállapodások, alapító levelek, általuk adott biztosítékok a nemzet ellen való működés kizárására – valahogy a régi koronázási folyamat lépcsőiből kiindulva

 

19.               

Az Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének és működésének szabályairól

·                    anélkül hozzá sem lehet szólni, hogy az alkotmány mibenlétét ne tisztáztuk volna

·                    az alkotmány a nemzet államalkotó akarata

·                    a nemzethez kapcsolódik néhány sajátosság, identitásjegy (pld keresztény Magyarország)

·                    Ki az alkotmányosság alanya, mi az eszközrendszere és mi a szabályozás tárgya?

20.               

A bíróságok szervezete és igazgatása, a bírák jogállása, javadalmazása

·                    a bírók és az alkotmány viszonya

·                    a tételes jog alkalmazása és az igazság alkotmányos követelménye

·                    a helyi szokásjog tételes joggal komplementer szerepének elismerése és figyelembe vétele

21.               

Az ügyészség szervezete és működése, valamint az ügyészek jogállása, javadalmazása

·                     

22.               

A helyi önkormányzatokról

·                    tényleges önkormányzatok

·                    aszimmetrikus önkormányzatiságot

·                     

23.               

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról

·                    aki nem tagja a szentkoronának, az ne legyen választható semmilyen önkormányzatban, autonómiában

·                    aki a szentkorona tagjaként választott tisztségre jut, annak ténykedése a szentkorona tagság elvesztéséig terjedően kell felelős legyen!

o    önkormányzati választott tisztségekben

o    országgyűlési alsó és felsőházi tisztségekben

o    aki a felsőháznak valamely autonóm szervezet tagjaként résztvevője, az is felelős személyében is, tehát nem csak a szervezet felsőházi tagságának elvesztésére kell elvi lehetőség legyen, hanem a szervezetet képviselő személy szentkorona tagságának elvesztésére is

24.               

A nemzeti vagyon megőrzése, védelme és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás követelményei, az állam kizárólagos tulajdona és kizárólagos gazdasági tevékenységek köre, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elidegenítésének korlátai és feltételei

·                    A nemzet vagy és állami tulajdon megkülönböztetés nagy káosz, teljes félre értés?

·                    a nemzet, pontosabban magyar alkotmányos kifejezéssel élve a szentkorona tulajdonáról kellene rendelkezni alapvetően

o    és arról, hogy az alapvetően közösségi tulajdonú, a nemzettől elidegeníthetetlen természet és társadalmi erőforrások birtoklásához milyen szabályok szerint juthatnak hozzá egyének, közösségek,

o    és hogy ennek a hozzájutásnak mikor mennyire feltétele a szentkorona tagság?!

o    Tehát a nem szentkorona tag kft-k (mert élettelen széklábak nem lehetnek tagjai a szentkorona élő közösségének) bérelhetnek-e ingatlant, és egyéb javakat?

·                    a nemzeti tulajdon és a piac közé zsiliprendszert, kerítést kell vonni, különben az olyan túlerővel és idegen kultúrával szemben, mint amit egy távoli befektető képviselhet, semmi védelme nem maradhat az ország méretéből adódóan hátrányos helyzetű belföldinek (kínai és egyéb globális konkurenciákkal szemben)

25.               

A Magyar Nemzeti Bank szervezetének és működésének részletes szabályai

·                    alapvetően a magyar pénzrendszerről kellene szóljon, és annak részeként a magyar bankrendszerről, majd a nemzeti bankról

·                  

26.               

A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szervre vonatkozó szabályok

·   a pénz definíciójával kellene kezdeni

·   a pénzkibocsátási jogot mint a személyes önrendelkezés egyik elemét kellene megemlíteni, amit a magánember delegálhat a társadalmi közösséghez, amely például nemzeti közösség nem a jogot delegálja a helyi bankhoz, nemzeti bankhoz, hanem a pénzkibocsátási joggal élve, annak technikai kivitelezését bízza a nemzeti bankra, kereskedelmi bankra stb.

a pénzkibocsátási jog

  • egyrészt hitelhez való jogot jelenti valamilyen mértékben az önrendelkezés elvéből levezetve (amennyiben az önrendelkezés szervezésére eszköz a pénz abban a társadalomban, amelyben az egyesülés, társulás elvitathatatlan jogként jelenti a társadalmi szervezetek létesülési lehetőségét, eredetét)

  • másrészt jelenti a pénzkibocsátási és pénzhasználati folyamat megvalósulása feletti elvitathatatlan alanyi jogosultságú kontrollt

    • tulajdonosi kontrollnak mondhatjuk, hogy jelezzük meghatározó voltát,

    • azonban mivel a pénzhasználat emberi egyéni és közösségi megnyilvánulás, társadalmi létezés eszköze, ezért

      • nem a pénzeszköz tulajdonlási kérdés a döntő,

      • hanem a pénzhasználatra való elvitathatatlan jogosultság mint az emberi megnyilvánulás eszközkénti feltétele

      • amely elvitathatatlan megnyilvánulási jogosultsággal szemben a pénzeszköz tulajdonlási, birtoklási, működtetési szabályok nem mehetnek, mert az eszköz nem mehet az emberi létezés kárára.

  • az önrendelkezési jogból kell levezetni a pénzeszköz használati szabályait

    • mind egyének mind közösségek számára

    • mind a felhasználó (a pénzhasználat alanya) számára

    • mind mind a pénzrendszer működtetője, mint szolgáltató számára

    • a pénzhasználatnak illetve a pénzrendszernek mint eszközrendszernek az alanya kizárólag és egyértelműen a természetes emberi személy vagy az ő közössége --- és véletlenül sem lehet fordítva: a pénzrendszer kalózaként valamely pénzrendszert üzemeltető szolgáltató

27.               

Az Állami Számvevőszék szervezetének és működésének részletes szabályai

·                    a formai előírások ellenőrzésén túlmenően milyen tartalmi felügyelettel rendelkeznek?

28.               

A közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályai

·                    és mi van azokkal a kételyekkel amelyek szerint a nyugdíjrendszer alapvetően elhibázott, fenntarthatatlan?

29.               

A Költségvetési Tanács működésének részletes szabályai

·                     

30.               

A Magyar Honvédség szervezetére, feladataira, irányítására és vezetésére, működésére vonatkozó részletes szabályok

·                     

31.               

A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetére, működéséről, a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásáról, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő szabályokról

·                     

32.               

A különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályok (szükségállapot idején a köztársasági elnök által rendeleti úton bevezethető intézkedések, a Kormány által megelőző védelmi helyzetben, veszélyhelyzet esetén bevezethető rendkívüli intézkedések, váratlan támadás)

·                     

    Föld és egyéb természeti erőforrás valamint a társadalmi erőforrások a nemzeté (szentkoronáé), ezek nem adhatók el. A társadalom erőfeszítései arra, hogy tagjait védje, tanítsa, a szuverén létezés feltételeihez segítse, nem teszi lehetővé, hogy ezen feltételeket a társadalom tagjai sajátjukként elidegenítsék ........... egyetemi oktatási költségek stb megváltása emigráláskor, és ha ezt nem tezsik meg, akkor valamely kölcsönösségi viszonyból kiléptek.
   

- zsilipelés, átalakulás -

   - hogyan lehet fokról fokra kiteljesíteni az alkotmányos állapotot kinek-kinek a mértéke szerint az aszimmetrikus autonómia szellemében?

33.               

 a rendszerváltásról és a XX. századi világégések, az évtizedekre nyúlt rendkívüli állapot után a társadalom helyreállítási programja

ennek egyik elemeként az alkotmányosságtól való elszakítottság orvoslása (aminek a 2011 évi alaptörvény egyik első, önmagában is korrigálandó lépése

·                    ???

  oktatásról
  • Az oktatási rendszer célját, értelmét a pedagógiai funkció adja (főfunkcióként)

  • Az oktatási folyamat három fő felelős közreműködője, szereplője

    • a kiskorú tanuló szülője

      • a gyermek fogantatásától kezdve fokozatosan nyeri el önálló cselekvési képességét és jogát

      • a gyermek 16 és 24 éves kora között több dátum szerint nyeri el jogilag cselekvőképességét

      • pszichikailag ennél szélesebb az önálló állapot elérési sáv, és egyénileg sokkal több tényezőből áll, mindig egyedi variációkat valósít meg

    • a pedagógus

    • az iskola (oktatási rendszer) fenntartó

·         az oktatási rendszer minden szintjén legyen szülői kapcsolat, képviselet óvodától érettségiig

o   az egyetemeken önkéntes, tájékozódó jelleggel a lehetősége nem ártana – erre angliai példákat hoztunk akkoriban

o   azonban általános és középiskolában a kölcsönös kapcsolat megléte még a liberális felfogás szerint is fontos (az utóbbi évek elhajlásainak akkoriban még híre sem volt, miszerint általános iskolás gyerekekről szüleiket a gyerek beleegyezése nélkül ne lehetne tájékoztatni) --- holott a gyerek az iskola és a család erőterében azok közös nevelési hatása alatt él, fejlődik pszichésen.

·         ez a képviselet legyen

o   professzionális (pedagógiai és egyéb tekintetben felkészült, képzettségben az oktatási rendszer más szereplőivel, döntéshozóival egyenlő színvonalú

o   költsége legyen az oktatási rendszer költségvetésének a része

§  Plusz feladatokat vállalhat a szülők anyagi szerepvállalása arányában

·         azok tehát az állami finanszírozásra nem terhelhetők rá plusz feladatként

·         és nem téríthetik el a szülői képviseletet alapfeladatától

o   megbízása szülői választástól, megbízástól függjön, legyen visszahívható (reprezentatív és legitim)

o   szülői érdek határa az alkotmányosság, törvényesség, az általános szülői érdek (tehát nem lehet szülői rész-érdek kijárója más szülői érdekkel szemben), a pedagógiai funkciók működőképessége, a financiális állami keretek

§  az általános tankötelezettség generálja a közös szülői helyzetet az oktatási rendszerhez kapcsolódóan, ennek mértékében generálja a közös szülői érdeket, tehát a közös szülői képviselet tevékenységéhez a közeget, a szükségletet

o   az oktatási rendszer minőségi vizsgálatában kezdeményező lehessen

o   jó esetben a jól működő szülői képviselet legalább véleményező sőt vétóra jogosult lehessen igazgatói kinevezésben, pedagógiai programban, oktatási intézmény és rendszer fejlesztésben

§  tehát legalább két vagy három okozata legyen a szülői képviselet működésének (pl teljesen passziv szülői közösség ne delegálhasson járási vagy megyei szintre).

§  A rendszer létre hozásától kezdődően annak fokozatos fejlődésével számoljon az oktatási törvény

§  idővel el nem vonható feltételeket biztosítson a későbbi megerősödéséhez.

o   a véleményezési jog mindenképpen a szülői tájékozottságot, részvételi hajlandóságot, együttműködési készséget és lehetőséget növeli, javítja a családi nevelési tudatosságot, felelősséget és ugyanakkor az érzelmi kötődésnek, érlelődésnek is plusz alkalmakat kínál

 

  nagy szolgáltató rendszerek védelme az uzsorás érdekű diszfunkcionális működtetés ellen

Például a frankhitel válság kapcsán a hitelezési rendszerről:

-> az iskolai oktatásnak a pénzügyi, gazdálkodási és jogi kultúra alap elemeit tartalmazni kellene már a 8. osztályig, aztán magasabb fokon érettséginél és fölsőfokú oktatásban

-> a PSZÁF—nek vagy más hasonló szervezetnek a banki, pénzügyes illetve más nagy szolgáltatói monopóliumok (ELMÜ, gázmű stb) vaskos általános szerződési feltétel füzetét vagy üzletszabályzatát záradékolnia kelljen olyan szempontok szerint, mint:

o   áttekinthető

o   értelmezhető

o   jogszabálynak nem mond ellent

o   visszaélésre nem használható

o   aránytalan fizetést nem ír elő ….

-> a parlamentnek legyen állandó bizottsága, amely folyamatosan vizsgálja az általános szerződési feltételekkel vagy üzletszabályzatokkal való nem is visszaélés kérdését, hanem működést – alapvetően abból a szempontból, hogy a visszaélésen, uzsorán túlmenően a főfeladat, a szolgáltatás megvalósul el célszerűen, egyedileg és tömegében kielégítően, kalózérdektől, a szolgáltatási feladattól idegen érdektől mentesen.

o   egy általam elképzelt felsőháznak, mint az alkotmányosság őrének éppen ez lenne a feladata

o   ugyanezt tehetné egy alsóházi állandó bizottság, amelyben a szakmai képviseletek mellett, azokkal egyenrangúan és kikapcsolhatatlanul kapnak helyt az úgymond érdekelt civil szervezetek

o   amely civil szervezetek reprezentatívak (tényleg képviselik a hivatkozott társadalmi csoportot, réteget oly mértékben, amelyre hivatkoznak), legitimek (olyan értelemben, hogy a tagoktól valós felhatalmazása van az adott ügyben a vezetésnek, képviseletnek és a szervezet belső rendje közjegyző által kontrollált) valamint szakmailag felkészültek (tehát egy adott esetben pénzelméleti vitában résztvenni képesek)

-> Hasonló visszás esetekben, amikor akár csak figyelmetlenek voltak a PSZÁF-ben, az állandó parlamenti bizottságban és hosszabb távon az oktatási anyagok készítésében – azt nyilvános vita tárgyává kell tenni ….

----------------------------------

A kamatgörbe (ex) örökös uzsorás alkalmazása elleni védekezésként valóságos ex felügyeletet kellene alapítani, miszerint a Ptk-ban külön fejezettel megtámogatva volna tiltva az aránytalan fizetési kötelezettség kialakítása bármilyen szerződésben !!! Hiszen minden józan gondolkodású ember számára egyértelmű, hogy az ex függvény nem írja felül sem az alkotmányt, az emberi jogokat, az ember ontológiai helyzetét a világban, sem az aránytalan fizetési előírások tilalmát, sem a rabszolgaság tilalmát stb-stb. Mivel azonban egyesek békétlen lelketlensége, hogy embertársaikat ismételten ex tőrbe kívánják csalogatni, ügyvédek-közjegyzők-bírók-közgazdászok-politikusok és megannyi más a lelketlenségtől nem immun értelmiséginek mondott foglalkozásúak közreműködésével --- ezért ennek a fondorlatos embertelenségnek a tilalmát nemhogy törvényben kell kimondani, de e törvény érvényesítése, tisztelete érdekében külön intézményeket kell létesíteni, mint

  • ex felügyelet

  • ex elleni védekezés ombudsmanja

  • ex  görbére hivatkozó fondorlatos visszaélések veszélyeit a jövő nemzedékekkel megismertető tananyagok felügyelete

  • mindezt az alaptörvényben előíró §

  • stb

 

  a rendszerváltásba be kell iktatni a társadalom rehabilitációját, a békeállapot rehabilitációját, a magyar társadalom önmagára találását kell szervezni --- és annak tőkeértékét a magyar társadalomnak kell fenntartani.

…. A rendszerváltás ha életképességre törekszik, akkor alapvetően a tőkésedés folyamatára kell figyeljen. Hogy senki se maradjon ki belőle, hogy a lehetőség minél szélesebb körnek legyen adott, hogy beengedett uzsorás pénz érdekeltség ne húzhasson hasznot a társadalom belső tőkésedésének meghamisításából! Mert ez az uzsora, a belső tőkésedés megakadályozása, kamatfizetéssé átalakítása, hamisítása (akár PTK-ba ütközően, bíróság előtt tárgyalható cselekményként)!

Oda jutunk tehát hogy a rendszerváltás akkor vezethet életképességhez társadalmi szélességben, ha kellő megfontolás után bizonyos területeket a külföldi tőkebevonástól meg tudunk menteni (a hazai uzsorástól is természetesen) !!! Ez a szempont legalább egyenlően fontos a világgazdasághoz való kapcsolódásunk javításával! Ha nem tudjuk magunkat, az országot gazdaságilag zárt, belsőleg szervesen összefüggő, önálló belső létezésre alkalmassá tenni, akkor nem lehetünk szereplői a világgazdaságnak sem!!! Aki ugyanis nincs, nem létezik, az nem lehet szereplő sehol sem.

Tehát oda idegen tőkét engedni, ahol még a belső eszmélés nem történt meg, az genocidium. Pár éve még csak annak, hogy azzal kellett szembesülnünk, az unió nem bécsi cukrászda nyitásról szól, hanem a magyar önrendelkezés, önszervezés elementáris felszámolási kényszeréről (uniós szolgáltatási piac előtt kívánja megnyitni a magyar oktatást, egészségügyet, valláséletet, uniós tőkepiac előtt kívánja megnyitni a magyar föld tulajdonlását, és a sor hosszan folytatható).

A mostani alap- és sarkalatos törvények sorozatának meghozatala felveti, hogy figyelmeztetni kell rá, pótolni kell a mulasztást és a rendszerváltásba be kell iktatni a társadalom rehabilitációját, a békeállapot rehabilitációját, a magyar társadalom önmagára találását kell szervezni --- és annak tőkeértékét a magyar társadalomnak kell fenntartani.

http://www.alkotmanyossagi-muhely.hu/tarsadalom-ontokesitese.htm

 

aktuális (és csalódott) kitérő a KDNP-ről

 Vissza az oldal tetejére