táblázatos észrevételek
(2011 08 06)
Észrevételek táblázatosan
- a 2011-es alaptörvényhez
és az abban nevesített sarkalatos törvényekhez -
azokat Magyarország alkotmányos
állapotba jutásához vezető folyamat korai állomásaként remélve, értelmezve |
|
hivatalos |
észrevételek |
|
A jelmondathoz, a címhez |
A most elfogadott 2011-es alaptörvény számos mondata soha nem jutott
volna eszembe, pedig kiválóak. A kezdősort sem érzem gúnyolódásnak.
Valószínűleg tartós lesz a kezdősor(szemben néhány egyéb sorával).
Isten
áldd meg a magyart! Ez a magyar nemzet egybehangzó kívánsága minden
bizonnyal. És hagyományainknak meg talán népdalainknak megfelelően
elvonatkoztatott, képletes (metaforikus stb) ami az államalkotó akarat
kifejezését, gyakorlatiasabb célját illeti. Legalább annyira áttételes,
mint „Hej halászok mit fogott a hálótok …” és tenger más népdal minden
kifejezése. Azonban nem tudták a szövegezők ebben a hangnemben folytatni
az alaptörvényt, pedig lehetett volna - talán – nem tudom
megpróbálták-e. Szabadságharcos kiáltványaink bizonyára kínáltak volna
még ehhez adalékot. Egymás mellé kellene tenni őket. Például Rákóczi
„Felhorgadtak a magyar nemzet sebei …” fogalmazása is oda illő
valamilyen módon. Olvastam egy kis áttekintést, miszerint nem szokásos,
hogy egy nemzet himnuszai mind imádságok legyenek. Felsorolt a szerző a
székely himnusz és Kölcsey verse mellett még vagy féltucatot. És szembe
állította őket más népek himnuszaival. Himnuszként megfogalmazni a
magyar alkotmányt nem olyan feladat, hogy határidőre lehetne vállalni.
De érdemes egy futó gondolat erejéig felvetni. A szabadságharcokat
lezáró békeszerződések hangvétele sokkal kevésbé emelkedett – erre
Zétényi Zsolt vaskos (verekedésre alkalmasan vaskos) kötetét lapozva
csodálkoztam rá. Vajon Zétényi Zsolt Rákóczi kiáltványát és általában a többi
szabadságharcos kiáltványt és a kuruc harcokat lezáró békekötés szövegét
miért hagyta ki? Vagy a Rákóczi féle és a kossuthi trónfosztás szövegét?
Szóval át kellene tekinteni az alaptörvény kezdő sorának folytatásához
felhasználható forrásokat. |
|
egy megjegyzés a történelmi hivatkozásokról |
Alkotmányossági emlékeinkből:
-
valami Atilla idejéből?
-
a hét vezér esküje
-
Imre hercegnek írt
Intelmek
-
aranybulla jelentősebb
kiegészítéseivel
-
Zsigmond király levele
-
Mátyás király a megyékről
-
Tirpartitum
-
szabadságharcaink
kiáltványai, trónfosztások és békekötések
-
-
Thököly
-
Rákóczi
-
1848 - 1867
-
-
jogfolytonosság
megszakadások és helyreállítások
-
nagy tanulmányok
|
0.
|
ALAPTÖRVÉNY |
·
személyes
szuverenitás
·
szuverén személyek
aktuális és történelmi közösségeként - a nemzet
· az alkotmány
definíciója (a nemzet államalkotó akarata)
-
a személyes és
közösségi szuverenitás feltételei és kötelmei
·
a felelős személyes
és közösségi szabadság
fogalmáról
·
az élő személy
egyszeri, megismételhetetlen, értelmes, szabad akaratú volta -
amely régi szóval az isteni igazság (vagy másként természetjogi
igazság) megkerülhetetlen elvi alapvetése, amelyen az ember
ontológiailag képtelen átlépni, ha mégis megkísérli, akkor az
embernek ember mivoltát szűkíti, amit az alkotmányos lét
erkölcsisége nem tesz indokolhatóvá. Mert az ember személyi
szuverenitásának sérelme politikai, állami eszközökkel ........
·
a nemzet mint élő
közösségi személy több nemzedéket átfogó, aktuális és történelmi
voltában (egyszeri,
megismételhetetlen, önismerettel és önérdekkel rendelkező) élő
politikai testnek tekintendő, amely az alkotmányosságnak mint az
alkotmányos akaratú létező az alanya, és tulajdonosa annak a
modern korban jogi személy államnak, amelynek mint eszköznek
alapvető célja, értelme az ő (a nemzet) alkotmányos akaratának
tudomásul vétele, tisztelete, érvényesítése.
·
a szabadság, a
szuverén lét megnyilvánulása
- azt, hogy
természetes vagy közösségi élő személy szabadsága nem korlátlan
(mert a szabadság nem jelent sem fizikai sem biológiai
kötetlenséget, de még emberi és társadalmi tekintetben is csak
mint vezérlő szempontot, értéket tekinthetjük).
- Mind a
személy mind a közösség szuverenitásában tágabb rendszerek
része, amit szabadságának érvényesítésében tudomásul kell
vegyen.
- azonban a nemzet alkotmányos államának megkerülhetetlen,
alapvető központi feladata a nemzet létének, akaratának
szolgálata és ezen belül a nemzetet alkotó természetes személyek
szuverenitásának szolgálata mind jogi és intézményi feltételek
formálásával, működtetésével, mind általában vett minden irányú
politikai értelemben. Össze kell hangolnia tehát a magyar
alkotmányos politikának a nemzet alkotmányos létét, elvárásait
az állami eszköztár sajátos technikai szempontjaival valamint az
ország természeti és minden irányú külső és belső társadalmi
adottságaival. Bármiféle adottságok tekintetbe vétele azonban
nem vezethet a magyar nemzeti lét alanyiságának,
szuverenitásának "öngyilkosság számba menő" (genocidiális)
feladásához.
o
az ellenállás joga
és kötelessége
·
autonómia az
államon belül (az autonómia léte és eszközrendszere a saját és
idegen állami rendszeren belül)
·
aszimmetrikus
személyi és közösségi autonómiák
·
·
alkotmány és
jogrendszer viszonya
·
alkotmány és egyéb
rendszerek viszonya (gazdaság, kultúra stb)
- a szabályozás eszköz az élet
érdekében
- mind az egyéni
személy esetében
- mind a személyek
tágabb közösségei érdekében
- tehát a szabályozás
nem szelektálhatja ki az embert (egy lemaradó térség
bürokráciája nem fojthatja meg diszfunkcionális viselkedéssel a
maradék életkedvet, életképességet) -> azaz a hivatalok
működésében a szabályozási témakör szakszerűsége mellett
kulcskérdés, hogy a szabályozással az emberek élete milyenné
válik --- nincs szabályozási önérdek --- amint azt az idióta
Sólyom László állította --- de ez már a szokásjogi alapok
érintését is jelenti. Az állami és önkormányzati szabályozásnak
nem a fegyelmezés a célja, hanem az ügyek intézése, élhetőbbé
tenni a világot --- jelen esetben nemzeti keretben. |
1.
|
Az állampolgárságról |
·
szentkorona tagság
·
autonómia építés
·
állampolgárság |
2.
|
A címer és a zászló használatáról
|
·
|
3.
|
Az állami kitüntetésekről
|
·
|
4.
|
A családok védelméről
|
·
A család a
társadalom alapsejtje
- Mindenkinek volt apja és
anyja, elvileg mindenki családhoz tartozik. Akinek ezt a keretet
árvaság vagy egyéb ok miatt nélkülöznie kell, azt a társadalom
nem segítheti jobban, mint amiben családban lenne részük, mert a
társadalmi segítség sem egyszer sem hosszú távon nem irányulhat
a család felbomlasztására.
- Gazdasági és egyéb erőcsoportok
gazdasági vagy más (pl politikai) érdekre hivatkozva nem
generálhatnak olyan folyamatot, amely a családok széteséséhez
vezetne.
- Külföldi mintákat nem lehet
magyar állami eszközökkel megszüntetni, de azok hazai
sulykolását meggátolni elsődleges állami kötelesség.
- Ez az állami
kötelezettség általános: az állam a maga alkotmányos létét nem
helyezheti tudatosan és szándékosan hátrébb, mint bármely
gazdasági vagy más, főleg a magyar államiságtól független
érdekcsoport érdekét vagy csak helyzeti súlyának hatását. Amit
nem tud meggátolni, ha az alkotmánytalan hatás, folyamat, akkor
annak nem állhat az élére, hanem annak kiküszöbölhetetlensége
ellenére is káros, adott esetben családellenes voltát
hangsúlyoznia kell és minden rendelkezésére álló eszközzel
tompítani. A folytonos sikertelenség megvallása is jobb az
értékek tudatosítása számára, mint sikeresség igézetében az
értékekről való lemondással sodródni - mint az alkotmányos
államnak, mind az alkotmányos államot meghatározó nemzet
számára.
- A család a társadalom
alapsejtje, a család fontosságának szem előtt tartása a
társadalom egyik alapértéke. |
5.
|
A személyes adatok védelméhez és
a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését
ellenőrző független hatóság létrehozásáról |
·
|
6.
|
Az egyházakról |
·
a nem keresztény
vallások közösségeit nem lehet egyházaknak nevezni |
7.
|
A pártok működéséről és
gazdálkodásáról |
·
pénzbüntetéssel
szavazási fegyelmet kialakítani ellentétes az alkotmányosság, a
képviselet elemi követelményével |
8.
|
A sajtószabadságról, valamint a
médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac
felügyeletét ellátó szervre vonatkozó szabályok |
·
a sajtó
finanszírozása megkerülhetetlen kérdés
·
sajtóféleségek
megkülönböztetése (bújtatott sajtóérdek tilalma)
·
|
9.
|
A választójogról |
·
választókörzetek
élő politikai testként
·
periodikusan
választott, frissített közvetlen választású alsóház
o
állampolgárság
kérdése
·
rögzült értékrendű
és működésű, belső kontrollal működő szervezetek felsőháza
o
autonómiák kérdése |
10.
|
A Magyarországon élő nemzetiségek
jogaira vonatkozó részletes szabályok, valamint a helyi és
országos önkormányzataik megválasztásának szabályai |
·
ez az autonómiák
ügye,. méghozzá a nemzetiségek igényei és közösségi képességei
függvényében – az aszimmetrikus autonómia szellemében |
11.
|
A honvédelmi kötelezettségről
(katonai szolgálat teljesítése, honvédelmi munkakötelezettség,
polgári védelmi kötelezettség, gazdasági és anyagi szolgáltatási
kötelezettség szabályai) |
·
|
12.
|
Az országgyűlési képviselők
választásáról |
·
a választókörzetek
élő politikai test mivoltának függvényében
- önkormányzati hatókör és
választói-képviseleti körzet illeszkedése a valós ténykedés
alapja
- például az országos
illetőségű fővárosi intézményekkel kapcsolatos ügyekben a
fővárosi önkormányzatnak országos kiegészítő, vétőjogú testülete
kellene legyen (a traktor behajtást tiltó táblák erre jó mintát
adtak)
- ugyanez a helyzet a
körjegyzőségekkel, a megyei körzeti kórházakkal és iskolákkal
stb-stb
- tehát
megkerülhetetlen alapelvnek kell lennie, hogy az illetékességi
kör választói legalább vétójoggal delegálhassanak képviselőt az
intézményeket fenntartó önkormányzatokba !!! --- országos
szinten az egészségügyi minisztériumba, oktatásügyi
minisztériumba is meggondolandó a betegképviselet és
tanuló+szülőképviselet hasonló megjelenése |
13.
|
A Magyarországon élő nemzetiségek
Országgyűlés munkájában történő részvételéről |
·
aszimmetrikus
autonómiák kérdése, felsőházban volna logikus megoldás |
14.
|
Az országgyűlési képviselők
jogállásáról és javadalmazásáról |
·
alapvető kérdés,
miszerint ők helyileg választott ám felülről
korrumpálható-büntethető hivatalnokok, avagy
·
a helyi politikai
test, politikai közösség által megválasztott, képviselőnek
küldött személyek, akiket a küldők
o
számon kérhetnek,
o
vissza hívhatnak,
o
legfeljebb a küldők
büntethetnek akár pénzben
·
A helyi politikában
a régi főispán mintájára ott lehetnek a kormány vagy a parlament
vagy a felsőház küldöttei, meghatalmazottjai
·
Nyilvánvaló, hogy a
területi helyi politikai testtel szemben meg kell jeleníteni a
felsőházban funkcionálisan elkülönülő autonómiák képviseletét
·
és valami módon az
egységes államnak is ki kell épülnie
·
az autonómiáknak a
felsőházban volna helye képviselettel, tagként a helye
o
a felsőházi tagság
stabil, átnyúlik választási ciklusokon, általában intézményekhez
kötődik
o
felsőházi tagságot
el lehet veszíteni, főleg
§reprezentativitás,
azaz a megnevezett tagság lefedése függvényében
§belső
legitimitás, azaz tényleges belső működés és a meghivatkozott
értékekhez való hűség függvényében
o
az autonómiák az
aszimmetrikus kompetenciájuk miatt nagy vonalakban olyan
kérdésekben ne döntsenek a felsőházban, amely kérdéseket önmaguk
autonómiáján belül szuverén módon kezelhetnek – hacsak erre
külön felkérést nem kapnak
§
tehát döntsék el ő
maguk, hogy egyes kérdéseket a felsőházban vagy saját hatókörben
kívánnak kezelni
§
illetve döntse el
az ország, hogy egyes kérdéseket az országgyűlés
kompetenciájában kíván tartani, vagy átenged az autonómiák
hatókörébe
§
más államok alatt
élő autonómiák esetében a kialakult helyzetet kell alapul venni
|
15.
|
Az Országgyűlés rendszeres
ülésezését biztosító rendelkezések |
·
ez a folytonos
működés nem stimmel, a képviselők idejének legalább felét vagy
inkább 2/3-át választókörzetükben kellene tölteni |
16.
|
Az országgyűlési bizottságok
vizsgálati tevékenységéről, a bizottságok előtti megjelenési
kötelezettségről |
·
|
17.
|
A köztársasági elnök jogállásáról
és javadalmazásáról |
·
elsietett volt,
mert legyen akár diszlexiás a köztársasági elnök, de megfelelő
képességekkel kell rendelkeznie és viszonylag nagy önállósággal
o
puccsista
szemkilövetőket ne legyen joga leállítani? |
18.
|
Önálló szabályozó szervek
létrehozása, feladatkörük, működésük szabályai |
·
szentkorona
hatalmából részesednek!
·
a felelős
ténykedésük indítását megelőző megállapodások, alapító levelek,
általuk adott biztosítékok a nemzet ellen való működés
kizárására – valahogy a régi koronázási folyamat lépcsőiből
kiindulva
|
19.
|
Az Alkotmánybíróság hatáskörének,
szervezetének és működésének szabályairól |
·
anélkül hozzá sem
lehet szólni, hogy az alkotmány mibenlétét ne tisztáztuk volna
·
az alkotmány a
nemzet államalkotó akarata
·
a nemzethez
kapcsolódik néhány sajátosság, identitásjegy (pld keresztény
Magyarország)
·
Ki az
alkotmányosság alanya, mi az eszközrendszere és mi a szabályozás
tárgya? |
20.
|
A bíróságok szervezete és
igazgatása, a bírák jogállása, javadalmazása |
·
a bírók és az
alkotmány viszonya
·
a tételes jog
alkalmazása és az igazság alkotmányos követelménye
·
a helyi szokásjog
tételes joggal komplementer szerepének elismerése és figyelembe
vétele |
21.
|
Az ügyészség szervezete és
működése, valamint az ügyészek jogállása, javadalmazása
|
·
|
22.
|
A helyi önkormányzatokról
|
·
tényleges
önkormányzatok
·
aszimmetrikus
önkormányzatiságot
·
|
23.
|
A helyi önkormányzati képviselők
és polgármesterek választásáról |
·
aki nem tagja a
szentkoronának, az ne legyen választható semmilyen
önkormányzatban, autonómiában
·
aki a szentkorona
tagjaként választott tisztségre jut, annak ténykedése a
szentkorona tagság elvesztéséig terjedően kell felelős legyen!
o
önkormányzati
választott tisztségekben
o
országgyűlési alsó
és felsőházi tisztségekben
o
aki a felsőháznak
valamely autonóm szervezet tagjaként résztvevője, az is felelős
személyében is, tehát nem csak a szervezet felsőházi tagságának
elvesztésére kell elvi lehetőség legyen, hanem a szervezetet
képviselő személy szentkorona tagságának elvesztésére is |
24.
|
A nemzeti vagyon megőrzése,
védelme és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás
követelményei, az állam kizárólagos tulajdona és kizárólagos
gazdasági tevékenységek köre, valamint a nemzetgazdasági
szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elidegenítésének
korlátai és feltételei |
·
A nemzet vagy és
állami tulajdon megkülönböztetés nagy káosz, teljes félre értés?
·
a nemzet,
pontosabban magyar alkotmányos kifejezéssel élve a szentkorona
tulajdonáról kellene rendelkezni alapvetően
o
és arról, hogy az
alapvetően közösségi tulajdonú, a nemzettől elidegeníthetetlen
természet és társadalmi erőforrások birtoklásához milyen
szabályok szerint juthatnak hozzá egyének, közösségek,
o
és hogy ennek a
hozzájutásnak mikor mennyire feltétele a szentkorona tagság?!
o
Tehát a nem
szentkorona tag kft-k (mert élettelen széklábak nem lehetnek
tagjai a szentkorona élő közösségének) bérelhetnek-e ingatlant,
és egyéb javakat?
·
a nemzeti tulajdon
és a piac közé zsiliprendszert, kerítést kell vonni, különben az
olyan túlerővel és idegen kultúrával szemben, mint amit egy
távoli befektető képviselhet, semmi védelme nem maradhat az
ország méretéből adódóan hátrányos helyzetű belföldinek (kínai
és egyéb globális konkurenciákkal szemben) |
25.
|
A Magyar Nemzeti Bank
szervezetének és működésének részletes szabályai |
·
alapvetően a magyar
pénzrendszerről kellene szóljon, és annak részeként a magyar
bankrendszerről, majd a nemzeti bankról
· |
26.
|
A pénzügyi közvetítőrendszer
felügyeletét ellátó szervre vonatkozó szabályok |
·
a pénz
definíciójával kellene kezdeni
·
a pénzkibocsátási
jogot mint a személyes önrendelkezés egyik elemét kellene
megemlíteni, amit a magánember delegálhat a társadalmi
közösséghez, amely például nemzeti közösség nem a jogot
delegálja a helyi bankhoz, nemzeti
bankhoz, hanem a pénzkibocsátási joggal élve, annak technikai
kivitelezését bízza a nemzeti bankra, kereskedelmi bankra stb.
a pénzkibocsátási jog
-
egyrészt hitelhez való jogot
jelenti valamilyen mértékben az önrendelkezés elvéből
levezetve (amennyiben az önrendelkezés szervezésére eszköz a
pénz abban a társadalomban, amelyben az egyesülés, társulás
elvitathatatlan jogként jelenti a társadalmi szervezetek
létesülési lehetőségét, eredetét)
-
másrészt jelenti a
pénzkibocsátási és pénzhasználati folyamat megvalósulása
feletti elvitathatatlan alanyi jogosultságú kontrollt
-
tulajdonosi kontrollnak
mondhatjuk, hogy jelezzük meghatározó voltát,
-
azonban mivel a
pénzhasználat emberi egyéni és közösségi megnyilvánulás,
társadalmi létezés eszköze, ezért
-
nem a pénzeszköz
tulajdonlási kérdés a döntő,
-
hanem a
pénzhasználatra való elvitathatatlan jogosultság
mint az emberi megnyilvánulás eszközkénti feltétele
-
amely elvitathatatlan
megnyilvánulási jogosultsággal szemben a pénzeszköz
tulajdonlási, birtoklási, működtetési szabályok nem
mehetnek, mert az eszköz nem mehet az emberi létezés
kárára.
-
az önrendelkezési jogból kell
levezetni a pénzeszköz használati szabályait
-
mind egyének mind
közösségek számára
-
mind a felhasználó (a
pénzhasználat alanya) számára
-
mind mind a pénzrendszer
működtetője, mint szolgáltató számára
-
a pénzhasználatnak illetve
a pénzrendszernek mint eszközrendszernek az alanya
kizárólag és egyértelműen a természetes emberi személy
vagy az ő közössége --- és véletlenül sem lehet
fordítva: a pénzrendszer kalózaként valamely
pénzrendszert üzemeltető szolgáltató
|
27.
|
Az Állami Számvevőszék
szervezetének és működésének részletes szabályai |
·
a formai előírások
ellenőrzésén túlmenően milyen tartalmi felügyelettel
rendelkeznek? |
28.
|
A közteherviselés és a
nyugdíjrendszer alapvető szabályai |
·
és mi van azokkal a
kételyekkel amelyek szerint a nyugdíjrendszer alapvetően
elhibázott, fenntarthatatlan? |
29.
|
A Költségvetési Tanács
működésének részletes szabályai |
·
|
30.
|
A Magyar Honvédség szervezetére,
feladataira, irányítására és vezetésére, működésére vonatkozó
részletes szabályok |
·
|
31.
|
A rendőrség és a nemzetbiztonsági
szolgálatok szervezetére, működéséről, a titkosszolgálati
eszközök és módszerek alkalmazásáról, valamint a
nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő szabályokról
|
·
|
32.
|
A különleges jogrendben
alkalmazandó részletes szabályok (szükségállapot idején a
köztársasági elnök által rendeleti úton bevezethető
intézkedések, a Kormány által megelőző védelmi helyzetben,
veszélyhelyzet esetén bevezethető rendkívüli intézkedések,
váratlan támadás) |
·
|
|
|
Föld és egyéb természeti erőforrás valamint a
társadalmi erőforrások a nemzeté (szentkoronáé), ezek nem
adhatók el. A társadalom erőfeszítései arra, hogy tagjait védje,
tanítsa, a szuverén létezés feltételeihez segítse, nem teszi
lehetővé, hogy ezen feltételeket a társadalom tagjai
sajátjukként elidegenítsék ........... egyetemi oktatási
költségek stb megváltása emigráláskor, és ha ezt nem tezsik meg,
akkor valamely kölcsönösségi viszonyból kiléptek. |
|
|
-
zsilipelés, átalakulás -
- hogyan lehet fokról fokra kiteljesíteni az alkotmányos
állapotot kinek-kinek a mértéke szerint az aszimmetrikus
autonómia szellemében? |
33.
|
a rendszerváltásról és a XX. századi
világégések, az évtizedekre nyúlt rendkívüli állapot után a
társadalom helyreállítási programja
ennek egyik elemeként az alkotmányosságtól
való elszakítottság orvoslása (aminek a 2011 évi alaptörvény
egyik első, önmagában is korrigálandó lépése
|
·
??? |
|
oktatásról |
-
Az oktatási rendszer célját, értelmét a pedagógiai funkció
adja (főfunkcióként)
-
Az oktatási folyamat három fő felelős közreműködője,
szereplője
·
az oktatási rendszer minden szintjén legyen szülői
kapcsolat, képviselet óvodától érettségiig
o
az egyetemeken önkéntes, tájékozódó jelleggel a
lehetősége nem ártana – erre angliai példákat hoztunk akkoriban
o
azonban általános és középiskolában a kölcsönös kapcsolat
megléte még a liberális felfogás szerint is fontos (az utóbbi
évek elhajlásainak akkoriban még híre sem volt, miszerint
általános iskolás gyerekekről szüleiket a gyerek beleegyezése
nélkül ne lehetne tájékoztatni) --- holott a gyerek az iskola és
a család erőterében azok közös nevelési hatása alatt él,
fejlődik pszichésen.
·
ez a képviselet legyen
o
professzionális (pedagógiai és egyéb tekintetben
felkészült, képzettségben az oktatási rendszer más szereplőivel,
döntéshozóival egyenlő színvonalú
o
költsége legyen az oktatási rendszer költségvetésének a
része
§
Plusz feladatokat vállalhat a szülők anyagi
szerepvállalása arányában
·
azok tehát az állami finanszírozásra nem terhelhetők rá
plusz feladatként
·
és nem téríthetik el a szülői képviseletet
alapfeladatától
o
megbízása szülői választástól, megbízástól függjön,
legyen visszahívható (reprezentatív és legitim)
o
szülői érdek határa az alkotmányosság, törvényesség, az
általános szülői érdek (tehát nem lehet szülői rész-érdek
kijárója más szülői érdekkel szemben), a pedagógiai funkciók
működőképessége, a financiális állami keretek
§
az általános tankötelezettség generálja a közös szülői
helyzetet az oktatási rendszerhez kapcsolódóan, ennek mértékében
generálja a közös szülői érdeket, tehát a közös szülői
képviselet tevékenységéhez a közeget, a szükségletet
o
az oktatási rendszer minőségi vizsgálatában kezdeményező
lehessen
o
jó esetben a jól működő szülői képviselet legalább
véleményező sőt vétóra jogosult lehessen igazgatói kinevezésben,
pedagógiai programban, oktatási intézmény és rendszer
fejlesztésben
§
tehát legalább két vagy három okozata legyen a szülői
képviselet működésének (pl teljesen passziv szülői közösség ne
delegálhasson járási vagy megyei szintre).
§
A rendszer létre hozásától kezdődően annak fokozatos
fejlődésével számoljon az oktatási törvény
§
idővel el nem vonható feltételeket biztosítson a későbbi
megerősödéséhez.
o
a véleményezési jog mindenképpen a szülői
tájékozottságot, részvételi hajlandóságot, együttműködési
készséget és lehetőséget növeli, javítja a családi nevelési
tudatosságot, felelősséget és ugyanakkor az érzelmi kötődésnek,
érlelődésnek is plusz alkalmakat kínál
|
|
nagy szolgáltató rendszerek védelme az uzsorás érdekű
diszfunkcionális működtetés ellen |
Például a frankhitel válság kapcsán a hitelezési rendszerről:
->
az iskolai oktatásnak a pénzügyi, gazdálkodási és
jogi kultúra alap elemeit tartalmazni kellene már a 8.
osztályig, aztán magasabb fokon érettséginél és fölsőfokú
oktatásban
-> a
PSZÁF—nek vagy más hasonló szervezetnek a banki, pénzügyes
illetve más nagy szolgáltatói monopóliumok (ELMÜ, gázmű stb)
vaskos általános szerződési feltétel füzetét vagy
üzletszabályzatát záradékolnia kelljen olyan
szempontok szerint, mint:
o
áttekinthető
o
értelmezhető
o
jogszabálynak nem mond ellent
o
visszaélésre nem használható
o
aránytalan fizetést nem ír elő ….
->
a
parlamentnek legyen állandó bizottsága, amely
folyamatosan vizsgálja az általános szerződési feltételekkel
vagy üzletszabályzatokkal való nem is visszaélés kérdését, hanem
működést – alapvetően abból a szempontból, hogy a visszaélésen,
uzsorán túlmenően a főfeladat, a szolgáltatás megvalósul el
célszerűen, egyedileg és tömegében kielégítően, kalózérdektől, a
szolgáltatási feladattól idegen érdektől mentesen.
o
egy általam elképzelt felsőháznak, mint az
alkotmányosság őrének éppen ez lenne a feladata
o
ugyanezt tehetné egy alsóházi állandó bizottság,
amelyben a szakmai képviseletek mellett, azokkal egyenrangúan és
kikapcsolhatatlanul kapnak helyt az úgymond érdekelt civil
szervezetek
o
amely civil szervezetek reprezentatívak (tényleg
képviselik a hivatkozott társadalmi csoportot, réteget oly
mértékben, amelyre hivatkoznak), legitimek (olyan értelemben,
hogy a tagoktól valós felhatalmazása van az adott ügyben a
vezetésnek, képviseletnek és a szervezet belső rendje közjegyző
által kontrollált) valamint szakmailag felkészültek (tehát egy
adott esetben pénzelméleti vitában résztvenni képesek)
->
Hasonló visszás esetekben, amikor akár csak figyelmetlenek
voltak a PSZÁF-ben, az állandó parlamenti bizottságban és
hosszabb távon az oktatási anyagok készítésében – azt nyilvános
vita tárgyává kell tenni ….
----------------------------------
A
kamatgörbe (ex) örökös uzsorás alkalmazása elleni
védekezésként valóságos ex felügyeletet
kellene alapítani, miszerint a Ptk-ban külön fejezettel
megtámogatva volna tiltva az aránytalan fizetési
kötelezettség kialakítása bármilyen szerződésben !!! Hiszen
minden józan gondolkodású ember számára egyértelmű, hogy az
ex függvény nem írja felül sem az alkotmányt, az emberi
jogokat, az ember ontológiai helyzetét a világban, sem az
aránytalan fizetési előírások tilalmát, sem a rabszolgaság
tilalmát stb-stb. Mivel azonban egyesek békétlen
lelketlensége, hogy embertársaikat ismételten ex
tőrbe kívánják csalogatni,
ügyvédek-közjegyzők-bírók-közgazdászok-politikusok és
megannyi más a lelketlenségtől nem immun értelmiséginek
mondott foglalkozásúak közreműködésével --- ezért ennek a
fondorlatos embertelenségnek a tilalmát nemhogy törvényben
kell kimondani, de e törvény érvényesítése, tisztelete
érdekében külön intézményeket kell létesíteni, mint
-
ex felügyelet
-
ex elleni védekezés ombudsmanja
-
ex görbére hivatkozó fondorlatos
visszaélések veszélyeit a jövő nemzedékekkel
megismertető tananyagok felügyelete
-
mindezt az alaptörvényben előíró §
-
stb
|
|
a
rendszerváltásba be kell iktatni a társadalom rehabilitációját,
a békeállapot rehabilitációját, a magyar társadalom önmagára
találását kell szervezni --- és annak tőkeértékét a magyar
társadalomnak kell fenntartani. |
…. A
rendszerváltás ha életképességre törekszik, akkor alapvetően a
tőkésedés folyamatára kell figyeljen. Hogy senki se maradjon ki
belőle, hogy a lehetőség minél szélesebb körnek legyen adott,
hogy beengedett uzsorás pénz érdekeltség ne húzhasson
hasznot a társadalom belső tőkésedésének meghamisításából!
Mert ez az uzsora, a belső tőkésedés megakadályozása,
kamatfizetéssé átalakítása, hamisítása (akár PTK-ba ütközően,
bíróság előtt tárgyalható cselekményként)!
Oda jutunk
tehát hogy a rendszerváltás akkor vezethet életképességhez
társadalmi szélességben, ha kellő megfontolás után bizonyos
területeket a külföldi tőkebevonástól meg tudunk menteni (a
hazai uzsorástól is természetesen) !!! Ez a szempont legalább
egyenlően fontos a világgazdasághoz való kapcsolódásunk
javításával! Ha nem tudjuk magunkat, az országot gazdaságilag
zárt, belsőleg szervesen összefüggő, önálló belső létezésre
alkalmassá tenni, akkor nem lehetünk szereplői a
világgazdaságnak sem!!! Aki ugyanis nincs, nem létezik, az nem
lehet szereplő sehol sem.
Tehát oda
idegen tőkét engedni, ahol még a belső eszmélés nem történt meg,
az genocidium.
Pár éve még csak annak, hogy azzal kellett szembesülnünk, az
unió nem bécsi cukrászda nyitásról szól, hanem a magyar
önrendelkezés, önszervezés elementáris felszámolási kényszeréről
(uniós szolgáltatási piac előtt kívánja megnyitni a magyar
oktatást, egészségügyet, valláséletet, uniós tőkepiac előtt
kívánja megnyitni a magyar föld tulajdonlását, és a sor hosszan
folytatható).
A mostani
alap- és sarkalatos törvények sorozatának meghozatala felveti,
hogy figyelmeztetni kell rá, pótolni kell a mulasztást és
a rendszerváltásba be kell iktatni a társadalom
rehabilitációját, a békeállapot rehabilitációját, a magyar
társadalom önmagára találását kell szervezni --- és annak
tőkeértékét a magyar társadalomnak kell fenntartani.
http://www.alkotmanyossagi-muhely.hu/tarsadalom-ontokesitese.htm |
|