vissza a főoldalra *

 

http://users.atw.hu/magtar/_themes/canvas/acnvrule.gif

Jogfolytonosság és alkotmány

http://users.atw.hu/magtar/_themes/canvas/acnvrule.gif

2006. december 29.

 

Magyar alkotmányossági kiskáté

 

Jogfolytonosság és alkotmány

 

A témakör alapvető kérdései és a kérdésekre adott válasz:

 

1. A magyar történelmi alkotmány egységes joganyag? Egy charta?

Nem.

Nem egybefüggő alkotmánylevél, hanem

  • törvények sora,
  • a hozzájuk kötődő történelmi-kulturális háttérrel.

A polgári korszak közkeletű értelmezése szerint az alkotmány olyan alkotmánylevél, amely politikailag a társadalom és a közhatalom viszonyát fejezi ki, megállapítja a hatalom korlátait, kifejezi a jogilag szabályozott és korlátozott hatalom követelményét, a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom szétválasztását, elismeri és szavatolja az állampolgárok szabadságjogait. Ilyen a most hatályos alaptörvény, az 1949. évi XX. törvény, amelyet az 1989. évi XXXI. törvény – az „októberi alkotmány” – teljesen átalakított az állam és kormányforma megváltoztatásával, az alapjogok deklarálásával egy új liberális alaptörvényt hozott létre. A történeti alkotmány alkalmas az alkotmányossági követelmények, - mint a népszuverenitás elve és a népképviselet, a hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának az önkényuralmat kizáró elve, a törvények uralma, a jogállam megvalósulása és a törvény előtti egyenlőséget kifejező egyenjogúság elve – rugalmas és hatékony teljesítésére, mégsem azonos egy alkotmánylevéllel.

 

2. Akkor mi tehát a történelmi magyar alkotmány?

„Azok a legjobb és legerősebb törvények, melyek már írásba foglalásuk előtt mintegy élve gyökeret vertek” --<<természetjogi evidenciákkal nem foglalkozik -FÁ>>--

A nemzet és ország alapvető viszonyait rendező törvények, a sarkalatos törvények és az alaptörvények összessége. Köre történelmileg nem teljesen azonos, mert nem minden a maga korában alapvető jellegű törvény tartozik jelen megítélésünk szerint ebbe a körbe. Például a miniszteri felelősségről szóló 1848. évi III. törvénycikk 32. §-a a miniszteri felelősségről a jelenkornak is mutat példát és értelmezési hátteret, míg az 1867. évi XII: törvény a kiegyezésről nem bír az előbbihez hasonló tartalommal.

Széchenyi szerint ide sorolható törvények:

Vérszerződés, Arany Bulla, koronázási eskü, hitlevél, Pragmatica Sanctio, az 1790-91-es törvények, a vallásszabadságról szóló törvény, a nyelvről szóló törvények, az 1848. évi áprilisi törvények,

Széchenyi után ilyen az 1867. évi XII: törvény a kiegyezésről,

1920. évi I. törvénycikk az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről;

1921. évi XLVII. törvénycikk IV. Károly Ő Felsége uralkodói jogainak és a Habsburg Ház trónörökösödésének megszüntetéséről;

1926. évi XXII. törvénycikk az országgyűlés felsőházáról;

1947. évi XVIII. törvénycikk a Párisban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában.

 

Toldi Ferenc „ A magyar Birodalom Alaptörvényei” c. 1861-ben kiadott művében közöltek addig az időpontig megegyeznek az előző felsorolással, azonban a hatályos alaptörvényeket az időszerűség követelményének figyelembe vételével az alkotmány helyreállító országgyűlésnek újra meg kell határoznia. A történeti alkotmányba bekerülhetnek 1989-től alkotott törvények, mint az 1989. évi alkotmánymódosítás, valójában új liberális alkotmány, egyes elemeiben. Ehhez azonban arra hivatott népképviseleti szerv népszavazással megerősített döntésére van szükség. --<<ez egy jogtechnikai megközelítés, amelynek hagyománya nincsen, csak precedense -FÁ>>--

Így kijelenthető, hogy a történelmi magyar alkotmány olyan élő, organikus joganyag, --<<joganyagnak tekinti és nem jogra kötelező elvi alapoknak - tehát nem vállalja fel a jogon belüli és a jogra kötelező minőség megkülönböztetését, viszont elmegy olyan tételek mellett, mint a földnek kizárólag a szentkorona tulajdonaként értelmezhetősége, azaz tartó köteleit képes elveszíteni (szentkorona tannak nevezi a tételek gyűjteményét, és nem az alkotmányos szellemiség megnyilvánulásának tekinti a törvényeket) -FÁ>>-- amely Magyarországnak a Szent Korona tanban gyökerező, történelmileg alakult törvényhozási folyamatban létrejött sarkalatos és alaptörvényeit öleli fel.  --<<a történelmi alkotmány mibenléte nem eseti szavazások kimenetelétől függ. -FÁ>>--

 

3. Melyek a magyar történeti alkotmányosság alapelvei?

Történeti alkotmányunk eleget tesz az eszményi alkotmányossági követelményeknek, úgymint a

  • népszuverenitás és
  • népképviselet, a
  • hatalmi ágak szétválasztása és egyensúlya, a
  • törvények uralma (a jogállam) és a
  • törvény előtti egyenlőség (egyenjogúság) elvének.

 --<<jóindulatú praktikus felsorolás, de mértékadó vélemények szerint:

·         a népszuverenitás helyett a szentkorona a szuverén

·         népképviselet önmagában nem áll meg

·         a hatalmi ágaknak nem egyensúlya kell legyen, hanem funkcionális kapcsolódása

·         törvények alanya, kvázi személye a nemzet, amely törvényeket hoz alkotmányos szellemiségben

·         törvény előtti egyenlőség a következménye az Isten előtti egyenlőségnek -FÁ>>--

A magyar történeti alkotmányosságnak a Szent Korona tanban gyökerező tételei: (származtatott elvek)

bullet

hatalom átruházás

Werbőczi Tripartitum (Hármaskönyv) I.rész 3.cím: a nemzet a teljes hatalmat a szent korona joghatósága alá helyezte, következésképp a fejedelemre ruházta, de mivel a fejedelmet a nemzet választja, e két dolog (nemzet és fejedelem) annyira szorosan függ egymástól, hogy egyiket a másiktól különválasztani nem lehet. --<<ez nincsen kifejtve, mert a hatalmi biztosítékok, a választás, a visszahívhatóság elve kötődne ide -FÁ>>--

 

bullet

a korlátozott, osztott és ellenőrzött hatalom gyakorlás

A király nem dönthet a nemzet megkérdezése nélkül, a nemzet nem alkothat jogot a király jóváhagyása nélkül. Ezért nem tudott a magyar történelemben soha meggyökeresedni az abszolút monarchia, mert az abszolutista törekvésekre a nemzet sokszor vérbefojtott szabadságharcokkal és sikeres közjogi küzdelmekkel válaszolt. Szabadságharcaink mindenkor alkotmány helyreállító szabadságharcok voltak, melyek bukásuk ellenére is, a kivívott közjogi kiegyezésekkel elérték a történeti magyar alkotmány helyreállítását és elhárították az abszolutista törekvéseket. Ez alól egy kivétel van, az 1956-os szabadságharc. A béke megnyerése még várat magára!!

 

bullet

az állami és a nemzeti függetlenség

Ebből soha nem engedtünk. Pro Patria et Libertate! Hungaria semper libera! Magyarország örökké szabad: ez az évezredes kívánság, örök cél és szellemiség.

 

bullet

a jogkiterjesztés

Werbőczi I. rész 9. cím meghatározza a nemesek fő és kiváltságos jogait. 1848-ban a nemzet úgy törölte el a nemesi szabadságot, hogy kiterjesztette azokat az egész nemzetre. A jogkiterjesztés elve ellentétes a forradalom elvével. A népet beemelte az alkotmány sáncaiba, ahogyan akkor mondták. A Nagy Francia Forradalom azért volt forradalom, mert lerombolta a régi rend, az ancien regime épületét, nemcsak eltörölte a nemesi kiváltságokat, hanem fizikailag meg is semmisítette a nemesség egy részét. Ezzel szemben 1848-ban a magyar közjogi hagyományoknak megfelelően nem a rombolás, hanem az építés elvét követve, a megváltoztatandók megváltoztatásával a nemeseket illető jogokat kiterjesztették az egész nemzetre.

Kossuth így szól a jogkiterjesztésről:” A szabadság olly kimeríthetlen kincs, melly azáltal, hogy véle többen osztoznak, sem fogy, sem gyengül, sőt nő, sőt erősödik. Ki az, aki javallani merje, hogy a magyar nemes mondjon le alkotmányos jussairól, hogy leszálljon a néphez? s én leszek első, ki őt, bármi hatalmas legyen is, a nemzeti felségsértés bűnével nyilván megvádolom. Nem arról van szó, hogy mi nemesek leszálljunk a néphez, hanem arról, hogy őtet magunkhoz felemeljük. Olly kincset osztani meg tíz millió polgártársainkkal, melly a megosztás által nem fogy, csak az irigység ellenkezhetik, s ezen rút vétken alapítnók mi szabadságunkat?”(A Magyar Főrendek 1833-ban. kézirat.)

 

bullet

· a Szent Korona tagság (1848 óta a magyar állampolgárok összessége) mellérendeltsége,

mai szóhasználattal a szolidaritás, mintegy a nemzet tagjainak testvéri közössége. A Szent Korona tagság megbecsülése, a közösségi érdekek és értékek védelme, ezért ezt a mellérendelés elvének is mondjuk.

A magyar nemzet egészen kivételes esetektől eltekintve nem ismer el maga fölött személyi hatalmat. A hűség, a hódolat a Szent Koronának szól, a szolgálatok is a Szent Koronát illetik.

 

bullet

egyenlő alkotmányos szabadság

Werbőczi I.rész 10. cím 7.§ : A nemeseket, 1848-tól a haza polgárait - függetlenül vagyoni állapotuk szerinti tagozódásuktól - egy és ugyanazon szabadság illette meg.

 

bullet

népcsoportok egyenjogúsága

 

bullet

önkormányzatiság elve

Közjogi küzdelmeink bástyái a Habsburg időszakban a vármegyék voltak, így az önkormányzatiságnak az önkényuralmi törekvésekkel szemben mindig kiemelt szerepe volt a magyar közjogban.

 

bullet

a népszuverenitást magába olvasztó nemzeti szuverenitás, mely szerint minden hatalom forrása a magyar nemzet

bullet

törvénysértés jogot nem alapít elve

Rendszerint az önkényuralmi korazakok után – mint 1687-ben, 1791-ben,1867-ben, 1920-ban – országgyűlési döntéssel, törvénnyel érvénytelenné nyilvánították az önkény jogalkotását. Több példa van az ilyen jogalkotás hatályban tartására, de ilyenkor egy szuverén országgyűlés, vagy kivételesen bírói fórum rendelkezett az eredetileg érvénytelennek tekintendő szabályok hatályban tartásáról: így az 1848-49. szabadságharcot követően megszületett egy császári rendelet, az ősiségi pátens, mely lehetővé tette a birtokok szabad forgalmát (ezzel megszűnt a magyar föld védelme). E jogszabály nem a magyar történeti alkotmányban rögzített elvek szerint került meghozatalra, osztrák jogszabály volt, mint a neve is jelzi. Azonban a gazdasági élet igényelte e rendelkezést, azt a magyar joggyakorlatban alkalmazták is azért, mert az 1861-évi Országbírói Értekezlet az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok c. össszeállításba való felvétellel hatályos szokásjoggá tette  --<<ez képtelen és szükségtelen megfogalmazás -FÁ>>-- azt az osztrák telekkönyvi joggal és számos polgári jogi szabállyal együtt. 1944-ig, sőt ténylegesen a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséig, 1960-ig alkalmazták. Így lett az önkényuralmi jogból, a törvénysértésből szokás útján  --<<az a szokás a Bach korszak volt, és közgazdaság elméletileg helytelen -FÁ>>-- hatályos jog.

 

bullet

önkényuralmi hatalomgyakorlás tilalma.

E tan a Szent Korona tan alaptétele. Hatalmat csak a király és a mindenkori magyar nemzet együttesen gyakorolhat. A király a nemzettől független hatalommal nem rendelkezik, hiszen az államhatalom összességét és teljességét kifejező jogok a Magyar Szent Koronát illetik.

 

bullet

az alkotmányellenes hatalomnak való ellenállás joga (ius resistendi) Aranybulla 31.§.

E jog megerősítésének elmaradása volt az egyik oka a Rákóczi Szabadságharc kitörésének. A koronázási eskük e jogot ezt követően már nem erősítették meg, azonban a magyar nemzet az alkotmányellenes hatalomnak való ellenállás jogát a történeti alkotmányból eredő alapjognak tekintette az Aranybullában foglaltak szerint.

 

Ilyen szabály az 1949. évi XX. törvény 2.§ (3) bekezdése: „(3) Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.”

 

bullet

az alkotmányos hatalom jogfolytonossága

E jogfolytonosság töretlen volt 1944. március 19.-ig. Minden hatalom szerves folytatása volt az előzőnek, elismerve és megerősítve a magyar történeti alkotmányt.

 

bullet

szerves jogfejlődés

A társadalmi élet változásaihoz igazodó jogalkotásunk szervesen gyökerezett a történeti alkotmányban és a Szent Korona tanban.

 

4. Hogyan változtatandó történelmi alkotmányunk, --<<? -FÁ>>-- mennyiben igazodik korunk követelményeihez?

Az európai egyesülés folyamatában, az adott korok szorításában mindig bölcsen igazodó magyar közjogi hagyományunk szellemében még három alkotmányossági követelmény adódik, ezzel mintegy kiegészül a történelmi alkotmány a szentkoronás szolidaritás következtében:

 

§        a szociális jogállam --<<nehezen értelmezhető, felszínes kritérium -FÁ>>--

§        népi-nemzeti önrendelkezés --<<azon kívül hogy az ország legyen szabad? Az önkényunióban? -FÁ>>--

§        a gazdaság alkotmányos érvényű elveinek rögzítése --<<ez jó volna, csak nem a mai uniós önkénynek engedve -FÁ>>--

 

A szociális jogállam nem a látszatfüggetlenségű, hagyományos kötelékeitől elszakított egyén,„individuum”, hanem a közösségben létező, azért felelős, azt védő, s azáltal védett állampolgár szabadsága feltételeinek létrehozója és védelmezője.  --<<a kifejtés már jobb -FÁ>>-- Alkotmánya ösztönzi és szabályozza a gazdaság működését, intézményekkel és anyagi támogatással segíti a kulturális tevékenysége, gondoskodik az elemi szociális és egészségügyi biztonságról, mintegy új társadalmi szeződésként szabályozza az egyén, a társdalom és az állam viszonyát. A jog követésével, a joguralommal szolgálja a közjót.

Szükséges ezért a szociális jogállam és a szociális piacgazdaság tételeinek, a köztulajdon kizárólagos tárgyainak, a gazdasági, szociális és kulturális jogok állami szavatolásának alkotmányos rögzítése.

Megfontolandó, hogy kerüljön be az Alkotmány szövegébe --<<alkotmány szövegébe? -FÁ>>--  egy úgynevezett államadósság paragrafus, amely szigorú feltételekhez kötné, hogy deficites költségvetést hogyan terjesszenek az Országgyűlés elé és népszavazási hozzájárulást írna elő szükséges államkölcsön bármilyen formában történő felvételéhez. Alkotmányosan rögzítendő lenne, hogy az államadósság bizonyos mértékű növekedése, ill. költségvetési hiány bizonyos mértéke esetén a végrehajtó hatalom (a kormány tagjai) személyes anyagi és büntetőjogi felelőssége megállapítható legyen.

 

5. Mikor szűnt meg a történeti jogfolytonosság?

1944. március 19-én.

A rendszerváltozásig a hatalomnak nem volt legitimitása, mert a hatalom önkényesen, a nemzet megkérdezése nélkül alakította ki a hatalomgyakorlás intézményeit, erőszakkal határozta meg a tulajdonviszonyokat, az ország politikai, gazdasági és társadalmi berendezkedését.

 

6. Megtörtént-e a jogfolytonosság helyreállítása a rendszerváltoztatás során?

Nem.

A magyarországi, rendszerváltoztató törvényalkotás teljes egészében az önkényuralommal kényszerűen vállalt, az 1989-ben jelentős pártállami érdekeket hordozó megegyezéssel létrehozott, Alkotmánybíróság által is diktált folyamatosság (1946. évi I., és 1949 évi XX: törvénnyel való jogfolytonosság) alapjára helyezkedett.

1990. május 2.-án még idegen megszállás alatt, formailag szabad választások után alakult meg az új országgyűlés. A jogtechnikai jogfolytonosság megmaradt az önkényuralmi rendszerrel, az alkotmányos jogfolytonosság részben létrejött az 1946-ban kikiáltott, (egyes pártok és politikusok jószándéka ellenére súlyos bűnökkel terhelt) köztársasággal, de a történelmi alkotmány folytonossága nem állt helyre.

 

7. Legalitás

A jog legalitásának kérdése a következő:

A jogot lehet minősíteni, de nem lehet valamilyen kritikai gondolat tartalom igazolásától függővé tenni. --<<a jog alkotmányosságát függővé lehet tenni az alkotmányossági kritériumoktól -FÁ>>--

E szerint az elviselhetetlen jog is jog, mert a jog a hatalom által létrehozott és szankcionált szabályrendszer.  --<<csak nem alkotmányos -FÁ>>--

Tehát a hatalom legitimitásának kérdése felvethető, sőt feladatunk az 1944. március 19.-én megszakadt, alkotmányos, legitim hatalom helyreállítása, ez azonban nem jelenti azt, hogy az ezen időszak alatt született jogszabályok legalitása azaz létezése megkérdőjelezhető lenne. Az alkotmányos hatalom ezeket hatálytalannak nyilváníthatja vagy azokat (az életviszonyokat megfelelően szabályozókat ill. a megváltoztathatatlan jogkövetkezményekkel járókat) tételes felülvizsgálat után hatályukban fenntarthatja.

 

8. Mi az alkotmányozó nemzetgyűlés?

Nemzeti szuverenitást hordozó, alkotmányozási célra választott szerv. --<<nem szervesült, nem hagyományos része a magyar alkotmányosságnak -FÁ>>--

Hangsúlyozni kell, hogy az „alkotmányozó nemzetgyűlés” fogalmát a magyar közjog nem ismeri. E jogintézmény a Nagy Francia Forradalom óta vált ismertté, tekintettel arra, hogy a francia alkotmány chartális alkotmány, egy „alkotmány levél”, melynek első változatát az alkotmányozó nemzetgyűlés állította össze.

A magyar történeti alkotmány törvények sorozata, így helyesebb lenne a jogfolytonosság helyreállító ill. alkotmányozási kérdésekben döntő országgyűlést, ALKOTMÁNY HELYREÁLLÍTÓ NEMZETGYŰLÉSNEK vagy GYŰLÉSNEK nevezni. --<<nesze neked Geri Tibor és …. Feri -FÁ>>--

Fontos szabály lenne, hogy ne az határozza meg a játékszabályt, aki a játékot játssza, mert ez ahhoz jelenleg létező magyar gyakorlathoz vezet, hogy a hatalom birtokosai alkotmányos eszközökkel szinte állandósítják hatalmukat a közjó és közérdek követelményeinek figyelmen kívül hagyásával.

 

9. Mi a szentkorona állameszmének legmegfelelőbb államforma?

A szent korona állameszme nem zárja ki a köztársasági államforma lehetőségét, noha a királysági államforma - a trón betöltésére tekintet nélkül, mint azt az 1921-től 1944-ig tartó időszak államformája  --<<amely antant előírásból született -FÁ>>-- példázza - közelebb áll hozzá. Történelmi tény, hogy a királysági államforma teljes egészében alkalmas a parlamenti demokrácia legmodernebb formáinak befogadására, mint azt többek közt Nagy-Britannia példája is mutatja. Ez az államforma történeti szerves gyökerei miatt az erkölcs és Isten hatalma elismerését feltételezi, ezen értékek megtagadására nem alkalmas.

Sándor András, kiváló közíró állapította meg 1997-ben kelt soraival:

„... A Szent Korona – Magyarországon – nincs összekötve a születéssel öröklődő monarchia intézményével és a klasszikus monarchikus államformával: ez csak addig állt fenn, amíg az Árpád-háznak nem szakadt magva. Azóta a nemzet visszakapta államformára vonatkozó cselekvési szabadságát, de mindig Sub Specie Sacrae Coronae. Ennélfogva a Szent Korona egy sajátos köztársaság strukúráját testesíti meg. ....

Ennek a „sajátos köztársaság”-nak lényege az állandóság és a rugalmas változékonyság egységes szerkezete. A Szent Korona stabilitás-fenntartó szerepével Kossuth kormányzóelnök tisztsége, mely élethossziglan, illetve alkotmányosan körülírt bizalmatlanság nyilvánításával visszavonásig érvényes, jobban összefér, mint az akár hét évenként rendezett elnökválasztás.”

 

10. A szentkorona eszme és tan, mint szakralitást hordozó eszmei és jogi érték, alkalmas-e alkotmányozásban való kulcsszerepre, korunk liberális, a szent jelenségek ellen ható világpolgári szemléletű közegében?

Nem kétséges, hogy a szentkorona tanához jelentős vallásos, transzcendens, szakrális, azaz a természetfölöttiséget, az isteni szférával való közvetlen kapcsolatot kifejező nézetek fűződnek. E nézetek legsommásabb megjelenésében a Szent Korona isteni eredetű. Ez az isteni eredet jelenthet isteni megérintettséget, isteni hatalom-erő közvetítést.

Timon Ákos a szentkorona elméletének klasszikusa írja: „A magyar nemzet az államot, mint az összesség érdekében szervezett társadalmat, a Szent Koronában látta megtestesítve.  --<<attól még hogy Timon úgy mondta, az azóta eltelt időnek megfelelően kereshetünk egyértelműbb megfogalmazást, miszerint a korona személy, tehát csak a nemzet egészét szimbolizálhat, azaz nem az államot testesíti meg, hanem állama van, az államra vonatkozó alkotmányos akaratot testesítheti meg – vagy nem? -FÁ>>-- Ehhez képest a Szent Koronát úgy fogja fel, mint egyfelől a magyar államiság szimbólumát, mely kifelé más államokkal szemben a magyar nemzet szuverenitását, nemzetközi önállóságát jelképezi; másfelől személyesítve, mint a nemzetben gyökerező, a királyt és a nemzetet együtt megillető közhatalom birtokosát. A Szent Korona mysztériummal bír, a főhatalom benne rejlőnek tekintetik.” Világosan látjuk, hogy e közjogi „mysztérium” egyszerűen a Szent Korona különleges államszemélyiség mivoltát jelenti. A Szent Korona tannak tehát igen is van egy olyan világias, kizárólag észbeli eszközökkel megérthető felfogható értelme, amely önmagában magyarázatot ad létjogosultságára, s alapot ad annak a tévképzetnek az elutasítására, hogy itt valamely vallásos és csakis vallásos, következésképpen a tételes vallásokban nem hívőket kirekesztő nézetről lenne szó. Helyes értelmezés szerint a kereszténységben és a honfoglalás előtti magyar történelemben gyökerező Szent Korona tana – mint a helyes, alkotmányos hatalomról szóló tanítás - elfogadható világnézetre és vallásos meggyőződésre tekintet nélkül mindenki által, amint a magyar országgyűlések vitáiból és közjogi művekből vett idézetek hosszú sorával bizonyíthatnánk.

A Szent Korona tana, mint sok fénytörésű drágakő igen sok arcot mutat. Nem szorítható a szakralitás területére, még akkor sem, ha tudjuk, hogy szakralitásának milyen óriási jelentősége van. Hozzátehetjük: igazi demokráciát és önkormányzatiságot kifejező eszme, amely az érzékfeletti kapcsolatok említése nélkül is önálló értelemmel bír.

 

11. Milyen alkotmányos szabályozás lesz a jogfolytonosság jogrendjének alapja?

Vissza kell térni a Szent Korona tanán nyugvó történelmi alkotmányhoz a jelen kor követelményeinek megfelelő változtatással. --<<értelmezéssel -FÁ>>--  Ennek abszolút mércéje és kiindulópontja nem lehet a jelenlegi „alaptörvény”, ugyanakkor ennek és a jelen politikai rendszernek a jogfolytonosság megszakadt voltára tetszetősen hivatkozó teljes elutasítása sem járható út.

 

12. Mi a teendő a jelen viszonyai közepette?

Térjünk vissza a Corpus Juris Hungarici-hoz, a magyar jog testéhez, amely évszázadokig újabb és újabb kiadásokban jelentette Magyarország jogát? Igen! A szabadon választott országgyűlés törvényeinek ott a helye. A történelmi alkotmány visszatérését azonban nem elegendő kinyilatkoztatni. Az ötven éves megszakítás törést jelent a közjogi szokásokban, a nem legitim szervezetektől származó létező, most ható, évtizedeken át életviszonyok tömegét alakító szabályok visszamenőlegesen, azaz életviszonyok tömegére hatóan érvényesen nem változtathatók meg.

A történelmi közjog és a jelen mostoha viszonyai között sarkalatos (alap) törvényekkel teremthetjük meg a szerves kapcsolatot.

A sarkalatos törvények – melyek egy időre megjelentek az 1989-es rendszerváltoztató folyamatban - a közjog egy-egy területét ölelnék fel. Mint például az alapvető jogok és szabadságok, az államforma (országgyűlés – államfő – kormány viszonya és hatásköre), az igazságszolgáltatás (bíróság, ügyészség), az önkormányzatok, a tulajdonviszonyok (gazdasági-, pénzviszonyok), alapvető intézmények (második országgyűlési kamara, közigazgatási bíróság, alkotmánybíróság, mint az országgyűlés csonka szuverenitásának tényezője), létrehozása vagy megszüntetése és más alapvető kérdések. Erre akár oly módon is sor kerülhetne, hogy meglévő törvényeket átdolgozva sorolnánk a sarkalatos törvények közé. A sarkalatos törvények preambulumai, bevezető részei megfelelő méltatást adnának a történelmi közjogi hagyománynak az aranybullától a trónöröklési törvények alkotmánybiztosító rendelkezésein át a vallásszabadságról rendelkező és az 1848. évi áprilisi törvényekig -különös tekintettel a miniszteri felelősség intézményére. Folytatva ezeket a polgári jogrendet megalapozó kiegyezés utáni törvényekkel, a nemzetiségi törvénnyel, az 1921-es trónfosztási törvénnyel, és 1849. és 1707. évi előzményeivel vagy az 1926-os felsőházi törvénnyel és más törvényekkel, ezeket nemcsak történelmi, de jogértelmezési háttérnek is állítva.

 

A sarkalatos törvények alapelveiről és az alapvető jogokról alaptörvényt, sommás alkotmánylevelet kell alkotni, s ezt a törvényt, vagy annak kérdésekbe foglalt kivonatát lenne célszerű népszavazásra bocsátani. Bár nem új alkotmány elfogadásáról van szó,  --<<nem letisztult a fogalmazás, hogy miről is van szó -FÁ>>-- a szabályozás (államformára és alkotmányos jogfolytonosságra kiterjedő) jellege népi elfogadást igényel.

Jellegére és tartalmára tekintettel célszerű az ilyen törvényalkotás megerősítése e célból összehívott alkotmányhelyreállító országgyűlés (nemzetgyűlés), valamint népszavazás által. A sarkalatos törvények és az alapelveikről szóló alaptörvény együtt jelenthetik majd Magyarország alkotmányát.  --<<az alkotmány nem szavazástól függő és a törvényhozás felett áll -FÁ>>-- Ebben a felfogásban a Szent Korona a magyar állam megfelelője, --<<nem, hanem a magyar nemzeté -FÁ>>--  hűséget, államfői, miniszteri, képviselői, bírói, ügyészi, köztisztviselői, katonai esküt rá kellene letenni, a bíróságok ítéleteit nevében kellene kihirdetni. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a királykoronázás és a hatalom átruházás a koronázás útján jelenleg nem működő, s lehet, hogy történelmileg be nem látható ideig szünetelő elemei a Szent Korona tanának. Ezért ezen elemekre hivatkozva nem vethető el a Szent Korona tana, amely a nemzet főhatalmát, egységét, az osztott, ellenőrzött hatalomgyakorlás elvét a mai nemzetközileg elfogadott alkotmányos elveknek megfelelően, archaikusan, de azokkal semmiképpen nem ellentétesen fejezte ki már évszázadokkal ezelőtt, s amely több megújuláson esett át a történelem során.

 

„A Szent Korona kiszabadítása” felveti a magyar történelmi közjog újraértékelésének, a nyugat európai jogi formákkal és értékekkel együttes, méltó kezelésének nemcsak feladatát és kötelességét, hanem tényleges foganatosítását is. Elemi igényű követelmény az, hogy Magyarország Szent Koronája - a főhatalom teljességét jelentő és jelképező, a társadalmi béke és egyensúly létrehozására és megtartására alkalmas különleges államszemélyiségként - megkapja soha meg nem szűnt jogalanyiságának elismerését. A Szent Korona eszme legújabbkori nagy fordulata az, hogy a királynak (a Szent Korona fejének) helyét is tartósan a magyar nemzet tölti be, a Szent Korona és a nemzet azonos.  --<<egyetértek, de a kiskáté egyéb részeiben egészen más olvasható -FÁ>>--

Legyen Magyarország valóban a Szent Korona országa! Ennek feltétele a magyar nemzet felemelése erkölcsben, lelki kultúrában, műveltségben. A kérdés nem az, hogy királyság vagy köztársaság legyen, hanem az, hogy sikerül-e az erkölcsi-szellemi nemzetkoronázás.

Hungariam esse salvandam! Magyarországot meg kell menteni!

dr. Zétényi Zsolt

és

Magyarországért Egyesület

http://users.atw.hu/magtar/_themes/canvas/acnvrule.gif

 

 

Vissza az oldal tetejére